Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-19 / 167. szám
Csak a Nobel-díjasokról tudunk Rendező és zeneszerző az Elveszett paradicsomban Az egri Gárdonyi Géza Színház új évadjának első bemutatója Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámája lesz Szegvári Menyhért rendezésében. A zenét Kátai László szerzi, a szerepeket Csendes László, Sata Árpád, Anger Zsolt, Tunyogi Péter, Kelemen Csaba, Ribár Éva, Kovács Patrícia, Nagy Adrienn és Fekete Györgyi játssza. Kérdéseinkkel egy megbeszélést zavartunk meg, mely a rendező és a zeneszerző közt zajlott éppen. Szegvári - mint elmondja - nehéz helyzet elé állította Kátai Lászlót, hisz van egy alapvető koncepciója, hogy milyen zenét akar hallani, és talált is egy dalt alapként, mely csak az előadás végén hangzik majd föl. S arra kérte a zeneszerzőt, készítsen olyan variációkat, mely fölvezeti azt az előadás folyamán. Ez komplikáltabb, mint amit eddigi együttmunkálkodásuk során csináltak. Kátai László szerint Szegvári egy hajcsár, és a legalkalmatlanabb pillanatokban is hívta telefonon, hogy mi van már a zenével. Hozzáteszi, jobban szeret saját zenét írni, de ez is érdekes és igazi feladat, mert ez színház, itt nem azt szerez az ember, amit akar, hanem kénytelen a rendező igényeit kielégítem, és ez izgalmas. Végül persze sikerült olyan muzsikát írnia, ami találkozott a rendező elképzelésével. Arra a kérdésre, hogy miként került a színház repertoárjába az Elveszett paradicsom, Szegvári elmeséli, ő javasolta e darab bemutatását, mégpedig azért, mert most vannak olyan színészek a színházban, akikkel meg lehet és meg kell csinálni Sarkadi remekét. Nagyon fontos ugyanis, hogy a három főszereplő a helyén legyen, mert akkor nagy az esély arra, hogy az előadás is jól sikerül. Csendes Lászlónak nagyon való Sebők szerepe, Kovács Patrícia, aki Mirát alakítja majd, vibrálóan tehetséges, és Zoltán szerepe Anger Zsolt után kiált. Szegvári cáfolja, hogy általában ugyanazon színészekkel szeret dolgozni a különböző produkciókban. Inkább úgy fogalmaz, hogy figyel arra, milyen újabb feladatra van szüksége a színésznek, mely segíti tehetsége további kibontakozásában. Óvni kell a színészeket attól, hogy be- skatulyázódjanak egy-egy szerepkörbe. Ez nagyon nehéz, fontos és lassanként elfeledett színészpedagógiai feladat. Visszakanyarodva az Elveszett paradicsomhoz, elmeséli, hogy egyrészt régi, kedves darabja, játszotta is Zoltán szerepét valaha, Mensáros László és Radó Denis partnereként, másrészt a szerzőt is nagyon szereti. A darab pedig remek, nagyon emberi mű. Tudható, hogy ennek a drámának volt egy mára érvényét vesztett hátsó gondolata is, melyet ma már nem lehet és nem is szabad keresni, mégpedig az, hogy Sarkadi az Elveszett paradicsomot az 1956 utáni kompenzáció gyanánt írta, amellyel az volt a gondolata, hogy a művésznek, az írónak nem szabad beleavatkozni a politikába, mert az csak rosszul sülhet el. Amikor ez az alkotás született, a hatvanas évek elején, ez az áthallás még nagyon erős volt, ami mára érdektelen. Sarkadi darabja e nélkül, önállóan is megállja a helyét: egy krisztusi korban lévő férfi meghasonlik az életének az értelmetlenségével, szeretettelensé- gével. A másik nagy vonulat - amely most igazán izgatja Szegvárit - a későn jött szerelem, amikor valaki túl későn eszmél arra rá, hogy van még érték, vannak még értékek - amit legszívesebben pusztítana... Olyan igazi sarkadis szkepticizmussal átitatott a mű. Ahogyan az Oszlopos Simeonban le is írja: Fokozni akarom a rosszat. Ha már rossz van, akkor azt fokozni kell. El kell menni a legvégső határig, egészen addig, hogy Lássuk Uram Isten, mire megyünk ketten! A rombolás, az önfeladás, az eltéko- zolt élet érzése, gondolata ugyanígy benne van az Elveszett paradicsomban is. Mindez egyfajta cinizmust feltételez - elemzi a darabot pár szóban Szegvári Menyhért, majd hozzáteszi, hogy még egy lényeges, világlátásbeli vonulata is van a műnek, mely a két férfi főszereplő, apa és fia közt feszül. Az apa precíz, megfontolt, kiszámítható, kis lépésekkel előrehaladó, gyűjtögető, raktározó típus, míg a fiú nagy ívű gondolatokra, zseniális fölfedezésekre apellál. Látni kell, hogy ma már nincsenek zseniális fölfedezések, ha nem előzi meg egyfajta aprólékos kutató-gyűjtő munka, amivel életek telnek el. Mi mindig csak a Nobel-díjasokról tudunk. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról a sokakról, akik megteremtik az alapot egyvalakinek, hogy learassa a babért. A művész-tudós és a gyűjtőmunkás-tudós közti különbség is izgalmas Sarkadinál és a mindennapokban is - zárja fejtegetését Szegvári Menyhért, és ismét elmerül a Kátai Lászlóval való beszélgetésben, hiszen már újabb darab újabb zenéjén törik a fejüket. EGRES BÉLA A társulat új tagjai Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata a 2003-2004-es évadban részben olyan színművészekkel bővült, akik már vendégként szerepeltek Egerben, részben a frissen végzett színművéseti egyetemisták közül hárommal, köztük Jordán Adéllal, akivel eddig még nem találkozhattunk. Mellettük örömmel köszönthetjük újra Egerben az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Hüse Csabát. A társulat új tagja még Sirokay Bori, aki dramaturgként dolgozik majd a színházban. ________■Ez az első rendezésed. Izgulsz?- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok izgatott... De ez nem félelemből fakad. Izgatott azért vagyok, mert egy különleges lehetőség van a kezemben, és szeretném ebből a lehető legtöbbet kihozni. Mintegy egy évvel ezelőtt vetődött fel az ötlet, hogy esetleg megpróbálkozhatnék ezzel a darabbal. Akkor majdnem egyszerre olvastam Csizmadia Tiborral ezt a darabot. Mindkettőnknek nagyon tetszett, és felvetődött a ________________NÉVJEGY_______________ G ÖRÖG LÁSZLÓ 1987-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, utána két évig a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1989-től több mint tíz éven át a Radnóti Színház társulatának tagja volt. 2000-től szabadúszó. Vendégművészként játszott a Szigligeti Színház, a Nemzeti Színház, az Egri Gárdonyi Géza Színház és a Magyar Színház előadásaiban. 1994-ben kapott Jászai-díjat. gondolat, mi lenne, ha megrendezném. Ez lesz a darab magyarországi ősbemutatója.- Mi ragadott meg ebben a darabban?- Ugyanaz, ami a színészeket az olvasópróbán. Nem tudtak szabadulni tőle, napokkal később visszatértek rá, újra és újra beszéltek róla. Valahogy ezt várom az előadástól is, annak kockázatával, hogy biztos lesznek olyan nézők is, akik majd elutasítják. Viszont Gazdag évad előtt Az egri Gárdonyi Géza Színház 2003-2004-es évada igen gazdagnak ígérkezik. A nagyszínpadon és a stúdióban egymást követik majd az izgalmasabbnál izgalmasabb bemutatók. A. P. Csehov: Három nővér A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet a „dráma” meghatározással látott el a szerző. Irina, Mása és Olga, három nagy műveltségű, mélyen érző, szép emberi lélek vergődik vágyódva a boldogság után, az orosz kisváros sekélyes, kilátástalan társadalmának fojtogató légkörében. Várják az igazi szerelmet is... Irina és Olga sóvárog a munka után, amelynek célja van és amely értelmet adna életüknek. De sem a boldog szerelemben, sem a céltudatos emberi tevékenység örömében nem lehet részük. Szomjúságuk a ragyogó, tiszta, szép emberi élet után - éppúgy, mint a szerencsétlen házasságában gyötrődő Másáé - kielégítetlen marad. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom Az Elveszett paradicsom Sarkadi Imre utolsó drámája. A kétségbeesés és a morális válság lírai fűtöttségű, egy lélegzetre elzokogott fájdalmas vallomása, ami egy színpadi történetben játszódik. Hőse, Sebők Zoltán orvos, az életének öntörvényeibe kapaszkodó, alkotó tehetségét el- fecsérlő ember, aki már az elkövetett bűn után lép színpadra. Nem tud mit kezdeni lélekben nála fiatalabb, még mindig kísérletező kedvű természettudós édesapja humanista eszméken csiszolódott, rezignált életbölcsességével sem. Számára csak a harmónia világát újra felfedező, a szépséget megmentő szerelem ígérne megváltást. Találkozik egy fiatal lánnyal, Mirával, s a szerelmi szenvedély felkavarja benne az