Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-22 / 118. szám
■■■■ 2003. Május 22., csütörtök EURÓPA I UNIÓ 11. OLDAL AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Munkavállalás és nyugdíj Az uniós csatlakozás kapcsán felvetődő leggyakoribb kérdések között szerepel, hogy mi várható a külföldi munkavállalás terén az EU-tagsággal, milyen feltételekkel lehet munkát vállalni, hogyan alakul a nyugdíjak, illetve a nyugdíjasok helyzete, és hogyan érinti a szociális ellátásokat. Szabad, mozgás az Európai Unióban A személyek szabad mozgásának köszönhetően bármelyikünk hivatalos formaságok nélkül átlépheti az EU belső határait. Ha például turistaként látogatunk valamelyik EU-tagországba, nem érdeklődhetnek utazásunk célja és időtartama, vagy a rendelkezésünkre álló pénz mennyisége felől. Bizonyos feltételek mellett szabadon telepedhetünk le minden tagállamban, azaz hosszabb időre is elmehetünk egy másik országba tanulni, dolgozni, vagy egyéni vállalkozóként próbálhatunk szerencsét. Az EU-csatlakozás után külön kikötéseket nem írhat elő számunkra egyetlen tagállam sem, ehelyett egységes feltételekkel kell biztosítania letelepedésünket, tanulásunkat, vállalkozásunkat. EU-polgár: közös jogokkal Minden uniós polgárnak joga van szabadon mozogni, utazni és letelepedni a többi tagállamban. A részletszabályokból ugyanakkor kiderül, hogy csupán a határok hivatalos formaságok nélküli átlépése jár mindenkinek. -A letelepedés a szerint biztosított az EU-állampolgároknak (és rajtuk keresztül családtagjaiknak), hogy ki milyen céllal utazik a másik tagországba: dolgozni, tanulni, vállalkozni vagy nyugdíjasként élni. A szabad letelepedést tehát az unió a különböző csoportoknak más-más feltételekkel teszi lehetővé. A munkakeresésben az EURES-rendszer (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) is segítséget nyújt. Ez a munkaerő-közvetítési rendszer egyrészt egy adatbázis, a tagországokban fellelhető üres álláshelyekkel (meghatározott foglalkozások esetén), másrészt általános információkat tartalmaz a tagállamokról és a helyi munkakörnyezetről (a munkajogi, adójogi és szociális szabályozásról). A rendszer hatékonyabb működését segítik az EURES-tanác- sadók is, akik az EURES-irodákban munka- közvetítőként, pályaorientációs tanácsadóként segítik a munkát keresőket. Munkakeresők útja Ha a munkakeresés sikerrel járt, akkor következhet az engedélyek beszerzése. A jelenlegi EU-szabályok szerint egy EU-polgár munkavállalási engedély nélkül dolgozhat, de ha három hónapnál hosszabb időre szeretne elhelyezkedni, akkor tartózkodási engedélyt kell kérnie. A tartózkodási engedélyt automatikusan megkapja, kiadását csupán két esetben tagadhatja meg a tagorA MINIMÁLBÉREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Fiatalok és idősek a szociálisabb Európában Ország Havi minimálbér Hazai minieuróbán forintban málbér %-ban Belgium 1163 284 935 570,0 Görögország 473 115 885 231,8 Spanyolország 516 126 885 252,9 Franciaország 1126 275 870 551,9 Írország 1009 247 205 494,6 Luxemburg 1290 316 050 632,3 Hollandia 1207 295 715 591,6 Portugália 406 99 470 199,0 Nagy-Britannia 1124 275 380 550,9 Magyarország 204 50 000 100,0 forrás: Eurostat, VG-számítás szág: 1. Ha az illető belépése és ott-tartóz- kodása az ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti (az engedélykérő például meghatározott fertőző betegségben szenved). 2. Ha olyan munkahelyre pályázik, amelyet csak az adott ország állampolgárai tölthetnek be. (Ezek kizárólag olyan foglalkozások lehetnek, amelyek az állami közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak, például bírók, ügyészek, minisztériumokban dolgozó nem fizikai alkalmazottak.) Egyéni vállalkozók az EU-ban A munkavállaláshoz hasonló az egyéni vállalkozóként igényelt tartózkodási engedély. Az EU-ban is elsődlegesen a polgár feladata a munkakeresés és a megfelelő állás megtalálása. A tagállamnak biztosítania Átlagos bruttó órabér egyes európai városokban (2000, dollár) Koppenhága Luxembourg Frankfurt Brüsszel Berlin London Bécs Amszterdam Dublin Párizs Helsinki Milánó Barcelona Madrid Athén Lisszabon Varsó Budapest 18.40 14.40 14.40 14,10 14,00 12,80 12.70 12.70 11,60 11.40 10,90 9.30 7,50 7.40 6.30 5.40 2,20 1.30 kell, hogy az oda érkező uniós állampolgár ugyanolyan feltételekkel válthassa ki a vállalkozói igazolványát, mint saját állampolgárai. A kiindulópont, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni: nem kaphat kevesebb fizetést és nem lehetnek mások a munkavégzés feltételei, mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott tagországi állampolgárnak. Az uniós szabályok szerint a házastárs minden további nélkül vállalhat munkát, ha a munkakeresés során igazolja, hogy EU-állampolgár, illetve egy EU-állampolgár családtagja. Nyugdíjak, bérek _\ A nyugdíjak és keresetek össze- . ge ilyeténképpen a belépés után M sem emelkedik majd meg, ha- a nem az ország gazdasági fejlődé- se, teljesítményének növekedése arányában zárkózik föl és éri el az EU átlagjövedelmét. Ez a folyamat kedvező esetben 10-15 év alatt végbemehet, amihez viszont a csatlakozás jó alapot teremt. A magyar EU-csatlakozás után várható, hogy Nyugat-Európából települnek hozzánk nyugdíjasok, és a számukra kedvezőbb megélhetési költségek miatt nálunk költik el a nyugdíjukat, ami az országnak és a magyar állampolgároknak is bevételt jelent. Szociális ellátások Az egészségügyi ellátó rendszert, a különféle szociális juttatásokat mindig az adott ország (EU-s tagország) alakítja ki. Egységes európai szociális biztonsági rendszer (pl. egységes egészségbiztosítási vagy nyugdíjrendszer) még nem jött létre, a tagállami rendszerek máig fennmaradt különbözősége tükrözi az eltérő hagyományokat és az eltérő gazdasági fejlettségi szinteket is. Egységes rendszer helyett inkább olyan módszert kerestek, amellyel biztosíthatják, hogy a tagországokban kölcsönösen hozzáférhetőek legyenek ezek a szolgáltatások. Ezeket a jogokat nemcsak a munka- vállalóknak, vállalkozóknak és családtagjaiknak, hanem a diákoknak és a nyugdíjasoknak is biztosítják az EU-szabályok. Ha turistaként járunk egy másik országban, sürgősségi ellátást anélkül is igényelhetünk, hogy fizetnénk érte, ha a megfelelő formanyomtatványt bemutatjuk. Határtalan juttatás Az európai szabályozás egy munkavállalónak, vállalkozónak, nyugdíjasnak, diáknak, ezek családtagjainak vagy egyébként biztosított személyeknek lehetővé teszi a nemzeti juttatás igénybevételét egy másik tagállamban. Betegség, anyaság, munka- nélküliség, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén, továbbá az öregségi, rokkantsági, családi és a hátramaradottaknak járó juttatásoknál. A munkavállaló jogosult az úgynevezett szociális előnyökre is, mint például a nagycsaládosoknak biztosított vasúti kedvezmény, a gyermekszületéskor nyújtott kedvezményes kölcsön vagy a munkahelyi továbbképzésben való részvétel. Diplomák elismerése Az európai szabályozás a diplomák kölcsönös elismerésének rendszerével is próbál segíteni a munkaerő szabad áramlásában. A legtöbbször elkerülhető a honosítás és a kiegészítő különbözeti feltételek teljesítése. Az uniós szabályok szerint a tagországoknak a saját állami képesítés- . sei egyenértékűnek kell elismer- W niük a másik tagországban szerzett képesítést. Ez a rendszer csak akkor működik, ha valaki azért akarja elismertetni a diplomáját, mert a tevékenységet, amelynek gyakorlására a diploma feljogosítja, egy másik tagországban gyakorolni szeretné. Ha továbbtanulni szeretne, akkor továbbra is az adott ország belső előírásait kell követnie. A diplomák elismerése automatikus a következő szakmák esetében: orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő, építész és ügyvéd. Egy orvosnak például elég bemutatnia a Magyarországon szerzett diplomáját, ezzel Hollandiában is minden további nélkül elkezdhet dolgozni, és még holland nyelvvizsgát sem írhatnak neki elő. A többi, legalább hároméves képzésben megszerzett felsőoktatási képesítést is el kell ismerni az EU szabályozása alapján, ám ezeknél az okleveleknél a tagállamok a munkavállalót alkalmassági tesztnek vagy meghatározott kiegészítő képzésnek vethetik alá, ha a bemutatott diploma alapján a tanultakban nagy eltérés mutatkozik. Hasonló kiegyenlítő szabályok léteznek a középiskolai képzés, a szakképzés és az egy évnél rövidebb, felsőfokú képzést adó tanfolyamok esetében is. KOVÁCS JANOS Bér, színvonal Azon senki se lepődik meg, ha Brüsszelben, az Európai Unió igazgatási és bürokratikus centrumában a marokkói taxis ujjai arab zene ütemére dobolnak a kormányon, ha olasz pincér szolgál föl francia előételt, vagy török származású eladókisasszony kódolja be tételeinket a pénztárgépbe. A fenti munkavállalók, illetve szüleik nem mind született belgák. Rokonaik, egyéb felmenőik, netán ők maguk is a munkaerő-ínséges és a fejlődés lázában égő s gyarapodó Nyugat-Európába a múlt század ötvenes éveitől kezdve vándoroltak be nagyobb tömegekben. Ha eljátszunk a gondolattal, és feltételezzük, hogy nincs a kontinenst fizikailag is két részre osztó választóvonal, a két világrend több évtizedes szembenállása, akkor azt is elképzelhetjük, hogy a nyugati munkaerőhiányt nem az egykori gyarmatokról, valamint Dél-Európából - spanyol, olasz, portugál - származó friss erőkkel kívánták volna betölteni, hanem - egy részét legalábbis - a vállalkozó kedvű kelet-európai - lengyel, cseh, szlovák, magyar, román stb. - munkavállalókkal. S akkor ma Brüsszelben, akárcsak Nyugat-Európa más nagyvárosaiban, nem török, arab negyedekről, mecsetekről és Korán-iskolákról beszélnénk, hanem idegenbe szakadt magyar kolóniákról például. Ez az idő és történelmi körülmény azonban láthatóan elmúlt, és várhatóan nem is igen tér vissza. Ma már inkább félnek arrafelé az ismeretlen munkavállalótól, semhogy, mint korábban, tárt karokkal fogadnák. A brüsszeli bürokráciát leszámítva várhatóan nem lesz népes új magyar kolónia egyetlen nyugat-európai nagyvárosban sem. Jelentős hazai tömegek tartós megtelepedésére kicsi az esély. Még akkor is, ha az Unió teljes jogú tagjaként hamarosan bárhol — egyes tagországok ideiglenes korlátozásait nem számítva - mi is szabadon munkát vállalhatunk majd ezen a közös földön és munkaerőpiacon. Egyes jelenlegi tagállamok félelme teljességgel alaptalan attól, hogy az újonnan csatlakozó országok munkavállalói majd elárasztják a gazdagabb térséget. Sajnos ehhez zömében nem pusztán a fogadó fél készsége és igénye nincs meg, de a mi oldalunkon a nyelvtudás, a helyismeret és a szakértelem, és sokszor igen, a vállalkozó kedv is hiányzik. Míg ugyanis nálunk az országon belüli mobilitás is hiányzik, nem egyik országból a másikba, de - megfelelő feltételek hiányában, pl. lakás - egyik megyéből a másikba sem igen vándorol át a munkaerő, addig a közeljövőben nem lehet ebben jelentősen mást várni az Unión belül sem. Vagyis: a magyar állampolgárok túlnyomó többsége ezután is hazai földön fogja keresni megélhetését, s azt szeretné, ha ez a föld kínálná számára a boldogulást. Hogy az Európai Unió tagságijával kezében se kelljen máshová mennie. Ehhez persze több bér is szükségeltetik, és jobb színvonalú, termelékenyebb munka, erősebb gazdaság. Még akkor is igaz ez, ha a kontinens gazdagabbik és jómódúbb felén nem dolgoznak annyival jobban és többet az emberek, mint ahogyan az a bérek és jövedelmek, valamint az életszínvonal általunk elérni vágyott nagyságában megmutatkozik. Azért persze él az a remény is, hogy a nyitott kapukon keresztül munkánkkal, szorgalmunkkal és szaktudásunkkal tényleg meghódítsuk végre Európát. Fékek és korlátok A munkavállalásnál a jelenlegi tagországok egy részénél tapasztalható félelmek miatt a csatlakozási szerződés érintett fejezetébe ideiglenes fékeket és korlátokat építettek be. Ezek meghatározott országokra és meghatározott ideig érvényesek. Ideiglenes korlátok A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született, amely szerint az egyes tagállamok a szabad munkavállalást legfeljebb hét évre korlátozhatják. Ebben az átmeneti időszakban a tagországok továbbra is előírhatják, hogy a magyar munkavállalóknak munkavállalási engedélyt kell beszerezniük, de egy-egy tagállam úgy is dönthet, hogy egyáltalán nem korlátozza a szabad munkavállalást. A csatlakozás utáni ötödik év végétől pedig már csak akkor lehet fenntartani esetleges korlátozó szabályokat, ha igazolják, hogy a magyar munkavállalók komolyan veszélyeztetik a munkaerőpiacot. Svédország, Dánia, Írország, Nagy-Britannia és Spanyolország máris úgy nyilatkozott, hogy a csatlakozás pillanatában megnyitja munkaerőpiacát a magyar munka- vállalók előtt, vagyis a csatlakozás után, egy regisztrációt követően, várhatóan szabadon dolgozhatunk majd ezekben az országokban. Átmeneti időszak Az átmeneti időszak alkalmazását Magyarország csak bizonyos feltételekkel fogadta el. Ezek közül a legfontosabb, hogy a korlátozás ellenére a magyar állampolgárok munkavállalási lehetőségeinek javulnia kell. További feltétel, hogy a korlátozást választó tagországokban is előnyben kell részesíteni a magyar munkavállalókat a nem EU-tagállambeli munkakeresőkkel szemben. Vagyis, ha egy munkahelyre jelentkezik egy magyar és egy horvát munkavállaló, akkor a magyar igénylőnek kell a munka- vállalási engedélyt előbb kiadni. Magyarország a megállapodás szerint egyenértékű korlátozásokat alkalmazhat azon tagállamok munkavállalóival szemben, amelyek korlátozásokat tartanak fenn Magyarország viszonylatában. A velünk együtt csatlakozó országok tekintetében az alaphelyzet az, hogy kölcsönösen beengedjük egymás munkavállalóit, de ha egy esetleges nagyobb mértékű beáramlás veszélyeztetné a munkaerő-piacunkat valamelyik országból, akkor átmenetileg visszaállíthatjuk a korlátozó szabályokat, vagyis újból bevezethetjük az engedélyezési eljárást. Az EU által kért átmenet ösz- szefoglalva csak azt jelenti, hogy a jelenlegi tagországok még maximum hét évig eldönthetik, hogy munkavállalási engedéllyel vagy anélkül engedik be a magyar munkavállalókat, minden egyéb más esetben nem lesz és nem is lehet különbség egy magyar állampolgárságú munkavállaló és egy jelenlegi tagállam munkavállalója között. Az egyéni vállalkozók esetében pedig semmi különbség nem lehet. ■
