Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-28 / 174. szám

m§MM 2003. Július 28., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Árvízvédelem a festményeken Kisköre A vízlépcső megépítésének 30. év­fordulója alkalmából állandó kiál­lítás nyílt Chiovini Ferenc festőmű­vész képeiből a KÖTN1Z1G Kiskörei Szakaszmérnöksége székhazában szombaton. A rendezvény első fe­lében Fejes Lőrinc szakaszmémök a csaknem szobányi alapterületű terepasztal mellett ismertette a Ti- sza-tavat, s annak szabályozásá­val kezelésével járó munkájukat. A valóságban 127 négyzetkilo­méteres terület alig fele, 62 négyzet- kilométer vízfelület, a többi sziget és félsziget. A Balaton egyötödé­nek megfelelő tóban és környeze­tében páratlanul gazdag az élővi­lág, amelynek megóvása mindany- nyiunk, utódaink számára is rend­kívül fontos feladat. Mind ezen túl nem elhanyagolható a Tisza-tó ár­vízvédelmi szerepe sem. A nyári vízszint, amely a februári feltöltés­től az októberi leengedésig tart 1,20-1,60 méterrel magasabb, mint a téli. A feltöltés és leengedés az élővilág szempontjából komoly kö­rültekintést kíván, s ezt a halbioló­gusokkal egyetértésben tehetik meg a vízügyi szakemberek. Az ünnepségen Nagy István, a KÖTIVIZIG igazgatója büszkén említette, hogy az EU-ban nincs még egy vízterület, amely olyan gazdag volna, mint a Tisza-tó. Be­mutatását segítené az is, ha átke­rülhetne a székházba a miilén víz­ügyi múzeum. Ez jelenleg Szolnok határában, a szivattyútelepen talál­ható, látogatóktól elzártan, pedig A kiállítás-megnyitó után a Tisza-tavi Fesztiválon szórakozhattak a kisköreiek 150 éves tárgyakat, eszközöket rejt. Tárgyalásokat folytatnak Komiss Péter Kossuth-díjas fotóművésszel, hogy készítsen egy albumot a Ti- sza-tóról, ezzel is népszerűsítve a hazai és külföldi turisták előtt ezt az Édent. Szén József, Kisköre polgármes­tere utóbbinak nagy szükségét lát­ja, mert a hátrányos helyzetű tér­ségnek a Tisza-tó az egyedüli, ez idáig nem kellően felfedezett kin­cse, amely megélhetést biztosíthat­na a lakosságnak. Ehhez még több propaganda, támogatás és elisme­rés kellene a helyi és a szomszé­dos, partmenti településeknek. A díszvendégként meghívott, a kiállítást megnyitó dr. Váradi Jó­zsef, a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára úgy fogalmazott, hogy a vízügy és a művészet kapcsola­tát példázta az ünnepség. A fala­kon 12 nagyméretű festmény a történelmi eseményt, a Tisza-ll. vízlépcső építését ábrázolja. Chiovini Ferenc (a Szolnoki Fes­tőkolónián dolgozott 1981-ben bekövetkezett haláláig) megörö­kítette a munkások gigászi küz­delmét és eredményét, ezáltal ereklyét hagyott hátra. Az állam­titkár a Tisza-tó nélkiilözhetetlen­ségére is rámutatott, mert hiányá­ban még pusztítóbb lett volna az idei szörnyű aszály. Dr. Váradi Jó­zsef arra is kitért, hogy a Vásárhe­lyi Terv továbbfolytatása - amely ez év márciustól 2007-ig tart, s a munkákra 51 milliárd forintot biz­tosít az állam - 50-100 évre meg­határozza majd a vízgazdálkodást és az árvízvédelmet. Az ünnepség a programokban bővelkedő Tisza-tavi Fesztivál ré­szét képezte, ahol egyebek mellett aerobik-percek, szépségverseny és családi vetélkedők, este pedig kon­certek várták az érdeklődőket. _________________________________IHÉOYESSY) T ánc egy héten át a Líceumban Holnap a Carmina Burana bemutatásával kezdődik a II. Erlau Táncfesztivál Eger Egy tömény, táncos hét vár mindazokra, akik érdeklődnek a modem