Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-05 / 103. szám

9. OLDAL HEVEST HÍRLAP Repül a strucc A történelmi vetélkedőn szép sikert értek el a boldogi általános iskolások 11. oldal Búvárok A Dunaferr nyerte a csapat- versenyt a búvárúszó Dobó-kupán 15. oldal Büntetett a Heves Az NB Ill-ban a hevesiek 11-esből szerzett góllal verték a BVSC-t 16. oldal MOZAIK Gusztiról tudni kell, hogy - némi túl­zással - a versengő mentők rémének számít. A pontosabb jellemzés érdeké­ben azt is el kell mondani róla, hogy Guszti egy ember nagyságú bábu, s a hozzá kapcsolt számítógép segítségével a legképtelenebb tüneteket is képes produkálni, csakhogy próbára tegye az életmentők tudását. Azon a hét végén Guszti, a sebességet kedvelő ifjú beült az autójába, s önfeledt száguldozásba kezdett, aminek az lett a vége, hogy kisodródott az útról, nekiüt­között egy fának, majd a szélvédőn át ki­repült a szántóföldre. Perceken belül megérkeztek a mentők, akik - a zsűri és Guszti kedvéért - csak abban különböztek a hétköznapi mivol­tuktól, hogy mindhárman egy zöld kilen­cest viseltek az egyenruhájukon. Meg, hogy ezúttal nem az elmaradhatatlan út menti bámészkodók, hanem a szigorú ítészek vették körül őket.- Nem mondom, hogy nem voltunk idegesek. Az adrenalinszint ugyanúgy fenn volt bennünk, mint éles helyzetek­ben - vallja be a csapat vezetője, Csathó Mónika mentőtiszt. - De ez csak addig volt érdekes, amíg hozzá nem kezdtünk a sérült ellátásához. Az egri mentőállomás egysége eszmé­letlen állapotban találta a szerencsétlenül járt autóst. Miután észlelték az életfunk­ció jeleit - bizonyos ingerre megmozdult a keze, s spontán lélegzése is volt -, gyors vizsgálat következett. Guszti nagy bajban volt, mert megsérült a gerince, ezért azon­nal nyakrögzítőt kapott, közben a légcső­be juttatott csövön keresztül oxigéndús levegőt adtak neki. Ugyanakkor a mellka­son keresztül is bevezettek egy csövet, hogy megszüntessék a légmell feszítő ha­tását. A mentőtiszt társai - Fónagy Miklós mentőápoló és Bajzát Ferenc mentőgépko­csi-vezető - szinte egyetlen szemvillanás­ból értették egymást. Összeszokottságuk­nak, szaktudásuknak köszönhetően Guszti életben maradt. A mentők esete Gusztival A csapat tagjai egyetlen szempillantásból értették egymást- Megkönnyebbülten sóhajt fel ilyen­kor az ember - jegyzi meg a fiatal, gön­dör hajú mentőápoló. Fónagy Miklós, a bélapátfalviak egykori sikeres NB III-as középpályása tizenhárom éve mentőzik, látott már egyet, s mást. Az egyik eset kü­lönösen megrázta. Bajzát Ferenc, Csathó Mónika és Fónagy Miklós az életmentő beavatkozást gyakorolja- Néhány éve, szilveszterkor megcsú­szott autójával, s fának ütközött három fia­tal az egri Töviskes-völgyi kanyarban. Saj­nos, már nem tudtunk rajtuk segíteni. Azt nem lehet elmondani, milyen rossz érzés volt, ahogy tehetetlenül álltunk fölöttük. Egyetlen életünk van - nincs is talán, aki jobban tudná ezt, mint a mentő, az orvos, aki a maga módján mindent meg is tesz azért, hogy az meg is maradjon. Náluk meghatározó a szakmai tudás, ezt mérték fel a verseny rendezői, amikor magyar és angol nyelvű tesztet töltettek ki a résztvevőkkel. Aztán Bajzát Ferenc bizonyíthatta, hogy a legkülönbözőbb szituációkban is magabiztosan forgatja a mentőautó volánját.- Az elmúlt tizenegy év alatt volt időm gyakorolni - mondja a magas, testes fel- sőtárkányi férfi, aki szerelőből képezte át magát a men­tőcsapat teljes értékű tagjá­vá. - Télen a legnehezebb a dolgunk, de a csúcsforgalom sem akármi - jegyzi meg ar­ra utalva, hogy a közle­kedők egy ré­sze nem tiszte­li a mentőau­tót. Van, aki nem tudja, hogy mit te­gyen, ha meg­hallja a sziré­nát. Már ha meghallja, mert egyik­másik kocsiban a dübörgő zenétől nem­igen lehet észlelni a leghangosabb vijjo­gást sem. A többség azonban készsége­sen jobbra húzódik, mert mi általában balról előzünk. A versenyen a képzeletbeli mentőau­tónak egy újabb helyszínre kellett siet­nie. A feladat szerint ugyanis az építke­zésen lapátoló 55 éves Guszti váratlanul összeesett.- Mint kiderítettük, nagy kiterjedésű infarktust kapott. A sokkos állapotban lé­vő, vagyis súlyos keringési elégtelenség­ben szenvedő férfi ráadásul a velő sérülé­sével járó gerinctörést is kapott. A csapat tagjai mind műszerrel, mind kézzel azonnal megkezdték az újraélesztést. Csővel biztosították a légzést, s bekötöt­ték az infúziót.- Egy pillanatra megijedem, mert azt hittem, hogy valami baj történt az infúzi­ós üveggel, ugyanis apró cseppek jelen­tek meg a bábu testén - meséli a fiatal, mosolygós mentőtiszt. - Amikor felnéz­tem, azt láttam, hogy Bajzát Feri orráról csöpög az izzadság. Mindent beleadott, hogy újra induljon a sérült szívverése. Az embernek mindent meg kell tennie, mondják. Mert nagyon elkeserítő, ha vé­gül is úgy kell felállniuk a bajba jutott embertársuk mellől, hogy vége, nincs to­vább. Sajnos, ilyen is előfordul, s bár­mennyire is felkészítik rá őket, ezt nem lehet megszokni. Csathó Mónika hét éve szolgál a mentőknél. Mindig is az ilyen, a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó fel­adatra vágyott. Miután befejezte az egri egészségügyi szakközépiskolát, előbb mentőápolóvá, majd - a szakmai utat be­járva - mentőtisztté képezte magát. Egy­szer azonban megingott.- Egy kétéves ldsgyerekhez riasztottak bennünket, mert evés közben félrenyelt, egy szőlőszem elzárta a légútját. Pillana­tok alatt kiértünk, de a gyerek már esz­méletlen volt, s az oxigénhiány miatt tel­jesen elkékült. Tudvalévő, hogy az em­ber négy percet bír ki így károsodás nél­kül, s kegyetlenül ment az idő. Ez az eset volt számomra a vízválasztó, mert akkor azt mondtam, ha ez a csöppség meghal, akkor abbahagyom a szakmát. Mindent elárul azonban, hogy Mónika - s valamennyi bajtársa - azóta is mentőzik. SZILVÁS ISTVÁN Elismerésre méltó Az ország 210 mentőállomá­sán szolgálatot teljesítő 7500 szakember képviseletében huszonkét - egyenként há­rom-három fős - csapat vett részt a fővárosban rendezett versenyen. A mentőorvosból vagy mentőtisztből, valamint mentőápolóból és mentőgép­kocsi-vezetőből álló egységek egy feltételezett karambol sé­rültjét látták el, egy szimulált rosszulléthez vonultak ki, to­vábbá járművezetői ügyességi rutint hajtottak végre, majd magyar és angol nyelvű tesz­tet töltöttek ki. A versenyt végül is Győr- Sopron megye csapata nyerte a borsodiak, illetve az egriek egysége előtt. A győztes győri csapat május végén a csehor­szági Zlaté Horyban képviseli majd hazánkat a mentőegysé­gek nemzetközi találkozóján. Az egriek dr. Szabó Katalin­tól, az Országos Mentőszolgá­lat Főigazgatóságának szolgá­latvezető főorvosától vették át a harmadik helyért járó elis­merő oklevelet. Az egri mentőállomás kép­viseletében két másik csapat is indult a versenyen, s mind­kettő a mezőny első felében végzett. Az itteniek jó szak­mai hírnevét öregbítette a dr. Kozma Zsolt mentőorvos, Laboncz László mentőápoló és Likai Dénes mentőgépko­csi-vezető, illetve a Pozsgai Hedvig mentőtiszt, Szabó László mentőápoló, valamint Szilágyi Győző mentőgépko­csi-vezető alkotta mentőegy­ség is. Elsősegélynyújtó verseny Gyöngyös (Tudósítónktól) A Vöröskereszt területi elsősegély- nyújtó versenyének évek óta a h. Rákóczi Ferenc Általános és Művé­szeti Iskola ad otthont. Idén négy középiskolai és hét általános iskola ötfős csapatainak elméleti és gya­korlati feladatokkal kellett megbir­kózniuk. Kovács Miklósáé a Vörös- kereszt terüleü vezetője elmondta, a diákok kellően felkészültek, s eb­ben nagy szerepet játszottak az is­kolák. A verseny nyertesei az Almásy Pál Mezőgazdasági Szak- középiskola, és a Kisnánai Általá­nos Iskola diákjai lettek. A tanulók részt vehetnek a májusi megyei megmérettetésen, laczházi zoltán HVB Kamatemelkedo Osztályon felüli kamat 3 hónap futamidejű, rugalmas lekötésű betétekre! Betétakció: 06/40-50-40-50 www.hvb.hu EBKM 5,46% * Éves kamat a harmadik hónapban, 3 hónapos futamidejű, egy- és ötmillió forint közötti, magánszemélyek által lekötött betétre. A betéti szerződés részletes leírását a Bank Betételhelyezési Üzletszabályzata tartalmazza. HVB Bank A HVB Group tagja A védő és ártó immunrendszer Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy megvédje szervezetünket és megőrizze integritását. Testünk számos pontját érheti támadás: sok vírus cseppfertőzéssel, a légzőrendszer útján, bizonyos betegségeket okozó baktériu­mok a táplálékkal juthatnak szervezetünkbe. Erről is beszélt többek között dr. Erdei Anna a Mindenttudás Egyetemén. Más kórokozók a sérülések helye­in - például bőrön át behatolva - károsítanak. Azért, hogy az im­munrendszer kellő hatékonyság­gal és gyorsasággal vegye fel a küzdelmet az idegen behatolók­kal, az egész testet behálózó szer­vezetet, „hadsereget” kell fenn­tartania, amelynek „katonái” tes­tünknek szinte bármely pontján „harcra készen" állnak. Más és más „fegyverrel” felszerelt egysé­gek veszik fel a küzdelmet a kór­okozók különböző fajtái, így a ví­rusok, a baktériumok, a különbö­ző gombák és más paraziták el­len. A mikrobák szaporodási üte­me elképesztően gyors, számos baktérium tömege 20 percenként megkétszereződhet. A kórokozó mikrobák azonnali elpusztításában döntő szerepe van az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrend­szernek, amely a szervezetbe jutó kórokozót rögtön felismeri és el­pusztítja. A szervezet minden pontján állandóan készenlétben álló természetes immunrendszert falósejtek - makrofágok, granu- lociták -, a nyúlványokat viselő dendritikus sejtek, az úgyneve­zett természetes ölősejtek, vala­mint a testnedvekben jelenlévő komplementrendszer alkotja. A falósejtek bekebelezik és lebont­ják az idegen anyagot, míg a ter­mészetes ölősejtek jelfogóik (re­ceptoraik) segítségével képesek felismerni és elpusztítani a gazda- szervezet vírussal fertőzött vagy daganatossá fajult sejtjeit. Amikor olyan nagy mennyisé­gű vírus jut a szervezetünkbe, hogy a természetes immunrend­szer elemei már nem képesek a leküzdésükre, akkor aktiválódik az úgynevezett adaptív vagy szer­zett immunrendszer. Működése ilyenkor számunkra is érzékelhe­tővé válik: fájdalmas nyirokc­somóduzzanat, levertség, láz fi­gyelmeztet létezésére. Az adaptiv immunrendszer kulcsszereplői a nyiroksejtek, amelyeknek két fő típusa ismert; a T és a B limfociták. Ezek a nyi­roksejtek milliárd különféle cél­pont felismerésére képes jelfo- gó/receptor elkészítésére képe­sek. Sokáig a kutatók sem tudták megmagyarázni, hogyan alakul­hat ki az immunrendszernek ez a „mindent felismerő" képessége. Aztán kiderült, hogy a limfociták felszínén olyan, több fehérjelánc­ból álló jelfogó molekulák (recep­torok) vannak, amelyek képesek felismerni az idegen struktúrákat, az úgynevezett antigéneket. Az antigén megkötéséért felelős úgy­nevezett variábilis részeket szá­mos génszegmentum határozza meg. Az antigénkötő receptorok variabilitása elsősorban az úgyne­vezett szomatikus génátrendező­désnek köszönhető. Ez a folyamat kizárólag a limfocitákban, azok fejlődésének egy bizonyos szaka­szában megy végbe: a B sejtek esetében a csontvelőben, a T sej­tek esetében a csecsemőmirigy­ben. Ha kórokozó kerül a szervezet­be, akkor a felismerésére képes receptort hordozó limfocitak­lónok (csupán néhány a milliárd- ból) felismerik az idegen anyagot, és ez elindítja az úgynevezett po­zitív klónszelekció folyamatát. En­nek eredményeként ellenanyagot termelő sejtek, toxikus hatású vagy más fontos molekulákat (úgynevezett limfokineket) ter­melő limfociták alakulnak ki, amelyek részt vesznek a kóroko­zó eltávolításában. Az adaptív im­munválasz fontos jellemzője az is, hogy hosszú életű memóriasej­tek is kialakulnak, ez teszi lehető­vé, hogy a kórokozó következő támadásakor a célzott immunvá­lasz igen rövid idő alatt kialakul. Ezen alapszik például a gyermek­kori védőoltások gyakran egész életre szóló védelme. A limfociták nem aktiválódhatnának a termé­szetes immunitás részegységei­nek segítsége nélkül, amelyek mintegy bemutatják a kórokozók bizonyos részeit a limfocitáknak, vagyis az idegenről szóló infor­mációt közvetítik az adaptív im­munrendszernek. E folyamat eredménye például, hogy nagy mennyiségben termelődnek azok a fajlagos ellenanyag-molekulák, amelyek a szervezetet megtáma­dó kórokozókhoz kötődnek. A kötődéssel „megjelölt" vírust vagy baktériumot azután kön­nyen elpusztítják a természetes immunrendszer egységei. Az immunrendszer kisiklása kóros folyamatok kialakulásához vezethet: például a szervezet sa­ját anyagait idegennek tekinti, és megtámadja. E folyamatok vezet­nek az úgynevezett autoimmun betegségek, például a sclerosis multiplex kialakulásához. Az immunrendszer fokozott működése pedig az allergiás re­akciók kialakulását okozza. Ezt a túlérzékenységi reakciót, sajnos, ma már népbetegségnek nevez­hetjük, mivel minden ötödik em­bert érint. A allergia kialakulásá­ban az egyén genetikai adottsá­gai mellett a környezeti tényezők (allergének: pollen, házipor, ál­latszőr stb. jelenléte) és az im­munrendszer szabályozó műkö­désének zavarai is szerepet ját­szanak. Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben keringő úgynevezett bazofil leukociták és a hízósejtek, valamint az allergén anyagok hatására termelődő immunoglobulinok. Világszerte számos intézetben foglalkoznak allergia elleni szerek fejlesztésével. Az ELTE Immuno­lógiai Intézetében dr. Erdei Anna vezetésével a hízósejtek aktiváló­dását gátló peptidekkel kísérletez­nek, amelyek megfékezik a sejtek aktiválódását. ■ Dr. Erdei Anna előadása. Számos intézetben foglalkoznak allergia elleni szerek fejlesztésével

Next

/
Oldalképek
Tartalom