Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

2. OLDAL Medgyessy Szabadkán A magyar kormány elkötelezett abban, hogy Európa újraegyesí- tési folyamata folytatódjon, ezért támogat minden olyan törek­vést, amely révén ma még az Uniótól távolabb álló országok is rövid időn belül taggá válhatnak - hangoztatta a magyar minisz­terelnök, miután tárgyalt Djordje Djukics tartományi kormányfő­vel. A megbeszéléseken részt vett Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve Józsa László, a Magyar Nemzeti Ta­nács elnöke. Medgyessy kijelen­tette: örül, hogy javult a vajdasá­gi magyarság helyzete. Szeptem­ber elején megnyitja kapuit a szabadkai és a zentai magyar te­hetséggondozó gimnázium. Ma­gyarország szívesen támogatná a szabadkai egyetem létrehozását is. Budapest támogatja a kollégi­umfejlesztéseket és azokat az intézményeket, amelyek segítik a vajdasági magyarság identitá­sának megőrzését. 160 millió forinttal hozzájárul a szabadkai Magyar Ház felépítéséhez, illet­ve anyagi segítséget ad a Szabad­kai Népszínház felújításához. November elseje után Magyaror­szág könnyített vízumrendszert kíván életbe léptetni, amely a továbbiakban is segíteni fogja a kapcsolatok fenntartását a két ország között._____________«rn Hírek Sztrájkok Leállt az élet kedden Ausztriá­ban, mert a szakszervezetek minden eddigit meghaladó méretű sztrájkkal tiltakoztak a kormány tervezett nyugdíj- reformja ellen. A vasúti és autóbuszos személyszállítás 24 órán át szünetelt, Bécsben és Salzburgban a tömegközle­kedés egész nap nem műkö­dött. Komoly zavarok keletkez­tek a francia közlekedésben is a közszolgálatban dolgozók nyugdíjreform ellen indított sztrájkja következtében, mti Atomprogram Oroszország tovább folytatja nukleáris együttműködését Iránnal. Putyin elnök érzé­keltette, hogy a jövőbeni orosz-iráni nukleáris együtt­működés mélysége attól függ, hajlandó-e Irán elfogadni a nemzetközi ellenőrzést, mü Keletnémetek A rövidebb munkaidőért folyta­tott keletnémet ipari sztrájk to­vábbi acélüzem munkáját béní­totta meg: kedden tucatnyi ke­letnémet üzem mintegy 12 ezer dolgozójának munkabeszünte­tésére számítanak. A dolgozók a 35 órás munkahét bevezeté­séért küzdenek a jelenlegi 38 óra helyett. A sztrájk egye­bek között érintette a Volkswa­gen keletnémet üzemeit is. mti Palesztin állam A világnak szüksége van egy független és békés palesztin ál­lamra - jelentette ki Bush ame­rikai elnök arab vezetőkkel tar­tott Sarm es-Sejk-i találkozója után. A találkozón leszögezte: a közel-keleti rendezést célzó útiterv jegyében Izraelnek fog­lalkoznia kell a zsidó telepek ügyével. Biztosítania kell, hogy legyen egy összefüggő terület, amelyet a palesztinok ottho­nuknak nevezhetnek - állapí­totta meg az amerikai elnök. Mn Őrizetben A marokkói hatóságok őrizetbe vették a május 16-án elkövetett casablancai robbantások egyik feltételezett elkövetőjét, a fran­cia állampolgárságú Robert Richard Antoine-Pierre-t. A más néven Abu Abder- Rahmánként ismert bűnözőt mindössze három nappal azután fogták el, hogy körözést adtak ki ellene, mti KÖR KÉP 2003. Június 4., szerda Egyezség és ostromállapot Többórás sikertelen egyeztetés után vetették be a rendőröket; két ember megsérült FOTÓ: EUROPRESS/EPA Genf-Evian Tegnap rohamrendőrök oszlatták fel a genfi Mont Blanc hidat meg­szálló tömeget. A több mint öt­száz globalizációellenes tüntető azt követelte, hogy engedjék sza­badon 25 társukat, akiket őrizet­be vett a rendőrség. Többórás egyezkedés után a hatóság embe­rei vízágyút és könnyfakasztó gránátokat vetettek be, gumilöve­dékeket lőttek ki a köveket hajigá- ló tüntetőkre. A szomszédos Evianban érte­kezletükön a világ nyolc vezető hatalmának állam- és kormányfői bizakodásuknak adtak hangot a világgazdaság fellendülését ille­tően. A G8 csoport (Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Német­ország, Olaszország valamint Oroszország) kifejezésre juttatta: egy szomszédaival békében élő, demokratikus Irak létrehozásá­ban érdekelt. ■ Civil pénzalap csak jövőre A születendő kórháztörvény mellett az orvosok és más egész­ségügyi dolgozók jogállásának kérdéseiben sem egyezik az el­lenzék és a kormánypártok véleménye. Budapest Az egészségügyi dolgozók jogállá­sát szabályozó javaslat egyik leg­lényegesebb eleme, hogy féléves átlagban maximum heti nyolc órá­ban határozza meg a kötelezően elrendelhető és 12 órában az ön­ként vállalható túlmunkakeretet, amelyet 50 százalékkal magasabb díjazással és annak szolgálati idő­ként való beszámításával ismer­nek el. Ez a döntés 15 milliárd fo­rintot emésztene fel a költségve­tésből. A javaslat szabályozná to­vábbképzést, és a munkaviszonyt a jogviszonytól függetlenül. Az el­lenzék aggodalmakat fogalmazott meg a parlamentben a javaslattal kapcsolatban, és a kórháztörvény­hez hasonlóan annak visszavoná­sát kéri a kormánytól. A Nemzeti Civil Alapprogram kapcsán egy olyan kormánypárti módosító indítvány körül folyt a leghevesebb vita, amely azt cé­lozza, hogy az alap csak a jövőre legyen feltöltve és így csak 2004- től lehessen igénybe venni. Az el­lenzék szerint ezzel a kormány az előirányzott két és fél milliárd forintot elveszi a civil szerveze­tektől. Ugyanakkor kormánypárti oldalról is támogatták Pettkó András (MDF) azon javaslatát, amely kikötné, hogy az alapba juttatott összeg nem lehet keve­sebb az összes személyi jövede­lemadó 1 százalékának felénél. BARANYA RÓBERT Kisebbségek az Unióban Kapjanak helyet az Európai Unió döntéshozói körében a nem­zeti és etnikai kisebbségek képviselői - ennek érdekében lob­bizik az Európai Konvent három magyar tagjai. legalább 15 ezer taggal rendelke­ző kisebbségi csoportoknak len­ne joguk egy-egy képviselőhöz. Mandátumuk négy évig szólna, ha az Európai Konvent jóváhagy­ja a javaslatot. Magyarországról a horvát, német, szlovák és a roma csoportok felelnek meg a lét­számbeli elvárásoknak. A romá­nok és a görögök összefogva küldhetnének képviselőt Brüsz- szelbe. NAGY VAJDA ZSUZSA ÁLLÁSPONT HÁMORI ZOLTÁN Hangyása kép A magyar árak lassan, de biztosan igazodnak az Unió áraihoz. Jó, tudom, a benzint, meg az autópályadíjat illető­en már rég túlszárnyaltuk példaképeinket. Viszont szégyen­letesen le vagyunk maradva a szolgáltatásokkal. Túl olcsók. Idejárnak fogat húzatni, daueroltatni, manikűröztetni a nyu­gatiak, a masszázsról már nem is szólva. De tényleg olcsó nálunk a szolgáltatás? Egy fenét. Egyrészt a fizetésünkhöz ez is drága, másrészt meg olyan is. Jó példa erre egy kábeltévés cég, amely az ország sok városában szolgáltat. Némi túlzással. Szolgáltatása ugyanis csapnivaló, adások kimaradnak, a kép hangyás, viszont éven­te többször emeli árait, a fogható csatornákat saját kénye-ked- ve szerint váltogatja. Monopolhelyzetben van, a városlakók őrjöngenek, de nem tehetnek semmit. Az újság naponta írja a panaszokat, tegnap telefonált egy olvasó, hogy tegyek már va­lamit, mert nem lehet igaz, hogy Magyarországon egy cég úgy csapja be az embereket, ahogy akarja. De igen - viaszoltam röviden. Viszont már megírtuk százszor, a füle botját se moz­gatja senki. A fogyasztóvédelem ugyan följelentette őket, a bí­róság majd valamikor dönt, a kiszabott bírságot mosolyogva kifizetik. A városlakók most már csak az öldöklő konkuren­ciaharc feltámadásában bíznak. Jó jel, hogy egy másik cég szorgos vakondként túrja az utcákat, kábelt fektetnek. Egy másik példa a sajátos magyar szolgáltatásra az a bank, amelyik már régóta kezeli a lakosság pénzét, korábban sze­rényen csak takarékpénztárnak hívta magát. Tegnap be akar­tam nekik fizetni a havi hitelösszegemet - egyórás várakozás után elküldték, hogy csak átutalással tehetem. Mondtam, a feleségem hónapok óta készpénzben fizet. Ez nem lehet, a számítógép nem engedi - szólt a válasz. Most vagy a feleségem hazudik vagy a bank. Vagy van köztük valami. EGYETÉRTEK: 0690430-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0690430-304 TORONYI ATTILA Történelmi megbékélés Arra intett gimnáziumi tanárunk, ne bocsátkozzunk jóslá­sokba, ha a „történelmi jövővel” foglalkozunk, de ugyanígy kerüljük el a múltat fürkészve a „mi lett volna, ha...” csapdá­ját is. Mindez azzal a kijelentéssel kapcsolatban jutott az eszembe, amit egyik politikusunk mondott a trianoni évfor­dulón: „Ha nincs a diktátum, úgy ma egy hatvanmilliós nem­zetként élhetne a magyarság Európa közepén”. A budapesti Hősök terén tartott megmozduláson az is elhangzott, hogy „az idegen érdekeket szolgáló Európai Unió hasonló veszé­lyeket hordoz Magyarország számára, mint egykor Trianon”. Mit üzen nekünk ma Trianon? Senki sem vitatja a 83 évvel ezelőtti döntés igazságtalansá­gát, egyetlen magyar se bánná, ha a huszadik század más­ként alakult volna. Csakhogy két „forró” és egy hidegháború után most már a magyarság, a nemzet érdekeit másként kel­lene mérlegre tenni. Másként kellene orvosolni a még mindig fájó sebet - nem sót hintve rá. Itt van például a kedvezménytörvény. Schuster szlovák ál­lamfő szemléletesen fogalmazott: Pozsonynak olyan ez a kérdés, mint a „forró krumpli, egyik markunkból a másikba dobáljuk a magyar-szlovák viszonyt terhelő problémát”. Ma­gas rangú uniós tisztségviselők sohasem titkolták: talán jobb lett volna meg sem hozni a nagy vihart kavaró jogszabályt. De ha már elkészült, úgy kell módosítani, olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi az alkalmazását. S ehhez vannak partnerek - sokan és éppen elegen. Jó régen hozták a döntést a Trianon palotában, ahogyan a jaltait és a potsdamit is. Az európai megosztottság azóta már a múlté. Vajon a nemzet gyarapodásának nem a megbékélés- e a feltétele? Magyaroknak, románoknak, szlovákoknak, szerbeknek a megbékélése most kivételes történelmi esélyük kínálkozik. EGYETÉRTEK: 0640330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja; 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj _____________________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről._____________________ V ita a mezőgazdaságról Az Európai Parlament (EP) álláspontja szerint elsősorban vidékfejlesztésre kellene fordítani az uniós agrártámogatások tervezett csökkentéséből keletkező megtakarításokat, ami viszont Magyarország számára nem lenne előnyös. Strasbourg Az Európai Unió közös mezőgaz­dasági politikájának reformjáról vitáztak tegnap a plenáris ülés résztvevői; az eszmecserén jelen volt Kelemen András (MDF), az EP munkájában megfigyelőként részt vevő magyar képviselőcso­port egyik tagja. A reformjavaslatok egyik ele­me, hogy megszüntetnék a ter­melés és a közvetlen jövedelem- kiegészítő támogatások közötti kapcsolatot, a támogatásokat pe­dig 2007 és 2012 között fokozato­san csökkentenék. A mérséklés aránya az évi ötvenezer eurónál nagyobb támogatásban részesü­lők esetében jelentősek, míg az ötezer eurónál kevesebbre jogo­sultaknál egyáltalán nem lenne csökkentés. Az ily módon megtakarított összegek felhasználásáról szin­tén vita folyik, s e tekintetben már nem esik egybe az EU kor­mányának számító brüsszeli bi­zottság és a parlament álláspont­ja. A bizottság a vidékfejlesztés mellett a tejszektor reformjára és az újonnan csatlakozó országok támogatásának bővítésére is fel­használná a megtakarításokat, míg a parlament szerint ezeket főleg vidékfejlesztésre kellene fordítani. Kelemen András szerint Ma­gyarország számára ez azért len­ne előnytelen, mert az újonnan csatlakozó országokra az uniós támogatási szintek elérésének tíz­éves átmeneti időszakában nem terjednének ki a csökkentések, így ők a megtakarítások vidékfej­lesztésre fordítandó hányadából sem részesülhetnek. Ami a közvetlen támogatások­nak a termeléstől való leválasztá­sát illeti, ezt az EP csak részlege­sen hajlandó elfogadni. Úgy látja ugyanis, hogy ennek kiszámítha­tatlan következményei lennének, mert egyrészt termőföldek ma­radhatnak parlagon, másrészt a termelők a felszabaduló kapacitá­sukkal új szektorokba léphetnek be, s olyan termelőkkel verse­nyeznének, akik nem kapnak támogatást. A jelenlegi statisztikák szerint az uniós gazdák jövedelmének átlagosan 32 százaléka közvetlen kifizetésekből származik. Átalakul a NATO Madrid Jól halad a védelmi szervezet Prágában elhatározott átala­kítása - állapították meg a spanyol fővárosban a NATO- országok külügyminiszterei. A19 szövetséges, köztük Magyar- ország, első számú diplomatái leszögezték: Észtország, Lettor­szág, Litvánia, Szlovénia, Szlová­kia, Bulgária és Románia felvétele meg fogja erősíteni az egész euro- atlanti térség biztonságát. A NA­TO azonban ezt követően is foly­tatja a bővítést; Macedónia, Albá­nia és Horvátország máris figye­lemreméltó erőfeszítéseket tett a tagság feltételeinek teljesítésére. A külügyminiszteri tanács­kozás után kiadott közlemény jelentős fejleményként hangsú­lyozta az EU-val márciusban kö­tött stratégiai partneri viszonyt. A balkáni országokat felszólítot­ták, hogy folytassák a demokrati­zálást, a törvényesség helyreállí­tását és fenntartás nélkül működ­jenek együtt a volt Jugoszláviá­ban elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi tör­vényszékkel. A politikusok elismeréssel szóltak a partner országok rész­vételéről a balkáni és az afganisz­táni békefenntartásban, aminek egyre nő a jelentősége azzal pár­huzamosan, hogy a NATO má­sutt újabb missziókat vállal. A közlemény üdvözölte Szer- bia-Montenegró és Bosznia erő­feszítéseit a bűnözés leküzdésé­re, a fegyveres erők átalakítására. A miniszterek kilátásba helyezték e két országnak a csaüakozást a békepartnerségi programhoz, mi­helyt teljesen együttműködnek a háborús bűnösök felkutatásában és kiszolgáltatásában. ________■ Bu dapest Szájer József (Fidesz), Vastagh Pál (MSZP) és Balázs Péter brüsz- szeli nagykövet azt javasolja, hogy Brüsszelben hozzák létre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságát. így a csatlakozó országok érintett népcsoportjai a „helyszínen” képviselhetnék ér­dekeiket. Eddig az Unióban a ki­sebbségekre csak a hátrányos megkülönböztetés tilalma vonat­kozott; a hamarosan csatlakozó országok azonban nagyszámú nemzeti és etnikai kisebbségeket visznek az Unióba, ezért is indo­kolt a kérés. Elképzelések szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom