Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-14 / 189. szám
6. OLDAL KÁPOLNA 2003. Augusztus 14., csütörtök KÁPOLNA Polgármester: Lendvai Mátyás Alpolgármester: Pólyák Sándor Megbízott jegyző: Magdáné Földi Sarolta A képviselő-testület tagjai: Adamik Ferenc, Bodrogi Sándor, Gyurkó László, Juhászné Szabó Éva, Kovácsné Zimonyi Ildikó, Lipkovics Tibomé, Molcsán Erzsébet, Molnár Katalin, Szigetközi László. Roma kisebbségi önkormányzat: Báder pipi József (elnök), Báder József (Jocó), Báder Sándor, Bodrogi Sándor, Nagy Gábor. A községháza címe: 3355 Kápolna, Kossuth út 12. Tel./fax: 36/48&-101, 488-428, 588-000 Ügyfélfogadási idő: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 8-12 között, szerdán 13-16 óra között. A lakosság száma: 1.609 0-3 éves kor között: 73 4-5 éves kor között: 34 6-14 éves kor között: 189 15-18 éves kor között: 100 19-62 éves kor között: 939 62 év fölött: 274 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Vállalkozók kommunális adója: 2000 Ft/év • Magánszemélyek kom munális adója: 2000 Ft/év • Helyi iparűzési adó: 1,5 % Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 588-033 • Védőnő: 488-104 • Iskola: 488-114 • Óvoda: 488-166 Civilszervezetek: • Karitász helyi szervezete • Kápolna Községi Közalapítvány • Községi Sportkör • Diáksportkör Jeles napok: • Február 26-27: a kápolnai csata évfordulója • Május utolsó vasárnapja: hősök napja • Október 6.: aradi vértanúk • December8.: egyházi búcsú Településtörténet: 1849. február 26-27-én zajlott a kápolnai csata, amelynek helyszínét ma emlékpark őrzi. 1919. február 22-én Károlyi Mihály Kápolnán kezdte meg a jelképes földosztást. A ma is meglévő legrégibb épület az 1746-ban postaháznak épült Rácz-ház. A település önállóságát a rendszerváltás Idején nyerte el. Egy testvérkapcsolatot ápolnak, az erdélyi Kápolnásfaluval. Fejlődni csak pályázatokkal lehet A település egyik büszkesége a kápolnai csata emlékparkja és a három darab 220 éves hársfa fotós perl marton Kápolna egy nagyon értékes és speciális történelmi múltat őriz — mondja elöljáróban Lendvai Mátyás polgármester. — Az én korosztályom még tudja, hogy a régi falu nyomai melyik kiserdőben lelhetők fel. S az is egy különleges adottság, hogy a falut körbefonja a Tama-patak, bár ennek érezzük a hátrányait is, mivel terjeszkedni nem tudunk. Lendvai Mátyás harmadik ciklusát tölti a polgár- mesteri székben. Jól ismeri hát a település gondjait, megoldásra váró feladatait. De mint mondja, mindennek az alapja az anyagi helyzet stabilizálása.- Nagyon nehéz helyzetben vettem át a hivatalt - meséli —, éppen ezért a nagy tervek megálmodása előtt az anyagi biztonság megteremtése szükségeltetik. Az utóbbi években több önkormányzati vagyontárgyat is eladtak, inások hitel fedezetéül szolgáltak. Ebben az irányban mi már nem tudunk lépni, igaz, nem is célunk a meglévő felélése. A szemem előtt a lakosság életköriilményeinek jobbítása lebeg. Ennek eléréséhez szükség van még a hiányzó infrastruktúra megépítésére. Évek óta hiába pályázunk a szennyvízcsatorna-hálózat megépítésére, rendre elutasítanak bennünket. Előrelépés viszont, hogy még ebben a hónapban befejeződik a közvilágítás korszerűsítése, s folyik az óvoda belső átalakítása is. A konyha bővítésére pályáztunk, döntés még e hónapban születhet. A nyári munkálatok az általános iskolát is érintik. Új tantestületi szobát alakítanak ki, a szükséges tisztasági festéseket mindenhol elvégzik, s rendbe teszik a technika-termet is. — A tanárok és a diákok otthonuk után a legtöbb időt itt töltik — indokolja a polgármester -, ezért nem mindegy, mennyire otthonos, barátságos az általános iskola. A későbbiek során egy nagyobb volumenű Phare-pályázaton is részt veszünk, igaz, egy üyen kis település esetében mindig gond az önerő megteremtése. Hasonlóan nagy vállalkozás lesz egyszer egy kultűrház megvalósítása is. Beszélgetésünk során a polgármester többször is kitér a pályázati lehetőségekre. Mint mondja, a központilag kapott normatíva szinte semmire sem elég, gyarapodni csak pályázatokkal lehet. Itt viszont néha nagyon rövid a határidő, vagy szigorúak a feltételek. — Megtanultunk pályázni, és érezzük is ennek előnyeit - folytatja -, bár az is igaz, hogy egyre több a nem kifejezetten önkormányzati feladat, amit mégis nekünk kell elvégeznünk. Ilyen lenne a Tama-patak gátjának megemelése, vagy sokszor az úthálózat javítása. Ezek anyagi és emberi erőt vonnak el a tényleges önkormányzati munkától, mégis a jövőnk érdekében meg kell csinálnunk.______________________■ Értékteremtő alapítvány Ki hinné, mennyi minden fér egy alapítvány „tarsolyába”? Pedig, ahogyan azt a Kápolna Községért Alapítvány tevékenysége is mutatja, bizony néha egy-egy település motorjaivá is képesek válni. Az önkormányzat alapította az egyesületet 1997-ben — mondja dr. Bereczné dr. Huszár Éva elnök — azzal a szándékkal, hogy amint az az alapító okiratban is olvasható, az élet minőségén javítson. Az elnök asszony nagyon büszke arra a szoborkompozícióra, amelyet a kápolnai csata 150. évfordulóján avattak. Külön munkát végzett az alapítvány akkor is, amikor a három hársfát, amely már a csata idején is itt állt, megóvták az utókornak. Kívülálló csodálkozva hallgatja, hogyan tömködték be a körülbelül 200-220 éves fa odvas belsejét, s hogyan abroncsolták körbe a még élő kérget, amely az életnedveket szállítja. Ezekkel a munkálatokkal újabb 50-60 évvel hosszabbították meg annak a három hársfának az élettartamát, amely már a csata időpontjában is legalább 50-60 éves volt.- A kápolnai ember büszke a múltjára - mondja az elnök asz- szony —, s ezért is volt külön öröm számunkra, amikor a millennium évében elkészült a település 420 oldalas monográfiája. Öt történész a legalaposabb körültekintéssel írta meg Kápolna történetét, és mindenki ingyenesen megkapta a kötetet. A könyv, a fa állagának megóvása és az emlékmű 20 millió forintba került, de összesen 30 millió forint eszmei értéket hordoz. Mindezeket pályázati segítséggel és helyi lakosok mecenatúrájával valósítottuk meg. Boldogan emlékszem vissza arra az időszakra is, amikor a tájházunkat rendeztük. Huszár Évának még sok terve van. A templom renoválása után - akár az alapítvány közreműködésével is - szeretnék megmenteni és funkciót találni a falu legrégibb épületének, a postaháznak. Any- nyi biztos: pusztulni nem hagyják. Egy Gmnness-rekorder Hajdú László civilben biztonsági őr. Ám — s ezt a helyiek tudják róla — valamiben mégis más, mint a többiek: erőemelésben és fekve- nyomásban hazai, európai és világversenyeken a legjobbak közt állhat.- Srác koromban fociztam, ám amikor a hadseregbe kerültem, kiderült, nem focizhatok. Mozogni mégis kellett, így kezdtem el a fekvenyomást — meséli. — Mindez 1994-ben történt, azóta magyar bajnok lettem, hatszor második helyezett, van egy világbajnoki ötödik helyezésem és egy Európa-bajnoki negyedik helyezésem. Most már a dobogó a cél, bár a sérüléseim miatt lassabban tudok készülni. Hajdú László - aki 1996 óta tagja a magyar válogatottnak is — a számokkal elkápráztatja az őt hallgatókat: edzés időszakában két óra alatt 20-30 tonnát emel. Amikor tagja lett a győri Guinness-re- kordot felállító csapatnak, akkor együttesen 4.700.000 kilogrammot emeltek, az ő része ebben 24 óra alatt 560 ezer kilogramm volt. — Soha nem volt kétséges, hogy abbahagyom - mondja. - Igaz, vannak sportbalesetek, de egy sportember tudja, mindig fel kell állni. Most már annyi munka van mögöttem, hogy talán nem tűnik nagyképűségnek: dobogós helyekért dolgozom. Modem és naprakész- Tantestületünk jelszava: modern és naprakész. Ebben a szellemben készülünk óráinkra és tervezzük a tanévet — mondja elöljáróban Barta Róbert iskola- igazgató. - Jelenleg kilenc osztály tanul az intézményben, ezek közül egy más tanterv alapján halad, hiszen vannak olyan gyermekeink, akik ingerszegény környezetből érkeznek, és a részképességzavar miatt speciális foglalkozásokat és felzárkóztatást igényelnek. A viszonylag kis létszámú iskola — 115 gyermek tanul itt — pedagógiai programja a tehetség- gondozásra és a felzárkóztatásra épít. A tanárok ügyelnek arra, hogy az itt tanulók középiskolába kerülve ne érezzék: ők „vidéki iskolába” jártak. Rendszeresen használják az internetes elérhetőséggel rendelkező számítógépes szaktantermet, a községi könyvtárat, de kedvelt a zeneiskolai képzés és a kerékpáros szakkör is.- Ősszel kialakítunk egy fejlesztőszobát - folytatta az igazgató —, s amennyiben a lehetőségek engedik, több nagyobb volumenű változást is tervezünk. Szükségünk lenne egy nyelvi, kommunikációs és informatikai laboratóriumra, egy zárt közösségi térre, ahol helyi rendezvényeket bonyolíthatnánk le, dolgozunk a teleház kialakításán, és az iskola épületének életkorából adódik, hogy folyamatosan korszerűsítenünk kell. Hosszú távon azt szeretnénk, ha a XXI. század iskolai követelményeinek is megfelelne az intézményünk. Az igazgató az ideális körülmények eléréséig is azon dolgozik, hogy jól érezzék itt magukat gyermekek és tanárok. A külső kapcsolattartás kulcsa pedig a települési rendezvényeken történő folyamatos jelenlét. Kápolna nevezetes ünnepségein ugyanis évről évre az általános iskolások adják a műsort. Az iskolások nyáron is kaphatók arra, hogy beüljenek a padokba fotó; perl MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Herceg Ferencné NYUGDÍJAS- Talán az életkoromból adódik, de nekem már a fiatalok a legfontosabbak. Régebben volt egy szervezet, egy hely, ahol az ifjúság találkozhatott, ma azonban ilyen nincs. Nagyon kellene egy kulturális központ, amely nem csak a diszkóról, az éjszakai szórakozásról szólna, hanem a kulturált együttlétről és kikapcsolásról is. Ugyanakkor a fiatalok igencsak kifogásolható viselkedésének is betudható, hogy eddig ők sem törekedtek a helykeresésre. Ehelyett sokszor látom, hogy már megint vandálkodtak a faluban. Büszke vagyok arra, hogy közadakozásból elkészült a ravatalozónk, és nagyon szép lett. Bodrogi Sándor KISEBBSÉGI ALELNÖK — A falu életében a legfontosabb az iskola, az óvoda, a kultúrház és az utak állapotának javítása. A két tanintézményünk nagyon régi, elöregedett épületben működik. Ezek fejlesztésére, otthonossá tételére fo- lyamatosan költeni kell. Az iskolában jó lenne egy zsibongót kialakítani, és a taneszközök, szemléltető tárgyak folyamatos vásárlása is sokba kerül. Sajnos, a két intézmény olyan elöregedett, hogy csak az ott dolgozók lelkiismeretességének köszönhető, hogy a gyermekek ebből semmit nem vesznek észre. Nagy vágyam, hogy a romatelepet, amelyet a Tárná és a vasút kettészel, egyszer egy híd kösse össze. Lipkovics Tiborné ÓVODAVEZETŐ- Az utóbbi időben egyre inkább elöregedett Kápolna, de azt örömmel látom, hogy mostanság egyre több fiatal is megtelepszik itt, így az óvodában a gyermeklétszám utánpótlása idővel biztosítva lesz. Már ezt a tendenciát mutatja, hogy szeptembertől egy új csoporttal bővülünk. Az idén a napközi otthonos konyhát sikerült felújítanunk, de munka a jövőben is lesz. Nagy vágyunk, hogy az iskolától kapott kertet — amelyet most körülkerítettünk — kialakítsuk úgy, hogy ott ne csak biztonságos játszótér legyen a gyermekeknek, hanem egy kis konyhákért, valamint alkalmas legyen a környezeti nevelésre is. Lukendics Gyuláné VÉDŐNŐ- A település lakosságának egészségügyi helyzete, higiéniás igényessége átlagosnak mondható, sőt a környék településeihez képest talán jónak is nevezhető. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy hosszúhosszú évek óta nem volt gondozás nélküli születés és csecsemőhalálozás. Arra talán jobban oda kellene figyelni, hogy milyen filmeket engednek nézni a gyermekeknek, mert a nebulók a tévé előtt nőnek fel. Jó körülmények között dolgozhatom, hiszen 10 éve épült a korszerű tanácsadó, és mi már állandó működési engedéllyel dolgozunk. A prostitúció lehetősége az átmenő forgalom miatt sajnos ott áll a lányok előtt. Gyurkó László NEHÉZGÉPKEZELŐ- Második ciklusomat töltöm ön- kormányzati képviselőként, így tisztában vagyok az elvárásokkal, és azzal is, hogy anyagi le- hetőségeink mit engednek. Régi vágyunk, hogy legyen egy faluház vagy közösségi ház, ahol kulturáltan szórakozhatnak a fiatalok. Az a baj, hogy az általános iskola után szétszélednek a gyermekek, többé senki sem foglalkozik velük szervezetten. Az iskola és az óvoda működtetését az önkormányzat mindig is fontosnak tartotta, és arra is ügyel, hogy a szerény anyagi lehetőségekhez mérten mindig fordítsunk fejlesztésre is. A jövő nagy kihívása a fiatalok megtartása lesz.