táncművészetek, a tánc- színházi produkciók iránt. A Líceum udvarán keddtől vasárnapig minden este balett-táncos­ok népesítik majd be a színpadot. Az Erlau Táncfesztivál immár második alkalommal válogat honi balett- és táncéletünk színe-javából, hogy el­hozza Egerbe a legfigyelemre mél­tóbb alkotásokat. Az elmúlt évben keresztmetszetet kaphatott a szép­számú nézősereg azokból a mun­kákból, melyek abban az évben szü­lettek Magyarország táncosműhe­lyeiben. Az idén, - a programot szemlélve - nem annyira a retrospektivitás, mint inkább egyfajta táncművészeti irány bemutatására vál­lalkoztak a szervezők, Barta Dóra Harangozó­díjas egri balett-táncos és Juronics Tamás, szin­tén Harangozó-díjas táncos, koreográfus, a Sze­gedi Kortárs Balett irányítója. Az Erlau Tánc­fesztivál azokat a táncművészeti produkciókat hozza idén Egerbe, melyek remek muzsikára, szabad asszociációkkal megalkotott, mégis - a nagyközönség számára is - jól követhető, értel­mezhető koreográfiákkal szolgál, az ország leg­jobb együtteseinek és táncosainak tolmácsolá­sában. A fesztivál programjának gerincét a mél­tán világsikereket arató Szegedi Kortárs Balett műhelyéből kikerült művek alkotják, így a tava­lyi siker után ismét láthatjuk az Orff remekére Juronics által álmodott és koreografált Carmina Buránál, idei sikerdarabjaikat, a Tűzmada- rat és a Bolerót, valamint a Miskolci Operafesztiválon debütált Mozart- csodát, a Requiemet, melynek elő­adásában az Egri Fesztivál Balett fi­atal táncosai is részt vállalnak. A szegediek bemutatói mellett olyan nagy nevű, és méltán töretlen nép­szerűségnek örvendő együttesek hozzák el Egerbe munkái­kat, mint a Pécsi Balett, mely Beszélő testek rím­mel adja elő táncvará­zsát. Itt lesznek a Buda­pest Táncszínház tánco­sai is, akik egy estén két produkciót is bemutat­nak. Előadásuk első ré­szében az Évtized című táncdarabot láthatjuk, míg a másodikban egy különlegességre vállal koznak Jazz-sekt címmel, amikor is a fantaszti kus jazz-zongorista, Vukán György élő muzsi kájára táncolnak majd. Nem maradhat el ter­mészetesen a helyiek kedvenc együttese, az Eg­ri Fesztivál Balett önálló produkciója sem, melynek nézői az együttesvezető, Barta Dóra koreográfiájában gyönyörködhetnek, s melyet Vivaldi Négy évszak című fantasztikus művére alkotott tanítványai számára. Az Erlau Táncfesztiválról már tavalyi első megjelenésekor is sejthető volt, hogy hagyo­mányt teremt majd a nagy múltú magyar tánc­művészet legjobbjainak bemutatásával az egri Líceum ódon falai közt. A mostani gazdag prog­ramot szemlélve ennek a hagyományteremtő szándéknak a sikere szinte biztosra vehető. Ezt A táncfesztivál műsora: 7. 29., 7. 30., 7.31., 8. 1„ 8. 2., 8. 3., kedd: szerda: csütörtök: péntek: szombat: vasárnap: Carmina Burana Beszélő testek Évtized; Jazz-sekt - Tűzmadár; Bolero - Négy évszak Requiem Az előadások minden este 9 órakor kezdődnek. Szegedi Kortárs Balett Pécsi Balett Budapest Táncszínház Szegedi Kortárs Balett Egri Fesztivál Balett Szegedi Kortárs Balett természetesen az a taps dönti majd el, mely egy- egy előadás végén földübörög a Líceum udva­rán fölállított nézőtéren. (egresi NÉGYESSY ZITA Mozisirató Sorban álltunk, csaknem verekedtünk, s az ár többszörösét is kifizettük a jegy­üzérnek, hogy bejuthassunk a moziba. A legramatyabb szovjet alkotásoknál is telt házas volt a nézőtér, pláne, ha valami igazán jó amerikai, olasz, vagy francia filmet vetítettek. A Volt egyszer egy vadnyugatot