Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-28 / 149. szám
ÜHH 2003. Június 28., szombat EURÓPA I UNIÓ 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT ܧ Ilii: A Tisza. A keretirányelv akkor teljesül, ha a magyarországi vizek jó ökológiai állapotúnak minősülnek fotó; perl mártom Állapotfelmérés 2005-ig Víz-keretirányelv: feladatok Magyarország számára Az Európai Unió víz-keretirányelve értelmében a szükséges jogharmonizációt az év végéig, a magyarországi vizek állapotfelmérését pedig 2005-ig kell elvégezni - mondta Havasné Szilágyi Eszter, az EU Vízgyűjtő-gazdálkodási főosztályvezető-helyettese egy szakmai konferencián. A víz-keretirányelvet a tagállamok 2000 decemberében fogadták el azzal a céllal, hogy javuljon a vizek ökológiai állapota az uniós tagországokban. A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a keretirányelv ütemterve alapján 2006-ra működnie kell a felszíni és felszín alatti vizek monitoringozását lehetővé tevő rendszernek, 2009-ig pedig a konkrét célokat meghatározó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése a feladat. . „A tervek végrehajtását 2015-ig kell befejezni" - közölte a szakember. Beszámolt arról, hogy a keretirányelv akkor teljesül, ha az abban meghatározott feltételek szerint a magyarországi vizek jó ökológiai állapotúnak minősülnek, és a fenntartható vízhasználat is biztosítható marad. Havasné Szilágyi Eszter-jelezte, hogy a keretirányelv teljesülése több program végrehajtásának függvénye. A szennyvízprogram, a nitrátcsökkentési akcióprogram, az ivóvízbázis-program és az integrált szennyezésmegelőzési direktívához kötődő állami beruházások mind a keretirányelv céljainak megvalósítását segítik elő. Hozzátette, hogy a víz-keretirányelv közvetlen költségeit az értékelést és monitoringozást lehetővé tevő rendszer kiépítése jelenti, amelynek mértéke azonban még nem ismeretes. Vélekedése szerint a magyarországi vizek ökológiai minősége már most jobb az EU átlagánál, ám ennek ellenére sok a tennivaló a fenntartható állapot megvalósításáig. Jöhetnek az uniós pénzek A környezetigazgatás rendszerét alkalmasnak találták A magyarországi környezetigaz gatás rendszerét előzetesen alkal masnak minősítette a közösségi források fogadására az Európai Unió - közölte - Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. El- ^ mondta, hogy az EU- auditorok jelenleg vég- zik azt a felmérést, , amelynek eredményeként hónapokon belül véglegesen is megállapíthatják az intézményi keretek megfelelőségét a Miklós. A tárca adatai alapján az Unió a kohéziós alapból 2004 és 2006 között összesen mintegy 480 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére. Ebből az ország 132 millió eurót az ISPA-előcsatlakozási alapból finanszírozott beruházásokra már lekötött, és a 180 millió eurós budapesti szennyvíztisztítót is ebből a keretből építik meg. Ez azt jelenti, hogy a 480 millió eurós kohéziós pénzből 2006-ig 168 millió euro marad, azaz évente 56 millió eurót lehet lekötni. ■ Európai parlamenti választás A külképviseletekről a világhálón érkeznek az adatok A jövő júniusi európai parlamenti választáson már a magyar külképviseleteken is leadhatják szavazatukat elektronikus módon a választók - mondta többek között Rytkó Emília. Az Országos Választási Iroda vezetője a voksolás modelljét a parlamenti pártok delegáltjai, szakértői, valamint a sajtó képviselői előtt ismertette. Úgy vélte: ha a jelenleg világszínvonalú magyar választási rendszer nem mozdul el a hagyományos papíralapú szavazástól, akkor „akár még évtizedekre is megrekedhet”. Közlése szerint az elektronikus külképviseleti szavazáskor a választó egy „könnyen kezelhető, érintőképernyős” számítógépen adhatja majd le voksát. A választópolgár a névjegyzékben történt azonosítás után egy szavazásra jogosító kártyát kap, melyet a gépbe helyezve megjelentetheti az elektronikus szavazólapot. A leadott szavazat nem vonható vissza, nem ismerhető meg, és az internetről sem támadható meg. A számítógép egy memóriakártyán rögzíti a leadott voksokat, az adatokat a szavazókörök lezárása után az interneten küldik el az Országos Választási Bizottsághoz. A külképviseletekről a világhálón érkező adatok azonosítását, sértetlenségét, titkosságát és hitelességét elektronikus aláírás és időbélyegző is biztosítja. A nagykövetségeken általában a magyarországi szavazás napján, míg az amerikai kontinensen a szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet vaslat kapcsán elmondta: az „első körös hozzászólásokból" lemérhető volt, „hogy a pártok mindegyike támogatta és nagyon elismerően szólt a beterjesztett törvényjavaslatról". Az államtitkár közölte: a külképviseleti szavazáshoz szükséges informatikai „A választópolgár a névjegyzékben történt azonosítás után egy szavazásra jogosító kártyát kap, melyet a gépbe helyezve megjelentetheti az elektronikus szavazólapot. A leadott szavazat nem vonható vissza, nem ismerhető meg, és az internetről sem támadható meg. A számítógép egy memóriakártyán rögzíti a leadott voksokat, az adatokat a szavazókörök lezárása után az interneten küldik el az Országos Választási Bizottsághoz. Az adatok azonosítását, titkosságát és hitelességét elektronikus aláírás és időbélyegző is biztosítja..." szavazni. Rytkó Emília arra is felhívta a figyelmet, hogy a külképviseleteken történő szavazással nem változik meg a választásra jogosultak köre. Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a Parlament előtt lévő, kétharmados országgyűlési támogatást igénylő jaeszközök beszerzésére közbeszerzési pályázatot írnak ki, várhatóan kora ősszel. Tájékoztatása szerint az 1,5-1,6 milliárd forintos beruházásnál figyelemmel lesznek arra is, hogy a számítógépeket a 94 külképviselet a választást követően hivatali célokra is használni tudja. ■ Még távol vagyunk az uniós bérektől A magyar bérszínvonal jelenleg még vásárlóerő-paritáson számolva is körülbelül az uniós átlag harmada. A csatlakozás után nyilván megnő a nyomás a bérek felzárkóztatására, de ez csak hosszabb folyamat lehet. Az állam a közszférában közvetlenül, a versenyszférában csak közvetetten, a minimálbér-szabályozáson, illetve az adók és járulékok szintjének megszabásával tud hatni a bérek színvonalára. Viszonylag nagy az elmaradás az Európai Uniótól, és a nyomás a helyzet megváltoztatására nyilvánvalóan növekedni fog. Nem hat bizonyíthatóan a bérek alakulására, illetve növekedésére az uniós csatlakozás, ebben a kérdésben sokkal inkább mérvadó az adott ország gazdasági helyzete. Spanyolország és Portugália csak a nyolcvanas években csatlakozott az Európai Unióhoz, de a bérek felzárkózása már jóval korábban megkezdődött, és dinamikusan folytatódott a tagság évei alatt is. Írországban viszont csak jóval azután gyorsult a bérek növekedése, hogy az írek beléptek az Unióba - olvasható a Közgazdasági Szemle egy tanulmányában. Finnország bérfelzárkózását a szovjet gazdaság összeomlása lassította. Az osztrák bérszint a csatlakozás előtt és után is az uniós átlagbér alatt maradt. A belépést követően ráadásul a felzárkózás több országban megállt, sőt a folyamat megfordulni látszik. Nem hagyhatók figyelmen kívül tehát a regionális tendenciák, és az sem, hogy „mozgó célpontra lövünk”, hiszen az Unióban is emelkednek az átlagkeresetek. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az árak igazodása a GKI prognózisa szerint hamarabb következik be, mint a béreké, vagyis a bérek vásárlóerejének növekedése emiatt is lelassulhat. Ahogy az uniós bérszint sem homogén, a csatlakozó országok polgárainak keresetszintje is igencsak eltér. Máltán, Cipruson, de még Szlovéniában is szinte uniós szinten élnek az emberek, míg a lettek-litvánok kevesebbet keresnek, mint a közép-európai társaik. A kormány közvetlenül csak a közszférára van hatással. A közelmúltban meghirdetett 50 százalékos közalkalmazotti emeléssel amúgy alaposan kivette a részét a bérfelzárkóztatásból. Igaz, ezt nem azért tette, hogy közelítsünk az uniós szinthez, hanem mert az érintett köz- alkalmazottak a magyar viszonyokhoz képest is igen rosszul kerestek. A versenyszférában kisebb a kormány mozgástere. Megszabhatja a minimálbéreket (az 50 ezer forintos összeg kormánydöntés eredménye). Az adók, járulékok alakításával is befolyásolhatja a bérköltségeket. Végeredményben a munkaidő hosszának meghatározása szintén béralakító tényező, mert a kötelező heti munkaidő leszállítása 38 órára 40 óráról azonos fizetség mellett lényegében az órabérek emelésével ér fel. A minimálbéreknek egyébként az Európai Unió Szociális Chartája szerint el kell érniük a mindenkori átlagbérek 60 százalékát. A chartát Magyarország mind ez ideig nem írta alá, de az 50 ezer forint már nincs is olyan távol a 60 százaléktól. A kormány korlátozott szerepe mellett a versenyszférában nagyobb súlyt kapnak a bérek alakításában a piaci elemek. A munkáltatók elsősorban a piaci helyzet függvényében adnak vagy nem adnak magasabb béreket, és nem béreket vizsgálnak, hanem bérköltségeket. A magyarországi bérköltségek pedig - a bérekkel ellentétben - már nem is olyan alacsonyak. Igaz, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD számításai szerint a feldolgozóiparban a munkaerő relatív költsége, az árfolyammozgásokat is figyelembe véve, dollárban még a Bokros-csomag előtti szintet sem érte el 2001 végén, miközben Lengyelországban 1995-höz képest 110, Csehországban pedig 128 százalékon állt. Ezt figyelembe véve lenne ugyan tartalék (amely 2002- re talán el is olvadt), de a környező országok némelyikében, nem beszélve például Kínáról, sokkal olcsóbban is találni munkaerőt, ezért a bérnyomásra a befektető könnyen azzal válaszolhat, hogy kivonul Magyarországról. Intő jel, hogy 2002-ben több gyárbezárás is történt. A szakszervezetek viszont a bérlemaradást hangsúlyozzák. Számukra elfogadhatatlan, hogy az Unió legalacsonyabb bérszínvonalú országának, Portugáliának az utoléréséhez is 20 évre lenne szükség, ha a magyar reálbérek csak a hazai GDP növekedését követnék. Az elmúlt években - érvelnek - ráadásul a reálbérek növekedése alatta maradt a gazdasági bővülés által megteremtett lehetőségeknek. A GDP-t és a termelékenységi mutatókat kellene figyelembe venni az Unió hasonló mutatóihoz képest. Ezek ma 52, illetve 60 százalékot jelentenek. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkatársai azzal is érvelnek, hogy a magasabb bérek nem feltétlenül riasztják el a külföldi befektetőket, akik sok minden mást is figyelembe vesznek döntéseik meghozatalakor, például a termelékenység alakulását. Jóval kisebbek a külföldi beruházások néhány olyan kelet-európai országban, ahol a bérek nagyon alacsonyak - mutatnak rá. Hamis tehát az az állítás, amely szerint a hazai gazdaság verseny- képességének megőrzéséhez fenn kell tartani a bérek jelenlegi elmaradását. A bérkérdés nem választható el az uniós csatlakozást követő szabad munkavállalás lehetőségétől. A kvalifikált, ráadásul nyelveket is beszélő magyarok nyilván könnyen találnak majd munkát külföldön, hol jól meg is fizetik őket. Ez pedig, munkaerőhiányt teremtve az érintett szakmákban, Magyarországon is bér- emelkedéseket indukálhat. Lehetnek viszont olyan szakmák, ahol az uniós országok szakszervezetei — saját tagjaik jövedelmét és álláslehetőségét féltve — síkraszállnak majd azért, hogy kormányaik kihasználják a csatlakozási szerződésnek a munkaerő szabad áramlását korlátozó passzusait. Euro: a csatlakozás nem jelent automatikusan béremelést kohéziós alap forrásainak fogadására. A miniszter jelezte, hogy az uniós audit lényegében a EU- támogatások felhasználásának ellenőrizhetőségét A_, vizsgálja. „Az előcsatlakozási támogatásokkal megvalósuló kömyezetvé- Y delmi projekteket eddig ugyanis Brüsszel hagyta * jóvá, az integrációt követően azonban már a magyar intézményrendszerhez tartozik ez a feladat" - mutatott rá Persányi
