Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-29 / 124. szám
2003. Május 29., csütörtök H O R I Z 0 N T 7. OLDAL Az iskola a társadalom egyik legnehezebben mozduló társadalmi képlete, lassan következnek be a változások. Lassú folyamat a diktatórikus módszerekről a demokratikus szemléletre való átmenet. Dr. Vekerdy Tamás egri előadásán megjegyezte: kifejezetten ellenzi az iskolakezdés előtti célzott írás-olvasás tanulást, mert a gyermeknek nincs szüksége rá, hogy előre tanuljon, sőt további fejlődésére nézve káros, ha a természetes érdeklődést ki nem várva, korai tanítással megzavarjuk. Az ismert pszichológus a mai modern oktatás hiányosságairól és hibáiról is kifejtette nézeteit. Amit az iskolában tanulnak a gyerekek, annak 70 százalékát még az eminensek is menthetetlenül elfelejtik öt év alatt. A teljesítménykényszer, a vizsgára készülés és a felejtés malomkövei között őrlődve szinte minden eltűnik. Már a régi korokban, a konfuciánus Kínában is tudták, mire van szüksége a gyermeknek, a középkorban pedig iskoladrámákkal oktattak - hangsúlyozza a szakember. A mai magyar iskola a szorongás és a számonkérés csapdájában vergődik. Pedig a magyar közoktatásban nagy hagyományai voltak a gyermekcentrikus oktatásnak, azonban ezeket a különféle korok központosító törekvései kioltották. A pszichológus-pedagógus szerint a mostani oktatási rendszer a sokrétű emberi intelligenciának csupán a töredékével foglalkozik. A mintegy tízféle összetevője közül az értelmi intelligenciának is csak két faktorát, a memóriát és a verbális képességeket osztályozza, a lexikális és a matematikai tudást méri. Az érzelmi intelligenciával, ennek fejlesztésével pedig szinte egyáltalán nem is foglalkozik. Az intézményközpontú oktatás alattvalókat termel A gyereknek a sokszínűség a legfontosabb. Dániában bárki indíthat iskolát, feltéve, hogy legalább 12 gyerek jelentkezik oda. Ott ez kiválóan működik. Hisz senki se akar rosszat a gyerekének. Ez Magyarországon idegenül hangzik. Pedig nálunk is tanszabadság van. Az iskolák között esztelen verseny folyik: „mi már karácsonyra megtanítjuk olvasni a gyermekét”. Ez, a túlfeszített teljesítményközpontúság - a felvételik, vizsgák — semmilyen tekintetben nem vezet jóra. Téves felfogás, hogy mindegyik lépcső a következőnek akar megfelelni, s az óvoda az iskolára készít fel. Nem az a dolga. Az óvoda óvodásokat bocsát ki, és nem kis iskolásokat. Meg lehet persze tanítani nagyon rövid idő alatt olvasni egy gyereket, azonban ez a tudás sosem lesz biztos. A felülről irányított, túlszabályozott intézményközpontú közoktatás szinte kizárólag a diktatúrák iskolarendszerére jellemző. A magyar iskolarendszer tananyagközpontú ahelyett, hogy gyermek- központú lenne - figyelmeztetett Vekerdy Tamás. A csupán a művelődésre építő, osztályozás- és anyagelvű iskola képtelen megfelelni a gyermek igényeinek, nem fejleszti kellően, nem segíti eléggé elő képességei kibontakoztatását. Ezt mutatja a tanultak, a tudás gyakorlati alkalmazásának összehasonlításáról szóló nemzetközi vizsgálat, a PISA-felmérés eredménye is, ahol a magyar diákok többek közt szövegértésből is elég rosszul szerepeltek. Míg az a Finnország, ahol pár évtizede a gyermekközpontú iskolarendszert vezették be, az élen végzett a vizsgálatban részt vevő országok között. A hazai intézményközpontú oktatási rendszerben nem az a kérdés, hogy mi jó és mi kell a gyereknek, hanem az, hogy mit kell átpasszírozni a gyerekanyagon ahhoz, hogy megkapjuk a méretre vágott alattvalót. Ólyan a szisztéma, akár a hurkatöltő, hátul betöltik a gyereket, elöl pedig kijön a késztermék. A demokrácia alapvető követelménye a gyermekközpontú szemlélet, az, amelyik egyformán figyelembe veszi a gyermek életkori, testi és lelki sajátosságait. Ahhoz kell hozzásegíteni, hogy megtalálja önmagát, és nem azt kell meghatározni, hogy milyen legyen. Demokráciában nem az a fontos, hogy mit kell tanítania egy tanárnak, hanem az, hogyan bontakoztathatja ki a diákjai képességeit. A szakember egy hazai felmérésre utalva hangsúlyozta: az iskolai beválás nem jár együtt, nem korrelál az életben való beválással. A magyarból megbukott nagy poétát, Petőfit idézve elmondta, vannak, akik az iskolában kitűnőek, de az életben nem, illetve fordítva. Sokan azt állítják, hogy Angliában nem tanulnak semmit a gyermekek az iskolában, csak játszanak. Aztán a játékos évek után, Osztályozni vagy sem Ma már a közoktatási törvény évek óta módot ad a szöveges értékelésre, arra, hogy az általános iskola hatodik osztályáig e metódus szerint járjanak el a pedagógusok. Nincs szó kötelező érvényű előírásról, csak a választási lehetőségről a diák teljesítményének és előmenetelének meghatározásában. Nem diktátum a tanárok számára, hanem rájuk bízzák a döntést: osztályozni vagy szövegesen értékelni. teknek. Az érzelmi, értelmi és testi nevelés komplexitását valósították meg. Légy aki vagy, bontakoztasd ki magadat, idézte az egész ember nevelésének görög filozófiáját. A római kor iskolája később már csak deréktői fölfelé foglalkozott a neveléssel. A korlátokra szükség van, a gyereknek szorongást okoz, ha nincsenek határozott korlátok, amik között mozoghat. A nevelésben az a lényeges, amit Szókratész is hirdetett: a saját vélemény, annak szabadsága fontosabb a feltétel nélküli hagyománytiszteletnél. Ez a gondolat az európai kultúra gyökere. Minden nevelés önnevelés, más nevelés nincs — hangsúlyozta az előadó. Senkit sem lehet arra megtanítani, amit nem tud, csak disputa. Ma a magyar iskolákban elképesztően keveset beszélnek egymással a diákok és a tanárok. Európában a legkevesebb személyes kapcsolat tanár és diák között Magyarországon van. Az archaikus konficiánus, indiai, keleti társadalmak filozófiáját és oktatását fölidézve elmondta, hogy akkoriban nagy szerepe volt a művészearra, amit tud. Vagyis a fő cél kibontakoztatni a bennünk rejlő képességeket és a tudást. Soha ne az mozgasson, hogy a szomszéd gyereke már tud olvasni, s félünk, mi lesz a miénkkel, ha teljesen „tudatlanul” kezdi az első osztályt. Elsősorban az a legfontosabb, hogy megfelelő iskolát és tanító nénit találjunk, s magunk is örömmel és kellemes várakozással tekintsünk az iskola elé, és ezt „tanulja el” tőlünk a gyermekünk is. Magyarázzuk el neki, hogy ezentúl neki is lesz feladata, amit önmagához mérten jól és időben kell ellátnia. Soha ne feledjük: ne az iskola értékelése legyen a mérce saját gyermekünk megítélésekor. Ha magához mérten jól teljesít, és ha apró lépésekkel is, de halad, akkor elégedettek lehetünk. Szerencsés esetben az iskola is ezt tekinti szempontnak, és nem igyekszik minden tanulót ugyanazzal a mércével mérni. A szülői szemléletben és magatartásban a legfontosabb az önmagunk vállalása a gyerek előtt, akinek azt kell éreznie, hogy a szülő mellette áll mindig és minden körülmények között. Az iskola ma leküzdendő akadály. Ezért a külvilággal és az iskolával szemben mindig biztosítania kell a védelmet és vállalnia kell akár azt is, hogy cinkosa vagyok a gyerekemnek. Az iskola a társadalom egyik legnehezebben mozduló társadalmi képlete. Az elmúlt évtized változásai ellenére ezért sem nyerhettek még tág teret azok az új gondolatok, elvek, alternatív intézmények és oktatási formák, amelyekre pedig már évek óta minden lehetőség adott, és amelyekre lehetne építeni. Ilyen például az is, hogy régóta mód van az osztályozás helyett a diákok szövegesen értékelésére, ám a gyakorlatban a megszokás, az egyszerűség és a kényelem miatt marad a régi módszer. __________________________BWl Felsőoktatási televízió indult (Folytatás az 1. oldalról)- Ami a televíziót illeti: arról nyugodtan kijelenthetem, hogy a legbonyolultabb médium, ugyanakkor talán ezzel a legkönnyebb a fogyasztóhoz eljutni. Magyarországon elsőként indítottunk - külföldi példa alapján - a felsőoktatásban saját televíziós adást. Az „álom” egy önálló főiskolai televízióról egy 1994-es amerikai út kapcsán fogalmazódott meg először, de eléggé utópisztikusnak tűnt. Akkoriban eléggé nagy volt a távolság a profi és az amatőr technológia között. Az évek múltával a cél maradt, ugyanakkor a technológia elképzelhetetlenül gyorsan fejlődött; aminek következtében létrejött a médiaintegráció. A profi és a félprofi technológia a televíziózásban is egészen közel került egymáshoz. A Líceum épületében kialakított stúdióban a főszerep a számítógépeké. A hallgatók kis digitális kamerákkal dolgoznak, majd az adatokat feltöltik a számítógépre, ott megszerkesztik, majd egy központi szerverre továbbítják az elkészült munkát, s az adás- szerkesztő ezekből állítja össze az adásba kerülő anyagokat. A nagy létszámú stáb az alkalmazott technológiával jelentősen csökkenthető, ezzel párhuzamosan viszont a műsorok készítői bárkik lehetnek.- A főiskolán folyó médiatevékenység célja - mondja a rektorhelyettes -, hogy a diplomával együtt megfelelő tapasztalattal rendelkező munkaerőt tudjunk kibocsátani. Nyugodtan kijelenthetem, hogy aki a főiskolán folyó médiatevékenység, benne a televíziózás folyamatában részt vesz, az kiváló szakember lesz. Ráadásul épp azon a területen, ahol még most szakemberhiány van, hiszen a televíziózásban dolgozók többsége nem a digitális, hanem az analóg technikára van felkészülve. Ugyanakkor nekünk feltétlenül arra is gondolnunk kell, hogy az a népszerű intézmény, ami ma az Eszterházy Károly Főiskola, a médiatevékenységével is stabilizálja ezt a népszerűségét. Különösen akkor fontos ez, amikor már látható a tendencia, hogy a felsőoktatásba igyekvők száma csökkenni fog. A rektorhelyettes hosszú távú' célként említi, hogy a televízió mihamarabb interaktívvá váljon mind tartalmában, mind szerkesztésében, mert szerinte nincs messze az idő, hogy egy egri polgár olyan médiakompetenciával rendelkezzék, amely alapján saját készítésű anyagokat lesz képes feltölteni a főiskolai hálózatra, amely akár 20-30 percen belül adásba is kerülhet.- Ami a korábban említett médiaintegrációt illeti, az nem csak azt jelenti, hogy a számítástechnika megváltoztatja a médiaterületeket, hanem azt is, hogy a különböző típusú médiumok közelednek egymáshoz. Előbb-utóbb megvalósulhat, hogy egy integrált számítógépes rendszeren készül az újság, a Web és a televízió. Ez a folyamat a leendő hallgatóinknak, akik ezt a szakmát választják, egyfajta szemléletmódot is sugároz. ________________________ISIKÉ) A VÁLLALKOZÓK ÜZLETKÖZPONTJA. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése alapján a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezeti helyi vállalkozókból álló építőközösség elkészítette ajánlatát az északi városrészben létrehozandó üzletközpontra. Ennek látványtervét a Nívóber Kft. szakértői dolgozták ki. Az üzletközpontban kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytatnak majd______________________________________________________■ S zolnok Expo Szolnok, Heves megye Az idén 11. alkalommal rendezik meg a Szolnok Expo kiállítást a Tisza-parti város ligetében. Erre Heves megyei vállalkozókat is várnak a kereskedelem, a szolgáltatások, az építőipar, a lakberendezés, a pénzügyek, az idegenforgalom, a feldolgozóipar, a szabadidő, az informatika és az élelmiszeripar területéről. A jelentkezések a héten lezárulnak, és mint a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál megtudtuk, a német, a román, a francia és olasz partnerek mellett szűkebb hazánk vállalkozói közül többen jelezték részvételüket a kiállításon. A június 12-15. között megrendezésre kerülő program- sorozat keretében üzletembertalálkozót is tartanak, amelyre szintén várják az érdeklődő He- ves megyeieket. ____________■ H onnan marad ennyi pénzük, ha Lakáshitelt törlesztenek? Az Inter Európa Bank 2,65%-os Lakáshitelét alacsony törlesztörészietekkel fizetik vissza, így hónaprói hónapra több ezer forint maradhat a házikasszában Sót, a hiteihez - fiatal házasokként - akár 1,6 mitfió forint összegű Gyermekvállalási támogatást is felvehetnek. Eger, Dózsa György tér 4., Tel: 36/511-400 Inter-Európa Bank Rt. A SNCSPJOIOIMI csoport tavija 16-18 éves korukra vagy azt követően ők is ugyanazt tudják, mint mások. A diktatúrákra jellemző, hogy mindig nagy tananyag kell, hogy a gyereknek ne legyen ideje gondolkodni. Nálunk egyébként is jellemző, hogy a szamár profesz- szorok nem szeretik az önálló, gondolkodó tanítványokat, hanem lehetőleg középszerű, gyenge utódokkal veszik körbe magukat, akik nem veszélyeztetik a hatalmukat. Pedig a tudományt is csak az viszi előre, ha a tanítványok meghaladják mesterüket. Az okos tanárok tisztában is vannak ezzel, és nem bánják, ha követőik keresztülgázolnak rajtuk - vélekedik Vekerdy. A szabad kifejlődés légköréhez elengedhetetlen a beszélgetés, a
