Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-05 / 103. szám
6. OLDAL PÉT ERVÁSÁRA É S KÖRZETE 2003. Május 5.. hétfő ■■■ PARÁDSASVÁRI POÉTÁK. Versíró helybeliek és verskedvelő felnőttek adtak egymásnak randevút április 13-án, a parádsasvári művelődési házban. A költészet napja alkalmából immár harmadik éve hangzanak el ismertebb és kevésbé ismert költemények. Utóbbiak szerzői Czák Attila, Erki Zsuzsanna, Juhász Pál, Kinczel Rózsi, Sidló Tamás, valamennyien környékbeli költők, akiknek alkotásait verskedvelő földijeik tolmácsolásában élvezhette a hallgatóság. A rendezvény évről évre mind nagyobb népszerűségnek örvend, igazolja ezt a látogatók növekvő száma. NYERTEK A BÜKKSZÉKIEK. A Phare-program keretén belül az Észak-magyarországi Regionális Tanács közreműködésével kiírt, turizmusfejlesztést segítő programcsomag a jövőben 4 millió euró (egymilliárd forint) támogatást tesz lehetővé. Megyénkből a bükfcszékitermálfürdő korszerűsítésére is sikerrel pályáztak. A munkálatok előreláthatólag a jövő év elején kezdődhetnek el. A bükkszéki termálfürdőben 480 négyzet- méter fedett medence és öltözők kialakítását, illetve a meglévő 200 négyzetméteres épület átalakítását, s a kazánház és a csatlakozó közművek bővítését kezdhetik meg a kivitelezők a versenytárgyalás után. PARKOSÍTÁS SÍROKBAN. A községben a közelmúltban a Borics Pál úton harminc évvel ezelőtt telepített tujákat kivágták, s helyettük új díszcserjéket, fákat ültettek. A tavalyi év takarékos gazdálkodásának köszönhetőena 4 millió 300 ezer forint pénzmaradványt az idei célokra tudják fordítani. Ezek között szerepel egy számítógépekkel, informatikai eszközökkel felszerelt telekuckó kialakítása a könyvtárban, amihez pályázati úton szeretnének még pénzt szerezni. Tervezik továbbá új járdák építését, a falu vízelvezető rendszerének korszerűsítését, valamint a polgármesteri hivatal hőszige- telésének megoldását. ■ Vallomás munkáról, művészetről A fazekasmester új otthonra lelt Az ország legismertebb fazekasai közé tartozik Les Gábor fazekas, népi iparművész, akinek munkái a világ számos országába eljutottak. Bodonyban, e kis Heves megyei településen is jól ismerik őt, és büszkék a mesterre, aki alkotásaival is népszerűsíti a falut. A település rendezvényeinek aktív részese, műhelyében ma is sokan felkeresik, ahol bemutatókat tart, s ahol munkái meg is vásárolhatók. Bodony Az alkotó Erdélyből települt át Magyarországra 1989 májusában. Nagybányán élt, ott tanult.- Arra kértük, meséljen gyermekkoráról, s arról, hogy hogyan kötelezte el magát a fazekasság mellett?- A kézművesség iránti szeretet családi örökség, hiszen édesapám is szobrászkodott, fafaragásokat készített, s ikonfestészettel foglalkozott, így már gyermekkoromban kapcsolatba kerültem vele. A bátyám is fazekas, ő vitt el a Bagossy- műhelybe is. Tanulmányaimat a Nagybányai Festőiskolában kezdtem, majd 3 évig Bagossy Sándor Fazekas Iskolájában folytattam, ezt követően pedig egy szakképző iskolában a fajansz és porcelán megmunkálását sajátítottam el. 1973-tól 1980-ig egy majolikagyárban dolgoztam, s Máramaros megyében, 1980-ban szövetkezeti keretek között alakítottam meg az első fazekasműhelyemet, ahol 1989-ig csak népi fazekasság folyt.- Kerámiái.bizonyítják, hogy mestere a nagybányai motívumoknak, korongozott formáiban az ívek tökéletes aránya figyelhető meg. Mely tájvidékek díszítőelemeit alkalmazza még alkotásaiban?- Leginkább a Felső-Tisza vidék és a Partium fazekassága jellemző rám. A nagybányai díszítőmotívumok mellett az erdélyi-szász fazekasság (Pl. a barczasági - fehér alapon kék -, és a szászkézdi, besztercei - kék alapon fehér - ) elemei jelennek meg munkáimban.- Már a 80-as évektől számos kiállítása volt, több országos díjban részesült, s 1986-ban lett a Népművészet Alkotó Mestere, melyet Magyarországon is elismertek.- Amióta Magyarországon él, hogyan alakult az élete, karrierje?- 1989-től készítek zsűrizett alkotásokat, több pályázaton, kiállításon vettem részt, ahol számos díjat nyertem. Kezdetben, több műhelyben is dolgoztam, saját műhelyem 1993-tól van. Fazekasvásárokon, korongozó díszítőversenyeken veszek részt, s rendszeresen tartok bemutatókat az erdélyi fazekasságról, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum felkérésére évente többször is. Korábban az Országos Népművészeti Egyesület tagja voltam, 2003-tól pedig a Heves Megyei Nép- művészeti Egyesület tagja vagyok.- Mit jelent a mester számára a fazekasság?- Életem része, munka, művészet, hobby. Melyet csak tiszta szívből, lélekből lehet végezni.- 1996-ban költözött Bodonyba. Mi késztette arra, hogy ebben a kis faluban telepedjen le?- A táj, mely nagyon hasonlít az erdélyi vidékre. Csodálatos, festői kis falu Bodony, melynek hangulata van.- Kapolcson is évek óta részt vesz a fazekastalálkozón. Lát-e hasonlóságot az ottani rendezvények és e környék lehetőségei között?- Igen, van hasonlóság. Részben az ottani települések fekvése szempontjából. Hasonló rendezvényeket lehetne megvalósítani az itteni falvak összefogásával is, melynek központi magja a Parádi Palócnapok lehetnének. Ennek részeként már kétszer is volt fazekastalálkozó Párádon, melyet jó lenne hagyománnyá fejleszteni. Bodonyban is voltak már kézművesvásárok, ahol többek között Nagybányáról, Budapestről, Dunaújvárosból is érkeztek résztvevők. Tehát már itt is elkezdődött valami, amit nagyon jó lenne folytatni, hiszen Heves megyében nincsen hasonló kézművestalálkozó.- Véleménye szerint Bodonynak milyen jövője lehet?- Jól érzem itt magam. Sikerült gyorsan és könnyen beilleszkednem, műhelyemben ma is sokan felkeresnek helybeliek és ide látogatók egyaránt. Szerintem Bodonynak van jövője, turisztikai központ lehetne, hiszen egyre többen költöznek ide. A mester kezei alatt remekművek formálódnak. Ez nehéz feladat a település számára, de nem kivitelezhetetlen. A népművész lakásában saját készítésű kerámiák, dísztárgyak varázsolják egyedivé, otthonossá a szobákat, melyek a házigazda sokoldalú tehetségéről tanúskodnak. Örülök, hogy Bodonyba költözött, s hogy a népművészet remekei kerülnek ki műhelyéből, ezzel is ápolva a helyi népi hagyományokat, s hogy igazi színfoltja a településnek, s Heves megyének is. Léváimé béres MAGDOLNA Kevesebb az iskolakezdő diák n.-i—.~.Ln nos Iskolában folytatják majd ta- gendő, hogy a régi vályogépület Ószajla ' nulmányaikat. falait szellőztető vakolattal lássák Fedémesen is összevont alsó ta- el és megoldják a lábazat és a A kis lélekszámú községekben gozatos iskola működik, ám itt homlokzat rendbetételét. A tervek évek óta mérlegelik, hogy meddig megtartják az intézményt. A kö- szerint június végéig végeznek a tartható fenn a falu iskolája, zelmúltban láttak hozzá az intéz: munkálatokkal, s a következő tan- Parádsasváron az összevont alsó mény külső felújításához. Itt jelen- évtől már a megújult épületben ta- tagozatos iskolába a jövő év szép- leg 12 tanuló oktatása folyik, szép- nulhatnak a helyi gyerekek, temberétől mindössze hét helybéli tembertől azonban várhatóan csu- Szajla régi településrészén, kisdiák járna,, az önkormányzat pán kilencen maradnak. Az isko- Ószajlán kisegítő iskola ez év így nem tudja tovább finanszíroz- la-felújításra elnyert 1 millió 900 szeptemberétől zárja be kapuit. A ni az intézmény működését. A ki- ezerforintos pályázati pénz, illetve gyermekekkel Bükkszéken foglal- csik Párádon, a Fáy András Általá- a 940 ezer forintnyi önerő arra ele- koznak tovább. __________ibartai E mlékhely és emlékmű IVÁD Szívélyesen fogadott, étellel és itallal kínált vendég volt minden ide gén május elsején a Mátra és a Bükk határán fekvő településen, ahol a napra pontosan száz éve született Ivády Sándor, olimpiai bajnok vízilabdázó emlékét megőrizendő tartottak ünnepséget. A község képviselő-testülete, élén Ivády Gábor polgármesterrel, megnyerte a lakosságot a nemes ügy szolgálatára. Szívet melengető, mély nemzeti érzésektől telített volt a falu életében feltétlen rangos esemény hangulata, százak örvendezhettek méltán. A magyar és az olimpiai Himnusz elhangzása után a község első embere mondott köszönetét övéi lelkes és igényes előkészítő munkájáért, majd dr. Székely Ferenc, a MOB tagja, az Egri Sportmúzeum igazgatója méltatta Ivády Sándor érdemeit. Az ötkarikás bajnok Budapesten született és dolgozott (utolsó évtizedeit Ausztriában töltötte), de sokat tartózkodott ősei ivádi birtokán is. Hamvait a családi kriptában helyezték örök nyugalomra 1999. év tavaszán. - Mind- annyiunk önbecsülése, értékeink ápolása, az ivádiak ünnepi tette, amiből erőt meríthetünk - mondta köszöntőjében Sós Tamás a megyei közgyűlés elnöke, a térség ország- gyűlési képviselője. Dömötör Zoltán, az Olimpiai Bajnokok Klubjának üdvözletét hozta Ivádra, ahol az eddigi Szabadság tér a jövőben Ivády Sándor nevét viseli. Oszlopra helyezett emléktáblát is avattak, amit Kormos Csaba plébános szentelt fel. A koszorúzásokat követően Ivády András, az olimpikon Bécs- ben élő fia fejezte ki érzését, kiemelve büszkeségét és boldogságát. Ivády Sándor özvegye Mária asszony ugyancsak hálálkodott, amikor szólt a sokasághoz, majd köz- igazgatási célú anyagiakat nyújtott át a polgármesternek. A program keretében közreműködött a helyi asszonykórus, valamint a tarnale- leszi Szűk Mátyás Zenekar. A műiden igényt kielégítő rendezvényt a Szózat éneklése zárta, majd az árnyas fák alatt - terített asztaloknál - kezdetét vette a majális.______rb. A község szolgálatában Terpes Az április 29-én megjelent, községet bemutató összeállításunkban bemutattuk Zvara Albertet is, aki korábban 42 évig irányította a terpesi önkéntes tűzoltókat, akik minden évben kiváló eredményeket értek el a megyei versenyeken. Az írásba csúszott pontatlanságért ezúton szeretnénk elnézést kérni és gratulálni ahhoz, hogy Albert bácsi munkásságáért tavaly ősszel átvehette a Széchenyi Ödön Emlékplakettet. ■ Épül, szépül a kórház Parádfürdö A Parádfürdői Állami Kórház szemmel láthatóan napról napra épül, szépül. Az itt kezelt betegek szinte kivétel nélkül elégedettek az ellátás színvonalával. A nagy múltú gyógykomplexumban a gyógyító munka mellett az elmúlt hónapokban számos korszerűsítést hajtottak végre a szakemberek. Dr. Zámbó László az intézmény igazgatója egyebek mellett arról tájékoztatta lapunkat, hogy a közelmúltban készült el a konyha teljes felújítása, amely ily módon tökéletesen megfelel a HACCP minőségbiztosítási rendszer szigorú feltételeinek. A napokban adták át azt a korszerű váróhelyiséget is, amely mintegy 10 millió forintos beruházás eredménye. Sikerült kialakítani új, kulturált masszírozóhelyiségeket is, a hidroterápiás részlegben pedig a nyílászárókat cserélték ki. A múlt héten láttak hozzá a nővérek végleges öltözőjének kialakításához, amely napokon belül használhatóvá válik. A tervek között szerepel egy olyan beruházás, amelyet főként pályázati pénzekből szeremének megvalósítani. Kedvező elbírálás esetén a kórház előtere teljesen megújulna. Az új bejárati rész mellett átépítenék a portát, a jelenlegi büfé helyére pedig egy betegek számára hozzáférhető könyvtári részleg, valamint Internet-sarok kerülne. Tervezik továbbá az intézmény számítógépes hálózatának korszerűsítését, a nővérhívórendszer megújítását. Ebben a hónapban nyújtják be a pályázatokat a mozgássérültek közlekedésé segítő akadálymentes feljárókra, a régi fűtés- rendszer teljes körű korszerűsítésére, valamint új konyhatechnikai eszközök beszerzésére. Az igazgató elmondása szerint az intézményben dolgozók szakmai teljesítménye rendkívül jónak mondható, meghaladja a 90 százalékot. A belföldi gyógyhelyek közül már most is előkelő helyet foglal el a parádfürdői, s ha a híreknek hinni lehet, jelenleg tárcaszintű tárgyalások folynak arról, hogy miként lehetne külföldön is egyre népszerűbbé és ismertebbé tenni az itteni szolgáltatásokat. A remények szerint rövid időn belül a német és a hoüand vendégek kedvelt célpontja lehet a festői környezetben található kórház. ibartai Színvonalas nemzetközi kórustalálkozó Felvételünk a házigazda szerepét betöltő Mátrai Visszhangok Vegyeskar produkciójáról készült __________________________■ Re csk Nemcsak a megújuló természet - a virágzó gyümölcsfák, díszcserjék, tavaszi virágok — okozott örömöt az elmúlt hét végén Recsk nagyközség lakosságának, hanem egy olyan rangos kulturális rendezvény is, amilyenre eddig térségünkben nem volt példa. A „Mátrai Visszhangok” recski vegyes kar tagjai egy Kárpát-medencei nemzetközi kórustalálkozó megrendezését tervezték már az elmúlt esztendőben. Az ötletet az adta, hogy 2002-ben a Kárpát-medencei „Seprődi János” kórusszövetség meghívta a recski vegyes kart Erdélybe — Aranyosegerbegy- re - egy hasonló rendezvényre. Több hónapos szervező- és szakmai munka eredményeként április 26-án a „Fúj, süvölt a Mátra szele” Nemzetközi Kórustalálkozó kezdetét vette Recsken. A találkozó célja az volt, hogy a Kodály Zoltán és Bartók Béla országában élők, határon innen és túl életben tartsák, ápolják a magyar zenei életet, a zenei hagyományokat, a kórusok megismertessék és méltóképpen megszólaltassák a zenei világ nagyjait. Az összejövetel alkalmat teremtett a külhoni és hazai kórusok megismerkedésére is, és arra, hogy a résztvevők barátságot köthessenek. A határon túlról érkezett a bácskai Királyhatalom „Parlando” Népdalköre, karvezető: Tolnay Ilon, az erdélyi Aranyosegerbegy Református Énekkar, karvezető: Balázs Győző Balázs, elnök: Bíró Sámuel, a szlovákiai Fülek „Melódia” Női kara, karvezető: Janusek Ágnes, elnök: Agócs Mária, az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület Vegyeskórusa, karvezető: Bordás Mária, elnök: Mészáros Ilona, a Magyar Kultúra lovagja. Heves megyéből érkeztek a besenyőtelki „Reverinda” Női kar, karvezető: Bocsi Krisztina, az egri „Andante” Kamarakórus, karvezető: Király Katalin, a kömlői Női Kar, karvezető: Dr. Körösi Jánosné, a recski „Mátrai Visszhangok” Vegyeskar, karvezető: Spiczmüller Ákos. A találkozó a helyi római katolikus templomban kezdődött ökumenikus istentisztelettel, ahol a kórusok egy-egy egyházi jellegű művet szólaltattak meg. Ezt követte a közel 200 kórustag felvonulása a község főutcáján a „Bányász” Művelődési Házig, ahol kezdetét vette a kórusok igazi bemutatkozása. A kórustalálkozót ünnepi beszédével Recsk nagyközség polgármestere - Holló Imre úr - nyitotta meg. Minden résztvevő 15-18 percben színvonalas és szakmailag igényes kórusműveket mutatott be. Záróbeszédet mondott Nagy Ferenc úr a „Seprődi János” Kórusszövetség elnöke. A műsor keretében került sor az emléklapok, emlékszalagok és ajándékok átadására is. A kicsinek bizonyuló, zsúfolásig megtelt nézőtéren ülő közönség színvonalas zenei programot hallhatott és lélekben gazdagabban, maradandó élménnyel távozott. A közel száz, határon túlról érkezett kórustagot a recski lakosok látták vendégül három napig. A házigazdák meleg szeretet ével fogadták őket otthonukba és mindent megtettek azért, hogy a vendégek érezzék: otthonról, hazajöttek. Recsk nagyközség lakossága ezzel is bizonyította, hogy településünk nemcsak a hírhedt munkatáborról, hanem vendégszeretetéről és zenei kultúránk ápolásáról is híressé válhat. dr. sófaalvi antal