élet érzékelésének izgalmát. Vajda Katalin: Anconai szerelmesek Adria-parti kisváros terecskéje az a hely, ahol megesik minden, aminek kell. Itt él egy eladósorba került leánygyermekét egyedül nevelő, ám a szerelem örömeit igen kedvelő atya könnyűvérű szobalányával, a szomszédjában egy magányos panziósnővel, és a közepesnél valamivel gyérebb vendéglátó-ipari szenvedéllyel megáldott kávézótulajjal. És akkor még nem is beszéltünk arról a halmozottan hátrányos helyzetű milliomosról, aki élete nagy szerelmének elvesztését próbálja egyre masszívabb alkoholadagokba fojtani, valamint egy szalámis szendvicsekkel megrakott debreceni honleányról, aki születendő gyermekének olasz nemzőapját próbálja itt fellelni. Gádor B. - Böhm Gy. - Korcsmáros Gy.: Otelló Gyulaházán Az egri színház ősbemutatóként útjára indítja a Gádor Béla kisregényéből készült Otelló Gyulaházán című vígjátékot. Gyulaházát nem érdemes keresni a térképen, mert nem létezik, illetve nagyon is sok van belőle, hiszen minden olyan vidéki város lehetne Gyulaháza, amelyik meg van áldva, esetleg verve egy saját színházzal. A fővárosból tehát Gyulaházára érkezik az új főrendező, aki mindent megváltoztat és a feje tetejére állít. Operett helyett tragédiát, történetesen a Bob herceg helyett Shakespeare-t akar játszatni. A biztos siker helyett egy kockázatos bemutató. Még az is lehet, hogy belebukik a színház! Ráadásul az „új seprű” felbukkanásával nem csak a színpadon kezdődik fél- tékenységi dráma, hanem a társulaton belül is! Féltékenységtől űzve ki fojt meg kit? Loewe - Ferner: My Fair Lady Este tizenegykor, a színházi előadások vége tájékán egy rettentő zápor elől menedéket keresve futnak össze a történet szereplői - a londoni Covent Garden zöldKedves Bérlőnk! Köszönjük, hogy ebben az évadban is megtisztelte előadásainkat részvételével. A 2003/2004-es évadban is tisztelettel hívjuk Önt a Gárdonyi Géza Színházba. A következő évadra 2003. augusztus 4-től vásárolhatja meg bérletét. Ha ragaszkodik megszokott helyéhez, újítsa meg bérletét a Szervező Irodában (Eger, Széchenyi u. 5.). natban készek kitörni, beleüvölteni panaszaikat az arcunkba egészen addig, amíg figyelmet nem szentelünk nekik. Rákos P. - Bornai Tibor: Mumus A darab elején a szülők a mumusok létét is tagadják, a fivérek, Dani és Marci „hadjáratot” indítanak a mumusok ellen. Egyedül a félénk és szelíd Lina hajlandó összeszedni bátorságát, hogy a titkos határt átlépve megismerje őket. Bejárja Mumusországot Hébehó, a mumus vezetésével, és osztozik a mumusok végveszéllyel fenyegető tragédiája feletti aggodalomban. Márai Sándor: Kaland „Sem életében, sem halála óta senki se vitatta, hogy a magyar irodalom egyik legjelentékenyebb alakja. Akik nem kedvelték, azok is elismerték művészi értékét, gondolatgazdagságát. Az már történelmi és irodalom- történeti végzet, hogy emigrációjából hazakészülődés közben hal meg. Mára azonban él, és a maga előkelő modorában, választékos nyelvezetével csökönyösen ellenáll. Nem harcias szellem ő, de nem is békülékeny, hanem konok, aki tűrhetetlenül hűséges eszményeihez. Annak idején elment, mert nem volt már itthon, amiért érdemes élni. Ilyenkor okosabb önként menni. Egy biztos kézzel tartott pisztoly egyetlen lövésével be lehet fejezni. Ezzel a fölényes gesztussal lépett át a nyüvánvaló, a megjósolható halhatatlanságba” - vallja Márairól Hegedűs Géza. A tanár felesége és tanársegédje egymásba szeretnek és szökni készülnek. A szerelmes fiatalember életre szóló kalandot ígér kedvesének, de nem számít arra, hogy ha becsületes akar maradni, esküjét a tanár előtt is meg kell erősítenie. Mike Packer: Card Boys (Plakátfiúk) A londoni Bush Theatre házi szerzőjének hősei a társadalmi piramis legalsó lépcsőfokán tengetik életüket. És ahogy csetlő-botló módon mindnyájan a boldogságot keresik, megcáfolhatatlanul bizonyítják az Élet sokszor vakmerő módon figyelmen kívül hagyott, közhelyes alaptörvényeit: „Ne kérdezd soha, hogy mi lett volna, ha...?Mindig tedön- tesz. Igen vagy nem. Ha túl sokszor adsz rossz választ, akkor' rád tör az érzés: rosszkor születtél, és rossz helyen. Ha ezt a megváltoztathatatlan tényt, mint végkövetkeztetést, elhiteted magaddal, akkor véged van. Ha viszont felismered, hogy mi dolgod itt, akkor mindig az leszel, aki vagy. ”. Andreea Válean: Ha fütyülni akarok, fütyülök A darab helyszíne a fiatalkorúak javítóintézete. Éppen ezért cselekménye is izgalmas, szereplői olyan fiatalok, akik az élet peremére kerülve a túlélés különböző, néhol kegyetlen, néhol kétség- beesett stratégiáiba menekülnek. Egy különösen éles szituációban, egy fiatal szociológuslány jelenlétében, aki a kiskorú bűnözésről készülő tanulmányához készít felmérést, megismerhetjük az elítéltek múltját, bűneit, gyerekes-naiv álmait is. Nemes Nagy Ágnes - Novák János: Bors néni Ki tulajdonképpen Bors néni? Virágait ápolgató, kertjében üldögélő, egyszerű nénike csupán? Vagy inkább varázsló, aki minden kedden a levegőben sétálgat, magasan, a Hold fényénél? Kétségtelen, hogy Bors néni mindig képes kisebb-nagyobb varázslatokra. És ma fölvirradt a nagy nap! Ma van Bors néni 80. születésnapja! A legnagyobb meglepetés neki az a soksok gyerek lesz, aki meglátogatja Bors nénit születésnapja alkalmából, - Bors nénit, akit Molnár Piroskának hívnak. ségpiaca közelében. Itt várja az eső elvonulását Henry Higgins, a fonetika professzora, itt őgyeleg Pickering, aki történetesen azért tért vissza Angliába, hogy épp Higginsszel ismerkedjék meg. És itt próbál túladni maradék virágain Eliza Doolittle, a virágáruslány, akinek ordenáré dialektusa fölkelti Higgins tudományos érdeklődését. A professzor hetvenkedve kijelenti, hogy az ocsmányul beszélő és viselkedő virágáruslányból, tudománya segítségével, hercegnőt tűd faragni néhány hónap alatt. Pickering biztatására másnap meg is kezdődik Eliza oktatása. Steven Berkoff: Nyafogók Gyakran esik meg, hogy beszéd közben hátsó gondolataink vannak: néha irányító, segítőkész szándékkal, sokszor viszont ezek a gondolatok igazabbak, mint amit kimondunk. Mi lenne, ha hátsó gondolatainkkal kommunikálnánk? Mennyivel lennének őszintébbek kapcsolataink? Sorozatos problémákkal vagyunk körülvéve, melyek nem várnak nyugodtan sorukra, hanem minden pillaGörög nyafogói a stúdióban Több régi-új arccal bővül a társulat a 2003/2004-es évadban. Köztük Görög László is Egerbe szerződött, akit a közönség a nagy sikerű Szamba című filmben láthatott Koltai Róbert és Hernádi Judit oldalán, vagy az Angyalbőrben, illetve a Família Kft. sorozatokban. Az egriek testközelből a Diótörőben ismerhették meg, majd Hlesztakovként Gogol Revizorjában, az Agria Játékok keretében játszott Goldoni Kávéház című komédiájában, Eugenio szerepében. Legutóbb a Hegedűs a háztetőn című világhírű musicalben alakította Percsiket, a lázadó diákot. A budapesti évek után a vidéki életet választó színész a következő évadban nemcsak játszik, rendez is: Steven Berkoff Nyafogók című darabját a stúdiószínpadon. nem hiszem, hogy bárki is könnyen elfelejthetné, függetlenül attól, hogy tetszik-e neki vagy sem.- Miről szól a Nyafogók?- Amiről az élet. Persze nem arról, hogy az élet ilyen. De ilyen is. A Nyafogók a félelmeinkről, a ki nem mondott gondolatainkról szól. Ebben a darabban lehetőség nyílik arra, hogy az élőbeszéd mellett az eltitkolt gondolatokat is hallják a nézők. Azokat a gondolatokat, amik általában ellentmondanak a kimondott szavaknak. Hiszen hányszor fordul elő, hogy a gyávaság udvariasságra kényszerít minket, miközben belül tombolunk. Egyszerű emberekről szól a darab, kiégett szerelemről, eltitkolt vágyakról.- Nem félsz, hogy sok nézőt zavarba hoz, esetleg megbotránkoztat majd?- A darab csak azt mutatja meg, hogy milyenek vagyunk. Akár bevalljuk, akár nem, jó és rossz döntéseinkkel együtt vagyunk emberek.- Játszol is majd az évad során?- Itt Egerben egyelőre csak annyit tudok biztosan, hogy az Otelló Gyulaházán című vígjátékban kapok szerepet. Bár több biztosat nem tudok, már ez a két feladat is elég ahhoz, hogy örüljek annak, hogy itt lehetek. ______________________________________________PHJSYCSPK» G örög László bizakodva tekint első rendezése elé
