Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-04 / 154. szám

m 2003. JÜUUS 4., PÉNTEK MEGYEI K Ö R KÉP 5. OLDAL Szezonkezdés: jönnek a lengyelek? (Folytatás az 1. oldalról) Pataki Sándor szerint a jelek és az előzetes foglalások alapján a „felmentő seregnek” szá­mító, más nációk helyébe lépő lengyelek is szép számmal érkeznek az idén nyáron. A Lengyelországból érkező vendégek pár éve fedezték fel igazán a várost, azóta jönnek mind nagyobb számban. Ezzel a legfontosabb vendégküldők egyikévé váltak a térségben. Különösen fontos, hogy sok köztük a család­dal érkező, több napig maradó és viszonylag sokat költő turista. Egy részük közeli táborhe­lyéről, például az általuk kedvelt Bogácsról vagy Mezőkövesdről érkezik ide. A korábbi évek egri külhoni törzsközönségét adó néme­tek, hollandok és belgák kapcsán Pataki meg­jegyezte: jelenlétük nagyban függ attól is, hogy az elmúlt időszakban milyen sikeres kampányt és vonzó idegenforgalmi orszá­greklámot tudott produkálni a nemzetközi színtéren a Magyar Turizmus Rt. Vonatkozik ez kiváltképp a hollandokra, akik először ta­valy érezhetően kevesebben érkeztek. Pataki szerint az ok nem a hazai árakban keresendő, hanem mert az onnan érkezők többsége az el­múlt évek alatt már bejárta az országot. Ugyanakkor Eger belföldi vendégforgalma már eddig is igen magas volt, köszönhetően annak is, hogy az elmúlt időszakban számos helyi rendezvény várta a látogatókat. Mint a szakember fogalmazott: a külföldiek, a beuta­zó turizmus csak hab - igaz, édes és fontos hab — a tortán. Egyébként 2002-ben fordult elő hosszú évtized után először, hogy a turiz­musból származó hazai összbevételek felét a belső idegenforgalom adta. Az Egri Idegenforgalmi Egyesület vezetője szerint kell még pár esztendő a már most is meglévő rendezvények felfuttatására, melyek közül idővel sok - mint a katonazenekari fesztivál, a Bikavér-ünnep vagy a Strauss-est - valóban számos külföldit vonzó program­má válhat. Ezek híré­nek széles körű, kül­földi elterjesztéséig is idő kell, s persze jó propaganda, ám ezek­re lehet építeni. Már­pedig szálláshely bő­séggel akad az idegen- forgalomra építő vá­rosban. Az összesen hétezer ágy kimagasló szám hazai viszonylatban, három magyar vá­ros átlagos férőhely-kapacitásának felel meg. Pataki Sándor elmondta, idén a tavalyihoz hasonló szezonra és forgalomra lehet számíta­ni. Igaz, ezzel senki sem lehet maradéktala­mi elégedett, hisz' már a tavalyi sem volt jó év, viszont legalább a helyi turisztikai ágazat­ban nem kell további „zuhanórepüléssel" kalkulálni. Ami a kedvezőtlen hatások és a je­len körülmények között így is nagy csoda, fo­galmazott a szakember. — Új célközönséget kell megnyerni. Min­den kategóriában megfelelő minőséget és szolgáltatást kell nyújtani - hangsúlyozza Pa­taki Sándor. Ez ugyanúgy vonatkozik a falusi vendéglátókra mint a magasabb kategóriás szállásokra. A szakember szerint elmondha­tó, hogy a hazai árak arányban állnak a szol­gáltatások színvonalával. A szállások az árak­Cél: 3,6 vendégéjszaka Elsősorban az átlagosan 2,7 napos itt-tartózkodás kapcsán akad még tennivaló. El kell érni, hogy több időt töltsenek a vá­rosban a vendégek, s megközelítsük a 3,6 vendégéjszakás át­lagot. Ehhez programok, jó rendezvények, a strandoláson és fürdőzésen kívüli szabadidő-eltöltés új módjai szükségesek. „Meleg-tó”: romló kapásesélyek Poroszló A Tisza-tavon kisebb halpusztu­lásra már akad példa a helyen­ként 29 fokos víz miatt. A vízinö­vények gyors növekedése jelen­tősen csökkenti a tó vizének oxi­génkészletét. A száraz meleg mi­att a természetes vizek hőmér­séklete jóval maga­sabb a megszokottnál. De amit élveznek a fürdőzők, az nem egészséges a halak számára. Veres László (Mohosz) a folyamato­kat a következő meg­jegyzéssel illette:- A halak természetes közegé­nek tekinthető még a 19-24 fokos víz, ám mi mértünk a tó több pontján 29 fokot is. Észleltünk már kisebb halpusztulást, ami a vízben oldott oxigén hiányára ve­zethető vissza. A meleg víz kedvez az algásodásnak, beindultak a sú­lyom és rence-félék, amelyek éjsza­Fejlett példányok A Tisza cianidszennyezése után a Mohosz is kihe­lyezett jelölt halakat az élő folyóba és a Tisza-tóba. A kifogott példányok alapján megállapítható: a megmaradásuk aránya a tóban jó, a növekedésük pedig túltesz a tógazdaságokban nevelteknél is. ka a tóból fedezik oxigénszükség­letüket, csökkentve a halaknak ju­tó mennyiséget. A szakember szerint a halakon túl a rendkívüli időjárás a horgá­szoknak sem öröm:- A felforrósodó vízben étvágy­talanok a halak, ezért kevesebb a kapás. Például a pontyé sem klasszikusan erős, a csalira ráharapó, in­kább amolyan maszato- ló, s a bot végén ülőnek minden rutinját be kell vetni ahhoz, hogy meg tudja fogni... Veres László azt ta­pasztalja, hogy még nem kezdődött el a tó horgász- csúcsidénye. A szabadságolások most kezdődnek, így hétvége­ken már az eddig szabadon ma­radt parti horgászállások is bi­zonyára benépesülnek. A csó­nakkal a belsőbb medencéket felkeresők száma emelkedni lát­szik. A vízi járműből horgászók­nak jobb a fogási esélyük, ezt az általuk kiválasztott helyeken az úgynevezett beetetéssel fokozni tudják. A Tisza-tó nagy előnye, hogy a vízlépcső miatt stabil vízszintet tudnak garantálni. A nem apadó vízkészlet jobban ellenáll a mele­gedésnek_________________&S. Szupemagyik és szépségek Lőrinci Késtek a vonatok Heves megye Tegnap délelőtt fél 12-kor Rákos és Rákoshegy között leszakadt a vasúti pálya felső vezetéke - tu­datta lapunkkal a MÁV Rt. illeté­kese. A történtek miatt áramki­maradás keletkezett Rákos és Isaszeg között is, aminek nyo­mán a Budapest-Hatvan-Miskolc vonalon 50-60 perces késéssel közlekedtek a vonatok. E szaka­szon ugyanis a műszaki hiba ki­javításáig dízelmozdonyokkal továbbították a szerelvényeket. Késéssel kellett számolniuk a Szolnok felé utazóknak is. A szakembereknek az esti órákra sikerült kijavítaniuk a meghibásodást. ____________■ N oha az augusztus 20-i - immár hagyományos - városnapig még mintegy másfél hónap hátravan, a település kulturális és sportin­tézménye már javában készül az év egyik legjelentősebb helyi ren­dezvényének számító esemény­re. Mint Tompa Z. Mihály igazga­tó elmondta, minden eddiginél nagyszabásúbb programmal - s ezek között megannyi, helyben újszerűnek számító kezdeménye­zéssel - várják a térségben élőket. Az egyik újdonság a kultúrház udvarán megtartandó tábori mise lesz, amelynek keretében meg­szentelik az új kenyeret. Selypen évtizedek - talán az itteni kápolna lerombolása - óta nem volt római katolikus istentisztelet, ezért is döntöttek úgy a szervezők, hogy itt bonyolítják le a szertartást. A városnapon a sztárvendégek - köztük Mary Zsuzsi, Balázs Pali és Krisz Rudi - mellett fellépnek a Royal 60 táncosai, s az amatőrök sem maradnak ki a sorból. Az idén első alkalommal rendezik meg a Szupemagyi elnevezésű vetélke­dőt, amelynek során a zsűri által legrátermettebbnek ítélt tíz nagy­mama ajándékot vehet át. Szintén ez alkalommal debütál a Lőrinci szépe vetélkedő, amelyre azonban nemcsak a városban, hanem a környéken élő 14-30 éves lányokat­asszonyokat is várják. A nagyma­ma- és a szépségversenyre akár már mától lehet jelentkezni, egé­szen a megmérettetést megelőző napig személyesen a kulturális in­tézményben, vagy pedig a 37/388- 409-es telefonszámon. A városnapon mindezek mel­lett lesz hagyományőrzők talál­kozója is, s az események sorát tűzijáték zárja majd. A fentieken túl a településen készülnek az augusztus 16-i Lö­mnek - vagyis azon helységek, amelyek nevében Szent Lőrinc neve szerepel - országos találko­zójára is, amelynek az idén a szintén megyénkbeli Újlőrincfal- va ad otthont. i-ói PÉCSI ISTVÁN Seregnyi ellentmondás Az oktatási törvény módosítását nem­rég fogadta el a Parlament. A létjogosult­ságát sokan vitatták. A politikai érdekek, érvek, motívumok nem érdekeltek, mert az effajta tevékenységhez soha nem volt semmi közöm. Néhány mozzanat azonban mindig foglalkoz­tatott. Hiába áldoztam évtizedeket az újságírásra, mégis meg­maradtam pedagógusnak, a jövendő nemzedékek sorsáért ag­gódó tanárnak. Ez a magyarázata annak, hogy azért is mun­kálkodtam: sorsuk könnyebb, eredményteremtőbb legyen. Ezért örültem az 50 százalékos béremelésnek, s emiatt nyugtalankodom az új rendelkezésekből fakadó vaskos szak­mai ellentmondások miatt. Eldöntetett, hogy az alsó tagozat első három osztályában buktatni csak a szülő beleegyezésével szabad. Döbbenetes! Szegény tanítónők, próbálják meggyőz­ni arról az anyukákat és apukákat, hogy az általuk dédelgetett apróság javát szolgálja, ha évet ismétel! Reménytelen vállalko­zás, s az esetek zömében bizonyára csőddel zárul majd. Köz­ben a katedrán álló megaláztatik, jelképesek arcul csapatik. Jöhet az újabb baki! Az ötödik és hatodik osztályokban is szük­ség lesz rájuk, hogy évenként száz órában alapismereteket okít­sanak a nebulóknak, akiknek zöme - ezt a hírhedtté vált nem­zetközi felmérés mutatta ki - nincs tisztában az olvasás fortélya­ival, s nem érti a nélkülözhetetlen fogalmakat. Ekkor azonban már osztályozhatnak, s alsóbb szintre rendelhetik vagy pótvizs­gákra utasíthatják a legnehezebben boldogulókat, akiktől egyre többet követelhetnek. Megregulázhatják a korábban pátyolgatot- takat, akik ekkortól már szembesülhetnek - átmenet nélkül - a stressz egyéniségromboló voltával. Méghozzá átmenet nélkül. Meggondolatlan lépések ezek. Tessék az alsósokat megtanít­tatni mindarra, amire szükségük van! Mi, apáink, nagyapáink is elsajátítottuk mindezt. Sulinet és egyéb technikai trükkök nélkül is. A menet közben csontmerewé lett álreformerek - mellesleg ők rejlenek az ilyen trükkös játékok mögött - emlé­kezzenek már azokra, akik hagyományos módszereket hadba vetve időben felkészítették őket a későbbi helytállásra. Baj van a memóriájukkal? Szedjenek Cavingtont! Megváltoztak a feltételek A Széchenyi-hitelkártya előnyöket jelent Július 1-jétől változtak a Széchenyi vállalkozói hitel feltételei a kis- és középvállalkozóknak - tudtuk meg Bánfi Sándortól, a He­ves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági igazgatójától. Szűkebb hazánkban is sokan érdeklődnek e lehetőség iránt. _________________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ H armincnyolc tél a közúti szolgálatban Mindig szolgálatkész, a mások gondjain segíteni igyekvő ember­nek ismerik Szabó Lajost, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. nemrég nyugalomba vonult igaz­gatóját. ízig-vérig közutas szakem­ber, aki életét az utak, hidak fej­lesztésének és fenntartásának szentelte. A munkaviszonyban töl­tött 43 évből 38-at szeretett hivatá­sának szentelhetett.- Tudomásul vettem, hogy eltelt az idő és jó szívvel adtam át a sta­fétabotot ifjú utódomnak - mondja Szabó Lajos. - Tamaszentmik- lósról indultam, édesapám is köz­utas volt, édesanyám előbb válla­lati konyhán, majd varrónőként dolgozott. Boldog, felhőtlen gyer­mekkorom volt, az általános isko­lát szülőfalumban végeztem. Budapestem a vasúti pályafenn­tartási technikumban folytatta a tanulmányait. Négy évvel később, 1960-tól már a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként az út- vasút-alagút szakon tanult. Az ak­kori Egri Közúti Építő Vállalat (a mai Egút Rt.) ösztöndíjasaként friss diplomával 1965-ben kezdte el pályáját mint gyakorló mérnök a cég gyöngyösi fő-építésvezetősé- gén. Később építésvezetőként irá­nyította a 32-es főút Hatvan-jász­berényi szakaszának közművesíté­sét, majd a 24-es főút Gyöngyös- Mátráháza közötti szakaszának korszerűsítését. Ezt követően került át az akkori KPM Egri Közúti Igazgatósághoz, ahol többféle beosztás után, me­gyei területi-műszaki osztályveze­tővé nevezték ki.- Büszke voltam erre - meséli a nyugdíjas igazgató —, mert irá­nyíthattam az egri, a hevesi, a gyöngyösi üzemmérnökséget és azokat a munkákat, amelyek a közutakkal, a hidakkal és a vízát­eresztőkkel volt kapcsolatban. Közben útépítési és közúti forga­lomtechnikai szakmérnöki képesí­tést is szereztem. Az 1980-as évek elején átszer­vezték a közúti igazgatóságokat és a Heves megyeit Borsodhoz csatol­ták. Ekkor Szabó Lajos közös meg­egyezéssel tért vissza a gyöngyösi üzemmérnökség vezetőjének. A rendszerváltást követően újabb át­szervezés következett és az 1991- ben alakult megyei közúti igazga­tóságot vezette.- Létrehoztuk az egri közpon­tot és megmaradt a három üzem­mérnökség is - emlékezik arra az időre. - Fél évtizeddel később a közúti igazgatóságok közútkezelő közhasznú társaságok lettek, és pályázat útján nyertem el az ügy­vezető igazgató címet. Az ezred­fordulón újabb hároméves megbí­zást kaptam erre, ami az idén má­jus végén telt le. Indián nyelven szólva 38 telet értem meg a közúti szolgálatban, nagyon szerettem ezt a szolgálatot és ha újra kezdhet­ném, akkor is ezt választanám. Örülök, hogy nagyszerű munka­társaim voltak, akikkel baráti kap­csolatot alakítottam ki.- Az 1960-as évek közepétől Gyöngyösön lakom. A családom és nagy örömömre két unokám vesz körül. Sok barátot tudhatok ma­gam mellett a szakmában szinte az ország minden részéből és Gyön­gyösön is, ami jóleső érzéssel tölt el - említi. Többször kitüntették, leg­utóbb idén március 15-én kapta meg a Közlekedésért műszaki ér­FOTÓ: PERL MÁRTON demérmet. Szívesen gondol arra a sok szép élményre, amit a munkája során tapasztalt, de a nehézségeket is mindig vállalta. Ezekből is jócskán akadt, de in­kább a jó maradt meg emlékeze­tében. MENTUSZ KÁROLY Útravaló Eger Városnéző és gasztronómiai kala­uz kiadására vállalkozott a Super Guide Bt. Az Útravaló Egerben cí­mű bédekker bemutatóját - amelynek szerzői Szádeczky Kor­nélia, dr. Löffler Erzsébet és Zayné Vasas Anna - ma 11 óra­kor tartják a Kossuth Lajos utcai Kispréposti palotában. A hasznos útikalauzt Csillag Péter, a dunai Legenda-progra­mok szervezője és Pataki Sán­dor, az Egyesület Eger Idegen- forgalmáért elnöke ajánlja az ol­vasók figyelmébe. A szerkesztők elsősorban a megyeszékhely belvárosára, a jelentősebb épületekre, templo­mokra igyekeznek ráirányítani a látogatók figyelmét, történel­mi információkkal kiegészítve a tudnivalókat. Bemutatják a pin­cekultúrát, a múzeumokat, megismertetnek a programok­kal, s gasztronómiai informáci- ókkal is szolgálnak. _______ ■ h oz képest jó közepes szinten vannak, Eger­ben például egy éjszakára már 2500 forintért lehet panzióban szállást találni reggelivel. Az étkezés terén viszont már nem ennyire kielégí­tő a kép, itt a kelleténél kissé drágább a kíná­lat. (KJ) Heves megye Az új feltételek alapján a vállal­kozók 500 ezertől 5 millió forin­tig kaphatnak hitelt. Változott a kártyadíjak összege is, amely az 500 ezertől egymillió forintig fel­vett kölcsön után egy évre ez 13 ezer forint. Ötmillió forint esetén viszont 35 ezer forint. Július 1- jétől az 500 ezer és 1 millió fo­rint közötti hitelezésnél a vállal­kozók 5, a 2-3-4 és 5 millió forint kölcsön felvételekor 3,5 száza­lék kamatkedvezményben része­sülnek. Új előírás, hogy a hitelezésnél nincs jelzálogfedezeti kötele­zettség. Ugyanakkor az eddigi­eknek megfelelően a kölcsönke­ret 73 százalékára a Hitelgaran­cia Rt. vállal kötelezettséget, amiért 2 százalékos díjat kell fi­zetni. Ennek a felét az állam át­vállalja, a másik felét viszont a vállalkozónak kell biztosítani. Emellett kötelező bankszámla­forgalmat írtak elő a partnerek­nek, amely az igényelt hitelkeret ötszöröse. Megtudtuk, hogy nem válto­zott a negyedéves törlesztési kö­telezettség időpontja, de válto­zott a törlesztés mértéke. Ezen­túl a kártyával készpénzfelvételi limit helyett, korlátlan összeget felvehetnek. A Széchenyi-hitelt egyébként minden vállalkozást segítő elképzelésekre felhasz­nálhatják, kivéve a közúti fuva­rozással foglalkozó vállalkozá­sok, melyek csak a belföldi cé­lokra használhatják. Emellett nem használhatják az exportte­vékenység kiadásaira sem. A hi­telt a kis- és középvállalkozások mellett, július 1-jétől a szövetke­zetek is igényelhetik. Ennek fel­tétele, hogy már 2002. január 1- jétől működtek. A témáról bővebb tájékozta­tást a Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara Széchenyi Hi­telkártya ügyfélszolgálati irodá­jában kaphatnak Egerben, a Telekessy utca 2. alatt. w. kj

Next

/
Oldalképek
Tartalom