például háromszor is megnéztük. Először a filmért ültünk be, másodszor a wes- tem-csizmák újbóli látványáért (ilyen dögös lábbelit nálunk még nem lehetett venni, esetleg csak az Ecserin, aranyért), har­madszor meg a zavartalan csókolózás végett. Efféle élmény­ben, akkoriban csupán a mozi utolsó soraiban lehetett ré­szünk, ott volt a leginkább sötét, ráadásul már délután négytől, mert este nyolcra ha fene fenét evett is, otthon kellett lennünk. A filmművészeti nyári egyetem megnyitóján azon búsla­kodtak az illetékesek, hogy manapság pangnak a mozik. Nincs az a film, amelyre ne lasszóval kéne fogdosni a néző­ket. A budapesti külvárosi filmszínházakat már mind bezár­ták, a falvak mozijait - ahol édes jó istenem, hat részben, a szünetekben a nézőtéri persze kivilágosítva vetítették le A szelíd motorosokat - úgyszintén. Vqjh, mit kell csodálkozni ezen? A tiniknek már nem cikk a sötét. Ha úgy szottyan kedvük, pirkadatkor mehetnek haza, s kis szerencsével össze is költözhetnek, akár évekkel az érettsé­gi előtt, hogy ágyban, párnák közt nézzék végig a videokazettát. Westem-csizmákból sincs már hiány, mi több, vállról indítható rakéta is kapható, ha épp az akciófilmek hatására utóbbira mu­tatkozna vásárlói igény. A legjobb filmek is beszerezhetők DVD- n, ha kell, napokkal a premier előtt. Hogy otthon nem lehet megnézni szélesvásznon? Viszont kárpótol a fotel és a mamusz. Mostanság már csak a nosztalgiázó középkorúak járnak vissza a mozikba. Ők is mind fogyóbb létszámmal. Húszegy­néhány év házasság után ugyan már mi a bánatot csinálnának egymással az utolsó sorban? Akkor meg minek. Vigasságok a végvárban Eger Bő egy héttel ezelőtt, júdius 19-én kezdődött, s most vasárnap ért vé­get a megyeszékhelyen a Végvári Vigasságok nevet viselő történelmi fesztivál A programsorozatban jó néhány haditorna- és fegyverbe­mutató, zenei és bábelőadás sze­repelt, az egri várnál óránként őr­ségváltás zajlott, megtartották a Keleti Kultúrák Napjait, míg szom­bat és vasárnap a Visegrádi orszá­gok - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - törté­nelmi hétvégéje volt. Ennek kere­tében az érdeklődők az említett ál­lamok középkori katonai hagyo­mányaival ismerkedhettek meg. A hazai résztvevők mellett bemutat­kozott a cseh Durandal, a szlovák Flaums és a lengyel Choragiew Rycerstwa Ziemi Krakowskiej ha- ditoma-csoport is. ___________■ K orlátozások az utakon Heves megye Szűkebb hazánkban a héten több helyütt is forgalomkorlátozásra kell számítani - tájékoztatta la­punkat a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. A 3-as számú főúton Hort és Gyöngyös között hidak felújítása zajlik, a forgalmat jelzőlámpákkal irányítják, a félpályát lezárták, előzni tilos, útszűkület, illetőleg 60 és 40 kilométeres sebességkor­látozás várja az arra közlekedőket. A 25-ös számú főúton, Szent­domonkoson közműveket építe­nek, ezért útszűkület, 30 kilométe­res sebességkorlátozás, előzni ti­los jelzőtáblák érvényesek. A 24- es főúton, Párádon járdaépítés fo­lyik, itt 40 küométer/óra a megen­gedett legnagyobb sebesség, s sza­kaszosan gyalogosforgalomra kell számítani. A 23-as számú főúton, Bükkszenterzsébeten, továbbá Tamaleleszen, a fedémesi bekötő- útón, Mátraballán és Bodonyban közműépítési munkák miatt maxi­mum harminccal szabad hajtani, az előzés tilos. Hasonló a helyzet Erdőkövesden - itt jelzőlámpák is működnek -, Istenmezején, Szederkénypusz-tán és Váraszón, ahol szintén közművesítés zajlik. A gyöngyös-hevesi összekötő úton Karácsond és Nagyfüged kö­zött, valamint a gyöngyös-adácsi összekötő úton a város és Adács között aszfaltoznak, ezért útszű­kület, előzési tilalom, 60 és 40 ki­lométeres sebességkorlátozás ne­hezíti a közlekedést. ■ Filmművészeti nyári egyetem - Papival Eger Huszonkilenc filmet vetítenek le összesen, mindennap délelőtt 9-től délután 5 óráig egy héten át, augusztus 1-jéig az Uránia mozi­ban, a szombaton megnyitott Filmművészeti Nyári Egyetem keretében. Mindezt több zenei és táncos program is kíséri a Széchenyi és dr. Sándor Imre utca találkozásában berendezett „fesztiválutcán". Az ünnepélyes megnyitón Nádasdi And­rás képzőművész kiállítását az Uránia aulá­jában Szalkay László grafikus ajánlotta a je­lenlévők figyelmébe. A nézőtéren a vendég­látó mozi igazgatója, Kiss Lajos, majd Kozma Károly, a Művészeti Szakszervezetek Szövet­ségének főtitkára köszöntötte a 29. egri film- művészeti nyári egyetem külföldi és magyar résztvevőit. Beszédében kitért rá, hogy a mo­zi ma már illúzió. Ezért a továbbiakban moz­góképművészetben kell gondolkodniuk az alkotóknak és a nézőknek. A mozi, amióta csak feltalálták, mostoha gyereke volt a min­denkori hatalomnak. Gyakrabban kapott po­font, mint simogatást. Most némiképp javul­hat a helyzet. A még megmaradt, nézők hí­ján végleg be nem zárt budapesti és vidéki mozikból talán még megmenthető néhány. Felújításukra, korszerűsítésükre - hogy leg­alább olyan barátságosak legyenek, mint a kerek asztalokkal, lámpácskákkal otthonos­sá tett egri Uránia - ötszázmillió forintot ajánlott a kormányzat, amihez 350 millió sa­ját erő kell a filmszínházak és az önkor­mányzatok részéről. * Egy igaz embert - ez a címe is az Illés Györ­gyöt bemutató portréfilmnek - köszönthettek vasárnap az Uránia moziban. A neves opera­tőr-akinek több mint ötven játékfilmet, köz­tük például az Isten hozta, őrnagy úr! címűt is köszönhetünk - évtizedek óta szakmailag segíti a Filmművészeti Nyári Egyetemet, an­nak örökös rektora. Eger szülöttét, a város díszpplgárát Törőcsik Miklós alpolgármester méltatta elsőként. Elmondta, hogy tiszta kontúrokkal, színekkel és fényekkel örökítette és mutatta meg történelmünket. Filmjeiben sorsunkat és önmagunkat láthatjuk viszont. Igazságtalanság, hogy a filmekkel kapcsolat­ban a rendező vagy a főszereplők nevét em­legetjük, holott az operatőr az, aki szalagra veszi és láttatja a tájat és a cselekményt. Illés György nemzedékeket tanított, operatőrisko­lát teremtett, életműve a tanítványok nélkül is maradandó. . A Papi becenéven tisztelettel szólított és emlegetett Illés Györgyről egy könyv is elké­szült a rendezvényre, Élményt adni a néző­nek címmel. A kötetet Jónás Zoltán állította össze és szerkesztette az operatőrrel folyta­tott egri beszélgetéseiből. A 89 éves Illés György a találkozón így fo­galmazott: - A szívem csücskeiben a csalá­dom, dédunokáim és Eger található. Ha csak tehettem, elhoztam a filmet Egerbe, Szarvas­kőbe. A magyar film hosszú ideje a béka fe­neke alatt honol. A kulturális tárca belátta ezt. Filmtörvény születik az ősszel, s ez azt je­lenti, ismét készülhet majd évente 20-25 já­tékfilm és 35-40 televíziós film. _________________________________ F OTÓI ÖTVÖS IMRE Kozma Károly és Kiss Lajos a mozik örök sztárja, Chaplin társaságában _________________________________________________________________________FOTÓ, PERI. MÁRTOM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom