Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-07 / 132. szám
6. OLDAL MOZAIK 2003. Június 7., szombat Húsvét után a hetedik vasárnap pünkösd, a Szentlélek eljövetelének, az egyház születésének napja. Sok helyen királyt vagy királynét is választanak ekkor, és az uralkodó kíséretében éneklő, táncoló fiatalok járnak házról házra. A pünkösdi királyság egyetlen napig tart, az ünnep szelleme viszont köztünk marad. Pálos Frigyes hatvani prépost számára pünkösd vasárnapja még egy jeles évfordulót is jelent, hiszen huszonöt éve ezen a napon nevezték ki a Belvárosi Plébánia élére. Pünkösdről és az ünnep utáni hétköznapokról beszélgettünk a művészet- történészként is elismert egyházi személyiséggel.- Húsvét után pünkösd, következik az egyházi ünnepek sorában, mindkettőhöz népszokások is fűződnek.- Az egyházi évnek két kiemelkedő ünnepe van: karácsony, a megtestesülés és a húsvét, a megváltás ünnepe. Ez utóbbi betetőzése a pünkösd, a szentlélek eljövetele, amely a megváltás folytonosságát biztosítja a világtörténelemben. A megváltó visszatért a mennyei atyához, és elküldte maga helyett a Szentleiket. Isten az apostolok emlékezetében visszaidézte mindazt, amit tanultak, láttak, és a Szentlélek elküldésével lehetővé tette, hogy a világ végezetéig az egyházzal maradjon. Itt természetesen nem az intézményes egyházra gondolok, hanem minden megkeresztelt emberre. Az emberekben isten lelke működik, amennyiben az ember erre lehetőséget ad. A megváltás egy nagy lehetőség az ember számára, de ezzel mindenkinek magának kell élnie. Mindez a Szentléleknek a kiáradó kegyelme által történik. Hadd idézzem itt Szent Ágoston szellemes mondatát: aki megteremtett téged a közreműködésed nélkül, nem fog üdvözíteni a közreműködésed nélkül. A kegyelem világában kétféle kegyelmet említünk, és ez a második, a segítő kegyelem, ami az értelmet világosítja. Az akaratot erősíti, és ezáltal a Szentlélek működhet az emberben. Mindezt már a keresztség elindítja bennünk, de erőteljesen a bérmálás szentsége adja meg az ember számára, hogy a Szentlélekkel együttműködve, világos értelemmel és jóakarattal keresse és teljesítse azt, ami az Isten szándéka az életben, és azt, amit Isten elvár tőle. Pünkösd a keresztény élet „A felhők mögül kisüthet a nap Beszélgetés Pálos Frigyes hatvani préposttal pünkösdről és az ünnep utáni hétköznapokról Huszonöt éve, pünkösd vasárnapján vette át a plébánia vezetését kiteljesedésének az ünnepe. Az Ószövetségben a törvény kihirdetésének az ünnepére emlékeztek ekkor, és az aratás ünnepe is volt.- Mit tudhatunk a Szentlélek eljöveteléről?- Szent Lukács írja le számunkra az apostolok cselekedetében. Az apostolok tudták, hogy meg kell várniuk a városban, amíg a vigasztaló Szentlélek megérkezik. Jézus nem mondta meg előre, hogy ez mikor következik be. Mindez a tizedik napon történt meg, összességében ez volt húsvét után az ötvenedik nap, hiszen Jézus negyven napig maradt iíiég a Földön, feltámadása után. A bezárkózott apostolok közösségéhez az ötvenedik napon szállt le a Szentlélek. Azt tudjuk, hogy az apostolok együtt voltak, bezárkózva. Velük volt Mária is, Krisztus anyja, akinek a Szentlélekről a legreálisabb fogalmai voltak, hiszen a Szentlélek ereje által lett Isten anyjává. Ezen a napon a félelem, ami az apostolokat a falak mögött tartotta, teljesen elmúlt, kitárultak a bezárt ajtók Az apostolok kimentek az emberek közé, akik a ház körül a szél zúgására összegyülekeztek. Több ezer ember gyűlt össze, nekik hirdetni kezdték a megfeszített Krisztust, a megváltót, aki most a szent lelkét elküldte. Az emberek kérdésére, hogy most mit tegyenek, azt válaszolták: tartsatok bűnbánatot, és keresztel- kedjetek meg az ő nevében. Az első pünkösdön háromezer ember keresztelkedett meg. Ez az egyház születésnapja.- Miként várják manapság az emberek a pünkösdöt?- A mai világban a pünkösd megünneplése elsikkadt. A húsvétot még mindenki megünnepli, de a pünkösdről már csak azt veszik tudomásul, hogy létezik. Az emberi lelkek nagyon is kívánatos megelevenedése - sajnos - többnyire elmarad. A templomokban megünnepeljük pünkösdöt, de a mindennapi életben sokaknak csak kétnapos munkaszünet, ami jó nyár eleji programok összeállítására adhat alkalmat. De a Szentlélekről nagyon kevés szó esik. A keresztény életben a bérmálásnak a tudatos keresztény élet kezdetét kellene jelentenie. Ám nagyon sok esetben a bérmálás a gyakorló kereszténység lezárása. És ebben a felnőtt világ a vétkes. Azt mondják: ezt még megadtuk a gyereknek, lám, már meg is van bérmálva. De a következő vasárnap talán már a templomba sem jön el, holott pont a bérmálással kellene, hogy elkezdődjék a tanúságtevő keresztény élet. És ez elképzelhetetlen a vasárnapok megszentelése nélkül. • - Mint említettük, néphagyományok is kötődnek a pünkösdhöz...- Sok helyen a pünkösdölés, a pünkösdi királyság a vallásos néphagyományban szereplő ünnep. Itt a környéken van egy község, Galgahévíz, ahol egy pedagógus átmentette a kisgyermekekkel a pünkösdölés szokását. Jómagam is több ízben részt vehettem a hagyományőrző pünkösdi ünnepségeken. Énekkel és tánccal köszöntötték pünkösdöt, királynőt választottak. Én hiszem, hogy máshol is életre lehetne kelteni ezeket a hagyományokat.- A pünkösd Önnek talán még a szokásosnál is többet jelent, hiszen negyedszázada nevezték ki Hatvan prépostjává.- Igen, pont huszonöt éve, pünkösd vasárnapján vettem át Hatvanban a Belvárosi Plébánia vezetését. Most tulajdonképpen elsősorban magamban kell számvetést csinálnom erről a negyedszázadról. Nagyobb ünnepségre nem gondoltam. A vasárnap délelőtti szentmisére eljön dr. Ákos Géza székeskáptalan nagyprépost, aki annak idején beiktatott, és itt lesz Gerhard Pieschl limbergi segédpüspök, akihez hosszú évek óta fűz szoros barátság, és annyiban kötődik ehhez a vidékhez, hogy édesapja itt vesztette életét a II. világháborúban. A hívek is jelezték, hogy megemlékeznek az évfordulóról, hiszen ez a huszonöt év nem csak az enyém, hanem az övéké is. A negyedszázad kisebbik fele, 12 év az elmúlt rendszerben zajlott le, 13 év pedig a váltás után.- Változott az egyházak viszonya az egyházhoz a kilencvenes évek eleje óta? Másként várják most a pünkösdöt?- A váltás első évében nagy tolongást jósoltak a Damaszkuszi úton, de ez nem következett be. Kétségtelen, hogy az első esztendőkben azok közül, akiket a kényszer visszatartott a templom világától, többen is visszatértek. Néhányan meg is maradtak, de a nagy tömeg nem mozdult. Nekem egy városházi tisztviselő fogalmazta meg nagyon találóan, hogy ami azelőtt tilos volt, az most kényelmes. Nem lehet beszélni lényeges változásról a vallásos megújulásban. Sok szellemi értéktelenség árad a média egy részéből, és ez az embereket közömbössé teszi a jó és az erkölcsös iránt.- Nincsenek reményt adó jelek?- A sok negatív hatás és élmény ellenére éppen a pünkösd az, ami reménységet adhat. Isten lelke működik a világban, s ez minden emberi ostobaságot és rosszaságot felülmúl, a lelkekben pedig megújulást teremt. Ennek a hitében és reményében élünk és dolgozunk. Tele vagyunk reménnyel, és a mindennapoknak vannak azért szép élményei is. Ezek nem tömegesek, de azért reménykeltők. A felhők mögül kisüthet a nap, de hogy mikor lesz nagyobb megújulás, annak Isten a tudója. En a jobbítás munkálója kívánok lenni, amíg Isten éltet. TOMPA Z. MIHÁLY Pálos Frigyes- Budapesten született 1924-ben.- A kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban érettségizett.- Vácott szentelték pappá 1947-ben.- Hatvan és Vác után tizennyolc évig Tereskén volt plébános.- 1978-tól Hatvan prépostja.- 1981-ben művészettörténészi diplomát szerzett, tagja az Országos Egyházművészeti tanácsnak. Gulyásfőzők a lőrinci nagy ringben A csapatokon belül mindenkinek megvolt a feladata Hajnalban ébredt Tari Gábor. Az első kakasszóra már talpon volt. Álmosságot nem érzett, de azért egy kicsit megmozgatta az izmait. Mint annak idején, a nagy bunyók előtt. Éveken át öklözött sikeresen, hozzászokott már a kemény menetekhez, ám ezen a szombat reggelen egy kicsit mégis izgult. Főzőversenyre készült, ahol jól kell szerepelni. Annál is inkább, mivel az indulók között ott van a még mindig aktív bokszoló, Patkó Lajos is. Lehet, hogy a ringben a srác megszorongatná, ám a bogrács mellett neki kell győznie. Jó a hangulat a lőrinci közösségi ház nagy udvarán is. A főzést vállaló csapatok egymást ugratva „melegítenek” a viadalra. Nagy a készülődés, hozzávalók kerülnek a kis asztalokra, nyersanyagok, fűszerkeverékek, de a legtöbben diszkréten kis kendővel takarják le az üvegeket, az edényeket. Titkosak ezek a receptek, nem szabad a szomszédos csapatnak megtudnia, hogy mivel varázsolnak utánozhatatlan ízt a bográcsba. Peterke Zoltán, a verseny egyik főszervezője is az elsők között érkezik. Fontos, hogy minden olajozottan menjen, már tavaly is szerették a lőrinciek a főzőversenyt, az idén még jobbat illik összehozni. A csapatok sorszámot húznak. Mindez azért fontos, mert a zsűri majd ennek alapján bírál, ne lehessen tudni, ki rejlik a grémium elé tálalt ételek mögött, az ízek döntsenek, és ne a nevek. Van az indulók közt olyan is, aki már gyakorlott versenyzőnek számít, és olyan is, aki most próbálkozik először a nyilvános megmérettetéssel. A csapatok titkai A kiírás szerint az idén bográcsban főtt gulyással lehetett versenyezni a Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesület által megszervezett regionális főzőversenyen. A győztesnek járó vándorserlegért 25 csapat indul. A legtöbb formáció helybeli, de érkeztek főzők a szomszédos településekről, valamint a Jászságból is. Belovainé Miklós Judit és csapata Jászberényből jött: - Az elmúlt esztendőben még csak nézőként voltunk itt, de annyira megtetszett a verseny, hogy eldöntöttük, az idén benevezünk. A jászságiak amúgy kipróbált versenyzőknek számítanak, hiszen számos fakanalas viadalon vettek részt. Legutóbb a jászjákóhalmi kakasfőző versenyen lettek díjazottak. Most meg is hívják a lőrincieket a jászsági visszavágóra: vajon kakasfőzésben is olyan jók, mint a gulyások készítésében? Belovainé szerint a főzőversenyeken a jó csapatmunka a siker egyik titka. Heten vannak, de mindenkinek megvan a konkrét feladata. Van, aki a tüzet vigyázza, van, aki az ízekre ügyel, és van, aki a belevaló megfelelő adagolásáról gondoskodik. A gulyásba való tésztát, a csipetkét is helyben gyúrják, mert így az igazi. És van még egy titokzatos, kevesek által használt ízesítő: a lestyánfű. Ez ad igazi zamatot a gulyásnak. Sárosi Károly és csapata viszont egy ősi lőrinci gulyásreceptet bányászott elő a helyi könyvtárból. Az idősebbek állítólag még emlékeznek az ízére. Bikagulyásnak hívták, részben azért, mert jó erős volt, így főként aratóknak főzték, részben pedig azért, mert a bele való húst egri bikavérbe áztatták a kondérba kerülés előtt. Krumpli egyébként nincs ebben a gulyásban. Zellerrel helyettesítik. Kóstoló vezérek Varga Antal, a város korábbi vezetője is ott van a téren. Jó főző hírében áll, ám most nem indul a versenyen. Persze, teljesen „civil” nem maradhat, a csapatok sorra hívják kóstolgatni, és ő mindenkinek mond valami titkosat, amitől javulhatnak az ízek. Víg Zoltán, az új polgármester sem főz, de azért ő is kóstol. Nehéz ellenállni a bográcsokból feltörő illatoknak. Mindezt mesz- szebbre is viheti a szél, hiszen egyre többen jönnek. Meg is telik a tér, sokan sétálgatnak egyik csapattól a másikig, izgalmas nézni, ahogy készülnek az étkek. Sokan jönnek Petőfibányáról, Zagyva- szántóról és Apcról is. Ne érezzék biztatás nélkül magukat a településeket képviselő csapatok. Délre már több százan gyűlnek össze a téren. Hogy a gyermekek se unatkozzanak, Kiss Lajosné - aki egyébként védőnő - különböző játékokra invitálja őket. Nagy a sikere, a lurkók nem is akarják abbahagyni, csak amikor a zsűri a döntéshez készülődik. A verdikt A bíráló csapat három tagja - Géczy Ferenc, Jánosi László és Peterke Zoltán - egy nagy asztalra kéreti az ételeket, és kóstol. Pontozzák az ízeket, a külalakot, és még ki tudja, mit. Végül félrevonulnak dönteni. Amikor előjönnek, már nagy az izgalom. A nézők legtöbbjének már van favorit- ja, akiért drukkolni kell. Vélt győztesek nevei terjednek szájról szájra, aztán mindenki elcsendesedik, most mondják a díjazottak nevét: a győztesnek járó serleget Sándor Gyula és Vona Ferenc, az ezüstérmet Lakatos Lajos és Borsos Ferenc, míg a harmadikoknak járó díjat Tari Gábor és Szabó Patrik Roland veheti át. A nézők hosszasan éljeneznek, ám olyan is van, aki szomorú, hiszen nem az általa legjobbnak hitt gulyás győzött. Délután hagyományőrző formációk lépnek színpadra, a színes viseletbe öltözött helybeliek mellett a galgahévíziek, akikkel eljött a polgármesterük, dr. Basa Antal is. Meg is ígéri, hogy jövőre csapatot is hoznak. Víg Zoltán elégedetten zárja a versenyt. Azt mondja, az idei vetélkedés jobb volt, mint a tavalyi, és a jövő évi remélhetőleg még jobb lesz, hiszen nemzetközi mezőnyre számítanak. Tari Gábor is elégedetten pakolja össze a kellékeket. - A Patkó gyerek is jót főzött, de azért itt még én vagyok a jobb. A ring szélén azért szurkolok neki. Ott neki kell győznie. ________ _ it.z.m.i M unkában a zsűri. Nem volt könnyű dolguk fotó: tompa z. mihály
