Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-05 / 155. szám
Szerelmek a háztetőn Cejtel - Bozó Andrea Még sohasem dolgoztam élő zenekari kísérettel - vallja be Bozó Andrea, akit Tevje, a tejesember egyik lánya, Cejtel szerepében láthatunk az előadásban. Eddig elsősorban prózai szerepeket kaptam, és most óriási élmény együtt „játszani” a Budapest Klezmer Band- del. Varázslatos ez a világ, melyben a hagyománytisztelet a közösség egész életét átszövi születéstől a halálig. Irigylem ezeket az embereket, hogy ilyen erős összetartásban élnek, ahol mindennek megvan a maga szentsége. A darabban Tevje három lánya lázad ez ellen, hiszen ezek az ősi szokások a szépségük mellett egész életükre kiható korlátokat is szabnak. S a lányok ebből akarnak kilépni, elsőként Cejtel. A szerelem számára mindennél erősebb, ledönt hitet, szülőket, hagyományt. Ha az ember úgy érzi, hogy nem azzal a férfival akar élni, akit választottak neki, hanem azzal, akit szeret, akkor nincs ami ezt meggátolja. A szívét követi, nem az anyagi biztonságot ígérő házasságot. Cejtel tiszteli ezt a világot, de nem akarja az életét egy olyan emberrel leélni, akihez semmiféle érzelem nem fűzi. A szülőknek sincs könnyű dolguk, hiszen a legjobbat akarják a láHódéi - Biró Eszter Chava - Papp Gabriella nyuknak: jómódot, anyagi biztonságot. Az apa mégis elfogadja a lánya döntését, és beleegyezik házasságába a szegény szabóval. . Ez az előadás vívódás a hagyomány tisztelete és követése, valamint a vágyak és érzelmek szabadsága között. A világhírű musicalben Hódéit a világszerte ismert Budapest Klezmer Band énekese, Bíró Eszter játssza. Mint mondja, szerinte Hódéi számára sokat jelent a hagyomány addig a pontig, amíg meg nem ismeri Percsiket, és beleszeret. Ettől kezdve nem számít más. Hagyományüsztelő, de mégsem látja beszűkültén a világot. Egyik lány sem akar tudatosan kitömi ebből a világból. Különböző szerelmeket élnek meg, másfajta emberekbe szeretnek bele, mint akiket a közösségben ismertek meg. Hódéi és Percsik között első látásra szerelem alakul ki. Percsik forradalmisága, lázadása csak később tetszik meg a lánynak. Talán ez a legnagyobb szerelem. Cejtel falubelit választ, Chava egy zsidó, de városi fiút. Hódéi pedig egy idegent, aki idegen nézeteket vall. Azt hiszem van olyan szerelem, amikor nem tudja az ember, miért is szereti a másikat. ___ip. cs.) A NATEVKA LAKÓI. Dér Gabriella, Pintér Kristóf, Tóth Levente, Balogh András (Náhum, a koldus), Rácz János (Mendel, a rabbi fia), Pálfl Zoltán (a rabbi), Lisztóczki Péter, Sata Árpád (Jásszl, a kalapos), Venczel Valentin (Mordeha, a kocsmáros), Safranek Károly (Lázár Wolf, a mészáros), Kelemen Csaba (Avram, a könyvárus) ■ Klezmer muzsika a Líceumban Hegedűs a háztetőn - Gazda Bence Először lépett színpadra Egerben a Budapest Klezmer Band A 12 .éve működő zenekar egyaránt ismert Európa-szerte és Amerikában. Sokoldalúságukat bizonyítja, hogy többször is dolgoztak együtt a társművészetek képviselőivel: például a Madách Színházban a Hegedűs a háztetőn című musicalben a színpadon állva, ők is részesei a produkciónak, amely már túl van a 196. előadáson. Kirándulást tettek a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, melyből megszületett a Klezmer Szvitt című album. A Győri Balettel pedig zenei házasságot kötöttek egy táncszvit erejéig. Hazánkban ebből 100 előadást játszottak eddig, s a Broadwayre is meghívást kaptak, ahol tizennégyszer adták elő a darabot. A zenekar másfél éve megújult: belépett Bíró Eszter énekes és Gazda Bence hegedűs. Mindketten új színt vittek az együttes életébe. A zenekart vüágszerte saját hangzásvilágáról ismerik, ennek is köszönhető, hogy az egyik legjobb tradicionális zsidó zenét játszó együttesnek tartják. 16 országot érintő koncertturnéjuk páratlan sikert aratott. Egy ilyen koncertsorozat után vállalták el, hogy az egriekkel is megízleltetik a klezmer zene varázsát. Béres Attila rendező a zenekari árok helyett a színpadot ajánlotta fel a muzsikusoknak, akik így részeseivé váltak az előadásnak. Ez a „szerep” nem új számunkra, hiszen a Madách Színházban Kerényi Imre rendezésében 196 előadást játszottunk végig hasonló módon, a színpadon. Az ő felkérésére hangszereltem át az eredeti 28 tagú zenekarból hét muzsikusra a zenét. Nem volt könnyű, de megérte, mert amikor a társulatnak elját- szottuk a darab zenéjét, hatalmas tapssal fogadták - meséli Jávori Ferenc, a zenekar művészeti vezetője. Természetesen az egri előadás más, frissebb, más szereplőkkel, más helyszínen nagyon jó és izgalmas feladat. Örülök, hogy az egriekkel is megismertethetjük a klezmer muzsikát, amely világzene. A múlt század elején a zenészek vándoroltak, több néppel, több kultúrával találkoztak, s mindez beépült a klezmer zenébe. Remélem, a közeljövőben egy koncertet is tarthatunk itt, Egerben. PILISY CSENGE Mázeltov, egri színészek Bemutatták a Hegedűs a háztetőnt a Líceum udvarán Talán a világ legnépszerűbb musicaljének bemutatására vállalkozott az egri Gárdonyi Géza Színház az Agria Játékok idei főprodukciójaként a Líceum csodálatos udvarán. Ez a mű pedig nem más, mint Joseph Stein-Jerry Bock darabja, a Hegedűs a háztetőn, mely sokszor, sok helyütt, sokféle felfogásban került már színre a világ különböző csücskeiben. Nem véletlen, hiszen mindamellett, hogy remek muzsikával, a szó legnemesebb értelmében vett slágerekkel van tele, mélyen emberi, mélyen filozofikus és magasan szárnyaló alkotás. Amellett, hogy egy kis zsidó közösség hittől, hagyományoktól és humánumtól átitatott mikrokömyezetébe enged bepillantást, valós emberi, nemzeti, történelmi sorsokat és tragédiákat mutat be. A zsidóságot pedig nem valami egzotikus furcsaságként, de az európai keresztény-keresztyén hagyományokkal együtt létező, lélegző, betagozódni azonban nem tudó és nem is akaró, a legmélyebb tiszteletet megérdemlő velünk élő valóságként kezeli. Mindezek természetesen indítják meg a művészek - rendezők, színészek, az alkotók - fantáziáját, sőt lelkét. És egyszer csak már nem csupán egy musicalről, nem csupán megoldandó feladatról, nem egyszerűen technikáról van szó, hanem valódi hitről, hagyományról és mély humánumról. Tevje, a tejesember - Haumann Péter Golde, a felesége - Molnár Piroska Percsik, diák - Görög László Ezek a sarokpontok, vagy vezérszavak viszik, hajtják tovább és tovább a színészeket próbáról próbára a bemutatóig, majd tovább: előadásról előadásra. Rebbe Tevje, a tejesember szerepe egyike a drámairodalom legjobbjainak. Látszik is Haumann Péteren, aki az egri előadás főszereplője, hogy nagyon fontos számára ez az előadás, ez a szerep, ez a tejesember, akinek a bőrébe bújik. Érte, Tevjéért láthatóan mindenre képes a színpadon. Megkínlódik, megszenved, megdolgozik ezért a figuráért, igyekszik elkerülni az egyszerű, már jól bevált, esetleg olcsó népszerűséggel sandán kecsegtető sztereotípiákat, mert ez most az ő Tevjéje, akit nem akar kiengedni öleléséből. És igen, mérges és dühöng és szerepén kívül is az égre fordítja tekintetét, ha valami nem úgy sikerül a színpadon, ahogyan azt ő szeremé. És persze nem is beszél szívesen erről az alkotói folyamatról, mert ezt a folyamatot még most, percről percre, óráról órára, próbáról próbára éli. Meg-, át- és túléli, mert a közönség előtt a számára legtökéletesebb, hite szerint legigazibb Tevjét akarja meg- és felmutatni, minden esendőségével, együgyűségével, bölcsességével és emberségével együtt. Haumann Péter mellett a társat, a feleséget Molnár Piroska játssza, akit Egerben már végképp nem kell bemutatni, hiszen az elmúlt év nyarán megcsodálhattuk a Koldusoperában, majd a kőszínház remek Száz év magány előadásának abszolút főszereplőjeként, amikor is nem csak azt a bizonyos százévnyi magányt, keserűséget és boldogságot, de az egész produkciót vitte a hátán. Saját bevallása szerint nagyon megszerette a várost, a színházat és a kollégákat, sőt azt is elárulja, hogy jövő tavasszal újabb vendégségbe érkezik, amikor is Bors néni szerepében láthatjuk majd. Úgy érzi, hogy nem csak ő illeszkedett be vendégként a társulatba, de az itteniek is elfogadták, s most már úgy működnek együtt a színpadon, mintha mindig együtt játszottak volna. Mint elmondja, nem először alakítja Goidét a Hegedűs a háztetőn- ben, hiszen a kaposvári előadásban - mely három évadon át hetvenöt előadást élt meg is ezt a szerepet kapta, Helyei László partnereként, aki akkor ott Tevje volt. Mivel remek darabnak tartja a csodás zenékkel teletűzdelt musicalt, igazi öröm számára, hogy ismét eljátszhatja, mégpedig ilyen csodálatos színésztárssal, mint Haumann Péter és az ösz- szes ismert egri színész. Haumannal a Játékszínben immár négy éve játszanak együtt Molnár Ferenc Olimpia című darabjában, ahol szintén férjet és feleséget alakítanak. így ösz- szeszokott párosnak tekinthetők, bár pályájuk során ritkán kerültek össze, kivéve néhány filmet. A kaposvári és az egri Hegedűs előadás közti különbséget elsősorban abban látja Molnár Piroska, hogy míg az ottani kőszínházi produkció volt, ez a játék szabad ég alatt folyik, ezért mások a körülmények, a díszletezési lehetőségek, ami elsősorban a jelenetek közti változások gyorsaságát befolyásolja, de a darab, a zene ugyanaz, így nagy különbség nem lehet. A szerephez, Goidéhoz való viszonya sem változott azóta, és Béres Attila, az itteni előadás rendezője sem mondott mást vagy ellenkezőt a szerepről, mint amit annak idején Bezerédi Zoltán. — A szabad tér eleinte aggodalommal töltötte el a színészeket - mondja a művésznő —, hiszen ez a darab, annak ellenére, hogy musical, teli van olyan intim, csendes, befelé forduló pillanatokkal, melyekről - amíg nem próbáltattak ki a gyakorlatban — nem lehetett tudni, megélnek-e ebben a hatalmas térben. A szabadban óhatatlanul úgy érzi a színész, hogy erőteljesebben, nagyobb ecsetvonásokkal kell dolgoznia, és ez gátja lehet a szerep árnyalt megformálásának. A visszajelzésekből azonban azt szűrte le, hogy nincs mitől tartaniuk, mert ezek a kényes jelenetek is remekül élnek az előadásban, és reméli, hogy a közönség is így éh majd meg a produkciót. Végezetül arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc jelenete, mosolygó természetességgel válaszolja, hogy Goidénak mi is lehetne más, mint a gyönyörű Szeretsz engem duett. Görög László szintén nem szorul bemutatásra, hiszen korábban két címszerepet, a Diótörőt és a Revizort játszotta Egerben. Az előző Agria Játékokon a Kis-Dobó téri Kávéház című előadás egyik főszerepében láthattuk. Most ismét itt van, sőt, nem árulunk el titkot azzal sem, hogy a következő évad első stúdió színházbeli produkcióját, Steven Berkoff Nyafogok című színdarabját rendezi. Addig is Percsik, a forradalmár diák szerepében láthatjuk a Hegedűs a háztetőnben. Mint elmondja, most jól jön, nem nyűg az, hogy dolgozik. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ebben az esetben nem az számít, milyen maga a munka, mennyire jó hangulatú a próba- folyamat, mennyire szolgál a nézők, a kollégák vagy önmaga épülésére. A munka a fontos. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne bosszankodna, ha valami nem sikerül, vagy ne örülne, ha valami jól megy a próbákon. A Hegedűs a háztetőn kapcsán elmondja, hogy vannak emblema- tikus musicalek, mint például a La Mancha lovagja, vagy ez, melyről szinte mindenkinek van filmélménye, vagy előadásélménye, de zenei emléke mindenképpen, és mint valami jó dolog ül meg az emberek emlékezetében. A próbák alatt azt állapította meg a népszerű színművész - mivel, mint Percsik alakítójának van alkalma másokat nézni a színpadon -, hogy a Hegedűs nagyon helyes és érzelmes darab. A drámásága, a prózai része is remek, melyre kiválóan épül ez az egészen különleges muzsika. Görög László megvallja, hogy a legutóbbi próbákon, amikor Tevje elveszti a harmadik lányát és azt énekli, hogy Madaram, kicsi madaram, mi történt mi velünk..., mindig úgy érzi, hogy ezt a szerepet - ha megéli -, nagyon jó lenne eljátszani, mert ez egy varázslatos szerep. Úgy gondolja, és Haumann Péteren is úgy látja, hogy nagyon igénybe veszi az embert, nagy szerep, sok szöveggel, sok dallá és mozgékonysággá. Érzelmileg pedig nagy amplitúdók közt mozog, vidám, szomorú, tragikus, erős, gyenge, minden van benne. Ettől csodálatos és egyben nehéz is. Véleménye szerint egy darabot csak úgy lehet igazán megismerni, ha játszik benne az ember. Ez pedig egy örömteli, barátságos táálkozás. Percsikről elmondja még, hogy ez egy helyes, kedves jó szerep, amit, ha váaki nagyon akarja, tovább is gondolhat, hisz ez a fiú afféle „forradalmár típus”, és igen is szembe kell nézni azzá, hogy volt ilyen időszak a történelemben, hogy fiatáok lelkesedni tudtak olyan eszmékért, amikről mára kiderült, hogy nem is annyira lelkesülendő dolgok. Persze ez ma sincs másként. A történelemnek ez is része volt. Borzasztó nyomorultul éltek emberek, és egyfajta átáános igazságérzet alapján sokan akartak bosszút állni a gazdagokon a nép nevében. Ez is a részünk, még ha sok tragédiát okozott is: nem felejthetjük el - hívja föl a figyelmet végezetül Görög László. A Hegedűs a háztetőnt táán ajánlani sem kell, hisz önmagát kí- nája. Útraváóá pedig az előadásokhoz köszöntsünk stílszerűen egy pohárt: L' hájjim, hogy aztán gratuláhassunk a művészeknek: mázeltov, egri színészek! EGRES BÉLA A zsidóság szótárából: L'hájjim: „Életre”: szeszes ital ivásakor ezzel a szóval köszöntik egymást az ivók. A Talmud elmeséli, hogy Rabbi Ákibá lakomát rendezett a fiának, és minden pohárnál, amit a Bölcseknek kínált, azt mondta: „Bort és életet a Mestereknek és tanítványaiknak!” Több magyarázat igyekszik feleletet adni arra, hogy mi az alapja a „L'hájjim” köszöntésének, így az egyik: a Példabeszédekben írva van ....és a dj bort a megkeseredett lelkűnek” (31,6). A bor ama teremtődött, hogy megvigasztalja a gyászolókat, ezért, amikor bort isznak, felkö- szöntik egymást: „L'hájjim”, azaz, hogy a bor- ivás csak örömre és ne gyászra történjék. Rebbe: áltáában: egy chászid „udvar” vagy dinasztia feje, lelki vezetője; specifikusan a chábád mozgalom mindenkori feje, a lubavicsi rebbe.
