Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-12 / 161. szám

10. OLDAL MOZ A I K 2003. Július 12., szombat | Javuló társadalmi tükörkép a rendőrségről Az országos főkapitány félévente végeztet felmérést közvélemény-kutató szervezettel Ahhoz, hogy a személyünk és javaink biztonsága fölött őrködni hivatott bűnüldöző hatóság tár­sadalmi megítéléséről minél pontosabb képet kaphassunk, fontos, hogy rendszeresen készül­jenek ezzel kapcsolatos közvélemény-kutatások, s azokat kellőképpen értékeljék is. Nagy se­gítség ez a rendőrök számára szakmai szempontból épp úgy, mint atekintetben, hogy milyen legyen velünk, állampolgárokkal a kapcsolatuk. A rendőrök, illetve a rendőrségi alkalmazottak munkájának megítélése -Összehasonlítás jó hangulatú munkavégzés EJ jobb, illetve sokkal jobb, mint amit elvárt □ olyan mint volt, mint amit elvárt ■ rosszabb, illetve sokkal rosszab mint amit elvárt □ átlag 1-5 között — Az Országos Rendőr-főkapi­tányság (ORFK) vezetője, dr. Salgó László minden fél évben el­végezteti azt a felmérést - tájé­koztatta a Hírlapot dr. Tuza Lász­ló r. dandártábornok, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) parancsnoka. — Ez társa­dalmi tükörképet nyújt a bűnül­döző hatóságnak, például arról, melyek a testületünk erős és gyenge pontjai.- Milyen részletekre terjed ki a felmérés?- A Gallup Intézet készítette a felmérést, amelynek értékelésé­ben szó esik a rendőrség és az ál­lampolgárok kapcsolatáról, ennek gyakoriságáról, minőségéről. In­formációt nyerhetünk arról, mennyire képes a gyors reagálásra a bűnüldöző hatóság, meg tud-e felelni a bűnözés újabb és újabb kihívásaira, megfelelő keretek kö­zött tudja-e tartani azt, van-e mód arra, hogy a jogellenes cselekmé­nyeket a lakosság tűrőképesség­ének határain belül tartsák. Ugyanakkor hasznos azért is, mert megtudható belőle, hogy mi­ként vélekednek az állampolgárok rólunk, a munkánkról, s a véle­mények elemzése segíthet tevé­kenységünk még hatékonyabbá tételében. Ez a közvélemény-ku­tatás munkánk egyes szakterüle­teire is kitér, továbbá képet kap­hatunk a testületen belüli korrup­ció gyakoriságáról, elterjedtségé­ről. S ami ugyancsak roppant fon­tos: elemezhető ennek köszönhe­tően a lakosság biztonságérzete és a közbiztonság helyzete is.- Az állampolgároknak a rendőrséggel való kapcsolatában melyek a főbb általános megálla­pítások?- A felmérés a 2002 novemberi és az idei év májusi időszakot öle­li fel, veti össze. Az adatok egyér­telműen arra utalnak, hogy a rendőrség közterületi szerepválla­lása erősödött. Heves megyében például ezt jelzi az is, hogy ez év első hat hónapjában több mint 1200-zal több rendőrt vezényel­tünk a közterületekre. Tavaly ugyanüyen időszakban a megyé­ben 14.707 volt a rendőri jelenlét száma a közterületeken, míg az idén 15.915. Az is látható, hogy hazánk lakosai leginkább közúti ellenőrzés és igazoltatás során ta­lálkoznak kollégáinkkal, az ese­tek mintegy 84 százalékában. Megállapítható, hogy 2003 máju­sában bűncselekmény elkövetése miatt - azaz konkrét ügyben - kevesebb honfitársunk került kap­csolatba munkatársainkkal, hi­szen a skálán a korábbi 17-es egy­ségről ez a szám 15-re csökkent. Ez azt sugallja, hogy az eltelt idő alatt a bűntények gyakorisága mérséklődött. S ebből következik, hogy a rendőrség a bűnözés csök­kenését tudta biztosítani.- Az sem mellékes persze, hogy a testülettel kapcsolatba kerülő emberek milyennek ítélik meg a rendőrség munkáját?- Az egyes közszolgálatokat fi­gyelembe véve, 2003 májusában, a rendőrség a rangsorban a második helyet foglalja el hazánkban. A megkérdezettek 51 százaléka tartot­ta jónak, illetve az elvárt szintnél jobbnak a munkánkat. Különösen érvényes ez a közlekedés-rendé­szeti tevékenységünkre, illetve más szolgálati területekre: mindkét esetben 11 százalékkal erősödött a pozitív állampolgári vélemény. Az is érzékletes információ, hogy a ve­lünk kapcsolatba került állampol­gárok a tavaly novemberi 25 száza­lékos pozitív megítéléshez képest idén már 34 százalékban említet­ték, hogy javult az állampolgárok­kal való foglalkozás minősége. Az ügyek kezelésében pedig 4 száza­lékkal jobb idén májusban az érték a tavaly novemberinél. — Pontosan miféle mércékre kell gondolnunk?- Az udvariasság, az állampol­gárokkal való megfelelő bánás­mód, segítőkészség és a hozzáér­tés azok a meghatározó magatar­tásformák, amelyek megítélésé­ben a számszerű növekedés ki­mutatható. Jelenti ez azt is, hogy gyorsabbá vált sok helyen az ügy­intézés, így kevesebb a várakozási idő, s a szakmai mérce is maga­sabbra került. A közvélemény-ku­tatás adatai alapján lényeges pozi­tív elmozdulás figyelhető meg a felkészültség, a jobb színvonalú munkavégzés és a diszkrédó te­kintetében is. Összességében az információk szerint a rendőrség korábbi 44 százalékos kedvező megítélése idén májusban 51 szá­zalékra emelkedett. Mindezzel együtt az intő jel számunkra, hogy a negatív lakossági vélemé­nyeket munkánkkal összefüggés­ben leginkább a sikertelenség, a nem kellő hatékonyság növelheti.- Szólni kell egy ilyen átfogó felmérés kapcsán a rendőrségi korrupcióval kapcsolatos véle­ményekről is. Mit tükröz ezen a téren a Gallup Intézet felmérése?- A korrupció megítélésében is van kismértékű javulás, hiszen míg tavaly novemberben 9 száza­lékos volt az ezzel kapcsolatos ne­gatív megítélés, addig idén május­ra ez 8 százalékra csökkent. Az ál­lampolgárok azt tartják, hogy a korrupt cselekedetek a rendőrsé­gen főleg a fővárosban, aztán a megyei jogú városokban, s végül az egyéb településeken számotte­vő és lényeges. Érdekes, hogy a budapesti negatív jelenséget jóval nagyobbnak érzékelik és értékelik az állampolgárok a valóságosnál.- Bizonyára a bűnüldöző ha­tóság munkájának is a legfonto­sabb értékmérője az, hogy meny­nyire érzik magukat biztonság­ban az országban élők.- A lakosság biztonságérzete a 2002 novemberében beszerzett 67 százalékos értékről idén májusban 70-re nőtt. A felmérés arra is vá­laszt ad nekünk, hogy az állampol­gárok elsősorban az erőszakos bűncselekményektől, az autólopás­tól, az autófeltöréstől és a lakásbe­töréstől félnek. E félelemérzet csökkenése az, ami mindenkép­pen pozitív jel. Az is kiderül a köz­vélemény-kutatás során begyűjtött válaszokból, hogy a lakosság a biztonság megteremtésében, bűn­ténybeli áldozattá válásának meg­előzésében, illetve megoldásában partnerének tekinti a rendőrséget, hiszen 60 százalékban számítana bekövetkezés esetén a mi segítsé­günkre. Érdekes és hasznos infor­máció még az is, hogy az EU-csat­lakozás tükrében a rendőrségi fel­adatok fontossági sorrendjében az első helyeken a kábítószer-terjesz­tés elleni fellépést, aztán a bűn­megelőzést, a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb és határozot­tabb intézkedések sorát, s a foko­zottabb közterületi rendőri jelenlé­tet nevezték meg a lakosok. Ösz- szességében kijelenthető, a felmé­rés azt igazolta vissza, hogy a tes­tület életében rövid idő alatt is po­zitív irányú elmozdulás követke­zett be, mind munkánk lakossági megítélésében, mind az állampol­gári biztonságérzet javulásában, a bizalom erősödésében, a szakmai­ság színvonalában és mind az elfo­gadottság kérdésében.- Az országos felmérés kap­csán nyilván elemezték a megyei helyzetet is a főkapitányságon. Erről mit érdemes tudnunk? — Bátran mondhatom, a megye rendőri állománya évek óta tisztes­séggel végzi a munkáját. A szak­mai mutatók, a lakossági megíté­lés, az állampolgárok elégedettsé­ge egyaránt ezt igazolja. Hatni tud­tunk a bűnözésre, hiszen az is­mertté vált bűncselekmények szá­ma lényegesen mérséklődött. Az idei esztendő első hal hónapjában 5273 ismertté vált bűntényt re­gisztráltunk. Ez pontosan 657-tel kevesebb, mint tavaly ugyanilyen időszakban. Nem következett be minőségi változás a bűnözés szer­kezetében Hevesben! Lényeges, hogy munkánk hullámzásoktól mentes, kiegyensúlyozott, folya­matos és célirányos, s fontos része tevékenységünknek az értékelő­elemző munka, ami alapján a fel­adatok is pontosan meghatározha­tók. A tudatosság, a szakmaiság párosul rendőreink és alkalmazot­taink mind nagyobb elkötelezett­ségével, felelősségérzetével, s nem utolsósorban sikerorientáltságá­val. Mindenképpen pozitív adat, hogy a felderítési mutató az elmúlt három év alatt közel 16 százalékot javult! Ma 59,2 százalékos, ezzel megyénk rendőrsége az országos ranglistán az első ötben található. Az állampolgárok is számítanak ránk, amit jelez, hogy 3011 segít­ségkérés futott be központi ügyele- teinkre az idén januártól június vé­géig. A szakszerűség, a szakmai fejlődés jele az is, hogy a több tí­zezres rendőri intézkedések során mindössze kilenc panasz futott be, amelyek az intézkedés súlyát, mértékét, jogosságát, s a bánásmó­dot kifogásolta. Feltétlenül jó ér­zés, hogy egyre erőteljesebb a la­kosság bizalma irántunk. Maguk a polgárok kezdeményezik például egyes kistérségekben, hogy az ott teljesítő rendőröket elismerjék, esetleg ünnepeljék, megköszönve a munkájukat, miként történt az legutóbb Pétervásárán. SZ.Z. Az elmúlt két év során a magyar rendőrség által végzett munka összességében jobb vagy rosszabb lett? Megkérdezettek száma: 1501 fő fi változatlan maradt Q egy kicsit jobb lett H sokkal jobb lett [3 nem tudja / nincs véleménye | sokkal rosszabb lett | egy kicsit rosszabb lett Amennyiben a rendőrség munkájára és a közbiztonság alakulására gondol, Ön mennyire érzi magát biztonságban? Biztonságérzet index: 2002 novembere 59 pont 2003 máiusa 60 Dont □ inkább biztonságban érzem magam □ teljesen biztonságban érzem magam ■ nem tudja / nincs véleménye □ egyáltalán nem érzem magam biztonságban □ inkább nem érzem magam biztonságban Megkérdezettek száma: 1501 tő Fertálymesterek az egri szőlő- és borkultúráért Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donét napján háromnapos programsorozata új eseménnyel erő­södik ebben az évben. Holnap a Szent Donét szobránál tartandó megemlékezésen együttmű­ködési megállapodást ír alá Eger Város Hegyközségének hegybírója, dr. Dula Bence és a Cifra- Sánc negyed fertálymestere, Mandák Attila. Az egri fertálymesterségről A XVII. század végén a török ki­űzése után Eger városának csak né­hány tisztviselője volt. Szükségessé vált, hogy a városrészekben legyen egy, a polgárok köréből választott, köztiszteletben álló személy, aki se­gíti a város vezetésé a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban. Az 1700-as évek elején nagy számú németajkú kereskedő és iparos tele­pedett le a városban. A meglévő négy városrészt ők nevezték „viertel"- nek, fertálynak. 1717-ben már hat ke­rülete volt a városnak, amelyben a decurio-k - tizedesek - töltötték be tiszteletbeli vagy cse­kély díjazás ellenében e hivatalt. Fertálymester néven csak 1736-ban említik először őket. E német ere­detű elnevezés ma is használatos. 11. József uralkodása alatt a fertály­mesterek neve ,,magister quad- rantis”, vagyis negyedmester. A fertálymestereket eleinte a vá­rosnegyedek polgárai választották a kereskedők, iparosok és földmű­vesek közül. Később csak azok vá­lasztottak, akik már viselték e tisztséget. A leköszönő fertály­mesterek minden év januárjában „suttogóra” gyűltek össze a ne­gyed hivatalában lévő fertálymes­Együttműködés Részlet a hegybíró és a X. negyed fertály- meseterei közötti megállapodásból: ....most kije­l entjük, hogy a város X. fertálya — melyet nevez­nek Cifra-Sánc negyednek — és az ehhez tartozó szőlőhegyek rendjére, épülésére, az ott történtek tisztességéért és a közösen létrehozott értékek megóvásáért felelősséget vállalunk. Tisztelettel és becsülettel szolgáljuk mindazok érdekét, akik ha­sonlóképpen gondolkoznak a Város, a Negyed értékeiről. Egymás rendezvényein nemcsak meg­jelenünk, hanem segítjük annak létrehozását, megismerjük egymás szándékát és tevőlegesen, alkotóan igyekszünk azt előmozdítani.”. tér házánál, vagy pincéjében. Po- harazgatás közben kialakult, e megtiszteltetésre érdemes ne­gyedbeli polgárok számbavétele után az egységes vélemény. A megválasztott új fertálymeste­rek St. Apollónia napján — február 9. — szentmise után a városháza nagytermébe vonultak, ahol letet­ték a hivatalos esküt a mindenkori polgármesternek. E tisztséget min­den polgár csak egyszer viselheti és csak egy évig. Mivel a város az idők folyamán épült, terjedt, lakossága növekedett, új városrészek alakultak ki. A kezdeti négy fertályból 1823-ra tizenket­tő, 1938. évtől tizennégy vá­rosrész fejlődött ki. Azóta ti­zennégy negyedmestere van Egernek. A fertálymesterek teendői A korabeli fertálymesteri kötelességeket 1805-ben foglalták először jegyző­könyvbe. Tizenkét ,,Parantsolatok jegyeztettek be a Fertálly Mesterek listájokra”, melyek közül csak a szőlő- és bortermelés­hez kapcsolódóakat emelem ki. A kötelességek között első helyen említik meg: A' Bor mérés tiltott időben nem szabad; úgy a külső Boroknak, és Pálinkának vétele; s Fertálymesterek a Dobó szobor talapzatánál. Nem csupán negyedük, de az egri bor­kultúra világító fáklyáivá lesznek fotó. gAl gAbor ide behozása Confiscatio bünteté­se alatt tilalmaztatik. A fertály­mesterek feladata volt ellenőrizni a szőlőmunkások, napszámosok bérének kifizetését is. 1931-ben megalakult az Egri Negyedmesteri Testűié. Első teen­dőjeként kérelmet intézett a város képviselő-testületéhez, melyben a borfogyasztási adó eltörlésé szor­galmazta. A képviselő-testület egy­hangú határozatot hozott - hogy más borvidékeket is bevonva — ha­tározott lépést tesz e tárgyban. A következő évben a testület in­tézkedett az egységes megjelenés kötelezővé tételére. 1933 októberé­ben a Bor-hét szüreti felvonuláson, először viselte minden negyedmester a „százráncú köpe­nyeget és kezükben tartották a sza­lagos bptot. A település 34 évszáza­dos történelmét vitték soraik között a városon keresztül, vállukon a hi­vatali méltóság palástjával, s kezűk­ben a közigazgatási hatalom szala­gos botjával”. Elkészítették a fertály­mesteri jelvényt is. A fotografálás el­terjedésével minden évben megörö­kítették a negyedek fertálymesterei­nek arcképét. A legelső kép 1869- ből való. Kerete részben kalászból, részben szőlőlevelekből, mint egri jellegzetességből kialakított. Szőlő- és bortermelő tisztségviselők Mivel a fertálymesterség bizal­mi állás volt, az erkölcsi megfelelés mellett anyagi biztosítékot is köve­teltek a jelöltektől. Nem lehetett fertálymester az, aki nem „gyök­eresedett” a város polgárai közé, vagyis nem szerzett ingatlant. A háztulajdon mellett a „szőllő” is megemlíttetik, mint megfelelő biz­tosíték. Már 1719-ben az adókive­tések könyveiben felsorolnak há­rom fertálymestert és az általuk termelt bor mennyiségét. 1996-ban az Egri Lokálpatrióta Egylet újra életre hívta a háború után évtizedekre megszűnt fer­tálymesteri tisztséget. Ezzel az egylet több évszázados hagyo­mányt élesztett fel. A mai kor fer­tálymestereinek feladata többek között a hagyományok felelevení­tése, őrzése és újak teremtése a szőlő- és borkultúra vonatkozásá­ban is. Ennek szellemében szüle­tett meg a Cifra-Sánc negyede és Eger Város Hegyközsége közötti most aláírt megállapodás. _______________________________________(CZÉKUS) F elkészültség Hozzáértés Barátságos, Udvariasság Diszkréció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom