Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-07 / 132. szám

6. OLDAL MOZAIK 2003. Június 7., szombat Húsvét után a hetedik vasárnap pünkösd, a Szentlélek eljövete­lének, az egyház születésének nap­ja. Sok helyen királyt vagy királynét is választanak ekkor, és az uralkodó kíséretében éneklő, táncoló fiatalok járnak házról házra. A pünkösdi ki­rályság egyetlen napig tart, az ün­nep szelleme viszont köztünk ma­rad. Pálos Frigyes hatvani prépost számára pünkösd vasárnapja még egy jeles évfordulót is jelent, hiszen huszonöt éve ezen a napon nevezték ki a Belvárosi Plébánia élére. Pün­kösdről és az ünnep utáni hétköz­napokról beszélgettünk a művészet- történészként is elismert egyházi személyiséggel.- Húsvét után pünkösd, következik az egy­házi ünnepek sorában, mindkettőhöz népszokások is fűződnek.- Az egyházi évnek két kiemelkedő ün­nepe van: karácsony, a megtestesülés és a húsvét, a megváltás ünnepe. Ez utóbbi betetőzése a pünkösd, a szentlélek eljöve­tele, amely a megváltás folytonosságát biztosítja a világtörténelemben. A meg­váltó visszatért a mennyei atyához, és el­küldte maga helyett a Szentleiket. Isten az apostolok emlékezetében visszaidézte mindazt, amit tanultak, láttak, és a Szent­lélek elküldésével lehetővé tette, hogy a világ végezetéig az egyházzal maradjon. Itt természetesen nem az intézményes egyházra gondolok, hanem minden meg­keresztelt emberre. Az emberekben isten lelke működik, amennyiben az ember er­re lehetőséget ad. A megváltás egy nagy lehetőség az ember számára, de ezzel mindenkinek magának kell élnie. Mindez a Szentléleknek a kiáradó kegyelme által történik. Hadd idézzem itt Szent Ágoston szellemes mondatát: aki megteremtett té­ged a közreműködésed nélkül, nem fog üdvözíteni a közreműködésed nélkül. A kegyelem világában kétféle kegyel­met említünk, és ez a második, a segítő kegyelem, ami az értelmet világosítja. Az akaratot erősíti, és ezáltal a Szentlélek működhet az emberben. Mindezt már a keresztség elindítja bennünk, de erőtelje­sen a bérmálás szentsége adja meg az ember számára, hogy a Szentlélekkel együttműködve, világos értelemmel és jó­akarattal keresse és teljesítse azt, ami az Isten szándéka az életben, és azt, amit Is­ten elvár tőle. Pünkösd a keresztény élet „A felhők mögül kisüthet a nap Beszélgetés Pálos Frigyes hatvani préposttal pünkösdről és az ünnep utáni hétköznapokról Huszonöt éve, pünkösd vasárnapján vette át a plébánia vezetését kiteljesedésének az ünnepe. Az Ószövet­ségben a törvény kihirdetésének az ünne­pére emlékeztek ekkor, és az aratás ünne­pe is volt.- Mit tudhatunk a Szentlélek eljövetelé­ről?- Szent Lukács írja le számunkra az apostolok cselekedetében. Az apostolok tudták, hogy meg kell várniuk a város­ban, amíg a vigasztaló Szentlélek megér­kezik. Jézus nem mondta meg előre, hogy ez mikor következik be. Mindez a ti­zedik napon történt meg, összességében ez volt húsvét után az ötvenedik nap, hi­szen Jézus negyven napig maradt iíiég a Földön, feltámadása után. A bezárkózott apostolok közösségéhez az ötvenedik na­pon szállt le a Szent­lélek. Azt tudjuk, hogy az apostolok együtt voltak, bezár­kózva. Velük volt Mária is, Krisztus anyja, akinek a Szentlélekről a legre­álisabb fogalmai vol­tak, hiszen a Szentlé­lek ereje által lett Is­ten anyjává. Ezen a napon a félelem, ami az apostolokat a fa­lak mögött tartotta, teljesen elmúlt, kitá­rultak a bezárt ajtók Az apostolok kimen­tek az emberek kö­zé, akik a ház körül a szél zúgására össze­gyülekeztek. Több ezer ember gyűlt össze, nekik hirdetni kezdték a megfeszí­tett Krisztust, a meg­váltót, aki most a szent lelkét elküldte. Az emberek kérdésé­re, hogy most mit te­gyenek, azt válaszol­ták: tartsatok bűnbá­natot, és keresztel- kedjetek meg az ő nevében. Az első pünkösdön háromezer ember keresztelkedett meg. Ez az egyház születésnapja.- Miként várják manapság az emberek a pünkösdöt?- A mai világban a pünkösd megün­neplése elsikkadt. A húsvétot még min­denki megünnepli, de a pünkösdről már csak azt veszik tudomásul, hogy létezik. Az emberi lelkek nagyon is kívánatos megelevenedése - sajnos - többnyire el­marad. A templomokban megünnepeljük pünkösdöt, de a mindennapi életben so­kaknak csak kétnapos munkaszünet, ami jó nyár eleji programok összeállítására adhat alkalmat. De a Szentlélekről na­gyon kevés szó esik. A keresztény életben a bérmálásnak a tudatos keresztény élet kezdetét kellene jelentenie. Ám nagyon sok esetben a bérmálás a gyakorló kereszténység lezá­rása. És ebben a felnőtt világ a vétkes. Azt mondják: ezt még megadtuk a gye­reknek, lám, már meg is van bérmálva. De a következő vasárnap talán már a templomba sem jön el, holott pont a bérmálással kellene, hogy elkezdődjék a tanúságtevő keresztény élet. És ez el­képzelhetetlen a vasárnapok megszen­telése nélkül. • - Mint említettük, néphagyományok is kötődnek a pünkösdhöz...- Sok helyen a pünkösdölés, a pünkös­di királyság a vallásos néphagyomány­ban szereplő ünnep. Itt a környéken van egy község, Galgahévíz, ahol egy peda­gógus átmentette a kisgyermekekkel a pünkösdölés szokását. Jómagam is több ízben részt vehettem a hagyományőrző pünkösdi ünnepségeken. Énekkel és tánccal köszöntötték pünkösdöt, király­nőt választottak. Én hiszem, hogy más­hol is életre lehetne kelteni ezeket a ha­gyományokat.- A pünkösd Önnek talán még a szokásosnál is töb­bet jelent, hiszen negyedszázada ne­vezték ki Hatvan prépostjává.- Igen, pont hu­szonöt éve, pün­kösd vasárnapján vettem át Hatvan­ban a Belvárosi Plébánia vezetését. Most tulajdonképpen elsősorban magamban kell számvetést csinálnom erről a ne­gyedszázadról. Nagyobb ünnepségre nem gondoltam. A vasárnap délelőtti szentmisére eljön dr. Ákos Géza székeskáptalan nagyprépost, aki annak idején beiktatott, és itt lesz Gerhard Pieschl limbergi segédpüspök, akihez hosszú évek óta fűz szoros barátság, és annyiban kötődik ehhez a vidékhez, hogy édesapja itt vesztette életét a II. vi­lágháborúban. A hívek is jelezték, hogy megemlékeznek az évfordulóról, hiszen ez a huszonöt év nem csak az enyém, ha­nem az övéké is. A negyedszázad kiseb­bik fele, 12 év az elmúlt rendszerben zaj­lott le, 13 év pedig a váltás után.- Változott az egyházak viszonya az egyházhoz a kilencvenes évek eleje óta? Másként várják most a pünkösdöt?- A váltás első évében nagy tolongást jósoltak a Damaszkuszi úton, de ez nem következett be. Kétségtelen, hogy az első esztendőkben azok közül, akiket a kény­szer visszatartott a templom világától, többen is visszatértek. Néhányan meg is maradtak, de a nagy tömeg nem moz­dult. Nekem egy városházi tisztviselő fo­galmazta meg nagyon találóan, hogy ami azelőtt tilos volt, az most kényelmes. Nem lehet beszélni lényeges változásról a vallásos megújulásban. Sok szellemi ér­téktelenség árad a média egy részéből, és ez az embereket közömbössé teszi a jó és az erkölcsös iránt.- Nincsenek reményt adó jelek?- A sok negatív hatás és élmény ellené­re éppen a pünkösd az, ami reménységet adhat. Isten lelke működik a világban, s ez minden emberi ostobaságot és rossza­ságot felülmúl, a lelkekben pedig meg­újulást teremt. Ennek a hitében és remé­nyében élünk és dolgozunk. Tele va­gyunk reménnyel, és a mindennapoknak vannak azért szép élményei is. Ezek nem tömegesek, de azért reménykeltők. A fel­hők mögül kisüthet a nap, de hogy mikor lesz nagyobb megújulás, annak Isten a tudója. En a jobbítás munkálója kívánok lenni, amíg Isten éltet. TOMPA Z. MIHÁLY Pálos Frigyes- Budapesten született 1924-ben.- A kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban érettségizett.- Vácott szentelték pappá 1947-ben.- Hatvan és Vác után tizennyolc évig Tereskén volt plébános.- 1978-tól Hatvan prépostja.- 1981-ben művészettörténészi diplomát szerzett, tagja az Országos Egyházművészeti tanácsnak. Gulyásfőzők a lőrinci nagy ringben A csapatokon belül mindenkinek megvolt a feladata Hajnalban ébredt Tari Gábor. Az első kakasszóra már talpon volt. Álmosságot nem érzett, de azért egy kicsit megmozgatta az izmait. Mint annak idején, a nagy bu­nyók előtt. Éveken át öklözött si­keresen, hozzászokott már a ke­mény menetekhez, ám ezen a szombat reggelen egy kicsit még­is izgult. Főzőversenyre készült, ahol jól kell szerepelni. Annál is inkább, mivel az indulók között ott van a még mindig aktív bok­szoló, Patkó Lajos is. Lehet, hogy a ringben a srác megszorongatná, ám a bogrács mellett neki kell győznie. Jó a hangulat a lőrinci közössé­gi ház nagy udvarán is. A főzést vállaló csapatok egymást ugratva „melegítenek” a viadalra. Nagy a készülődés, hozzávalók kerülnek a kis asztalokra, nyersanyagok, fűszerkeverékek, de a legtöbben diszkréten kis kendővel takarják le az üvegeket, az edényeket. Tit­kosak ezek a receptek, nem sza­bad a szomszédos csapatnak megtudnia, hogy mivel varázsol­nak utánozhatatlan ízt a bogrács­ba. Peterke Zoltán, a verseny egyik főszervezője is az elsők között ér­kezik. Fontos, hogy minden olajo­zottan menjen, már tavaly is sze­rették a lőrinciek a főzőversenyt, az idén még jobbat illik összehoz­ni. A csapatok sorszámot húznak. Mindez azért fontos, mert a zsűri majd ennek alapján bírál, ne le­hessen tudni, ki rejlik a grémium elé tálalt ételek mögött, az ízek döntsenek, és ne a nevek. Van az indulók közt olyan is, aki már gyakorlott versenyzőnek számít, és olyan is, aki most próbálkozik először a nyilvános megmérette­téssel. A csapatok titkai A kiírás szerint az idén bog­rácsban főtt gulyással lehetett versenyezni a Lőrinci Város Jövő­jéért Baráti Egyesület által meg­szervezett regionális főzőverse­nyen. A győztesnek járó vándor­serlegért 25 csapat indul. A leg­több formáció helybeli, de érkez­tek főzők a szomszédos települé­sekről, valamint a Jászságból is. Belovainé Miklós Judit és csa­pata Jászberényből jött: - Az el­múlt esztendőben még csak né­zőként voltunk itt, de annyira megtetszett a verseny, hogy el­döntöttük, az idén beneve­zünk. A jászságiak amúgy kipró­bált verseny­zőknek számí­tanak, hiszen számos fakana­las viadalon vettek részt. Legutóbb a jászjákóhalmi kakasfőző ver­senyen lettek díjazottak. Most meg is hívják a lőrin­cieket a jászsá­gi visszavágó­ra: vajon kakasfőzésben is olyan jók, mint a gulyá­sok készítésé­ben? Belovainé szerint a főzőverse­nyeken a jó csapatmunka a siker egyik titka. Heten vannak, de mindenkinek megvan a konkrét feladata. Van, aki a tüzet vigyáz­za, van, aki az ízekre ügyel, és van, aki a belevaló megfelelő adagolásáról gondoskodik. A gu­lyásba való tésztát, a csipetkét is helyben gyúrják, mert így az iga­zi. És van még egy titokzatos, ke­vesek által használt ízesítő: a lestyánfű. Ez ad igazi zamatot a gulyásnak. Sárosi Károly és csapata vi­szont egy ősi lőrinci gulyásre­ceptet bányászott elő a helyi könyvtárból. Az idősebbek állí­tólag még emlékeznek az ízére. Bikagulyásnak hívták, részben azért, mert jó erős volt, így fő­ként aratóknak főzték, részben pedig azért, mert a bele való húst egri bikavérbe áztatták a kondérba kerülés előtt. Krumpli egyébként nincs ebben a gulyás­ban. Zellerrel helyettesítik. Kóstoló vezérek Varga Antal, a város korábbi vezetője is ott van a téren. Jó főző hírében áll, ám most nem indul a versenyen. Persze, teljesen „civil” nem maradhat, a csapatok sorra hívják kóstolgatni, és ő mindenki­nek mond valami titkosat, amitől javulhatnak az ízek. Víg Zoltán, az új polgármester sem főz, de azért ő is kóstol. Ne­héz ellenállni a bográcsokból fel­törő illatoknak. Mindezt mesz- szebbre is viheti a szél, hiszen egyre többen jönnek. Meg is telik a tér, sokan sétálgatnak egyik csa­pattól a másikig, izgalmas nézni, ahogy készülnek az étkek. Sokan jönnek Petőfibányáról, Zagyva- szántóról és Apcról is. Ne érezzék biztatás nélkül magukat a telepü­léseket képviselő csapatok. Délre már több százan gyűlnek össze a téren. Hogy a gyermekek se unatkozzanak, Kiss Lajosné - aki egyébként védőnő - különbö­ző játékokra invitálja őket. Nagy a sikere, a lurkók nem is akarják ab­bahagyni, csak amikor a zsűri a döntéshez készülődik. A verdikt A bíráló csapat három tagja - Géczy Ferenc, Jánosi László és Peterke Zoltán - egy nagy asztalra kéreti az ételeket, és kóstol. Pon­tozzák az ízeket, a külalakot, és még ki tudja, mit. Végül félrevo­nulnak dönteni. Amikor előjön­nek, már nagy az izgalom. A né­zők legtöbbjének már van favorit- ja, akiért drukkolni kell. Vélt győztesek nevei terjednek szájról szájra, aztán mindenki elcsende­sedik, most mondják a díjazottak nevét: a győztesnek járó serleget Sándor Gyula és Vona Ferenc, az ezüstérmet Lakatos Lajos és Bor­sos Ferenc, míg a harmadikoknak járó díjat Tari Gábor és Szabó Pat­rik Roland veheti át. A nézők hosszasan éljeneznek, ám olyan is van, aki szomorú, hiszen nem az általa legjobbnak hitt gulyás győzött. Délután hagyományőrző for­mációk lépnek színpadra, a szí­nes viseletbe öltözött helybeliek mellett a galgahévíziek, akikkel eljött a polgármesterük, dr. Basa Antal is. Meg is ígéri, hogy jövőre csapatot is hoznak. Víg Zoltán elégedetten zárja a versenyt. Azt mondja, az idei ve­télkedés jobb volt, mint a tavalyi, és a jövő évi remélhetőleg még jobb lesz, hiszen nemzetközi me­zőnyre számítanak. Tari Gábor is elégedetten pa­kolja össze a kellékeket. - A Patkó gyerek is jót főzött, de azért itt még én vagyok a jobb. A ring szélén azért szurkolok neki. Ott neki kell győznie. ________ _ it.z.m.i M unkában a zsűri. Nem volt könnyű dolguk fotó: tompa z. mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom