Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-29 / 201. szám

2003. Augusztus 29., péntek MEGYEI K Ö RK É P 5. OLDAL Összevonás: igazgatót választottak Eger A közgyűlés tegnapi ülésén Farkas Zoltán képviselő (Szövetség az Egriekért) napi­rend előtt tette szóvá, hogy a Városi Újság című önkormányzati kiadvány gyakorlati­lag a szocialista-liberális többség propa­gandalapja. A helyi közvéleményt való­ban foglalkoztató kérdésekről nem tájé­koztat, viszont négy oldalon hat fotót is közöl dr. Nagy Imre polgármesterről. A megszólított politikus válaszában elmond­ta: nem magánemberként, hanem polgár- mesteri tisztségében szerepel a képeken, az újság pedig több, Farkas Zoltán által hi­ányolt témáról is ír. Mint ismert, augusztus elsejével létrejött a Felsővárosi Általános Iskola, amely a ko­rábbi II. Rákóczi Ferenc és a Ráchegyi Álta­lános Iskola összevonása nyomán alakult meg, a helyi oktatási rendszer tavaszi „raci­onalizálásakor”. A kisebb létszámú Rákó­czi Ferenc Általános Iskola tancsoportjai, pedagógusai a ráchegyi tanintézmény mo­dernebb épületébe költöztek, ez a Felsővá­rosi nevet kapott általános iskola székhe­lye. Az igazgatói posztra mindkét elődin­tézmény volt vezetője pályázott: Kiss Sándomé (Ráchegyi) és Majoros Gábomé (Rákóczi). A nevelőtestület a pályázatok megismerése és a szakmai vita lebonyolítá­sa után titkos szavazással nyilvánított véle­ményt, a többség Kiss Sándornéra voksolt. A véleményezésre jogosultak közül a nem pedagógus alkalmazottak közössége, a volt Ráche­gyi Általános Iskola szü­lői szervezete, valamint diákegyesülete Kiss Sándorné pályázatát, míg a volt Rákóczi szülői munkaközössége és di­áktanácsa Majoros Gábomé szakmai dolgo­zatát támogatta, a szakszervezet mindkét pályázót elfogadhatónak tartotta, akárcsak a közgyűlés oktatási bizottsága is. Az ön- kormányzat csütörtöki ülésén végül 16:8- as szavazati aránnyal Kissnét választotta meg igazgatónak. A Városi Pedagógiai Szakszolgálati In­tézet vezetője - 20:4-es voksaránnyal - Balázsné Csuha Mária lett dr. Horváthné Pap Juliannával szemben. Nem sikerült ellenben igazgatót választani a Művésze­tek Háza Kht. élére, a vezetői tisztségéből nemrégiben távozott Nagyné Varga Me­linda helyére. A huszonöt leadott szava­zatból kettő érvénytelen volt, az érvényes voksok pedig megoszlottak a két pályázó, az eddig is az intézményben dolgozó, eg­ri Dér Attila és a budapesti Kerényi Mi­hály között 13:10 arányban. Mivel a kine­vezéshez minősített többségre, azaz mi­nimum 14 szavazatra lett volna szükség, a pályázatot eredménytelennek nyilvání­tották. Az ismétlésre decemberig áll nyit­va a határidő. A képviselő-testület hozzájárulását adta ahhoz, hogy az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. a százszázalékosan állami tulajdonú Egererdő Erdészeti Rt. igazgató­ságába delegálja dr. Horuczi Csaba és Szántósi Rafael alpolgármestereket. A Me­gyei Művelődési Központot, illetőleg a Bródy Sándor Könyvtárat működtető Tár­sulási Tanács tagja lett dr. Gyurkó Péter ta­nácsnok (SZDSZ) és Farkas Zoltán. A Tourinform Információs Iroda Társulási Tanácsába Jékli Sándor (MSZP) képviselő és Habis László (ELE) tanácsnok került. A közgyűlés módosította a város Alap­okmányáról szóló rendeletet, így ezentúl géppel is le lehet majd bonyolítani a titkos szavazásokat. Egy másik döntés nyomán könnyebbé váltak a termálfürdőben - a vá­rosi strandon - a kedvezményekhez jutás feltételei. A nyugdíjasok ezentúl már sze­mélyi igazolványuk felmutatásával olcsób­ban bemehetnek a fürdőbe. Támogatáshoz juthatnak a nagycsaládosok és az egész­ségkárosultak is, de ők kérvény nyomán, a segélyalapból finanszírozva strandolhat­nak kedvezményesen. A testület elfogadta az idei első fél éves gazdálkodásról szóló beszámolót, s dön­tött az Egri Uszoda Kft. támogatásáról. Mintegy 4,5 millióval segítik a céget a sportegyesületek költségeinek átvállalása révén, s a likviditási gondok enyhítésére 11 millió forint előleget is átutalnak a GYISM-támogatás terhére. ____________mm M ultinacionális vállalat partnert keres Eger városába a következő szolgáltatásra: Feladat: • viszonteladói értékesítés • mozgóárus tevékenység végzése (kiszállítás) • 24 órás rendelésfelvétel • partnerkeresés, piacbővítés Elvárásaink: • működő vállalkozás • kisebb telephely (esetleg lakóházhoz tartozó nagyobb udvar) • kereskedői beállítottság Az elbírálásnál előnyt élvez az, aki: • kis teherautóval rendelkezik (min. 1,5 to) • már meglévő kiszállítói rendszert működtet • stabil partnerkörrel bír Pályázataikat az alábbi címre várjuk: 1519 Budapest, Pf: 290, jelige: „HIRDETÉS” (97918-98795) Visszautasított vádak Bátor A tegnapi falufórumról szóló tu­dósításunkat olvasva, felkereste szerkesztőségünket Derecskéi Csaba, a falu polgármestere, aki az alábbiak közlésére kérte la­punkat:- A falufórumnak nevezett összejövetel 23 résztvevője egy­két kivétellel Sánta István volt polgármester embereiből verbu­válódott össze, tehát nem tekint­hető olyan fórumnak, ahol vala­mennyi helybeli véleményt for­málhatott volna. Az eredményes pályázatok­hoz nem a falu összefogására, hanem kellő önerőre van szük­ség, amellyel nem rendelkezik az önkormányzat. Az előállt gazdasági helyzetet az előző cik­lus több, mint 17 millió forintos kötelezettségvállalása (hitelfel­vétel) eredményezte. Erkölcste­lennek és gusztustalannak tar­tom azt, hogy a feleségemet is megvádolták, aki több, mint húsz éve becsületesen, legjobb tudása szerint látja el három te­lepülés betegeit. Elődöm reá vo­natkozó állításai kimerítik a be­csületsértés fogalmát, ami miatt a feleségem jogorvoslattal fog él­ni. Csúsztatás az is, hogy a foga­dóóráimon nem találnak a hiva­talban. Aki akar, az bármikor megtalál. Falugyűlést azért nem tartottam az elmúlt időszakban, mert ennek csak akkor van értel­me, ha az elődömtől örökölt vi­szonyok végre áttekinthetők lesz­nek. A gázvagyonról tudni kell, hogy Sánta István 1999. február 21-én írta alá azt a szerződést, amelyben 900 ezer forintért érté­kesítette a részvényeket. Messze­menően visszautasítom azt a vá­dat, hogy bármilyen önkor­mányzati vagyont szeretnék ér­tékesíteni, mivel az testületi ha­táskör. Mobilizálható ingatlana nincs a falunak, a feleségemnek pedig esze ágában sincs megvá­sárolni a rendelőt. A testületi ülésen hárman az óvoda bezárása mellett, ketten ellene szavaztak, egy képviselő tartózkodott. Ennek ellenére hétfőn kinyit az óvoda, amelybe 9 hevesaranyosi és öt bátori gyer­mek jár majd a vezető óvónő tá­jékoztatása szerint. Az óvoda összevonását a gazdasági helyzet kénysz­erítette volna ki, nem valami polgármesteri ötlet. Progra­momnak megfelelően kezdettől törekedtem a megosztottság el­len, de úgy tűnik, Sánta István képtelen belenyugodni veresé­gébe, és mindent elkövet annak érdekében, hogy feszültséget gerjesszen a falu lakói között. Szerencsére mind többen lát­ják, hogy ezzel a falu nyugal­mát és közösségét rombolja. SIKE SÁNDOR Dobozolok Színházzá lett a világ. Pontosabban utcai színházzá, olyanná, amit az utóbbi na­pokban bankok előtt rendeznek. A scenárióért egy-két parlamenti politikus vállalja a felelősséget, a választó pedig csak néz, mint az egy­szeri ember a hajdan volt mozikban. Kell-e a magyar embernek a dobozos illusztráció? Ez lehet a hét kérdése annak tükrében, hogy előbb Répássy képviselő je­lent meg fideszes társával az Inter Európa Bank előtt egymére- tes illusztrációval, majd szerdán Juhász Gábor MSZP-s honatya a Magyar Fejlesztési Bank előtt halmozott fel negyven papírdo­bozt. Utóbbi az Orbán-kormány több miniszterének felelőssé­gét firtatta a pénzintézet budapesti székháza előtt tartott sajtó- tájékoztatóján, előbbiek a kormányfő és a milliárdos pénzmo­sásra utaló tranzakciók között igyekeztek kapcsolatot találni. A valódi kérdés azonban más. A ki kit képes hatékonyabban lejáratni játék olyan ponthoz érkezett ugyanis, amikor felvető­dik: felmondták-e vajon az arra vonatkozó konszenzust a poli­tikai felek, hogy nem firtatják a rendszerváltás utáni magánosítás, illetve tőkefelhalmozás körülményeit, egyszer s mindenkorra szentnek tekintve annak eredményeit? Ennek a hallgatólagos megegyezésnek egyfajta felrúgása az, ami Gyurcsány miniszter cégének ingatlanszerzése körül kialakult. A másik eset Stumpf István nevéhez, pontosabban hivatalához kötődik. Gál J. Zoltán kormányszóvivő nem kevesebbet jelen­tett be kedden, mint hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tett az előző kormány ideje alatt működő Informatikai kormánybiztosság el­len. A szóvivő úgy nyilatkozott: az ellenőrzés során nyilvánva­lóvá vált, hogy az előző kormányzat miként alkalmazta a klien­túra-építést, a közpénzek milliárdos nagyságrendben történő kivonását az állami felügyelet alól. (Ebbe a konfrontálódást sej­tető sorba illeszthető az említett Juhász-féle akció is.) Eljött az igazság pillanata. Apró demagógiával erre a követ­keztetésre juthatnánk. Terítsen mindenld, lássuk a lapokat, ki mit vitt el a közös állami pénzekből! Viszont, ha nem demagó­gok, hanem realisták vagyunk, akkor a régi mondás juthat csak eszünkbe: „Nem eszik olyan forrón a kását!”, hiába min­den dobozolás. Új kamara született? _____________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ O tthonról hozta az idősek tiszteletét Ha egy újságíró diktafonnal dol­gozik, az igazán fontos dolgok akkor hangzanak el, amikor a készülék ki van kapcsolva. Dr. Kakuk Judit, a Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa is egy ilyen „magnómentes” pil­lanatban mondta el, hogy az idősek tiszteletét ő otthonról hozta magával. Az egri szülői házban ugyanis többgenerációs család élt, s neki „hat nagyma­mája” volt. Persze, amikor forgott a kazet­ta, akkor is mindvégig érződött a főorvos asszony szavain a szülői ház hatása. A nagy műveltségű, sokat olvasott ügyvéd édesapáé például, aki a legtöbb biztatást adta ahhoz, hogy végül az orvosi pályát választotta. Egyik monda­ta máig visszacseng: a kannibá­lok is a varázslót eszik meg utol­jára. De túllépve ezen a tréfás megjegyzésen, számos más té­nyező is közrejátszott a pályavá­lasztásban. A Gárdonyi Géza Gimnáziumban a hatvanas évek végén tanuló diáklány egészség- ügyi politechnikát is tanult, a hét hat munkanapjából egyet erre a szakmára fordítottak, a latin nyelvvel is megismerkedhetett ráadásul, a biológiatanára és osz­tályfőnöke pedig - a nemrégiben elhunyt, kiváló pedagógus - Irlanda Dezsőné volt. Dr. Kakuk Judit nem csak- , hogy summa cum laude végez­ve szerezte meg orvosi diplomá­ját a debreceni egyetemen, a sze­mészeti szakma iránt is itt tá­madt fel az érdeklődése, mégpe­dig későbbi főnöke, Mailáth fő­orvos hatására, aki akkoriban adjunktusként orthoptikai speci­ális kollégiumot vezetett a sze­mészeti klinikán. Erre a kollégi­umra járt a fiatal orvosjelölt egyetemi évei alatt. Később úgy alakult, hogy a Heves megyei kórházban immár huszonhato­dik esztendeje dolgozhat együtt dr. Mailáth Lászlóval, és az idén nyáron épp tőle vehette át az osz­tály vezetését.- Jó érzés tudni, hogy mun­kánkban továbbra is számítha­tunk a szemészeti osztály veze­téséről leköszönt, de a gyógyítás­ból nem visszavonuló tapasztalt szakember tudására, segítségére és támogatására - fogalmaz dr. Kakuk Judit. Maga az osztály - vezető főor­vosa szerint - korszerű és elég jól felszerelt, tisztaság és rend van, kedvesek a nővérek, a kórtermek pedig 2-3 ágyasak. Betegeik többsége szürkehályog-műtét miatt van itt. Ennek gyógyítása hálás feladat, miután rögtön meg is van az eredménye. Tervezik, hogy gyermekszemészeti szak- rendelést hoznak létre, ami nem elsősorban pénz, mint szervezés kérdése. A feltételei mindeneset­re adottak. A szemfenéki beteg­ségek, cukorbetegek vizsgálatá­hoz, dokumentálásához szüksé­gük lenne egy automata „retinophot” készülékre, ami ér- festéses vizsgálatok végzésére is alkalmas - sorolja tovább a terve­ket Kakuk Judit, remélve, hogy ez az elképzelésük is megvalósul a közeljövőben. Ami pedig a magánéletet illeti, a főorvos asszony férje is szak­mabeli, a megyei kórház patoló- gus főorvosa. Még az egyetemi évek alatt ismerkedtek meg. Na­FOTÓ: PIUSY ELEMÉR gyobbik gyermekük szintén sze­mész lesz, jelenleg rezidens Deb­recenben. Lányuk az egri főisko­lán, majd a gödöllői agráregyete­men szerzett diplomát. Ami a ki- kapcsolódást illeti? Elsősorban az utazás az, amivel szívesen töl- ti idejét a család. síké Sándor Népzenei gála és szakmai napok Eger Kétnapos népzenei gála és szak­mai konferencia kezdődik szom­baton a megyeszékhelyen. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, a Megyei Művelődési Központ és a Bartók Rádió közös szervezésében délelőtt és dél­után népzenei együttesek lépnek fel a Dobó téren, este 6 órakor pedig fórum kezdődik, amely­nek témája a népzenegyűjtés múltja és jelene lesz. Ezen belül kiemelt szerepet kap a Rákóczi- évfordulón a kuruc kor zenéje, amelynek sajátosságairól dr. Barsi Ernő tart előadást. Este 9 órakor pedig az MMK dísztermé­ben erdélyi, vajdasági és felvidé­ki együttesek lépnek fel. Vasárnap délelőtt a Dobó té­ren folytatódnak a népzenei elő­adások, délután 3 órakor pedig az MMK-ban gálaműsorral zárul a program. ____ ■ ( Folytatás az 1. oldalon)- Mi a legsúlyosabb érvük a pri­vatizáció ellen?- Félő, hogy nem teremti meg az átlátható finanszírozás feltét­eleit. Félő, hogy mivel az egész­ségbiztosítónál 1989 óta 40 szá­zalékos reálérték-vesztés követke­zett be, ilyen gyalázatos finanszí­rozás mellett valamilyen módon ismét a betegen fogják megspó­rolni a profitot. Az elmúlt fél év­ben drámai módon, öt százalék­kal megnőtt halálozási ráta rész­ben a kórházi ellátás jelenlegi színvonalának tudható be, s ez az arány tovább emelkedhet, méghozzá elsősorban a középko­rú lakosságot sújtva. A privatizá­ció ráadásul éppen a népbetegsé­gek, például a reuma ellátásában csökkenti a kapacitást. Ha ezt a törvényt végigviszik, a magyar egészségügy ampulációja előtt ál­lunk. Amikor Mádl Ferenc vissza­küldte a törvényt, az ő érvei szin­te szó szerint megegyeztek a kül­döttgyűlés érveivel.- Mit tehet a kamara?- A jelenlegi váltás több szem­pontból is nagy eredmény. Egy­részt a törvénnyel kapcsolatos szemléletünk markáns megjele­nítése miatt, másrészt szervezeti okokból. A kamara gyakorlatilag nyolc éve tartó „zötykölődésé- nek” szeretnénk véget vetni, le­építeni sok látszattevékenységet, megváltoztatni a munkastílust és a szakszervezetekkel való kapcso­latot, de ami a legfontosabb: a kö­zéptávú program kidolgozása az év végéig. Ebben végre egyértel­műen meg kell határozni a jövő­képet, hogy milyen egészségügyi modellt képzelünk el Magyaror­szágon, megtervezni, miként mérsékelhetnénk a népesség drá­mai fogyatkozását, hogyan aka­dályozhatnánk meg a szociális és egészségügyi bomba felrobbaná­sát. Vállalnunk kell minden egészségügyi dolgozó érdekvé­delmét, szorosan és őszintén együttműködve a szakszerveze­tekkel. Általános beszédtéma most a kórházi sztrájkkészültség. Az erre való hajlam az intézmé­nyekben 50-60 százalékos. A rendszerből százmilliárdok hiá­nyoznak, s ha minden marad a régiben, a kamara nem gátolja meg a sztrájkkészültség beveze­tését a tárgyalások idejére. ____________________jówásAoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom