Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-06 / 182. szám
6. OLDAL 2003. Augusztus 6., szerda TISZANÁNA TISZANÁNA Polgármester: Dr. Tóth József Alpolgármester: Kakuk Béla Jegyző: Dr. Joó István A képviselő-testület tagjai: Gőz Zsuzsanna, Juhász Imre, Kovács Lajos, Lakatos Oszkár, Nagy István, Orbán Károly, Orosz Károly, dr. Szépe Bálint. A községháza címe: Tiszanána, Fő út 108/1. Telefon, fax: 36/366-101, 36/566-002 E-mail: tiszanana@axelero.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfőn és szerdán: 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 13 óráig Lakosság száma: 2700 fő 0-3 év között: 138 fő 4-5 év között: 78 fő 6-14 év között: 343 fő 15-18 év között: 128 fő 19-62 év között: 1477 fö 63 év fölött: 536 fö Közérdekű telefonszámok: • Gyermekjóléti szolgálat: 36/366-121 • Központi orvosi ügyelet: 36/366-005 • I. sz. orvosi rendelő: 36/366-314 • II. sz. orvosi rendelő: 36/366-414 • ÁMK: 36/566-018 • Enter-Nána Kht.: 36/366-429 • Tiszakom Kft.: 36/566-005 Vállalkozások száma: 105 • Egyéni vállalkozó: 81 • Társas vállalkozás: 24 Helyi adók 2002-ben: • Kommunális adó: 2 millió 828 ezer forint • Iparűzési adó: 14 millió 486 ezer forint A település története: A Tiszától alig néhány kilométerre északra fekvő település a közúti közlekedés kisebb jelentőségű gócpontja. A község az Egri Püspökség legrégebbi birtokai közé tartozik: nevét Nana alakban 1261-ben említi az első okleveles forrás, amely szerint a XI. század utolsó negyedében uralkodó Szent László adományozta azt a püspökségnek. A középkorban több alkalommal is elpusztított, ám utóbb mindig újranépesedett települést gyakran fenyegette a Tisza is. Éppen ezért a XVIII. század elején Telekessy István püspok-föF desúr a lakosságot a védettebb Alpoklos nevű pusztára telepítette át. Ez a hely vált később Tiszanána néven ismertté. Bár e területet is többször elöntötte az árvíz, 1935-ben már 5029 lakost számláltak meg itt. TISZANÁNA Élhető falu, egyedi arculat Igazi fürdőparadicsommá fejlődött Oinnyéshát, melynek vonzerejét egyre többen fedezik fel. Még 1995 elején alakította ki a képviselő-testület a - rövidebb és hosszabb távra is szóló - településfejlesztési koncepciót. Dr. Tóth József, az immár harmadik ciklusát töltő polgármester szerint a legnagyobb kihívást a lé- lekszámfogyás megállítása jelentette.- Tiszanána lakossága 1980 és 1990 között 1000-1200 lélekkel csökkent, így elsősorban a település megtartóerejének növeléséért kellett küzde- nünk - jelentette ki a polgár- mester. Dr. Tóth József szerint ennek érdekében meg kellett teremteni a feltételrendszert, hiszen a község rendkívül rossz közgazdasági adottságokkal rendelkezik: nagy távolságokra fekszik a városoktól, nincs számottevő felvásárlóereje, nincs ipara, s a válságban lévő mezőgazdaság sem képes enyhíteni a gondjait. Első lépésként munkahelyteremtésbe kezdtek, amivel párhuzamosan - telkek és ingatlanok értékesítése, a bérlemények felülvizsgálata révén - az önkormányzat bevételi forrásait is megerősítették. Ezek tették lehetővé a turisztikai fejlesztéseket, egyebek mellett 1997-től Dinnyéshál felvirágoztatását, amely beruházások mostanra „termőre fordultak”, s profitot hoznak a falunak. Az említett településfejlesztési koncepció lényeges eleme az „élhető falu” kialakításának gondolata is, egy olyan településé, ahol - a polgár- mester szavai szerint - szívesen laknak, dolgoznak és töltik el szabadidejüket az emberek. - Egyedi arculatot akarunk adni Tiszanánának - tette hozzá a település első embere -, a középületeket felújítottuk, közterek, szobrok létesüllek, miközben ledolgoztuk az infrastrukturális hátrányunkat is: az utóbbi 4 évben 100 millió forintot fordítottunk útépítésre és-felújításra, kiépült a szennyvízhálózat és a kábeltévé, bővítettük a vízvezetékrendszert, korszerűsítettük a közvilágítást. Meg is lett mindennek az eredménye: mostanra megállt a népességfogyás. Nincs azonban kevesebb tennivaló e ciklusban sem - jegyezte meg dr. Tóth József, hiszen most az intézményhálózat korszerűsítésén, fejlesztésén a sor, javítani kell a tárgyi feltételeket. Ezek sorában említette meg az óvoda és az iskola bővítését, egy 400-500 adagos, az oktatási intézményeket ellátó és a szociális étkeztetést is megoldó központi konyha megépítését, s az energiaracionalizálási programba való bekapcsolódást. Tervezik a temetők körbekerítését, meg szeretnék duplázni a csónakkikötő jelenleg 300 férőhelyes kapacitását, s a dinnyésháti bekötőút rekonstrukcióját. Mindezek mintegy 310 millió forintos fejlesztést jelentenek, amelyre a fedezetet pályázatokon keresztül kívánja az önkormányzat előteremteni. _______■ K ék Tisza: bíznak a jövőben Immár nyolc esztendeje, hogy megnyitotta kapuit Tiszanánán a konfekciótermékek gyártására szakosodott Kék Tisza Kft. Mint azt Renato Rebeschini, a cég alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója elmondta, a kft. itteni megtelepedésében nagy szerepet játszott dr. Tóth József, a település polgármestere, -aki készségesen átsegítette a vállalkozást a kezded időszak nehézségein.- Bátran kijelenthetem: cégünk megtalálta itt a számítását - jelentette ki a Benettonnak bérmunkát végző, a település legnagyobb foglalkoztatójává előlépett varroda ügyvezető igazgatója. - Jelenleg 217-en dolgoznak nálunk, akiket, a helyiek mellett, Tiszafüred, Kisköre és Heves körzetéből szállítunk be saját és bérelt buszokon. A magas követelmények teljesítésében, azt gondolom, nagy szerepet játszott az ismertség és a magas fokú szakmai tudással rendelkező tulajdonosok és ügyvezetők segítsége, akik már több mint 30 éve ezen a pályán dolgoznak. A befektetések elsősorban a gépparkot érintették, így a modem technológia is óriási segítséget nyújt a dolgozóink részére, akik teljes mértékben eleget tesznek az elvárásainknak. Ide tartozik, hogy a napokban indítjuk be az új vasalórészlegünket, amelyhez legalább további 30 fő alkalmazása válik szükségessé. Renato Rebeschini elmondta: az eltelt évek során maguk is szemtanúi voltak a település fejlődésének, amelynek jelei leginkább a megszépült középületeken láthatóak. Lehetőségeikhez mérten ugyanakkor maguk is kiveszik a részüket a közéletből, különböző intézményeket, rendezvényeket támogatnak, s igyekeznek a hátrányos helyzetű embereken segíteni. A település jövőjét illetően megjegyezte: Tiszanána és az itteni lakosok - politikai és gazdasági téren egyaránt - nagyon jó úton haladnak az európai integráció felé. Tűzoltók: van utánpótlás Tiszanána térsége a leginkább aszály sújtotta vidéknek számít, így jócskán akad munkája a település legrégebbi, 112 éve alapított civil szerveződésének, a helyi önkéntes tűzoltó-egyesületnek. Mint azt Zsutai Sándor, az egyesület elnöke elmondta, évi átlag 29 tűzesethez riasztják őket, ami mellett a belvíz elleni védekezésből és a különböző rendezvények biztosításából is kiveszik a részüket..- Bár errefelé szinte mindenütt alakult tűzoltó-egyesület, ezek sorra elenyésztek, mi is 1967-ben szerveződtünk újjá, ekkor kaptunk egy, az állami tűzoltóságtól leselejtezett K300-as gépjárműfecskendőt - tette hozzá az elnök.- Ezzel, a korábbiakhoz képest, sokat javult a hatékonyságunk. Az elvárásoknak ma is megfelelünk: viszonylag korszerűnek mondható gép- járműparkunk van, s a riasztást követően - a falun belül - 10-15 percen belül 4-5 fővel a helyszínen vagyunk. Bátran kijelenthetem: sok terhet leveszünk a hivatásosok válláról... Az utánpótlásra sem lehet panasz: a 35 fős csapat mellett immár 10 ifjúsági és 10 serdülő tagja is van az egyesületnek. így már a jövőről is érdemes elgondolkodni: tervezik a tűzoltószertár tetőterének beépítését, ahol már állandó ügyeletet is lehet majd tartani. ÁMK: óvodától a sírig- Mint Általános Művelődési Központ (ÁMK), többcélú intézmény a miénk: ide tartozik az óvoda, az általános iskola, a fogyatékos-oktatás, a zeneiskola, a napközi otthon, a községi könyvtár, a nyugdíjasklub, és természetesen a felnőtt közművelődés is. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az óvodától a sírig elkísérjük az itt élőket - foglalta össze a tiszanánai intézmény^ szerepét Hímer Sándomé, az ÁMK igazgatója. A 75 férőhelyes óvodába 94 gyermek jár, de az igény'100 fölött van, így évről évre 20-25 csöppség felvételét kénytelen elutasítani az intézmény, és sokan csak az iskola előtti utolsó évben jöhetnek ide, ami nehezíti a kicsik felkészítését. Éppen ezért vált szükségessé az óvoda bővítése - mutatott rá az igazgatónő -, amely szerencsére már a megvalósulás szakaszába lépett. Az egyébként erősnek számító iskolába a legutóbbi tanévben 305 nebulót írattak be, ők - a felzárkóztatást segítendő - párhuzamos osztályokban sajátíthatják el a tananyagot. Hímemé szerint ezt igen jól teszik, ugyanis egy felmérés szerint a nyolcadikosok az országos átlag felett teljesítenek, s a középiskolai visszajelié- sek szintén kedvezően szólnak a felkészültségükről, ami nyilvánvalóan a tantestületet is dicséri. A gyerekek „helyben tartásának” szándékával 1994-ben életre hívott zeneiskolában 5 féle hangszeren tanulnak játszani az arra fogékonyak: zongorán, key- board-on, rézfúvósokon, gitáron és furulyán. Működik itt egy színjátszócsoport is, amely már saját darabokat is ír, s komoly sikereket könyvelhet el. Hasonlóképpen élénk a felnőtt kulturális élet: a községi könyvtárban rendszeresek a kiállítások és az író-olvasó találkozók.- A jövőt illetően szólnom kell arról is - tért rá a jövőre vonatkozó tervekre Hímer Sándorné -, hogy szükség lenne a napközi otthon konyhájának bővítésére és az iskola nyílászáróinak cseréjére is. Az AMK színjátszócsoportja rendszeresen sikert arat fellépésein fotó: oál gábor MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Orosz Dávidné NYUGDÍJAS- Nagyszerű település a miénk, komolyabb kifogásunk nem is lehet. Nyugdíjasként elmondhatom: 1982 óta van egy saját klubunk 85 taggal, a kórusunk rendszeresen fellép az ünnepeken, rendezvényeken, de emellett gyakran kirándulunk is. Szerencsére az ön- kormányzattal is igen jó a kapcsolat, a település - erejéhez mérten- minden segítséget megad nekünk. Aki végigsétál a községünkön, maga is meggyőződhet róla: a falukép, a középületek és az utak rendezettek, s örvendetes módon Dinnyéshát is rengeteget fejlődött az utóbbi esztendők során. Ha lehetne valamit kívánni, az talán egy idősek otthona volna. Dr. Búzás Imre fogorvos- Ügy gondolom, a település remek turisztikai adottságokkal rendelkezik, ennek mind jobb kihasználására pedig nyilván lehet követendő példákat találni az EU-s tagállamokban. Meggyő- z ő d é s e m ugyanis, hogy nem szabad csak a mezőgazdaságra építkezni, ahol van turisztikai potenciál, ott hasznosítani kell azt. Szerencsére Tiszanánát mind több külföldi fedezi fel, sokan régi parasztházakat vettek itt, s néhányat már fel is újítottak. Ennek előnyeit viszont jobban tudatosítani kellene. Ösz- szegezve: az utóbbi években sokat és kedvezően változott a falukép, ám több fára és parkosításra is szükség lenne. Kiss Sándor KÖZTISZTVISELŐ- Bár budapesti lakos vagyok, 10 éve járok ide hétvégenként. A Balatont hagytuk ott a Tisza-tóért, amely akkoriban még igencsak vadregényes vidék volt. Szerencsére összefogással megépült az első út Dinnyésháton, majd a fejlődés motorjává előlépő önkormányzat jóvoltából fokozatosan kiépült a partszakasz. Dinynyéshát nem lehet meg a falu nélkül, de ma már ez fordítva is igaz. Ezzel együtt van itt tennivaló még bőven: jobb közvilágításra, csatornázásra lenne szükség, s egy jó bekötőútra. Emellett egy folyami hajókikötő, télen pedig a csónakkikötő kotrása is elkelne, hogy a hideg hónapokban is lehessen használni. Vankó Gábor CSALÁDI GAZDÁLKODÓ- Az utóbbi évtizedben igen sokat fejlődött a falu: rendbe tették az úthálózatot, korszerűsítették a közvilágítást, kiépült a csatornahálózat és a kábeltévé is. Örvendetes továbbá, hogy mindemellett az önkormányzat nagy figyelmet fordított a középületek megóvására és - lehetőség szerint - felújítására is. Sajnos, a közbiztonságról már ilyen jókat nem lehet elmondani. Régebben nagyon rossz tapasztalataink voltak, majd került ide egy körzeti megbízott, s most, hogy nincs, ismét aggódhatunk. Gond emellett az is, hogy igen nagy a munkanélküliség, s úgy érzem, az iskolai pedagóguskollektívára is ráférne a fiatalítás. Sallós Gyula SZAKMÉRNÖK- Bár 8 éves koromban elköltöztem Tiszanánáról, a mai napig rendszeresen hazajárok ide, s kijelenthetem: sokat változott a település, megszépültek a középületei. Szerencse, hogy ilyen agilis önkormányzata, polgármestere van, amit mutat az is, hogy évről évre rengeteget pályáznak. Tény azonban, hogy további munkahelyekre van szükség, s egy környezetvédelmi program is elkelne. Elengedhetetlen, hogy tovább fejlődjön a falusi, illetve az ökoturizmus. Ennek érdekében az utcákat is fásítani kellene, s Dinnyéshát képén szintén lehetne még javítani. Fontosnak érzem azt is, hogy mindenki rákössön a szennyvízhálózatra.
