Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-09 / 185. szám
6. OLDAL OSTOROS 2003. Augusztus 9., szombat OSTOROS Polgármester: Kisari Zoltán Jegyző: Dudás József A képviselő-testület tagjai: Barta János Bartók László Bán Mtklósné Böjt László Hegyi Bamabásné Éder Lajosné Kós János Dr. Lantos Bálint Mongyiné Tóth Ildikó A községháza címe: 3326 Ostoros, Hősök tere 4. Telefon-, faxszám: 36/356-010 36/556-100 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8.00-14.00 Szerda: 8.00-14.00 Péntek: 8.00-12.00 Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 556-047 • Védőnő: 456-892 • Patika: 456-892 • Művelődési ház: 456-928 • Általános iskola: 556-022 • Óvoda: 356-055 • Körzeti megbízott: 06/30-535-4124 Lakosság száma: 2418 fő 0-3 éves: 80 fő 4-5 éves: 38 fő 6-14 éves: 274 fő 15-18 éves: 105 fő 19-62 éves: 1300 fő 63 fölött: 621 fő Helyi adók és mértéke: • Iparűzési adó: 1,5 % • Magánszemélyek kommunális adója: 6000 Ft/év • Gépjárműadó: 800 Ft, minden megkezdett 100 kg után Civilszervezetek: • Ostorosért Polgárőr Egyesület • Ostorosi Asszonykórus • Ostorosi Gyermekekért Alapítvány • Diáksport • Szabadidő Sport • Vadásztársaság A település története: A település Ostoros vizéről kapta a nevét, amelyet Anonymus is említ Istoros névalakban. Első ízben 1330-ban említi az oklevél. 1552-ben a törökök felégették a falut, lakói közül ösz- szesen 12 jobbágy maradt meg, akik még hat évvel később is pincékben laktak. A XVI. század második felében a falu lakói csupán bortermelésből éltek. 1638- ban ismét néptelen puszta volt, de újra benépesült. 1925-ben a földrengés epicentruma a falu volt. A történelmi múltból következően Ostoros pincés település. Többszintes pincerendszerek alakultak ki itt. Karnyújtásnyira a várostól, mégis egy csendes faluban FOTÓ: PERL MÁRTON Érték a csend és a biztonság Diagnózis után segítség Az országban az első volt Ostoros, ahol dr. Darvai László háziorvos élt a lehetőséggel, s 2000 szeptemberében - megvásárolva a praxisjogot - vállalkozó lett. A rendelő az önkormányzat tulajdona, viszont a műszereket, gépeket már az orvos biztosítja. Darvai doktor pedig hangsúlyt is fektet erre, fontosnak tartja, hogy a betegeket csak akkor küldje to-' vább célirányosan a kórházba vagy a szakrendelésre, ha a lehetőségekhez képest már tisztázta a diagnózist, s úgy látja: szükséges a „külső” segítség. Mert a mentőszolgálat rohamkocsiján, továbbá a kórház sürgősségi osztályán is dolgozó belgyógyász igyekszik mindent helyben megoldani. Szükség esetén perceken belül átér Novajról, a lakhelyéről a beteghez, akár éjszaka kettőkor is. Népegészségügyi szempontból Ostoroson is az országos mutatók a jellemzőek. Magas a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és a daganatos betegségek száma. Az egyre növekvő létszámú vegyes (gyermek és felnőtt) körzetben két asszisztens és egy takarítónő tartozik még a praxishoz, igen jó kollektívát teremtve, s ami még példaértékű: kifogás tálán a kapcsolatuk az önkormányzattal. Zaklatott világunkban egyre nagyobb érték a csend és a biztonság - jegyzi meg Kisari Zoltán polgármester, amikor rácsodálkozunk, hogy szinte már összeér a település a várossal, olyan sokan építkeznek az Egerhez közeli lakóparkjidcban. Bizony, most már csaknem háromezren élnek Ostoroson, s ezt a számot pár éven belül talán meg is haladják. Egy ekkora településen a középületeket is illik fejleszteni, a falu arculatához igazítva, ezért ezt tűzte ki távlati célként a képviselő- testület. Elsőként egy új faluközpont kialakításán fáradoznak. A későbbiekben sorra kerül az új szociális otthon és az új sportcentrum létesítése, a már meglévő, az alapellátáshoz szükséges középületek fejlesztése. Es elkerülhetetlennek látszik a tornaterem megépítése is. S ha már az egészséges életmódnál tartunk, az új egészségház se tűri soká a halogatást, lévén a háziorvosi szolgálat dinamikusan fejlődik. Kisari Zoltán úgy érzi, ha hosszú távú terveik megvalósulnak, sokat javul majd az életminőség. Ezt pedig igényük a fiatalok, s Ostoros korösszetételét tekintve ez a megye legfiatalabb faluja. Az inaktív életkorú lakosság aránya nem éri el a 18 százalékot. A fiatalkorúak aránya 22-23 százalék. Vagyis, az aktív korú lakosság képezi a legnagyobb arányt a faluban. A polgármester arra is kitért, hogy az EUesat- lakozás rendkívül sok feladatot ró rájuk. A köz- igazgatás, az informatika reformja temérdek munkával jár, de megéri, mert új távlatokat nyit az ügyintézők és az ügyfelek előtt. Ehhez technikai fejlesztésre, továbbképzésekre lesz szükség. Az életminőség javításában az esztétikum is komoly szerepet játszik. Nemcsak a közterületeket kell rendezni, hanem a magánportákat is. Két, az EU-szabványoknak megfelelő játszóteret kívánnak megépíteni még ebben a ciklusban. Ugyancsak feladat a felszíni vizet elvezető árkok rendben tartása, megépítése. A köztéri bútorok kihelyezése, a buszforduló és a buszvárók megépítése, amely a közlekedés színvonalán is javít. A polgármesternek meggyőződése, hogy az idegenforgalomnak számolnia kell Ostorossal. Számos kiaknázatlan lehetőség van itt. A borpalettán a falu évek óta jelen van, ezt a turistáknak is érezniük kell. Kisari Zoltán azt mondja, hogy a falu „szürke- állományának”, vagyis a gondolkodó és ésszel cselekvő emberek felelőssége az, hogy milyen arculata, megítélése lesz Ostorosnak. A polgármester olyannak szeretné látni a települést, ami sokak számára kívánatos, mert csak egyetlen van belőle az országban.______________________________■ Tanulni tanítják a diákokat Gyönyörűen fejlődik az Egri úti lakótelep, de sajnos az iskolánk ennek közvetlen hasznát nem érezheti, mert a város vonzása óriási - mondja szomorúan Molnár Lajos, az Árpád Fejedelem Általános Iskola igazgatója. Az intézmény követi a Comenius I. modellt, vagyis a partnerközpontú szervezetépítést. Ennek keretében választ kaptak azokra a kérdéseikre is, hogy mivel tarthatnák itt a tanulókat, mi lenne az a plusz, amiért itt maradnának és nem mennének Egerbe. A válaszokat megszívlelve, a minőségi elvárásoknak megfelelve három éven csökken, sőt megállni látszik az elvándorlás. Szolgáltatásaikat a szülők igényeihez igazodva bővítették. Talán a legfontosabb, hogy sikerült javítaniuk a gyerekek tanuláshoz való viszonyát. Ugyanis a diákoknak eltérő a személyiségük, szinte valamennyien különböző bánásmódot, szakmai irányítást igényelnek. A logopédiai ellátás révén a tanulmányi eredményeik is jobbak. Azt is tapasztalták, hogy a beilleszkedési zavarokkal küszködő gyerekek is megtalálták a helyüket, miután fejlesztő pedagógus segíti a munkájukat. Odafigyelnek minden gyerekre, felzárkóztatják, aki esetenként lemarad. Az iskola az országos tantervi változásokat rendre beépíti saját nevelési programjába. Nemcsak szakmailag, technikailag is követik az elvárásokat. Pályázati támogatással magas színvonalúra fejlesztették információs technikai berendezéseiket. Minden tanteremben lehetőséget biztosítanak majd a korlátlan Internet-hozzáféréshez. Szabadidejükben is számíthatnak a diákok az iskolára. A sport- foglalkozásokon jó időben labdajáték, télen jégpálya várja őket. Egyedül a tornaterem az, ami még egy ideig csak vágy marad. Addig is felújítják a tornaszobát, hogy amikor a rossz idő beűzi a gyerekeket az udvari pályáról, ne csak az értelmük, hanem a testük edzésére is legyen hely. ________■ K udarc nélküli kicsik Egy éve vezeti az óvodát Rétiné Godó Aliz. Azt mondja, egyszerű a dolga, mert elődje, a nyugdíjba vonult óvodavezető egy összeszokott gárdát hagyott hátra, és érdemes a nyomdokain haladni tovább. A hatvan férőhelyes óvodában jelenleg 58 gyerek nevét olvashatjuk a naplóban. Sajnos, az ostorosi gyermekintézményeket is sújtja a létszámcsökkenés a város közelsége miatt. Ugyanakkor a nevelőtestület igyekszik ezt a gyerekek javára fordítani a három, viszonylag kis létszámú csoportban. Az intézmény jól felszerelt, s a további szükséges kellékekért rendszeresen pályáznak. Tavaly az így nyert támogatásból sporteszközöket vásároltak. Az óvoda kapuja napközben mindig nyitva áll a felnőttek előtt, hogy alkalmuk legyen meglesni: milyen jól érzik magukat, milyen szépen szerepelnek a foglalkozásokon a gyerekeik. De minden év májusában azokat a szülőket is várják, akik még csak most szeretnék óvodába íratni hároméves apróságukat. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a faluba települők megtapasztalhassák, érdemes az ostorosi óvodát választaniuk, mert semmiben sem marad el a várositól. Sőt! A hatalmas, befüvesített udvar, a tiszta levegő csak jót tehet a gyerekeknek. Az intézményben a Porkolábné-féle módszerrel dolgoznak az óvodapedagógusok. Ennek lényege a komplex prevenciós program. Magyarul ez azt jelenti, hogy a gyerekek kudarc nélkül illeszkednek be három év múltán az iskolába. Fontos a kommunikációs személyiségfejlesztés, az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a játék és az egészséges életmód megismertetése. Gyakran járnak kirándulni, az ostorosi gyerekek a természetben tanulják meg a természetet. A komplex programot minősíti, hogy az óvoda az iskolával rendszeres kapcsolatot ápol. Érdeklődnek az elsősök eredményeiről, s azt a visszajelzést kapják, hogy semmi baj, a kisdiák remekül veszi az akadályokat és bővelkedik a sikerélményben. A természetben tanulják a természetet FOTÓ: PERL MÁRTON MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Bessenyei Lajos nyugdíjas Böjt László VÁLLALKOZÓ, KÉPVISELŐ Mongyiné Tóth Ildikó képviselő Koós Viktor A HEGYKÖZSÉG ELNÖKE Dr. Lantos Bálint ügyvéd- Tizennégy éve lakom Ostoroson, tősgyökeres egriként. Óriási fejlődést tapasztalok, amióta itt vagyok, persze, ez nem az én érdemem, hanem az önkor- má ny zat é. Kiépült a telefon-, a gáz-, a szennyvízcsatorna-hálózat, s nálunk is fogható a UPC kábeltelevízió adása. Az erdő mellett, a tóhoz közel, a Fenyő-lakótelepen élek. Szeretem ezt a környéket, mert mindenki ügyel rá, hogy szép legyen a háza tája. Ami elkeserít: rengeteg szemetet kihordanak Eger felől az erdőbe. Holott mi vigyázunk rá, hogy rendezett legyen a környezetünk, jöjjenek hozzánk a vendégek, mindent szépnek találjanak, és jól érezzék magukat nálunk.- Kicsit két tűz között érzem magam a szerepemben. Mert más jó a vállalkozónak, mint amit a képviselő, a falu érdekében kénytelen megszavazni. De nyugodt lélekkel mondhatom, hogy mint immár 12 éve sző- lész-borász magánvállalkozó, bármilyen kéréssel fordulhatok az önkormányzathoz, mindenben segítséget kapok. Sokat fejlődött a községünk, de még mindig nagy probléma a hiányos környezetvédelem. Jó lenne elfogadtatni a lakossággal a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. A másik az erdő védelme. Az országos takarítási akció keretében hihetetlen mennyiségű szemetet szedtünk össze az iskolásokkal a külterületen.- Szeretném, ha az új beköltözők bekapcsolódnának Ostoros életébe. A mi óvodánkba, iskolánkba íratnák be gyerekeiket, és részt vennének a falu programjain. Jó lenne, ha az utcák újra rendezettek, virágosak volnának mindenütt. A faluközpontban, a régi temető helyén szép lenne egy park, esetleg játszótér, ahol a fiatalok és a babakocsis kismamák is találkozgathatná- nak. Sajnos, most azt látom, hogy mindenki dolgozik, nincs az embereknek idejük egymásra, egy kis lassításra, sétára, beszélgetésre. Örülök a lakosság gyarapodásának, és azt kívánom, hogy a betelepült ostorosiak igazi ostorosiak- nak érezzék magukat.- A hegyközség szempontjából nem látom rózsásnak a jövőt, ha egy év múlva tagjai leszünk az EU-nak. A kis területeken gazdálkodó őstermelőknek nulla az esélyük a talpon- maradásra. Egyetlen reményünk, ha az Ostoros- Novaj Bor Rt. továbbra is ellátja a koordinátori feladatokat. Pesszimista vagyok. Nem tudhatom, mi vár arra, aki 5-10-15 hektár szőlőből próbál megélni. A hegyközség feladata lesz az is, hogy segítsünk. A falu jövőjéről? Öröm, hogy sokan Ostorost választják új lakhelyüknek, de szomorú, hogy sokan nincsenek tekintettel a szomszédra, nincs már az a közösség, ami a falut jellemezte.- 1991-től lakom Ostoroson, véletlenül kerültem ide. Az elmúlt évek igazolják, hogy ez egy nagyon kedves hely, ragaszkodik hozzá a családunk. Nyugalmával, biztonságával és barátságos polgáraival nyerte el a tetszésünket. Ezért is maradtunk itt, amikor 2000-ben lehetőségem lett volna Budapestre menni dolgozni. Fontosnak tartottam képviselőként bekapcsolódni a helyi közéletbe. A településnek rengeteg lehetősége van. Hiszem azt, hogy az arculatát meg kell őrizni, hogy Eger mellett egy lakó-pihenő faluként megmaradjon. Ennek érdekében szükséges az újabb építési telkek kialakítása, az infrastruktúra fejlesztése.
