Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-30 / 150. szám
2003. Június 30., hétfő PARÁDSASVÁR 7. OLDAL Párád Kristály Manufaktúra: a fennmaradás a kérdés A szebb napokat is látott, messze földön ismert parádsasvári üveggyár, a Párád Kristály Manufaktúra Részvénytársaság az utóbbi időben nincs könnyű helyzetben.- A fő problémánk változatlanul az, hogy a növekvő export, a magasabb dollárbevétel mellett a forintbevételünk folyamatosan csökken - tudtuk meg Nagy Imre vezérigazgatótól. Szavai szerint a parádsasvári üzem nagyon megsínylette az erős forintot, s a mai szituációban az ebből eredő veszteségeket rendkívül nehéz kigazdálkodni. Évente mintegy kétmillió darab terméket állítanak elő, s ennek a mennyiségnek a kilencvenöt százaléka exportra megy. A hatékonyságot immár szinte lehetetlen növelni az üveggyárban, mivel az ezzel összefüggő lépésekről már korábban megszülettek a döntések, a teendőket elvégezték. - Túlélni vagy sem, ez most a kérdés - fogalmazott a vezérigazgató. A fennmaradás a tét. Nagy Imre szavai szerint a múlt esztendőben másfél milliárd forint éves árbevétel mellett körülbelül ötvenmillió forint volt a cég vesztesége. Az idei első fél év is várhatóan veszteséggel zárul, a második fél év belső szervezeti ésszerűsítések révén talán lehet nullszaldós. Az év egészét tekintve azonban így is veszteséges marad a gyár. Az igazgatónak ugyanakkor meggyőződése, hogy a parádsasvári, kézzel gyártott termékeknek ma is megvan a speciális helyük a piacon. Nem jönnek köny- nyű esztendők, a kézi üveggyártás egyre inkább specializálódik. Egyre több szakmai tudást, igényességet kíván az ilyen áruk elkészítése. De a Párád Kristály Manufaktúra számára a kiutat is ez jelentheti. Nagyon jó kézi üveggyártók szeremének lenni - a gépi gyártókkal úgysem tudnak versenyezni. Az üveggyárban egyébként jelenleg 510 embert foglalkoztatnak a helyiek és a környező településen élők közül. De a félezres létszámban a közel száz, jórészt magyar nemzetiségű romániai, erdélyi vendégmunkás is benne foglaltatik. Közülük sokan szeretnének letelepedni Parádsasváron. Szükség van rájuk, mert Magyar- országon egyáltalán nincs utánpótlás üvegfúvókból, ilyen jellegű képzés sehol sem zajlik. A cég korábban ösztöndíjat is hirdetett üvegfúvó-tanfolyamra, de egyetlenegy jelentkező sem akadt. Egyedül a belső képzés lehetősége kínálkozik, magyarán, betanított munkásokat, segédmunkásokat okítanak a mesterség alapvető fogásaira. Nagy Imre kérdésünkre elmondta: a gyár mai létszáma stabilan jó a termeléshez. Leépítések akkor fordulhatnak elő, ha „nagy baj” van. S mivel az üveggyártásban összefüggenek a különböző technológiai lépcsők, ez jó néhány embert érintene, egyáltalán, a gyár kapacitása, éves árbevétele jelentékenyen csökkenne. Ez nem lenne szerencsés, már csak azért sem, mert a település önkormányzatával kiváló az összhang, s Parádsasváron a gyárnak is köszönhetően gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Aki akar, az tud dolgozni. A vezérigazgató hangsúlyozta: szeretné, ha még legalább további háromszáz éven át működne sikeresen a sasvári üveggyár. Az üzem ugyanis öt év múlva háromszáz esztendős lesz. II. Rákóczi Ferenc fejedelem által 1708-ban felállított őse eredetileg Parádóhután működött, onnan 1767-ben került át Parádsasvárra. Kezdetben a gyár csevicés üvegeket állított elő, s az I. világháború után tért át a háztartási üvegek és a metszett üvegtárgyak gyártására. Üvegfúvók a manufaktúrában. Száz vendégmunkás fotó: perl marton Szezonban „duplájára nő” a falu Nem mindegy, hogy mennyire szép a település. Sokan élnek a turizmusból fotó: perl mártom- A településen az elmúlt tizenhárom esztendőben valamennyi közmű kiépült. Megítélésem szerint most az utak helyreállítása, s egyes épületek felújítása a fő feladatunk - vélekedett érdeklődésünkre Holló Henrik polgármester, aki Parádsasvár önállósulása, az első önkormányzati választás, 1990 óta tölti be posztját. Mint mondta, az idén már befejeződött a ravatalozó rekonstrukciója, az épületre új tető került, a temetőnél új kapu, kerítés készül. A helyi katolikus templom vakolása, festése megtörtént. Mielőbb szeretnék hasznosítani az annak idején nagy újdonságnak számító automata tekepályát. A tető már kész, de a dobódeszkát, a fűtőrendszert fel kell újítani. A művelődési ház udvarán álló egyik épületből ifjúsági klub lesz. Az elképzelést és Parádsasvár erre benyújtott pályázatát remélhetőleg a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács is támogatja. Egy másik fontos, több száz millió forintos terv egy lakópark létrehozása a focipálya feletti, jelenleg beépítetlen területen. Itt körülbelül nyolcvan, önkormányzati tulajdonban álló telket alakítottak ki, amelyeket közművesíteni, majd értékesíteni szeretnének. A megoldásra több alternatíva kínálkozik, lehetséges, hogy az önkormányzat maga végzi el a közművesítést valamilyen támogatás segítségével, de az sem kizárt, hogy befektetőt keresnek a beruházáshoz. A polgármester megemlítette, hogy a demográfiai hullámvölgy és a nehéz gazdasági helyzet következtében a közelmúltban sajnos a helyi általános iskola bezárása mellett volt kénytelen dönteni a képviselő-testület. Az ezernél kevesebb lelket számláló kistelepüléseknél érezhetően gondokat okoz, hogy ugyanazokat az önkormányzati feladatokat kell megoldani, mint egy két-három ezer fős nagyközségben, viszont ehhez a normatívá- kon keresztül jóval kevesebb anyagi segítséget nyújt a központi költségvetés. A kisebb falvaknak saját költségvetésükből kell, kellene kigazdálkodniuk a hiányzó összeget. Parádsasváron az óvoda jól működik, ám az iskolát már képtelen volt fenntartani az önkormányzat. Mindazonáltal az oktatási intézmény épülete a törzsvagyonba tartozik, forgalomképtelen, talán majd szükség lesz rá, ha - például az említett lakóparknak köszönhetően - nő az állandó lakosok száma. Az elkövetkező évek tervei között szerepel a Petőfi utca felújítása, az iskolaépület mellett egy park kialakítása, a Gilice utca aszfaltozása, s a Rákóczi út térköves burkolatának kiépítése - utóbbira már többször pályáztak, eleddig eredménytelenül. Pedig nem mindegy, hogy mennyire „csinos” a kis mátrai település, amelynek lakosságszáma az idegenforgalmi szezonban megduplázódik. Nem véletlen, hogy sokan foglalkoznak falusi turizmussal, sőt, a magasabb szintű panziók mellett a Kastélyhotel Sasvár révén az ötcsillagos luxus sem hiányzik. A Mátra talán legszebb részén A közeli városban, Gyöngyösön egy sikeres panziót üzemeltetett Nagy Imre, aki két éve „átköltözött” a Mátra északi oldalára, s a Kastélyhotel Sasvárt, illetőleg a fényespusztai lovastanyát, a Fényesmajort is tulajdonló Baumag Holdingtól bérbe vette a St. Hubertus éttermet és panziót. A luxusszállóval és a Parádi vizet adó forrás híres pagodájával szemközti Hubertus egyfajta „kirakata” a kastélynak, de talán magának a falunak is, hiszen gyakorlatilag ezt látja először az ide érkező vendég. A színvonalas, de mindenki számára elérhető szoba- és éttermi árakat ajánló St. Hubertusban nagy hangsúlyt fektetnek a konyhai munkára. A vezető szerint- aki korábbi tapasztalatait szeretné kamatoztatni - elsősorban magyaros vendéglátást, vad- és palóc ételeket kínálnak. Ugyanakkor a Mátra egyik legszebb részén, Parádsasváron a helyi rendezvényekbe is igyekeznek bekapcsolódni. Kitelepülnek a negyedszázados múltra visszatekintő autós hegyiverseny idején, fogadásokat adnak bálokon, s más önkormányzati eseményeken, Fényes-majorban szabadtéri sütést-főzést bonyolítanak. Nagy Imre úgy véli: ahhoz, hogy az északi Mátrába utazzon minél több turista, komplexebben kell kezelni az idegenforgalom ügyét, összehangolni a programokat, s a marketingmunkát. Horváth Géza nyugdíjas- Szerintem jó irányba halad a falu, egyre szebb helyen élhetünk. A Palócbokréta hagyományőrző egyesülettel számos bemutatón, rendezvényen - például a híres Parádi Palócna- . pokon - van alkalmunk fellépni, nem mondhatom, hogy nyugdíjadként unatkozom. Összetartó erőt is jelent egy ilyen jellegű közösség. Ugyanakkor nagyon aggaszt az üveggyár helyzete. En negyven évig dolgoztam ott üvegfúvóként. A hetvenes években remekül mentek a dolgok, sokszor mondták azt az üveggyárra, hogy az Heves megye ékszerdoboza. A rendszerváltáskor itt is meg kellett küzdeni a nehézségekkel, remélem, végre sikerül egyenesbe jutni. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Kovács Éva Holló István A KULTÚRHÁZ IGAZGATÓJA RECEPCIÓS Gembiczki Bélámé NYUGDÍJASKLUB-VEZETÖ iFJ. Horváth Géza FALUGAZDA- Az elmúlt évek legnagyobb ön- kormányzati fejlesztése volt a helyi művelődési ház felújítása. A tervek között most az szerepel, hogy a kultúrház melletti automata tekepályát is rendbe hozzák. Ez kiegészítené a lehetőségeket, hiszen a cél az, hogy igényeinek megfelelően mindenki ki tudja használni az intézményt. Nagyon szeretném, ha családok is járnának ide: ez egyelőre csak a pingpongasztalnál tapasztalható. A fiatalok elsősorban a tévészobát kedvelik. A jövőt tekintve gyerekeket foglalkoztató programokra is gondoltam, s persze a hagyományos bálok sem hiányozhatnak majd innen Parádsasváiról...- Az utóbbi években szépen fejlődött a falu, jó itt élni. Nekem személy szerint az autósport a mindenem, s több fiatal is hasonlóan gondolkodik. Ahányszor a parádsasvári- ak elindulnak a környéken va- 1 a m i 1 y e n ügyességi versenyen, rendre az élen, az első három pozícióban végeznek. Május elsején mi magunk is szerveztünk egy sikeres versenyt a focipálya feletti területen, közel ötven indulóval. Felmerült bennünk a gondolat, hogy esetleg érdemes lenne szervezett keretek között versenyezni, magyarul, alakítani egy autósportszakosztályt. Jó volna, ha ezt az önkormányzat valamilyen módon tudná szponzorálni.- Parádsasváron születtem, nagyon szeretek itt élni, tetszik a vidék, amelyet sokszor bejárunk a Sasvári Ősz Nyugdíjasklub tagjaival. A klubot öt évvel ezelőtt alapítottuk, huszonötén találkozunk egymással rendszeresen. A művelődési házban minden vasárnap beszélgetünk, társasjáté- kozunk, kártyázunk, kötöge- tünk, tervezzük a programokat. Sokszor bográcsozunk, nyársalunk, hóvirágozni járunk a környező hegyekbe, Rudolftanyára, Bagolykőre. De gyakran kirándulunk messzebbre is, ország minden része szóba jöhet. Kiváló a kapcsolatunk a parádi nyugdíjasokkal is.- Parádsasvár az önállóvá válás, 1990 óta rengeteget fejlődött, nyugodtan mondhatjuk, kiépítettségét, szépségét tekintve bőven az „átlagon felüli” település, amit szerintem a mindennapokban is értékelni kell. De egyébként, emberi szempontból is mindenképpen több a pozitívum, mint a negatívum. Talán azt szeretném még egyszer elérni, hogy valamelyest változzon az itt élők felfogása bizonyos kérdésekben. Amióta falugazda, s egyben vállalkozó vagyok, időnként tapasztalom, hogy ok nélküli támadások érik azokat, akik igyekeznek valamire jutni a saját erejükből. Szerencsére a helybéli fiatalság nagyon összetartó. PARÁDSASVÁR Polgármester: Holló Henrik Alpolgármester: Sásdi István Jegyző: Szántai Ferencné A képviselőtestület tagjai: Mikuska Zoltánná, Varga Sándor, Méhész István, Herczeg Viktor A községháza címe: 3242 Parádsasvár Kossuth L. út 29. Tel.: 36/364-058,444-392. E-mail: onkorm.paradsasvar@ axelero.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-16. Kedd: 8-12. Szerdán: ügyfélfogadás nincs. Csütörtök: 8-16. Péntek: 8-10. Lakosság száma: 533 fő 0-2 éves korig: 15 fő 3-5 éves korig: 9 fő 6-14 éves korig: 31 fő 15-18 éves korig: 16 fő 19-62 éves korig: 380 fő 63 éves kortól: 82 fő Helyi adók mértéke: • Iparűzési adó: 1,4% • Vállalkozók kommunális adója: 2000 Ft/fő • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Idegenforgalmi adó: 300 Ft/fő/éj • Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/ingatlan Közérdekű telefonszámok: • Óvoda: 36/364-083 • Orvosi rendelő: 36/364-019 • Posta: 36/364-011 • Polgárőrség: 30/9706-817 • Művelődési ház: 36/544-140, 544-141 Civil szervezetek: • Parádsasvár Községért Közalapítvány • Sasvár Baráti Egyesület • „Sasvári Ősz” Nyugdíjasklub A település története: Parádsasvár önálló községe 1947-ben alakult, korábbi története Párádhoz kapcsolódik. 1567-ig a debrői uradalomhoz, attól kezdve az ónodi uradalomhoz tartozott. Birtokosai voltak az Országh-, a Rákóczi-, az Aspremont-, az Althan-, a Grassalkovich- és a Károlyi-családok. A rendszer- váltás előtt Párád társközsége volt, 1990-ben önállósult. A település hírnevét elsősorban az egész világon ismert üveggyárának köszönheti. Nem kevésbé hires a kénhidrogénes „csevice", a neve ellenére Parádsasváron fakadó Parádi víz, amelyet csaknem kétszáz éve fogyasztanak gyógyításra; a gyomorsavtúl- tengés természetes gyógyszere.
