Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-31 / 177. szám

9. OLDAL HEVES "g1 HÍRLAP--------­P ostarablás Bajai postafiók bevételét vitte el egy fegyveres rabló 11. oldal DIGITÁLIS VILÁG Dobó-emlékverseny Nemzetközi lesz az 53. Dobó István ökölvívó emlék- verseny Egerben 15. oldal Búvár-érmek Nagyszerűen szerepeltek az ifjú gyöngyösi és az egri búvárúszók az ob-n 15. oldal Digitális mozi: nem lesz több Nagyítás? Az egész filmipart megváltoztathatja a legújabb technika Kritikusok szerint a Csillagok háború­jának negyedszázaddal ezelőtti bemu­tatója filmtörténeti jelentőségű: sikere ugyanis annyira váratlan és óriási volt, hogy utána már nem lehetett ezen munka figyelmen kívül hagyásával for­gatni. A legutóbbi rész, A kiónok táma­dása ugyancsak korszakos mű: ez volt ugyanis az első teljes egészében digitá­lis technikával forgatott játékfilm. A néző szempontjából első hallásra ez az újdonság talán nem is tűnik olyan hangsúlyosnak. A digitális mozi lényege ugyanis az, hogy a felvételeket digitális kamerá val készítik a hagyomá nyos cél luloid­mek készítésére, hanem az egész mozi­iparra is hatással lehet. Előnyök hosszú sora A hagyományos eljárás szerint ugyanis a filmeket celluloidanyagra forgatták, majd az utómunká­latok után sza­gos filmfelvevők helyett. Elemzők szerint azonban a technikai újítás nemcsak a fii­A LEGNEPSZERUBB DIGITALIS FILMEK Film címe Bemutató éve Előállítási költség (millió dollár) Bevétel (millió dollár) Toy Story 1995 30 191 Z, a hangya 1998 60 90 Final Fantasy 2001 137 32 rendszerben viszont az elkészült műveket speciális formátumú DVD-lemezeken vagy műholdas kapcsolat segítségével jut­tatják majd el a mozikba. Az új filmek így szinte azonnal a nézők elé kerülhetnek, hiszen annyi mozi kérheti le a filmet egy időben, amennyi akarja. Nem mellékes szempont az sem, hogy a filmszalagra rögzített alkotások képe a kópiák hasz­nálata során egyre romlik - a digitális kópiáknál a filmek minősége gyakor­latilag változatlan a sokadik vetítés után is. A digitalizálás illetve a digitális trükkök filmbe építése persze nem a Kiónok tá­madásával kezdődött: az úttörők a rajz­filmek voltak. Az első 3D animációs mesefilmek (mint például a Toy Story, a Z, a hangya, vagy a Shrek) “szoktatták hozzá” a nézőket a térbeli virtuális sze Újratöltetlenül Bár az olcsóbb gyártás, a rugalmasabb ter­jesztés, és a jobb képminőség vitathatatlan előnyei a digitális mozinak, sok aggály is felmerül az újfajta filmterjesztéssel és -készítéssel kapcsolatban. A filmkritikusok elsősorban esztétikai érveket sorakoztatnak: úgy vélik, hogy a film plasztikussága a tech­nikai újdonságokkal rohamosan csökken, és az értékeket felváltja a puszta látvány. Ezen tétel igazolására a Mátrix - Újratöltve című fil­met hozzák fel: bár az első rész is bővelkedett digitális trükkökben, a második film a lát­ványvilág túlburjánzásával elveszítette a az elkészült kópiákat másolták és terjesz­tették világszerte. Az új filmterjesztési replőkhöz Az 1999-ben bemutatott Final Fantasy volt az első, teljes egészében számítógépes, de termé szétesnek látszó szereplőket felvonul­tató film. Mindenképpen említésre méltó a Tom Hanks főszereplésével forgatott Forrest Gump, amelyben - digitális montírozások segítségével - a főszereplő kezet fog Kennedy elnökkel, később pedig John Lennonnal beszélget egy élő adásban. ártal­mat. Az igaz mérföldkő nyilván egy régi film felújí­tása lenne: egyelő- ugyanis ne­héz elkép­zelni, ahogy Zazie a metró elszenderül - természetesen digitálisan. Hírek Jön az új Tomb Raider Egy hónap múlva mutatják be a magyar mozik a Tomb Raider legújabb verzióját, Az élet bölcsője címmel Bár a for­gatásról kevés hír szivárgott ki, az már most biz­tosnak látszik, hogy az al­kotók ez­úttal va- lóbarra játék cselek­ményét tartot­ták szem előtt: a történet szerint Lara Croft ez­úttal Pandora szelencéjét keresi, közben pedig természe­tesen megküzd mindenkivel, aki az útjába kerül. A címsze­repet az előző részhez hason­lóan ismét Angelina Jolié ala­kítja. Egyre több az elekt­ronikus könyv A tavalyi évben az elektroni­kus könyvek értékesítése egy- milliárd jen (mintegy tízmillió dollár) bevételt hozott a ki­adóknak Japánban - áll egy, a napokban publikált kimutatás­ban. Az Impress Corp jelenté­se szerint a piac bővülésének mértéke már évi 40-60 százalé­kosra tehető. Az elektronikus könyveket értékesítő cégektől jelenleg mintegy 25 ezer kötet érhető el és tölthető le szemé­lyi számítógépre illetve mobil- telefonra. Csúszik a Doom 3 Az Activision bejelentette: idén már nem készül el a Doom folytatá­sa, a rajongók milliói által várt har­madik kiadás. A kilencvenes évek elején a Doom egyedülálló grafiká­ja tejesen megváltoztatta a számító- gépes játékok világát. Az id Soft­ware által kiadott játéksorozatok - a Doom és a Quake - különböző ré­szei folyamatosan hatalmas sikere­ket értek el, így egyáltalán nem meglepő, hogy már most hatalmas érdeklődés kíséri a Doom 3 megje­lenését. Néhány játékforgalmazó már a múlt hónapban előrendelé­seket vett fel a játékra, mivel min­denki arra számított, hogy novem­ber közepén megjelenik a legújabb rész. De más fronton is jelentkezik a felfokozott várakozás: a grafikus chipeket gyártó Nvidia azzal hirde­ti legújabb termékét, a GeForce FX 5900 Ultrát, hogy azt kifejezetten a Doom 3 számára tervezték. A Doom-rajongók már hozzászok­hattak a kisebb-nagyobb késések­hez: az id Software ugyanis híres arról, hogy nem ad ki félkész ter­méket a kezei közül, ami megma­gyarázza a rendszeres csúszásokat. A cég az Electronic Entertainment Expo kiállításon közben már be­mutatott egy előzetes videót a já­tékról, amellyel máris számos díjat nyertek. Zenét is adna a Microsoft A Microsoft jelenleg azon dolgozik, hogyan készíthetne az Apple iTunes zeneboltjához hasonló szolgáltatást. Bill Gates szerint ennek beindítását nem tekintik komoly bevételi for­rásnak, már csak azért sem, mert a cég véleménye szerint egy­előre még nincs igazán pénz a zeneszolgáltatásban. Egy, a Windows Media Playerre épülő Online zeneszolgáltatás ko­moly veszélyt jelenthet az Apple Computerre nézve, amely hamaro­san a PC piacra is ki szeretné bővíteni nép- ; szerű iTunes I Music Store ze­neszolgáltatá­sát. Tény, hogy J a Media Player (alapú szolgálta- j tás sokkal na- ► gyobb rétege­ket érintene meg, mint az Apple iTunes-ja, mivel ez utóbbi cég (egy­előre) csak a Maces tulajokra korlá­tozta zeneboltjának használhatósá­gát. Az Online és a zenei közösség már azóta sejti a Microsoft ezen lé­pését, amióta az Apple bejelentette rekord-eredményeit (az első két hó­napban 5 millió dal talált gazdára az iTunes révén) - ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a Microsoft azonnal visz- sza akar majd vágni. Egyelőre azonban még nem le­het tudni, hogy egy ilyen, Micro- soft-féle Online zeneszolgáltatás pontosan hogyan épülne fel. A tár­saság ez idáig ugyanis elsősorban a technológiákra koncentrált az on­line médiapiacon, nem pedig az azok-1 kai biztosított szol­gáltatásokra. Igaz, már jelenleg is több szolgáltatóval (MusicNow, Pressplay) van megál­lapodása, amelyek elérhetőek a Me­dia Playerből. "Ez egy olyan funk­ció lenne, amelyet érdemes lenne tartalmaznia az operációs rendszer­nek, de nem okozna a felhasználók számára áremelkedést" - mondta Bill Gates. Azonban még a PC-s vonulatban sem lenne egyedül a Microsoft fize­tős zeneletöltési lehetősége, hiszen például az Amazon is ehhez hason­ló szolgáltatást kíván útjára indíta­ni. Gates legfőbb konkurenseinek az AOL-t, a Yahoo-t és a Real- Networks-öt jelölte meg ezen a té­ren. Nem kell a Playstation? A Sony gyorsjelentése szerint az elmúlt három hónapban 2 millió­val kevesebb Playsation játék­konzolt adtak el, mint tavaly ilyenkor. A videojátékokkal és a PlayStayion konzolokkal foglal­kozó részleg üzemi eredménye 31,6 százalékkal 1,76 milliárd jenre csökkent. A vállalat közöl­te, hogy az első pénzügyi ne­gyedévben az értékesített Play­Station 2 konzolok száma tavaly­hoz képest 42 százalékkal 2,65 millióra esett vissza. Bár a cég nem látja tragikus­nak a helyzetet, független elem­zők úgy vélik: ezek csupán a ke­resletcsökkenés első jelei, mivel a legtöbb potenciális vásárló már beszerezte játékkonzolját. A So­nynak mégsem kell a piac csődjé­től tartani, mivel a gyártók általá­ban nem magán a konzolon ke­resnek, hanem a hozzá kapcsoló­dó szoftvereken. Pillanatnyilag ugyanis rendkívül bonyolult a já­tékokat másolni, így a vásárló kénytelen az eredeteit megvenni. A cég mindenesetre ezentúl meg­próbálja minél kevesebb extrával értékesíteni termékei alapválto­zatát - a felhasználónak azonban később jelentős összegeket kell fizetnie például egy új irányító, vagy memóriaegység beszerzé­sért. A 2000 márciusi japán bemu­tató óta több mint 50 millió PS2- est adtak el világszerte, míg a ri­vális Microsoft és Nintendo csak 10 millió környékén tart. A játék- szoftverek fejlesztői mined- közben arról beszélnek, hogy a játékkonzolok árának további csökkentésére lenne szükség a készülékek felhasználói táborá­nak további bővüléséhez, amely megalapozná az iparág további növekedését. ■ Fotónyomtatók: előretör a papír A digitális fényképezőgépek árainak csökkenése automatiku­san hozta magával a fotónyomtatók árának zuhanását is. Az olcsó készülékek mellett megjelentek azok a gépek, amelyek nyomatminősége megközelíti, sőt, időnként felül is múlja a hagyományos, kémiai eljárással készült fotókét is. náló csak a monitoron nézhette meg. Igaz, hogy a „virtuális” képek­hez nem kell filmet vásárolni, a helyszínen ellen­őrizhetők a felvéte­lek - ez azonban mit sem ér, ha képein­ket csak számítógép segítségével élvez­hetjük. Egy jobb fo- tónyomtatóval azonban könnye dén kiküszöbölhető ez a probléma. A hagyományos fényképezőgépek­kel készített filmet szinte bárhol elő le hét hívatni - igaz, a képeken javítani, alakítgatni, részle­teket kiemelni már jóval problémá­sabb. A digitális fotók talán legna­gyobb erénye éppen ebben rejlik: egy számítógéppel kedvünkre át­dolgozhatjuk a képet, majd fotó- nyomtatóval azonnal ki is nyomtat­hatjuk, a kívánt méretben, a kivá­lasztott minőségben. Fotónyomtatók kivétel nélkül fotórealisztikusak, ami azonban csak a produkált dokumentum mi­nőségére, nem pedig a készítési el­járásra utal. A gyártó cégek nagy ré­sze pillanatnyilag egyáltalán nem készít fotórealisztikus nyomtatót, csak tintasugarasat: ezek jobbára grafikonok és színes ábrák előállítá­sára használhatók, de az igazi fény­képminőségtől még távol vannak. A fotónyomtatók esetében jelenleg még nagyobb a kereslet, mint a kí­nálat - ám nyilvánvaló, hogy ezen printerek hamarosan kiszorítják a piacról tintasugaras társaikat. ■ Belehúzott az eBay Az internetes aukciósház a jú­niusban véget ért második pénzügyi negyedévet 109,7 millió dollár, azaz részvényen­ként 33 cent nyereséggel zárta. A vállalat jelentésében arról számolt be, hogy továbbra is erősek a fogyasztói kiadások mind az új, mind a használt cikkekre, és tovább csökken az internetes vásárlással kapcsola­tos bizalmatlanság. Microsoft-alapú telefon? Az amerikai Motorola még az év vége előtt olyan új mobilte­lefont tervez kiad­ni, amely a Mic­rosoft mobilok számára kifej­lesztett operá­ciós rendsze­rére épülne. A hamaro­san megjele-V nő modellt a tajvani Chi Mei Communication Sys­tems fogja gyártani a Motorola számára. Kampány a másolók ellen Összesen 35 amerikai tévé­adón és 5000 moziban futnak a reklámok, amelyek a film­iparban a kalózkodás miatt el­vesző munkahelyekre hívják fel a figyelmet. Az amerikai filmgyártók szövetsége a napokban publikált számításai szerint a jelenség évente 3-4 milliárd közötti összeget húz ki a film- és tévéstúdiók zsebé­ből. A reklámokban stúdió­munkások, színpadi kelléke­sek és kaszkadőrök kérdezik a nézőktől, hogy tényleg meg akarta-e semmisíteni a munka­helyüket. Papírkép a mobilról A Fuji Photo Film Company munkatársai beje lentették, hogy a cégnél a közelmúltban befeje ződtek a digitális fényképezőgépes mobilokhoz szánt miniatűr nyomtató fejlesztési munkálatai. Az új fotónyomtató a várakozások szerint rop­pant sikeres lesz a piacon, ugyanis mostanság már egyre több olyan kamerás mobil kapható, mely 1 megapixeles, vagy ennél nagyobb fel­bontású fényképezőgépe révén akár nyomta­tásra alkalmas minőségű képeket is képes ké­szíteni.^ kamerás mobilokhoz szánt fotónyom­tató kiegészítő ára várhatóan 40 ezer forint lesz. A digitális fényképezővei szembeni kezdeti ellenérzést leginkább az táplálta, hogy a képeket a felhasz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom