Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-27 / 199. szám

I 2003. Augusztus 27., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Tart-e Ön a robbantóktól? A minap robbanás rázta meg Budapesten a Nyugati pályaud­var előtti teret. A nyolc utas sérülésével járó detonációt egy húszéves fiatalember okozta, aki az Interneten talált recept alapján állította össze a veszélyes robbanószert. Állítása sze­rint félt, hogy megtámadják, ezért hordta magánál a bombát és egy Flóbert pisztolyt. A megyénkben élőktől azt kérdeztük: tartanak-e a fentihez hasonló esetek elszaporodásától. Ágoston Pál, Párád:- Minősít- hetetlen, amit a fia- t a 1 e m bér tett. Ártatlan embereket ily módon veszélyeztet­ni... Nem is találok szavakat. Ha már ennyi­re félt ez a szerencsétlen, ma­radt volna otthon. Ha meg rob- bantgatni támadt kedve, ment volna ki egy lakatlan pusztába. Ott szórakozhatott volna ked­vére. Görömbei Réka, Tiszatarján, aki átutazó­ban járt Eger­ben:- Amikor meghallottam a hírt, rémület kerített a ha­talmába. Az első gondola­tom az volt, hogy hoz­zánk is elért az a merénylethul­lám, ami az egész világot rettegés­ben tartja. Gyakran utazom tö­megközlekedési eszközökön, de még soha nem vetődött fel ben­nem, hogy valamelyik utastársam csomagjában veszélyes holmi is rejtőzhet. Mostantól nem érzem magam ilyen biztonságban. Mácsai Józsefné, Egerszólát: Kis or­szágban élünk, és eddig úgy gondoltam, hogy az átla­gosnál jobb ná­lunk a közbiz­tonság. Az ilyen eseteket azonban na­gyon nehéz ki­szűrni. Őszintén szólva, különö­sen a gyermekeimet féltem. Ők is gyakran utaznak. Eddig sem érez­tem magam túl nagy biztonság­ban, ha zsúfolt buszra szálltam. Mácsai Józsefné Alig vártam, hogy hazaérjek. Ez a robbantás csak tovább növelte bennem a félelmet. Záhonyi Andor, Boldog: - Önöktől hallom elő­ször ezt a tör­ténetet, de na­gyon durvá­nak találom. Jómagam is gyakran inter­netezők, így jutottam hozzá nagyon sok régi jó zenéhez, filmhez. Tény, hogy a világhálót mindenki arra hasz­nálja, amire akarja. Ebben az esetben azonban egészen biztos, hogy egy beteg lelkületű valaki áll a háttérben. Normális ember nem bombarecepteket keresgél a neten. _____________________________________fBABTAI V eszedelmes gaztevő kerestetik Az allergiás megbetegedések száma vi­lágszerte növekedik, nálunk sincs más­ként. Ezért az ÁNTSZ Heves Megyei Inté­zete Egészségfejlesztési és kommunikáci­ós osztálya tegnap konferenciát rendezett a parlagfűről a Művészetek Háza tanács­termében. Eger Dr. Gombkötő György megyei tiszti főorvos megnyitójában elmondta, hogy a par­lagfűpollen Közép-Európa térségében igen magas koncentrátumú. Ez a gyomnövény a XIX. században még nem volt honos a kontinensen. Elsőként az Adria kikötőiben jelent meg az Amerikából érkező gabona­szállítmányokkal. Ma már sajnos az egész országot lefedi a parlagfű-szennyezettség, s ilyen vonatkozásban a szégyenletes első he­lyet szereztük meg Európában. A pollenek a virágzás időszakában ter­jednek, s most vagyunk a csúcsidőszak­ban. Emiatt nagyon sok gyerek és fiatal fel­nőtt - az idősebbeket kevésbé veszélyezte­ti az allergia - fordul az orvoshoz széna­náthás tünetekkel, súlyosabb esetben aszt­mával. A rendezvényen az allergiás betegségek­ről, a parlagfű megyei elterjedéséről, a vé­dekezés hatósági feladatairól, a mentesítés tapasztalatairól tartottak előadásokat a megyéből érkezett szakemberek. A programot a Budapesti Közgazdasági Egyetem marketing szakos hallgatóinak előadása is színesítette. Társadalmi célú reklámkampányukat a parlagfű ellen kezdték meg. Felvázolták, hogy ez az a gyomnövény, amelyről már mindenki hal­lott, de még mindig nem tud eleget. Hiány­zik az összehangolt, közös cselekvés, az or­szágos szintű program. Az egyetemisták úgy vélik, a munkában részt vevők jutal­mazásával hamarabb érnénk a célba, mint a környezetükben a parlagfüvet elnézők büntetésével. Prospektusukban - amelyet forgalmasabb csomópontokon terjeszte­nek - úgy szólnak a parlagfűről, mint ve­szedelmes gaztevőről. Ismertetőjük humo­ros, ezért remélhető, többeket is megérint, mint az eddig forgalmazott, száraz, tény­közlő kiadványok. Az ÁNTSZ parlagfű-totót tett közzé la­punk július 18-i Grátisz című mellékleté­ben. A szervezőkhöz összesen 53 megfej­tés érkezett be, közülük 19 volt telitalála- tos. A helyes megfejtők közül a legfiata­labb egy 13 éves gyerek, a legidősebb egy 70 éves hölgy volt. A helyes megfejtők kö­zött hasznos ajándéktárgyakat sorsoltak ki, s a jutalmakat a tegnapi kampányzáró konferencián adták át. _____________________________________________________IH.Z.) A testi sértéstől a kegyetlen bérgyilkosságig Mikortól lehet szüretelni? (Folytatás az 1. oldalról) A Nyírségben élő B. Tibort és É. Istvánt nyereségvágyból, előre ki­terveltem társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt indítvá­nyozza elmarasztalni a vádható­ság. A harmadrendű, budapesti vádlott, B. Ferenc ellen a fenti cse­lekményben való felbujtás, míg egy negyedik férfival szemben ki­sebb súlyú cselekmények elköve­tése a vád. Az ügyben három hosszú tár­gyalási napon már tavasszal túl­jutott a Heves Megyei Bíróság. Az eddigi utolsó, májusi tárgyaláson mind a négy vád alatt álló férfi vé­dője újabb bizonyítási indítvá­nyokkal élt, amelyek közül az el­sőrendű vádlott ügyvédje által beterjesztettet a bíróság eljárásjo- gilag sem utasíthatta el. A véde­lem ugyanis kérdést kíván intézni az igazságügyi szakértőhöz, s ezt nem tagadhatta meg a tanács. A súlyos és kegyetlen bűn­ténynek egyébként csupán annyi köze volt Heves megyéhez, hogy Füzesabonyhoz nem messze fek­vő helyen történt, illetve, hogy emiatt itt kell lefolytatni az eljá­rást. A kisváros közelében lévő hotel parkolójában várta a két nyírségi férfi az esti órán áldoza­tát, aki 11 óra körül meg is érke­zett. A sértett, az akkor 47 éves B. K. beszállt a várakozók autójába, majd nem sokkal később meg­kezdődött a bántalmazása, isiké) Eger Az egri hegyközség választmánya- a hegyközség területén termelt- Ottonel Muskotály, Rizlingszil­váni, Leányka, Chardonnay fajtá­jú szőlők szüretének kezdeti leg­korábbi időpontját augusztus 29- ében határozta meg. A szüret kezdési időpontjának közzététele megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőterme­lő és -felvásárló eldöntse: a meg­hirdetettől kezdve mikor szüretel. Az időjárási és növényegészségü­gyi helyzetre tekintettel - a hegy­községi tag kérésére tartott hely­színi szemlét követően - indokolt esetben egyedi szüreti kezdési idő­pontra is engedélyt adhat a hegy­község. A meghirdetett időpont előtti szüret esetén ugyanakkor a Hegyszabályzat ellen vétőt pénz­bírsággal sújthatják, s eltilthatják az „egri” termőhelyre utaló ter­mékmegjelöléstől. Mint tegnapi számunkban hírt adtunk róla, az Egri Borvidék Hegyközség Tanácsa - a szüretet követően — a borvidék egészére nézvést is rendezni kívánja a ter­mőhelyi védőárak kérdését. Ez a tervek szerint azt jelentené, hogy az Egri Bikavért adó kék szőlők esetében a termésmennyiséget a jelenlegi hektáronkénti 136 má­zsáról 100-ra csökkentenék, ugyanakkor életbe léptetnék a ki­lónkénti 100 forintos védőárat is. A szeptember 11. és 14. között a Budai Várban megrendezendő XII. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesz­tivál díszvendége a hevesi megye- székhely lesz. ____________■ H AVAS ANDRÁS Összeesküvés, elmélet A hatos villamoson történt robbantás egyáltalán nem a véletlen műve. Mivel a fővárosi liberál-bolsevista vezetés felemelte a villamosjegy árát, törvényszerű volt, hogy az elnyomott és megnyomorított becsületes magyar utazóközönség így adott hangot elégedet­lenségének. Elég volt! Már azt is észre kellett volna venni, hogy az augusz­tus 20-i tűzijátékon a kommunista lövedékek és rakéták direkt a becsületes állampolgárok életére törtek, nem számított az emberi élet, a véres akció újból megmutatta a kormány aljas szándékát, amelynek lényege: a tömegek félelemben tartása. Nem tűrhetjük tovább, hogy ezek itt vörösre fessék országunk egét, mert ez az ég a mi egünk, amit csalással vettek el tőlünk az ávós gyilkosok, ahelyett hogy a pincében csendben felkö­tötték volna magukat a szavazóikkal együtt. De mi nem hagyjuk magunkat! Nem tűrhetjük tovább, hogy a független ügyészség, köztársasági elnök és K9ssuth Rádió, és az ugyancsak iszonyatosan független PSZÁF-elnök (aki nem csoda, hogy politikai védelmet kért) mocskos hazaáru­lók céltáblája legyen, miközben - és erre épp most jöttük rá! - a miniszterelnök személyesen vette át a pénztárnál egy gya­nús arabtól a tisztára mosott százmilliókat, mert ez volt a fel­adata, állni a kasszánál és tisztára mosni, miközben Kaya Ib­rahim hattyútiszta barátunkat évekig üldözte rágalmaival a balliberális sajtó. S ha a Magyar Köztársaság ügyészsége nem teszi a dolgát, szegény Schlett Csaba cégeltüntető rekorder sem mosolygott volna bele a kamerába olyan vidáman. Viszont a végén győzött az igazság, de csapataink továbbra is harcban állnak. Mert mi mondjuk meg azt is, hogy mi kell a parasztságnak: ne felejtse el senki, hogyan virágoztatok fel Torgyán alatt a magyar mezőgazdaságot, igaz, adtunk is neki hozzá 413 milliárdot az adófizetők forintjaiból, amit a lehető legjobb és legszakszerűbb módon költött el. Ezt a pénz is a mai kormány tüntette el, és adta oda a dán és spanyol gazdák­nak, különböző titkos csatornák segítségével. Bizony, bizony. Mert ezek akkor is ott voltak sunyin, láthatatlanul, amikor mi voltunk ott. És úgy hálózták be ezt az országot, mint a cek- ker, amivel vásárolni járnak a dakota indiánok. Emelkedő tiszteletdíjak Eger Júliusban lépett hatályba az a törvény, amely módosította „a polgármesteri tisztség ellátásá­nak egyes kérdéseiről és az ön- kormányzati képviselők tisztelet­díjáról” szóló 1994-es jogsza­bályt. A változás értelmében a képviselő-testület megyei jogú város esetén a polgármester illet­ményét a köztisztviselői illet­ményalap - ez jelenleg 33 ezer fo­rint - 14-es vagy 15-ös szorzószá­mú szorzataként, összegszerűen állapítja meg. A testületi tagok havi tiszteletdíja az említett illet­ményalap három és félszeres szorzata. A törvénymódosítás miatt vál­toztatni kell az ide vonatkozó ön- kormányzati rendeletén. A kér­désről csütörtöki ülésén tárgyal a városi közgyűlés, amely elé több alternatíva kerül. A képviselői tiszteletdíj esetén 2,5025-ös szorzószámtól felfelé több lehetőséget is elfogadhat a testület, az alpolgármesterek ití íetménye pedig az eddigi 90 szá­zalék helyett 95 százaléka lehet a polgármester illetményének. Vál­toznak a költségek elszámolására vonatkozó szabályok is. _____■ H ármasban randevúztak Ludas A vajdasági Ludas községben nemrégiben rendezték meg a ha­gyományos falunapokat, amelye­ken az azonos nevű mátraaljai te­lepülés delegációja is részt vett. Mint arról a közelmúltban írtunk, a Kárpát-medencei Ludasok talál­kozóján jöttek össze utoljára - az erdélyi Marosludassal kiegészül­ve - a települések, s most a délvi­déki ünnep adott erre ismét re­mek alkalmat. Mint Somlai György polgármester elmondta: a mostam látogatás arra is módot teremtett, hogy a további együtt­működés részleteit áttekintsék, il­letve egyeztessenek a Ludasok következő találkozójáról, amelyet valószínűleg a vajdaságiak ren- deznek majd meg._________■ A pénz nem jön magától (Folytatás az 1. oldalról) Baráth Etele arról is szólt, hogy bár elkészült a 2006-ig érvényes nemzeti fejlesztési terv, ám már idén el kell kezdődnie a következő, 2007. január l-jétől hét évig érvé­nyes koncepció készítésének. Mindez azért elengedhetetlen, mert csak így lehet elkerülni, hogy egy „összekapkodott” ötlethalmaz szülessen a meghatározó, átgon­dolt fejlesztési elképzelések he­lyett. Nagy Sándor, a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára arról be­szélt: hazánkban a vidéki népes­ség aránya többszöröse az uniós átlagnak, így súlyos következmé­nyekkel jár, ha a vidékpolitika nem áll erős lábakon.- Az uniós források célja a terü­leti és térségi különbségek csök­kentése, ületve felszámolása. Ma Budapest és Szabolcs-Szatmár­Bereg megye között négy és félszeres a GDP- különbség, s nem sza­bad olyan programokat készíteni, amelyek ezt a szakadékot tovább szélesítik - vélekedett az államtitkár. Azt is el­mondta: a projektek előkészítése hatalmas felelősség, s az államnak azzal is tisztában kell lennie, hogy sok tele­pülés, illetve vállalkozás képtelen megfizetni a piaci alapon igénybe vehető segítséget. Épp ezért a meg­lévő szakembergárdával, a megfe­lelő intézményrendszer kialakítá­sával hozzáférhetővé kell tenni ezt a szolgáltatást. Sós Tamás, a megyei közgyű­lés elnöke előadásában többek között arról szólt, hogy infrast­rukturális fejlesztésekre megyénk 52 településén mintegy 30,4 milli­árd forintra lenne szük­ség, s ezeket az igénye­ket nem lehet egyszerre kielégítem. Mint megje­gyezte, a szennyvíz-el­vezetéssel kapcsolatban Gyöngyösön, míg az ivóvízhálózat fejleszté­sében Füzesabonyban várható a közeljövőben jelentős előrelépés.- A közlekedési infrastruktúra fejlesztése is meghatározó kérdés, mivel a megyében hä zsákfalu ta­lálható, illetve van állami tulajdo­nú földút is. Az észak-dél irányú közlekedés fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni - vélekedett a képviselő, aki megjegyezte: té­nyek támasztják alá, hogy az M3- as autópálya nyújtotta lehetőségek révén négyezernél is több áj mun­kahely keletkezett szűkebb ha­zánkban. (SP) JÁTÉK A TEMPLOMBAN. Az Egerben zajló nemzetközi drámatörténeti konferencia keretében láthatták az érdeklődök a Ciszterci templomban azt a Betlehemes játékot, amelyet 1629-re datálnak. A XVII. századi misztériumot a Pierrot gyermek­színház keltette életre fotó: pilisy elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom