Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-07 / 105. szám

P F 2 3 ■ 11. OLDAL 2003. MÁJUS 7., SZERDA Ki rontotta el a kiállítást? Nem szoktam újságcikkre reagál­ni, de most úgy érzem, nem hagy­hatom szó nélkül az ápr. 29-ei számban megjelenteket. Mélysé­gesen felháborított, ahogyan az „Elrontott kiállítás" c. cikkben a festőművész úr félművelteknek ti­tulálja az általa nem ismert peda­gógusokat. Honnan veszi a bátor­ságot, hogy ismeretlenül véle­ményt nyilvánít olyanokról, akik lelkiismeretesen, tudásuk legjavát átadva oktatják gyermekeinket, unokáinkat? Köszönettel tarto­zunk nekik, hogy a kötelező dél­előtti foglalkozásokon túl elviszik a gyerekeket különböző progra­mokra, ezzel is szélesítve a látókö­rüket. Tudhatná, Tisztelt festőmű­vész úr, mivel van gyereke, hogy a 8-9 évesek érdeklődőek (szeren­csére), amíg az önhöz hasonló mentalitásúak ezt ki nem ölik be­lőlük. Nem elzárni kellene előlük a lehetőséget, hanem szakértő módon bemutatni, amint pl. a bu­dapesti Csodák Palotájában teszik ezt. Nem a pedagógusok félművel­tek, hanem a gyerekek, de a szó jó értelmében, mivel sokuknak van otthon számítógépjük, amit hasz­nálni is tudnak. Azonkívül min­ket, szülőket is sért ez a minősítő jelző, mivel két éve, amikor isko­lát, ill. inkább tanító nénit válasz­tottunk, körültekintéssel tettük, és a szülők, nagyszülők nevében állí­tom, azóta sem bántuk meg a dön­tésünket. Nem azért írom ezt a le­velet, hogy a tanító néniket meg­védjem, ők erre nem szorulnak rá. Sokkal inkább azért, mert remé­lem, hogy, azóta a Tisztelt festő­művész úr másképp gondolja, és talán megteszi azt az úri gesztust, hogy bocsánatot kér a meggondo­latlan kijelentése miatt. Ha nem, akkor ez nem a pedagógusokat, hanem Önt minősíti. Tisztelettel: név és dm a szerk.-ben Köszönet a támogatóknak A Nagyvisnyói Ifjúságért Közala­pítvány és az Általános Iskola Szü­lői Munkaközössége idén is meg­rendezte hagyományos jótékony- sági estjét. Ezúton szeretnénk kö­szönetét mondani a rendezvény tá­mogatóinak. Nagyvis-nyó: Borosvill Kft. Boros Csaba, Simox Kft. Simon Zoltán, Nagy Imre, Bíró László, Fónagy Gyula, Okolicsányiné Fónagy Mária, Fe­hér Róbert, Kormos Imre, Fehémé Baranyó Klára, Fónagy Ács Istvánná, Berki Zoltán, Szabó Józsefné, Patkó Mária, Boros Józsefné, Fónagy Albert, Huszár Mónika, Nagy Sándor, Marsalkó Bertalan, Vaszlik Tamásné, Fónagy Lászlóné, Fónagy Béláné, Csikász Zoltánné, Zsuponyó István, Újvári Mária, Mátyásné Molnár Anita, Ka­pui Zoltán, Kapui Zoltánné, Fó­nagy Bálint, Hagyományőrző As­szonykórus. Eger: Heves Megyei Önkormányzat, Eger és Vidéke Áfész, Postabank, Konzumbank, Philip Morris Magyarország Kft., Harmos Cukrászda, Szent Lőrinc Szakközépiskola, Marján Cukrász­da, Pásztorhús, Compuda Kft., Drahos Péter, Egri Malom, Family Frost, Egertej Kft., A-Z Topker, Retour 96 Bt. Vekni Kft. Putnok, Sugár János Miskolc, Hűtőipari Rt. Miskolc, Ongropack Kazincbarci­ka, Herczeg Andorné Dédestap- olcsány, ÉRV Rt., Janovicz Pékség. Bélapátfalva: Fazekas Katalin, Bél­apátfalvi Gyógyszertár, Hozmán Kálmánné, Zay Ferenc, Iparcikk Bolt, Benzol 95 Kft., Hesi Kft., Barta Dénesné, László Zoltán, Kis Mackó Édességbolt, Sütő Ernő, Park Ruházati Bolt, Papp Lászlóné, Ajándékbolt, Bélkő Kft. Virágbolt, Agria Takarékszövetkezet. Szilvás­várad: Pillér István, Gál Árpádné,' Soós Lajos, Kovács László gumija­vító. A közalapítvány nevében: Fónagy Béláné Önzetlen adakozó A nagyfügedi Barátság Nyugdíjas­klub valamennyi tagja nevében szeretnénk megköszönni a húsvét előtt kapott ajándékunkat. A kö­szönet a Nagyfügedről elszárma­zott gyöngyösi vállalkozónak, Lévay Sándornak szól. Mindig is érdekelte, hogy mi történik a falu­ban. Amikor meglátta a nyugdíjas­klubban lévő székeket, elhatároz­ta, hogy megajándékoz bennün­ket. Elhatározását tett követte, és húsvét előtt birtokba is vettük az új székeket. Mikor meglátták a klubtagok az új bútorokat, könny csillogott az idős emberek szemé­ben, hiszen eddig senki nem vette észre, hogy mi is létezünk. Szavakkal nem is tudjuk kife­jezni azt az örömet és hálát, amit éreztünk. Köszönjük neki és csa­ládjának, hogy így érzik és segítik az idősek gondjait. Tesznek azért, hogy jól érezzük magunkat a klubban. Köszönjük, hogy megta­pasztaltuk, vannak még vállalko­zók, akik segítik az időseket. Re­méljük, hogy az élettől visszakap­ja ezt az önzetlen segítséget, és őt is úgy tisztelik és szeretik az akko­ri fiatalok, ahogy Lévay Sándor tet­te a nagyfügedi nyugdíjasklubbal 2003 áprilisában. Reménykedünk, hogy más idősklubok is megta­pasztalhatnak egyszer a miénké­hez hasonló örömöt, s hogy nem veszett ki az emberekből az önzet­lenség. Barátság Nyugdíjasklub Sipos Tibomé vezető Kell(ene) nekünk olimpia? Átgondoltabban az időpontról! A médiákban az elmúlt napokban sokszor olva­sunk, hallunk a 2012-es olimpiai pályázatról. Kér­dem én, mint egyszerű magyar állampolgár: való­ban szükség van arra, hogy 2012-ben Magyarorszá­gon, illetve Budapesten olimpiát rendezzünk? Mert csak arról beszélnek, hogy Budapesten rendeznék az olimpiát. Az ország csak a fővárosból áll? A töb­bi megye, város, település nem jöhet szóba? Hiszen tudjuk, hogy országunkban nincs távolság. Hallgat­va az indokokat, az olimpia melletti érveket, felve­tődik bennem a kérdés: valóban 2012-ben lehet csak gondolkodni? A Fidesznek az a felvetése, hogy azért nem támogatja a kormánypárt a rendezést, mert nem az ő ötletük volt. Hát... Azt gondolják, hogy a megrendezés csak az ötleten múlik? És csak azért megpályázni az olimpiát, hogy Magyarország neve forogjon, nos, ez is több milliárdba kerül. Még kimondani is borzasztó azt az összeget, amibe - a jelenlegi számítások szerint - kerülne: 4 ezer 200 milliárd forint! Ebből a hatalmas mennyiségű pénz­ből mire juthatna az ország! Hiszen lenne mire for­dítani: egészségügy, úthálózat, iskolarendszer, fia­talok lakástámogatása, nyugdíjak, fogyatékkal élők, idegenforgalom, műemlékek, múzeumok, mezőgazdaság, állattenyésztés, árvízvédelem, új munkahelyek teremtése, idősotthonok létesítése, sport, és még számtalan terület. Nem az olimpia el­len vagyok, de miért 2012? Nem lehetne mondjuk 2016 vagy 2020? Addigra remélhetőleg gazdasá­gunk is annyira megerősödne, hogy ebből követke­zően az életszínvonal jóval magasabb lesz (és nem csak bizonyos rétegeknek), és jutna az olimpia ren­dezésére is. De először a jelenlegi magyarországi sportot (benne a futballt) kellene olyan helyzetbe hozni, hogy a klubok, egyesületek ne azon gondol­kodjanak: kifizethetnek-e x forintot felszerelésre, a lepusztult épületek felújítására, utazásra, az után­pótlás támogatására, vagy pedig minden anyagi se­gítséget a tagoktól, a szülőktől, a szponzoroktól kell várniuk? Arról már nem is beszélve, hogy a hideg téli hónapokban még egy korcsolyapálya kialakítá­sa is komoly nehézségekbe ütközik hazánkban. Igaz, vannak nagyszerű olimpiai és egyéb bajno­kok. Mikor versenyeken felhangzik a magyar Him­nusz, vagy csak a dobogó más fokára állnak, az em­ber szeme könnybe lábad, a szíve megdobban. El­ismerés és köszönet nekik, hogy hazánk hírét vi­szik a világba. De ezekre a teljesítményekre építeni az olimpia megrendezését, szerintem kevés. Hi­szen ezek a sportolók se mindig eszményi körül­mények között készülnek a megmérettetésekre. Úgy vélem, az elkövetkező pár esztendő, az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozást követően, erőteljes gazdasági fellendülést hozhat hazánk számára, ami Vitaindító Fenti levelünket vitaindító írásnak szántuk. Ha vé­leményük, észrevételük van a témával kapcsolat­ban, kérjük, osszák meg olvasóinkkal rovatunk­ban! A beérkezett leveleket érkezési sorrendben, szerdai összeállításunkban olvashatják. (A szerk.) arra is lehetőséget teremt, hogy az utánpótlás is fel­zárkózhasson az élbolyba, növelve bajnokesélyes sportolóink számát. Ez alatt az idő alatt sportlétesít­ményeink, a hazai infrastruktúra állapota is jelentő­sen javulhat. Nem az olimpia ellen vagyok, csak az időponttal nem értek egyet. Van mire költeni az ország, a ma­gyar nép pénzét. Remélem, ez nem lesz politikai kérdés. (Név és cím a szerk.-ben) Még egyszer a Gyermekvárosról A Heves Megyei Hírlap április 30- i számában a WIGO Kft. által megjelentetett igen terjedelmes levél kapcsán jogi ellenérveimet (bár lenne számos) azért nem so­rakoztatom fel itt, mert a levél címzettje nem az általam képvi­selt társaság, másrészt nem hi­szem, hogy terjedelmes és szerte­ágazó jogi polémiát egy napilap hasábjain kellene folytatni. Ám a megjelentetett közle­mény kapcsán engedtessék meg néhány röpke gondolat: Valamikor a 70-es években egy újságíró megkérdezte Kósa Ferenc filmrendezőtől, miért éppen Balczó Andrásról, a kitűnő öttusázóról ké­szített filmet. Kósa így válaszolt: „A mérhető teljesítményt szerettem volna bemutatni.” „Mert lehet azt mondani - folytatta Kósa -, hogy Balczó kezében rosszul áll a puska Lezártnak tekintjük Szerkesztőségünk úgy gondolja, hogy a fenti témával kapcsolatban felmerülő véleményeket valamennyi fél megfogalmazhatta lapunk hasábjain, épp ezért a Gyermekváros megvételével kapcsolatos polémiát részünkről a fenti írás közreadásával lezártnak tekintjük. Nos, vitatni lehet az esztétikai (és nem jogi) kérdést: a Gyermek- város megvásárlásáért folytatott versenyen szépen ültünk-e a lo­von, a verseny során kapkodtuk-e a levegőt?! Vitatni lehet az erkölcsi kér­dést, helyesen jártunk-e el, ami­kor a vételi alku során a szándé­kokat, célokat tisztázó, kompro­misszumkereső megbeszélést kezdeményeztünk a WIGO Kft.- vel, s helyesen járt-e el a WIGO Kft., amikor megkeresésünket vá­laszra sem méltatta! Nem hiszem, hogy vitatni lehet a tulajdonos azon alkotmányos jogát, hogy vagyonával legjobb belátása és a legkedvezőbb ajánlat alapján rendelkezzék! Ám egy dolgon biztosan nem lehet vitatkozni: a mérhető telje­sítményen! Azon, hogy a vagy a párbajtőr, s lehet azt is mon­dani, hogy Balczó úszás, futás köz­ben csúnyán veszi a levegőt. Ám nem lehet elvitatni tőle a mérhető teljesítményt: Balczó többszörös olimpia és világbajnok!”. Fenstherm Kft., mint 243 ember­nek munkát adó, a konkurenciá­nál sokszorosan tőkeerősebb he­lyi vállalkozás, helyben megter­melt gazdasági eredményéből to­vábbi helyi beruházás, további helyi munkahelyteremtés és per­sze tisztes üzleti haszon céljával, a beépíthetőség és a távfűtőmű hasznosítása kérdésében Eger vá­ros önkormányzatával is megálla­podva, a Gyermekváros vételára­ként nettó 337.000.000 Ft (tehát nem 322.000.000 Ft) vételár egy összegű, azonnali megfizetését ajánlotta - s azóta teljesítette is! A fentiek tükrében nem értem, a WIGO Kft. miért gondolja, hogy ajánlatunk rosszabb lett volna, ha valóban csak 322.000.000 Ft vé­telár egy összegű és azonnali megfizetését ajánlottuk volna?? Miért gondolja, hogy a messziről (még ha a fővárosból is) érkező, banki igazolás, bankgarancia és helyi referencia nélküli, minden bizonnyal tisztességes, ám bár­mikor csődhelyzetbe jutható kis­vállalkozás komoly előkészítést nélkülöző, a vételár ki tudja, mi­lyen részletekben való megfizeté­sét ígérő ajánlata az eladónak szimpatikusabb lehetett volna??? Mindazonáltal - most már a Gyermekváros területének tulaj­donosaként - szándékokat, célo­kat, esetleges befektetési együtt­működést tisztázó megbeszélésre tisztelettel várjuk a WIGO képvi­selőit! ! Tisztelettel: Fenstherm Kft. képviseletében dr. Novák Rudolf ügyvéd A szó elszáll, az írás megmarad? Megújult a könyvtár Olvasókat nevelnek Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, illet­ve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következ­ménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi késés­sel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fo­galmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rö­vidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. _____________ ■ I smerjük e régi mondást, bár a technika fejlődésével csak a fele igaz. Nézzünk szét Egerben az „az írás megmarad” szellemében! Mi­re jó egy lomtalanítás? Amellett, hogy a város egy hétre tuti, hogy szemetes, annak ellenére, hogy egy felső illetékes biztatóan mond­ta, nem lesz olyan, mint évekkel ezelőtt, hát pontosan olyanra sike­redett. A lomtalanított lomok kö­zött matatva 1995-96-97-es Heves Megyei Hírlapok. Belelapoztam: 1997. okt. 15., szerda: Megújul a Kötélverő-ház (képpel). Lassan hat éve, újra lehet újítani. A cikk szerint 10 millióért, mindenki döntse el, mennyit ér most. Olvas­va tovább a cikket: „amíg viszont nem tudni, mire használják” - 2003 van, még most se tudják. 1996. nov. 30., szombat: Milyen le­gyen az egri Buttler-ház? (fantázia­képpel). 2003-ban olyan, mint volt. Tovább olvasva a cikket, felte­szi a cikk írója a kérdést, hogy „Ön mit szól hozzá?”, javaslatokat, ész­revételeket kér és vár, ami most is aktuális. 1996. november: Megújul Egerben a Rossz templom. Es kí­vülről újra kell „szépítem” 2003- ban. De kb. 3-4 évet ott állt sorsá­ra várva. Csak figyelemfelkeltés céljából a kis zsinagógára is ez vár? Mi magyarok minden év már­cius 15-én odamegyünk egy szo­borhoz, és ünnepelünk. Petőfi Sándor csak azt a bizonyos Pató Pál úr c. verset ne írta volna meg, mert eddig a vissza-visszatérő ref­rént nagyon szerették, ismerjük mindannyian. De szeretni fogja az a nagy közösség is, ahová készü­lünk, ahol egy kézfogás szerző­désnek számít? (név és dm a szerk.-ben) Az egri Tinódi Sebestyén Általá­nos Iskolában a minap avatták fel a kibővített, s ezáltal megszépült iskolai könyvtárat. Ez a helyiség igazán bensőséges, családias he­lyet nyújt mind az iskolai, de a vá­rosi, regionális bemutatóknak is. A közelmúltban „Hogyan nevel­jük olvasóvá gyermekeinket?” címmel dr. Nagy Attila, az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár főtaná­csosa, olvasáspszichológus tartott előadást az intézményben, ahol nemcsak iskolánk, hanem a me­gye pedagógusai és szülők is részt vettek. Április 29-én az Országos Tu­dományos Diákköri konferencia regionális döntőjének volt színhe­lye az iskolai könyvtárunk, ahol si­keresen szerepeltek a „tinódis” di­ákok, és az országos döntőbe ju­tottak: Király Hajnalka 7. b, Ködöböcz Gábor 7. a, Márky Anna 5. a, Polgári Fanni 5. a, Sinka Dá­vid 5. a. Igyekszünk minden lehetőséget megragadni, ill. kihasználni azért, hogy irodalomértő és -szerető gye­rekeket neveljünk. Az EMJV Ön­kormányzata által kiírt irodalmi pályázaton, valamint a Forrás GYSZK által meghirdetett irodalmi pályázatokon minden évben szép eredményeket érnek el tanulóink. Évek óta sikerrel veszünk részt az Országos József Attila vers-, mese- és novellaíró pályázaton: tavaly Sinka Dávid L, Grósz Zsuzsanna 2. helyezést ért el. Idén hat tanulónk részesült oklevélben. A legkitű­nőbb pályázatokat „Csillagbará­tok” címen gyűjteményes kötetben megjelentették. Tinódi Sebestyén Általános Iskola Köszönet Köszönetünket fejezzük ki az egri Markhot Ferenc Kórház 2. sz. belgyógyászati osztály fő­orvosának, dr. Szele Kálmán­nak és valamennyi orvosának, akik szeretett édesanyánk, Gá­bor Lajosné életének utolsó heteiben fájdalmát enyhítet­ték. Külön köszönjük az ápoló személyzet törődését, gondos­kodását, és azt a sok jó szót, mellyel enyhíteni próbáltak fájdalmán. Köszönettel: lányai (cím a szerk.-ben) Sikeres majális Számos településen a helyi vál­lalkozók, intézmények is hoz­zájárultak az idei majális meg­szervezéséhez. Ez úton szeret­nénk köszönetét mondani mindazoknak, akik anyagi és bárminemű támogatásukkal se­gítették az andornaktályai ön- kormányzat és a sportegyesület által szervezett majális megren­dezését:’'Andornaktálya önkor­mányzat, Andornaktálya sport­egyesület, Asztalos Lajos, Barna Autódiagnosztika, Berta Péter, Bukta büfé, Zöldséges, Czifra ABC, Dudás kocsma, Fűzfa bü­fé, Házi Bazár, Házi Sárkány Presszó, Holló Csaba, Józsa Mi­hály, Disza Felső ABC, Zsoldosék Alsó ABC, Kovács La­jos, Kuczig Zsigmond, Kurdi Pékség, Lévai Csemege, Lévai István, Nemesik Béla, Tuza László, Sallai Tibor, Korózs Sán­dor, Szuromi József, Bőgős Já­nos, Kollár Sándor. ■ A természet titkairól A Forrás Gyermek-Szabad­időközpontban befejeződtek a Föld napja rendezvénysorozat eseményei. A Patakok mentén, óceánok mélyén címmel kiírt képzőmű­vészeti pályázatra közel hatszáz alkotás érkezett. A zsűri által legjobbnak ítélt munkákból ren­dezett kiállítás május 12-ig láto­gatható az intézményben. Az al­só tagozatosok A természet tit­kai címmel az Érsekkertben ve­télkedtek. Helyezések: 1. Szent- Györgyi Albert Ált. Isk., 2. Tinó­di Sebestyén Ált. Isk., 3. Deák Ferenc Róm. Kát. Ált. Isk., 4. Sancta Maria Ált. Isk. és Leány- gimnázium, 5. Deák Ferenc Róm. Kát. Ált. Isk. A felső tagozatosok a Csak egy Földünk van című vetélke­dőn mérhették össze tudásukat. 1. Balassi Bálint Ált. Isk., 2. Szent-Györgyi Albert Ált. Isk., 3. Ráchegyi Ált. Isk. ___________■ H iányzol, Mama! Elvesztettem egy anyát. Hiánya nagyon fáj, és még sokáig érez­ni fogom, hisz ő volt az, aki mindig, mindenkor és minden­ben segített. Tudott, érzett min­dent. Fogta a kezem, és most el­engedte. Mozgássérülten kicsi koromban cipelt orvoshoz, és embert faragott belőlem. Iste­nem, pedig de sokszor felad­tam. Nem akarok élni, így mi­nek, megkeserítem az életét. Ikertestvérem és még egy nővé­rem mellett a legkisebbként, a legelesettebbként mégis felnőt­tem. Elengedett a fővárosba ta­nulni, hogy legyen belőlem va­laki. Köszönök mindent. Példa­értékű volt az élete. Idén, anyák napján már nem volt velünk. Sokan, nagyon sokan gondol­tunk rád, drága Anyukám. Fér­jed, három lányod, unokáid, legjobb szomszédaid, sok jó barátod. Azt mondtad, miköz­ben legyengült testedben már erő nem volt, hogy mindig ve­lem leszel, és ez így van. Ér­zem, hallom gondolataidat, út­mutatásaidat. 66 évesen korán itthagytad a földet, de hiszem, hogy szebb, nyugalmasabb vi­lágba mentél. Várhelyi Józsefné emlékére írta lánya, Hajnalka (rím a szerk.-ben)

Next

/
Oldalképek
Tartalom