Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-14 / 162. szám

7. OLDAL EletMód HEVES'g1 HÍRLAP MOZAIK Megyei mérleg Értékelő sorozatunkban a labdarúgó megyei II. osztályt vettük górcső alá 11. oldal Szalókiak vissza A környékből visszacsábították Egerszalókra a saját nevelésű labdarúgókat 12. oldal A maroknyi evangélikus gyülekezet templomát 1940. június 30-án ünnepé­lyes külsőségek között avatta fel Túróczy Lajos püspök. Hogy Isten hajléka felépülhetett, abban - mint nemrég egy olvasói levélben már szó esett róla - elévülhetetlen érdeme volt az akkoriban a megyeszékhelyen szol­gáló Caram Lajos János lelkésznek. Évtizedek óta Finnországban élő fia most apja nyomdokába lépett. A magas, őszülő körszakállt viselő férfi meghatottan keresi a szavakat, amikor szüleiről beszélgetünk. Édesapja - mint érezhető, ám cseppet sem zavaró akcen­tussal meséli - 1932-ben fiatal teológus diákként járt az északi ország fővárosában, ahol az Egyetemisták Biblia Egyesületé­nek karácsonyi ünnepségén megismerkedett a zenész nö­vendék Sole Kallioniemivel. A zongorista lány és a magyar fiú az első látásra egymásba szere­tett, s néhány évvel később ' Kustaviban össze is házasodott. Ezt köve­tően hét évig az egri evangélikus gyüleke­zetei szolgálták, majd - az időközben született gyermekeikkel együtt - Finnor­szágban telepedtek le.- Négyéves voltam, amikor átköltöz­tünk - mondja az édesapja nevét öröklő zenetudós, aki hosszabb ideje a finn Sibelius Akadémia hegedű-lektora. - Ér­dekes, itteni gyermekéveimből néhány dologra máig is pontosan emlékszem. Ar­ra például, hogy nagyon szerettem rolle- rozni, s hogy milyen jókat játszottam a templom kertjében, ami telis tele volt bé­kákkal. De magam előtt látom az akkori lakásunkat, s azt, hogy volt egy szép zon­gora, amin édesanyám tanítgatott muzsi­kálni. A templomban pedig állt egy har­monium, vonzott a hangja, s ha csak te­hettem, nyomkodtam a billentyűit, meg a pedálját. így indult ifj. Garam Lajos zenei pályá­ja, ami mára elismert életúttá nemese­Finn földön magyar szívvel Orgonára gyűjt a templomépítő lelkész fia dett. Tanuló- és aktív muzsikus éveiben bejárta a fél világot, az akadémia tanára­ként pedig hat zenei szakkönyvet írt pe­dagógusoknak, növendékeknek, szülők­nek. A legutóbbi - The Upbringing of a Talented Violinist címmel - 2001-ben je­lent meg.- Bárhol is megfordultam, éltem, szü­lővárosomat és a szüleim kezdeményezé­sére épült kis templomot soha nem felej­tettem el. Az ő emlékük, s az it­teni gyülekezetért összefogó finn és magyar emberek iránti tisztelet kötelez arra, hogy foly­tassam azt, amit ők elkezdtek. Ezért most testvéreimmel gyűj­tést indítottunk, hogy a közeljö­vőben megszólalhasson a temp­lom saját orgonája - indokolja mostani látogatása célját. Tervük megvalósítása érdekében ta­valy decemberben lakóhelyén, a finnor­szági Espooban létrehozták Az egri orgo­naépítést támogató egyesületet, melyben mintegy száz helyi művész és más szak­ember vállalt tisztséget, s koncertek, fel­ajánlások, adományok révén próbálják előteremteni a szükséges 70 ezer eurót.- A magánszemélyek mellett különbö­ző cégek - az Elcoteq vagy az Orion- Yhtymá például ezer-ezer euróval - támo­gattak bennünket, így már 7400 euró gyűlt össze. Ez az összeg a tervezett kon­certek bevételével növekszik majd, mert augusztus 30. és november 23. között számos helyen, így Tapiola, Pori, Meilahti, valamint Lauttasaari templo­mában lépünk fel.- Itthon miként kapcsolódhatnak be a jótékonysági akcióba a segíteni szándé­kozók? Magyarországon az OTP 11739009-20112062-es számlájára várjuk az adományokat Az egri evangélikus templom orgonájáért megjelöléssel. S itt is rendezünk egy koncertet, amiről sike­rült megállapodni az egri önkormányzat vezetőivel. A város alpolgár­mestere, dr. Törőcsik Miklós megerősíti a hírt.- Az Eger ünnepe eseménysorozat programjaihoz kap­csolódóan, szeptem­ber 18-án a Gárdo­nyi Géza Színház­ban kerül sor arra a jótékonysági estre, melynek a bevételét a tervezett orgona megépítésére ajánl­juk fel. A koncert el­ső felében Garam Lajos és gyermekei lépnek fel, a máso­dik részben pedig az itteni'művészek ad­nak műsort. A hang­verseny rendezésé­nek a költségeit a Városháza állja. A Garam-család tagjai - a 23 éves zongorista Virva, a 18 éves csellista Richard, valamint a hegedűművész apa - finn szonátákat, illetve Beethoven- darabokat szólaltat­nak meg.- Nagy álmunk valósul meg, ha kis templomunkat be­tölti majd az új orgona hangja - fűzi mindehhez a gyülekezet lelkésze, Aklan Béla Sándor. - Reményeink szerint hama­rosan eljön az a nap is. SZILVÁS ISTVÁN Erős vár A gyülekezet Az egri Vörösmarty út 28. alatt álló templom homlokza­tán felirat hirdeti: „Erős vár a mi Istenünk.” Az itteni evan­gélikus gyülekezet lélekszámú az elmúlt hatvan esztendőben egyre növekedett. A 2002-es országos népszámlálás adatai szerint - idézi Aklan Béla Sándor lelkész - 368, míg a hozzá tartozó, három köz- igazgatási megyét átfogó szór­ványterület 110 településén 310 lélek - így összesen 778 fő - vallotta magát ágostai hit­vallású evangélikusnak. A gyülekezeti nyilvántartásban azonban csak 455-en szere­pelnek, mert jelenleg csupán az ő címük ismert. Finn támogatás A templom alapjainak a lera­kásától számítva napjainkig három alkalommal került sor az épület nagyobb fejújítására, legutóbb 2000-ben a 60. évfor­dulón, amikor a renoválási költségek megközelítették a négymillió forintot. Ezekhez a munkálatokhoz, magához a fenntartáshoz, illetve a ma is használt harmónium rekonst­rukciójához jelentős ado­mánnyal járult hozzá Pori Tálja városrészében működő evangélikus testvérgyülekezet, amellyel 1995-től újult meg a korábban kialakult kapcsolat. Ebben nagy szerepet játszott - s egyben maradandó élményt jelentett - a több ízben meg­szervezett kölcsönös gyüleke­zetlátogatás. Kiskapukkal teletűzdelt jogszabály Ügyvédi szemmel az új Büntetőeljárási Törvényről (Folytatás az 1. oldalról) Első fokon a vádlottat elítélték, ám a fellebbezésemet a legfőbb ügyész elfogadta, s immár ő is az illető felmentését kéri. Miért nem lehetséges, hogy az ügyvédi ka­mara vezetése döntsön a kirende­lés kérdésében? Senkiben sem merül fel a gyanú, hogy esetleg a rendőrség és az általa megjelölt ügyvéd netán összejátszik...? Belelendül a kételyek taglalá­sába dr. Magyar Elemér, alti ek­képp folytatja:- Úgy vélem, inkább csorbul­nak a védelem jogosultságai. Er­re is mondok példát: a megfelelő rendelkezések az új Be.-ben is meghatározzák, milyen eljárási cselekményeknél lehet jelen a vé­dő. Ez a kör lényegesen szűkül a korábbihoz képest. Régen ugyan­is valamennyi tanú kihallgatásá­nál ott lehettünk, ezentúl viszont csak annak a tanúnak a meghall­gatásánál, akit a védő vagy az ügyfele indítványoz bevonni az eljárásba. Ez akár nevetségessé is teheti a procedúrát, mivel arról nem szól, hogy mi történik, ha a létező öszszes tanú meghallgatá­sát indítványozza a védelem vagy a terhelt, akár Magyarország ös­szes lakosáét. Tudom, ez ko­molytalanul hangzik, csupán ér­zékeltetni szeretném azt a kiska­put, amelyet a jogalkotók nyitva hagytak. Ha már védői jelenlét­nél tartunk, ott lehetünk a szak­értő meghallgatásánál, a szemlé­nél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál. Igen ám, de a védő értesítése az egyik rendelkezés alapján mellőzhető, ha ezt a nyomozati cselekmények sürgőssége indokolja. így aztán bármikor megvan a nyomozó ha­tóság lehetősége arra, hogy a még kevéske védői jogot is elve­gye. Avagy: az az irat tekinthető meg a védő számára, amely azon eljárási cselekménynél készült, amelyben ő is jelen lehet. A töb­biről viszont még csak másolatot sem kaphat... A kényszerintézkedések terén is számos olyan új szabály lép életbe, amelyek szakmabeliek szerint a szabadság szükségtelen elvonásának felváltását teszik le­hetővé annak korlátozásával. Ilyen az előzetes letartóztatás új szabálya, a házi őrizet, vagy az óvadék. — Ez sem egészen úgy van, ahogyan azt sokan értelmezik - magyarázza dr. Magyar Elemér. — Az új szabály szerint a várható büntetés súlyossága önmagában nem alapozza meg az előzetes le­tartóztatás elrendelését. Én erre azt mondom, igazából nem vál­tozott semmi. Szerintem ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélye első­sorban annál a terheltnél áll fenn, aki súlyos büntetésre szá­míthat, vagy elsőfokú ítéletben ilyet kapott. Aztán ott van az óva­dék. Ellentétben azon vélekedé­sekkel, miszerint ez nem feltétle­nül jár diszkriminációval, szerin­tem ha valami nagyon megkülön­bözteti egymástól az embereket, akkor pont ez az. Épp a megélhe­tési bűnözőket diszkriminálja. Jelentős réteget zár el az óvadék lehetőségétől, ugyanis ők akár az 5-10 ezer forintot sem képesek kifizetni, s nem is nagyon lesz, aki helyettük lerója. „Humoros” lesz majd, hogy bűnszervezetek fizetik be adott esetben a meg­szabott óvadék összegét a bíró­ságnak. Az úgynevezett fehér gal­léros bűnelkövetőknek ez kétség­kívül jó, hiszen ők - vagy helyet­tük mások - megvehetik a sza­badságukat. Azt is figyelembe érdemes venni, hogy az óvadék előteremtése érdekében esetleg újabb bűntények megvalósításá­ra ösztönözhet a rendelkezés. A házi őrizettel kapcsolat­ban pedig csak egyet említek: nem mind­egy az, hogy az úszómedencével el­látott madárfüttyös kertes családi házad­ban töltöd-e le en­nek idejét, vagy egy panelépület hatodik emeleti szűk, töltött- káposzta-szagú kis lakásában... A politikus hölgyek és urak tán csak nem magukra gondoltak? A jogalkotók szerint az is nagy erénye az új Be.-nek, hogy a bizo­nyítás színterei elsősorban a bíró­ságok, ahol komoly garanciák se­gítik a terhelt jogainak érvénye­sülését. A nyomozó hatóságnak valójában csupán a bizonyítékok összegyűjtése lesz a feladata, a korábbinál jelentősebb ügyészi felügyelet illetve közreműködés mellett. — Én nem találok olyan haj, de nagy reformot ebben — hangzik a válasz. - Itt van például az új Be. 78. §. (4) bekezdése, amely ki­mondja: nem értékelhető bizo­nyítékként az olyan bizonyítási eszköz­ből származó tény, amelyet a bíróság, ügyészség, nyomo­zó hatóság bűncse­lekmény útján, vagy más tiltott módon, vagy a résztvevők el­járási jogainak lé­nyeges korlátozásá­val szerzett meg. Kérdem én: mi eb­ben a különösen új? Továbbá: kétségkívül mód nyílik arra, hogy az ügyész vagy a védő kérdezze ki az adott tanút. De to­vábbra is a bíró az ügy ura, ő fe: lel az ügyért. Ráadásul köteles feltenni mindazokat a kérdése­ket, amelyekre a többi fél nem tért ki. Erre korábban is volt bő­ven példa. A nyilvánosság kapcsán is van észrevétele a kétségeit fejtegető ügyvédnek: — Elképesztő az a rendelkezé­se az új törvénynek, hogy példá­ul hely szűkére hivatkozva a bíró korlátozhatja a nyilvánosságot a tárgyaláson. Ez valójában bur­koltan a nyilvánosság alapvető eljárásjogi elvének a megsértése, s persze, itt sincs jogorvoslati le­hetőség. Egyébként megfigyel­tem: az utóbbi időkben egyre ki­sebbek a tárgyalótermek. Az eddig említettek alapján felmerül a kérdés, vajon észrevé­teleit, aggályait hivatalos formá­ban is kifejezésre kívánja-e juttat­ni az egri ügyvéd, miként egy rendelkezés kapcsán egy fővárosi ügyvéd már Alkotmánybíróság­hoz is fordult...- Mindenekelőtt nonszensz, hogy öt évig tartott, mire hatály­ba léphetett az 1998. évi XIX. tör­vény. S még most is akadnak jócskán hiányosságok. Ennyi pénzért, amit kapnak, különb munkát végezhetnének a jogal­kotók. Én gyakorló jogász va­gyok. Úgy érzem, az elméleti fel- készültségem egy ilyen fellépés­hez nem biztos, hogy elegendő. Különben is azt tartom, nem ki­zárt, hogy a mindennapi gyakor­lat megfelelő választ ad majd a különböző kérdésekre, így azok­ra az aggályokra is, amelyeket el­mondtam. SZALAY ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom