Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-12 / 161. szám

6. OLDAL 2003. JÚUUS 12., SZOMBAT E C SÉD ECSÉD Polgármester: Süki Lóránt Alpolgármester: Maksa Mátyás Jegyző: Szélesné dr. Szénási Anna A képviselőtestület tagjai: Csontos István, Csuvikovszky Mária, Erdős János, Fekete Gábor, Gorda Vince, Hegedűs László,Kollár Lajos Kürtösi Andrea, Ördög Balázs, Víg Zoltánná Községháza címe: 3019 Ecséd Szabadság u. 139. Tel.: 37/358-001 fax: 37/358-028 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 8-tól 15 óráig péntek: 8-tól 12 óráig Lakosság lélekszáma: 3518 fő 0-3 éves: 136 fő 4-5 éves: 78 fő 6-14 éves: 338 fő 15-18 éves: 154 fő 19-62 éves: 2185 fő 63 felett: 627 fő Vállalkozások száma: 130 Helyi adók • Gépjárműadó: 900 Ft/100 kg • Magánszemélyek kom­munális adója: 5000 Ft/év • Iparűzési adó: 1,8% • Idegenforg. adó: 200 R/vendégéjszaka Civil szervezetek és közösségek: • Ecsédi Általános Iskoláért Alapítvány • Ecsédi Óvodásokért Alapítvány • Szentlaposi Alapítvány • Sportkör • Polgárőrség • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Kolping Klub • íjász Klub • Nők Klubja • Férfi Nyugdíjas Klub • Életmód Klub • Ifjúsági Klub • Irodalmi Kör • Cserkészcsapat • Ifjúsági Néptánccsoport • Dübörgő Néptánccsoport • Óvodai Néptánccsoport • Diákönkormányzat A jövő záloga az összefogás A falunapok alkalmával a hagyományőrző fiatalok népviseletben járják az utcákat- Az elmúlt év őszén felemás érzésekkel vettem ál a község irányítását. A lakosság jó része úgy véle­kedett, nem haladunk akkora lépésekkel, mint a szomszédos települések, ugyanakkorakik rég jár­tak erre, azt mondták, szemmel látható a fejlődés- kezdi értékelését Süki Lóránt polgármester. - Összegezve úgy vélem, átlagos falu va­gyunk, nem kiemelkedően jók, de nem is kirívóan rosszak. Az önkormányzat vezetője és a képviselő-testület első fel­adatként számba vették a teen­dőket. Megállapították - és ez azóta is kulcsszó a jövőre néz­ve - az összefogás szükségességét; csak akkor ké­pesek látványos eredmények elérésére, ha a lakos­ságból ki-ki saját területén elvégzi a rá háruló fel­adatokat. Hiszen a pénzügyi helyzet nem túl ró­zsás, éppen csak az alapvető feladatokra jut keret, egyebekre legfeljebb pályázatok jöhetnek szóba. A másik varázsige a szemléletváltás.- Egy lakókörnyezet összképét nagymértékben meghatározza, milyen tiszták a közterületek, mennyire gondozottak a porták - jelenti ki az el­ső ember. - Nagymértékű szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy ne dobjuk el a hulladé­kot az utcán. Tudom, hogy felnőtt emberek szo­kásain nehéz változtatni, ezért igen nagy a felelős­ségük a családoknak, valamint a tanintézmények­nek, amelyek a legkisebbek nevelésében közre­működnek. Erre minden alkalommal fel is hívom a vezetők figyelmét. Az önkormányzat legjelentősebb beruházása is a hulladékgazdálkodást és a környezetvédel­met célozza: a tervek szerint Hatvannal és másik négy közeli településsel együtt hamarosan elkez­dődik a csatornahálózat kiépítése, majd pedig az út- és járdahálózat rendbe tétele. A továbbiakban szeretnék megoldani a csapadékvíz-rendszer re­konstrukcióját és bővítését is, egyrészt, hogy a la­kóterületeket ne fenyegesse a belvíz, másfelől hogy a közeli szőlőkből leszivárgó vegyszer ne veszélyeztesse a lakosságot. Vágyálmuk továbbá egy új, korszerű óvoda megépítése - a közeljövő­ben várhatóan sikerül pénzt szerezniük a 80 mil­liós beruházás megtervezésére -, de jó lenne egy tornacsarnok és egy nagyobb kultúrház is. Utób­biak főleg azért, mert - nem utolsósorban Maksa Mátyás alpolgármester, valamint az újonnan lét­rejött ifjúsági, kulturális és sportbizottság jóvoltá­ból - a faluban fellendülőben van a kulturális és sportélet. A könyvtár rekonstrukciójára már folya­matban van a tízmilliós pályázat, és erre az önerő is rendelkezésre áll.- Optimista vagyok, ezért indultam el a válasz­tásokon. Van több mint 3500 lakosunk, s hiszek benne, hogy összefogással sokra lehetünk képesek. Ha mindenki így gondolja, igenis tudunk mara- dandót alkotni - zárja szavait Süki Lóránt. ■ Minden területen megfelelni Nagy Jánosáé kezében két fontos intézmény irányítása összponto­sul: ő vezeti a települési gondozási központot és a konyhát is, amely naponta 350-400 adag étellel látja el az óvoda és az iskola tanulóit, az időseket, valamint a „vendég- kosztosokat”.- A gondozási központ az idő­sek ellátására szakosodott - mu­tatja be feladata egyik szegmensét Nagyné Erzsiké. - Napközbeni tartózkodást tizenhét fő, házi se­gítségnyújtást 6-8 fő, ebédszállí­tást pedig 45 fő igényel. Termé­szetesen emellett rendszeresen szervezünk szabadidős programo­kat, így kirándulásokat is, ame­lyekre nemcsak a gondozottak, ha­nem a településen élő más idős ér­deklődők is jelentkeznek. Jól te­szik, hiszen a falu valamennyi nyugdíjasa számára nyitva állunk, mi több, tagjaink részére ingyenes talpmasszázst is biztosítunk. Jelentkeznek is szépen, látszik, hogy van igény erre a szolgálta­tásra. Legutóbb pedig számító­gép beszerzésé­re pályáztunk. A gondozási központ 2,5 állás­hellyel - ezen kívül három segítség- nyújtásban és gondozásban részt vevő munkatárssal - rendelkezik, míg a konyha 7,5 dolgozóval látja el feladatát. (Mindkét fél státusz Er­zsiké nevéhez kötődik.) Utóbbi he­lyen is akad tennivaló bőven, hi­szen naponta száz óvodás, 160 is­kolás, félszáz idős ember és nyolc­van vendégebédes számára főz­nek. Van gépkocsijuk, amellyel gyorsan és könnyen kiszállíthatják a kaját, és a konyha felszereltsége is viszonylag jónak mondható. Az ellátás magasabb színvonala érde­kében immáron megszerezték a minőségbiztosítási tanúsítványt is.- Minden területen szeretnénk helytállni - jelenti ki befejezésül a főnökasszony, és a tények tanúsá­ga szerint ezt maximálisan komo- lyan is gondolja. _____________■ S zívesen dolgoznak itt Huszonkét helybeli, megváltozott munkaképességű ember számára biztosít kenyérkereseti lehetősé­get a TMMF Közhasznú Társaság helyi telephe­lye. Mint Ludányi Lászlóné részlegvezető­től megtudtuk, elsősor­ban cukorbetegek, moz­gáskorlátozottak, csont­betegségben szenvedők részére kínálnak hasz­nos elfoglaltságot. Az 1996 májusában indult cég - amelynek itteni részlege orszá­gos viszonylatban a kisebbek kö­zé tartozik - életében voltak ne­héz időszakok, de vezetőinek megfelelő üzleti tapasztalatai, szívóssága és kitartása révén mindig tudtak munkát adni dol­gozóiknak. Előfordult, hogy bio­lógiai szemléltető eszközöket gyártottak - innen származik a településen jól ismert „csontos” elnevezés -, jelenleg pedig mik­roelektronikai termékeket állíta­nak elő. Szerencsére folyamato­san bővül a kör, ahová beszállít­hatunk - tájékoztatott a főnökasszony. A részlegnél nem ta­pasztalható túl jelentős munkaerőmozgás, sta­bilnak minősíthető törzsgárdával rendel­keznek, akik szívesen járnak ide dolgozni. Egyetlen gondjuk, hogy a körülmények immár nem felelnek meg az elvárások­nak, hiszen az épület igencsak „lelakott”.- ígéretet kaptam a polgár- mester úrtól, hogy hamarosan átköltözhetünk a volt rendőri szolgálati lakásba. Reményeink szerint ez a tél beállta előtt meg­történik; annyira várjuk, hogy itt már a fűtőtesteket is leszereltük - jelentette ki Ludányi Lászlóné. Új épület az álmuk- A faluban 1952 óta működik óvoda. Eleinte egy telephely is elégségesnek bizonyult a gyer­mekek elhelyezésére, de a de­mográfiai hullám emel­kedésével kaptunk egy másik épületet is - vá­zolja működésük főbb ismérveit Trecska Lászlóné intézményve­zető-helyettes, hozzáté­ve, hogy a mostani kö­rülmények azonban már nem igazán felel­nek meg a hat csoport működése által megkövetelt feltételeknek. Az önkormányzat vezetésével egyetértve egy szép új, korszerű óvoda lenne az álmuk, amelyben tornaszoba, orvosi helyiség, és minden egyéb fontos dolog he­lyet kapna. Ám természetesen tisztában vannak azzal is, hogy az anyagi lehetőségek szűkösek, így amíg lehet, a jelen formák kö­zött igyekeznek nagy szakmai felkészültséggel, tisztességesen ellátni feladatukat. Szerencsére a személyi feltételek kiválóak. Az óvodában 13 óvónő és hét dajka dolgozik, valamennyien lelkiis­meretesek és nem utol­sósorban szakképzet­tek, folyamatosan igye­keznek elsajátítani a legújabb tudnivalókat. A kollektíva közösségi szelleme is kiváló, segí­tik egymást, amiben csak tudják.- Az alapítványunk 1996 óta működik. Remek han­gulatú bálokat szervezünk, amelynek bevételét a felszerelt­ségre fordítjuk. Éppen a napok­ban lepjük meg a gyerekeket tar­tós szabadtéri fajátékokkal - tá­jékoztat Trecska Lászlóné, nem feledve el megemlíteni azt sem, hogy mindezeken túl pályáz­nak, ahová csak lehet, hiszen minden forint jól jön a rendkívül fontos feladatot ellátó intéz­mény számára. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Jeles napok: • Kétévente falunap • Júniusban sportnap • Decemberben újszülöttek Mikulása, nyugdíjasok karácsonya • Májusban borverseny • Falubúcsú: november 1. A községről A település - amelyet a kora­beli krónikák Echad néven emlegetnek - 1232-ben már önálló plébániával rendelke­zett. Az 1400-as évek végén kimutatható a szőlőművelés. A község temploma - amely az oltárképpel együtt műem­lék - 1777-ben épült. Bódi János NYUGDÍJAS- Szeretném gazdagabbnak látni az embereket és az önkormány­zatot is. Korábban községünk ipa­ri település volt, más felté­telekkel, mint a mostaniak. A változásokhoz nehezen tu­dunk igazodni. Szeretném a falut tisztának, virágosnak lát­ni, hogy aki itt él, jól érezze ma­gát. Ezért mindenkinek tennie kellene! Jó volna, ha lenne falu­házunk, ahol a hagyományainkat be lehetne mutatni. És szükség lenne a szennyvízcsatornára is, mert ez befolyásolná a munka­helyteremtést. Szeretném, ha az itteniek megbíznának a minden­kori vezetésben, hiszen senki nem akar rosszat, csak a lehetősé­gek szűkösek. Dr. Pál Zoltán háziorvos- Két éve élek Ecséden, így más szemmel nézem a községet, mint a tősgyökeres itteniek. A telepü­léskép javításra szorul; célsze­rű lenne bőví­teni a megélhe­tés forrásait, jobban ki le­hetne használ­ni a kedvező földrajzi fekvés kínálta lehető­ségeket. így a turizmus vonatkozá­sában is. Igaz, hogy a falu közigaz­gatásilag Hatvanhoz tartozik, de a tömegközlekedést illetően jó len­ne Gyöngyösre is kevésbé körül­ményesen eljutni, ami által köze­lebb kerülnénk a Mátrához... Szakterületemről szólva, javítani kellene az általános egészségügyi kultúrán, s errefelé is rendezni kel­lene az embernek a környezethez való viszonyát. Nagy Gyuláné VÁLLALKOZÓ- Tisztábbnak és virágosabbnak szeretném látni a községet, de ehhez tudatváltozásra volna szükség. Olyan hely­nek, ahol több a munkalehe­tőség, hiszen nagyon magas az állástalanok aránya. Több kulturális ren­dezvényre is szükség volna, mert a művelődé­si ház jelenleg még kihasználatla­nul áll. Igaz, az embereket lasszó­val kell összefogni a rendezvé­nyekre, mivel korábban nem vol­tak ilyenek, így nem szoktak hoz­zá. De talán már érződik a válto­zás... Nem állítom, hogy minden­nel meg vagyok elégedve, ám túl­zott elvárásaim sincsenek. Ha a meglévők teljesülnének, az na­gyon jó lenne. Sümegi Gábor főiskolás- Életem eddigi részét a községben töltöttem, s szeretném, ha falunk lakói korhatárra való tekintet nél­kül értékeink megtartásáért, egy pozitívabb élettér kialakí­tásáért, össze­fogva, egymást biztatva dol­goznának, még tovább erősítve ezzel a közösségi szellemet. Remélem, hogy munkánk követendő példa­ként szolgál a felnövekvő nemze­dékek számára, hiszen jó volna, ha lenne megtartó ereje ennek a tele­pülésnek, és a diplomás fiatalok számára is biztosítana perspektí­vát. A földrajzi fekvés igen kedve­ző: a Mátra közelségét jobban ki kellene használni nemcsak az if- jabbaknak, hanem az idősebb kor­osztályok képviselőinek is. Hegedűs László VÁLLALKOZÓ- A születésem óta itt élek, arra a pillanatra is emlékszem, amikor először kigyulladt a villany... Szebbnek, tisz­tábbnak képze­lem el ezt a fa­lut, de ezt so­kan gátolják. Az elmúlt idő­ben sokat válto­zott ugyan a helyzet, de még nem eléggé. Szeretném, ha az állampolgári fe­gyelem javulna, s ha mindenki­ben tudatosulna, hogy'az önkor­mányzati tevékenység nem az emberek ellen irányul. Szerintem Ecséd a környék legszebb fekvésű faluja, de kívánatos lenne, ha ez nem csak a földrajzi viszonyokra lenne jellemző. Normális körül­mények között a szegénység is jobban elviselhető, mint hátrá­nyos közegben a gazdagság. Az óvodában jóval rövidebb a nyári szünet, mint az általános iskolában fotó: t. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom