Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-05 / 181. szám

VH 2003. Augusztus 5., kedd MEGYEI K Ö RKÉP 5. OLDAL Negyven éve szól a nóta „Lakodalom van a mi utcánkban...” fotói perl marton (Folytatás az 1. oldalról) Sorba szedték a szomorú és a beteljesedett szerelemről, a népi szokásokról, a munká­ról, az őket körülvevő természetről szóló strófákat, s amikor összeállt egy repertoár- nyi, ki-kiálltak vele a legkülönbözőbb ren­dezvényeken. így figyeltek fel rájuk, vala­mint az általuk megmentett értékekre, s ké­szítettek velük rádiófelvételt, azóta is gya­korta felhangzó műsort Terpesi betlehemes, Terpesi búcsú, illetve Szentcsalád-járás cím­mel. Hagyományőrző tevékenységüket, tiszta hangú előadásmódjukat számtalan­szor jutalmazták országos kiváló minősítéssel, amelyet csak az énekkarok legjobb­jai érdemelnek ki. Nagy ré­sze volt ebben a kórust átve­vő, s a továbbiakban irányító Nagy Sándoménak, aki be­léjük oltotta a helyi értékek ápolásának az igényét.- Nekem már a nagyapám is nagy műkedvelő volt - mesélte két fellépés között a csoport nótakezdője, Lakatos Istvánná. - Annak idején, a '20-as években Krisztik Pál tanító úr rendezett színműveket, emlékszem, első osztályos koromban én is játszottam egy ilyenben. Amikor ezt a kórust szervezték, ki nem le­hetett volna hagyni belőle. Az első parádi palócnapon léptünk fel először, az akkori­ak közül még va­gyunk öten-hatan. Szép sikereink voltak, s ez alatt a négy évti­zed alatt bejártuk a környéket, de még Szlovákiában is vol­tunk énekelni. Negyven éve száll hát a dallam szájról szájra, az időközben eltávozott alapítók he­lyét fiatalabbak vették át, mint ahogy a ma if­júsága is tőlük lesi el az egykor volt esküvők zenés, táncos motí­vumait. Nem véletlenül kaptak nagy tapsot a két szomszédos falu - Terpes és Szajla - isko­lásaiból verbuválódott együttes, a Pünkösdi rózsa tagja. Bár nem valószínű, hogy ők majdan szülőfalujukban élik le az életüket, de az itteni érzések, hangulatok mindig a lel­kűkben maradnak. Pedig fontos lenne az utánpótlás - hangsúlyozta az együttest a Me­gyei Művelődési Központ és a kórusok szö­vetsége nevében köszöntő Bimbó Zoltán is, aki a jubileumi hétvége zárásaként felhangzó dalokat együtt énekelte a fellépő csoportok­kal. így az 1996-ban alakult Pétervásárai As­szonykórussal, az 1975-től fellépő Siroki As­szonykórussal, valamint az 1981-ben össze­állt zengő hangú Bükkszenterzsébeü Férfi Népdalkörrel Mert együtt dalolni jó dolog. _________________________________________(1ZB-VÁ3) V ita az „újragombolt” bizottságokról (Folytatás az 1. oldalról) Peterke Zoltán alpolgármester sze­rint viszont erről szó sincs, éppen azért esett erre a dátumra a vá­lasztásuk, mivel az egyeztetések alapján e napon tartózkodnak a legtöbben elérhető közelségben.- Egyértelműen politikai lépés­ként értékelem a bizottságok át­alakítását - jelenti ki Sárosi Kár­oly. - A „kabát újragombolásával” a szocialisták két tanácsnoki, két bizottsági elnöki és négy külső bi­zottsági tagsági funkciót veszíte­nek. Mindez homlokegyenest el­lenkezik a korábbi szóbeli megál­lapodással, amit a választásokat követően a többségi Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesület vezetői­vel kötöttünk. Peterke Zoltán viszont úgy ér­tékeli, hogy - miután ők is veszí­tenek három külsős bizottsági helyet - szó sincs politikai akció­ról. Ezt a nézetet osztja Víg Zol­tán is.- Nem a politikát kell nézni, ha­nem az ésszerűséget - fejti ki ál­láspontját a polgármester. - A bi­zottsági rendszer átalakítása nyo­mán szakmailag megfelelőbben lehet reagálni a feladatokra. To­vábbra is együtt kívánok működni a testület valamennyi tagjával, Az expolgármester támogatja Ami az átalakításban érintetteket illeti, sikerült elérnünk a korábbi polgármestert, Varga Antalt, aki az elmúlt hónapokban idősügyi ta­nácsnokként tevékenykedett a testületben. Noha a tervezet alapján az ő beosztása is megszűnne, szerinte ez nem lenne probléma, ha a racionalitás a változtatás mellett szól. Elmondta: támogatja a szer­vezeti és működési szabályzat átalakítását, mert úgy ítéli meg, hogy ezáltal hatékonyabbá válhat a képviselő-testületi munka. mégpedig párthovatartozástól függetlenül, ám azt mindenkinek tudomásul kellene venni, hogy nem a funkciót, hanem a munkát kell szem előtt tartani. Azt Sárosi Károly sem vitatja, hogy az előterjesztés jogilag „rend­ben van” - noha szerinte a jegyző politikailag elkötelezte magát azzal, hogy aláírta az indítványt -, ám úgy véli, az előzetes konszenzus hiánya ugyancsak egyértelművé teszi a többségi szervezet erőpolitikáját. Peterke Zoltán ezt a vélekedést is cáfolja, mondván: hat képviselő kö­zös indítványáról van szó, aminek a benyújtását nem kell megelőznie semmiféle egyeztetésnek. (T.O.) Ékszertolvajok Kápolna Ismeretlen tettes ellen tett felje­lentést a rendőrségen a telepü­lés egyik lakója, aki az elmúlt hét végén megrökönyödve ta­pasztalta, hogy felfeszítették la­kása bejárati ajtaját. Mint Pelyhéné Kóta Erzsébet r. százados, sajtóügyeletes tájékoz­tatta lapunkat, a házba betörő tolvaj 450 ezer forint készpénzt, továbbá jelentős mennyiségű arany ékszert tulajdonított el. A bűncselekménnyel 624 ezer, míg a rongálással kétezer forint kárt okozott a hívatlan látogató. Az ügyben a rendőrség foly- tatja a vizsgálatot. __________■ J utalomként táboroztak A Földtani Örökségünk Ter­mészetvédelmi Egyesület He­ves megyei csoportja tíznapos tábort szervezett a diákoknak. Eger Az immár tizenkettedik alka­lommal megrendezett, részben ismeretterjesztő, nagyobb rész­ben gondtalan kikapcsolódást, feltöltődést és nem mindennapi élményeket kínáló tábornak a Bükki Nemzeti Park Igazgatósá­ga adott helyet. A fiatalokat a Rejteki Kutatóházban fogadták. mot. Megismerhették továbbá Eger nevezetességeit, beleértve a Szépaszszony-völgyet is. Miu­tán a Hór völgyébe tervezett ki­rándulást elmosta az eső, ehe­lyett diavetítéses előadást tartot­tak a rendezők a diákoknak a Bükk földtanáról, felszínének kialakulásáról. A minisztérium és magántá­mogatók révén a táborozás in­gyenes volt a résztvevőknek - tájékoztatta lapunkat Gasztonyi Éva, a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóságának földtani és tájvédel- mi osztályvezetője._______m, z.) S ZILVÁS ISTVÁN__________ F ehér holló Amikor a szomszéd asztalnál szórakozó fiatal társaság egyik tagja elkurjantotta ma­gát, hogy nótát, arra számítottam, belevág­nak valami pattogósba. Az egyébként jó kedélyű csoportot azonban megszállta valamiféle dermedtség, mert csak nem akart felhangzani egyetlen dal sem. Erre a lelkes srác skandálni kezdte, hogy á nóta, nóta körbejár, s mindjárt rá is zendített az Akácos útra, ami még csak-csak ment a többiek­nek is, ám amikor a következő dalra került volna a sor, egy hang erélyesen közbeszólt: hagyjuk ezt a marhaságot, inkább igyunk. Ezek már nem tudnak énekelni, mulatni is csak a maguk módján - kesergett az eset kapcsán ismerősöm, akivel azon az estén betévedtünk a kedvelt szórakozóhelyre. Nézz be egy mai lakodalomba, folytatta szomorkásán, az idősebbek élve­zettel ropják a régi táncokat, a mostani fiatalok meg himbálják magukat. A csárdásnak még a lépéseit sem tudják, s ha tehe­tik, kihúzódnak a másik terembe, ahol üvölt a zenegép. Le­gyintett, s hozzátette, most mondhatná, hogy bezzeg a mi időnkben... De nem emlegette, csak gondolt az egykori iskolai kirándulásokra, amikor a busz vezetője már az első ötven ki­lométer után nótamérgezést kapott. Fals is volt, sok is volt, de hangulatos volt, ahogy fújták rendületlenül. Persze, az akkor divatos slágereket is. Az elmúlt hét végén jutott mindez az eszembe, amikor a ter­pesi hagyományőrzők jubileumi összejövetelén egy tucat helyi és szajlai iskolás felment a színpadra, s bájos fiatalságuk elle­nére olyan lakodalmas játékot mutattak be, hogy az embernek repesett a szíve. Ahogy ott pörögtek-forogtak, s mondták, éne­kelték a régi-régi rigmusokat, amelyek talán már feledésbe is merültek volna, ha nincsenek olyan lelkes pedagógusok, ha­gyományápoló helybeliek, akik meg tudták nyerni a fiatalokat ennek az ügynek. Akik örökül szeretnék hagyni unokáiknak elődeik kulturális értékeit, legyenek azok szájhagyomány őriz­te mondák, izzasztó, lábdobbantós táncok, feleselő rigmusok. Mondom, örült a lelkem, mert ezek a kisdiákok nem esnek majd kétségbe, ha majd egyszer egy jókedvű társaságban va­laki kitalálja, hogy a nóta, nóta körbejár. Csak az a baj, hogy - táncház ide, néprajzi szakkör oda - mindez már falun is olyan ritka, mint a fehér holló. Ingyenjárat két hétig Mától két héten át ingyenesen használhatják a helyiek az új­rainduló buszjáratot. A város­ban korábban is működött egy menetrendszerűen közlekedő helyi járat, ám akkor az igény olyannyira lecsökkent, hogy a szolgáltatást megszüntették. Heves Az utóbb felvetődő igények miatt azonban egy gazdasági társaság, amelyben többségi tulajdonos az önkormányzat, újra vállalta a me­netrend szerinti buszközlekedés elindítását. — Hétfőtől indult a próba­üzem, amelynek során két hétig ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatást az utasok - mondta Kontra Gyula polgármester. — A járat az egész .városra kiterjed, így gyakorlatilag nincs olyan telepü­lésrész, ahonnan a lakosok nem tudnak beutazni a belvárosba. Mi több, az alatkai településrészre is indult egy új járat, ami nagy segít­ség lesz a külterületi részen élők­nek, főképp a piaci napokon. Jelenleg a városban két busz közlekedik. A lakosoknak, nyug­díjasoknak szánt járat reggel 4 óra 50 perckor indul, és 35 perces menetidőben járja körbe a várost. Az utolsó járat este 6 órakor áll le. Az iskolabusz reggel 7 óra 20 perckor fut ki, s az iskolát befeje­ző tanulók 14 óra 40 perckor ve­hetik ismét igénybe. Ez összesen 22 perces menetidőt jelent. A buszjárat egyébként bekapcsolja a város vérkeringésébe a vasútál­lomást és a legtávolabb elhelyez­kedő újtelepi városrészt is. Habár két hétig a lakosok in­gyenesen buszozhatnak, a próba­idő lejárta után 85 forintos vonal­jeggyel szállhatnak fel a járatra, a havibérlet ára pedig 2377 forint lesz. Ugyanennek a konstrukció­nak a kedvezményes díja nyugdí­jasoknak és diákoknak mindösz- sze 774 forint.- A szolgáltatást az Invest Kash-szel közösen, hárommillió forintos alaptőkével valósítottuk meg — tájékoztatott a polgármes­ter. - Ez azt jelenti, hogy a nyere­ség - éppúgy, mint a veszteség - a gazdasági társaságé lesz. Ugyan­akkor reméljük, hogy a lehetősé­get látva valóban sokan használ­ják majd ezt a gyors és kényelmes közlekedési lehetőséget a város belterületén. iszuromii Ima a tisztalelkűekért Eger Bennünk, szülőkben mindig ott a szorongás, ott a félelem, hogy el­veszíthetjük azt, aki vér a vérünk­ből, test a testünkből, azt, akiben bízunk fogantatása óta. Mert ő az, aki valahol majd továbbvisz min­ket, befejezheti, amit elkezdtünk, s nem volt időnk, tehetségünk, bátorságunk végigvinni. Ahogyan belenyugszunk abba - mert ter­mészetes -, hogy minket majd ők temetnek el, meg nem békélhe- tünk azzal, hogy mi álljunk sírjuk fölött. A gyermekétől búcsúzónál elesettebb, keserűbb, világtala­nabb talán nem is létezik, mert nincs, ami ennél fájóbb, némább és üvöltve átkozódóbb volna a vi­lágban. A II. Erlau Táncfesztivál vasár­nap esti előadása nem ígért felhőt­len szórakozást, mert Mozart Requiemjének Juronics Tamás ál­tal újrafogalmazott színpadra állí­tása inkább gyötrő gondolatokat sejtetett. A produkció különleges­sége, hogy közös vállalkozás, melyben a Szegedi Kortárs Balett felnőtt- és az Egri Fesztivál Balett gyermektáncosai együtt lépnek fel. A koreográfus döntött úgy, megismerve az egri együttest, hogy Mozart remekét újra - egé­szen más megközelítésben - szín­padra állítja. Kíméletlen, lélekvet- kőztető táncot álmodott egy hal­dokló gyermek utolsó gondolatait, küzdelmét, félelmét egybesűrítő darabba. Felmutatva azt a remény­telen harcot, amit a gyermeki test és lélek vív az életért, míg eljut a megváltoztathatatlanba való bele­nyugvásig, a halállal való szembe­nézés csillogó tudattisztaságáig. Juronics azonban nem elégszik meg ennyivel. Tudja, hogy a halál mellett ott vannak a túl- és a to- vábbélők, akiknek meg kell vívni­uk mindennapjaik harcait az em­lékekkel, a felelősséggel, a hogyan továbbá! - és elsősorban a hiány­nyal. Sőt azt is tudja és megmutat­ja, mennyire más tőről fakad-az anya méhmélyről felzokogó gyá­sza és az apa befelé forduló magá­nyos magánkeserűsége. Ahhoz, hogy ezek a gondolatok testet ölthessenek, Juronics meg­találta azokat a táncosokat, akik szellemükkel, testükkel képesek valósággá tenni az alkotó gondola­tot. Elsősorban a beteg kislányt alakító Varga Fannit, mellette a szülőket játszó Markovics Ágnest és Sárközi Attilát, valamint az egri együttes gyermek- és a szegediek felnőtt-táncosait, akik mindannyi­an egy kicsit együtt hakak a darab- béli kislánnyal. EGRES BÉLA Varga Fanni, a Requiem főszereplője és Barta Dóra, akit a nővér szerepében lát­hatott a közönség, valamint társkoreográfusként is részt vállalt a produkció lét­rehozásában FOTÓ: GÁL GÁBOR Iroda a nyugalomért Verpelét A Verpeléti Polgárőrség számára önálló irodát biztosított a telepü­lés önkormányzata. A létesít­mény a régi orvosi rendelő he­lyén, a Béke utca 17. szám alatt található. Az irodát szombaton vehették át ünnepélyes keretek között a polgárőrök. Az ünnepséget Czipó József, a polgárőrök elnöke nyitotta meg, majd Hágen István, a testület tit­kára köszönetét mondott Erdélyi István polgármesternek, az ön- kormányzat képviselőinek és a támogatóknak a nagylelkűség­ükért. Az adományozók azzal hárí­tották a hálálkodást, hogy mind- annyiuk, az egész falu közös ér­deke: biztonság és nyugalom le­gyen a településen. Ez pedig a polgárőrök áldozatos, önkéntes munkájának is köszönhető. A táborban azok a középisko­lások vehettek részt, akik a föld­tani örökségünk pályázatra szakdolgozatot nyújtottak be. A felhívást az egyesület és a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium közösen írta ki. Az országos pályázatra jelentkezők közül a legjobb negyven jöhetett el a Bükkbe. A program részét képezte egy kétnapos túra a Bükk-fennsíkon. Busszal Rudabányára is elvitték őket, hogy megnézhessék az ős­majom lelőhelyét, a régi vasérc­bányászat emlékeit és a múzeu­A legjobb negyven diák jöhetett el a Bükkbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom