Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-21 / 117. szám
6. OLDAL 2003. Május 21., szerda S Z E N T D 0 IM 0 N K 0 S SZENTDOMONKOS Polgármester: Sipos József Alpolgármester: Csirmaz József Jegyző: dr. Maczkó Ferenc A képviselő-testület tagjai: Csirmaz László, Kalász Tamás, Kovács László, Sipos András Kisebbségi önkormányzat Elnök: Zámbó Ernő. Tagok: Kökény Aladár, ifi. Radics Zoltán Községháza címe: 3259 Szentdomonkos, Szabadság út 48. Telefon/fax: 36/367-007 Ügyfélfogadás: mindennap 8-16 óráig Lakosságszám: 565 fő 0-3 éves: 23 fő 4-5 éves: 8 fő 6-14 éves: 69 fő 15-18 éves: 42 fő 19-62 éves: 314 fő 63 év felett: 109 fő Vállalkozások száma: 30 • Civilszervezetek: • Petőfi Sándor Szabadidős Társaság Vezetője: Vmcze András Jeles napok: • Augusztus első vasárnapja Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 367-740 • Általános Iskola: 367-009 • Postaügynökség: 367-187 Földrajzi elhelyezkedés: Szentdomonkos a megye északi határához közel, a Pétervásárai dombságon, Pétervásárától 12 kilométerre, északkeletre fekvő település. Természetes növényzetét égerligetek, cseres tölgyesek, bükkösök valamint kaszálórétek alkotják. Állatvi- - lága nagy-és kisvadakból áll. Erdőterülete 53 százalék, talaja barna erdőtalaj. Történeti múlt: Neve először Scenthdomun- kus alakban jelent meg. A XV. század közepén a Rédey, Varjú, Szentdomonkosi és Oláh családok voltak a birtokosai. A XX. század első felében a pétervásárai járáshoz tartozó Tama-patak mellett fekvő kisközség volt, melyhez Szőke és Tipászó nevű puszták tartoztak. Tiszta katolikus településként tartották nyilván, anyaegyháza Bükkszent- erzsébeten volt. Kulturális emlékek: Templomát Hunyady János földesúr építtette 1734-ben. 1833-36 között Grassal- kovich kegyúr állíttatta helyre Mózer Mihály kőműves mesterrel. A falu nyugati részén áll, egyhajós barokk templom szentélye és sekrestyéje megőrizte XVI. századi magját. Felújítására 1996-ban került sor. Csapatmunkával a közösségért A falu barokk templomát 1996-ban újították fel fotós perl märton Sipos József, a község polgármestere a rendszer- váltást követően kapott felkérést a lakosságtól, hogy jelöltesse magát a polgármesteri tisztségre:- Korábban a helyi téeszben dolgoztam középvezetőként, így nem volt tapasztalatom a községirányításban. Az elém dobott kesztyűt azonban felvettem, s immár 13 éve képviselem Szentdomonkost polgármesterként. Hogy az elmúlt időszak mennyire volt eredményes, azt a lakosság tudja megítélni. Egy biztos, terveink mindig a realitás talaján fogalmazódtak meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy csak a rendelkezésünkre álló eszközökkel gazdálkodhatunk, épp ezért az itt élőknek lassú, de biztos fejlődést ígértem. Eddig elért eredményeink nagyrészt a képviselő-testület közös összefogásának, a csapatmunkának köszönhetők. Fontosnak tartom, hogy az alapvető infrastruktúra kiépült a faluban, s hogy idén novemberre a szennyvízberuházás is befejeződik. Nem elhanyagolható az sem, hogy miközben sok településen meg kell szüntetni a kis iskolákat, az alsó tagozatos gyermekeink helyben tanulhatnak. A nagyobbak Tamaleleszen folytatják tanulmányaikat, az óvodásokról pedig a szomszédos Bükkszenterzsé- beten gondoskodnak. Pozitívumként említhetem, hogy a munkanélküliség ellenére nincs ellátatlan család a faluban. A diákok beiskolázási támogatásban részesülnek, az idősebbeknek minden évben szervezünk összejövetelt.- Sokat változott a község arculata az elmúlt években...- A kornak megfelelően itt is lassan megszűntek a kisparaszti gazdaságok, s egyre inkább az idegenforgalmi fejlesztések felé terelődött a figyelem. A faluban két család is falusi turizmusra rendezkedett be. Szentdomonkos befogadó község. Az emberek barátságosak és közvetlenek, ezért hétvégi házakat is szívesen vásárolnak itt a pihenni vágyó emberek. A településen kisebbségi önkormányzat is működik. Arra törekszünk, hogy a cigány kisebbség is elfogadja a község írott s íratlan szabályait. Velük együtt szeretnénk elérni, hogy a község minél szebb és vonzóbb legyen mind az itt élők, mind az erre já- ró idegenek számára. _____________________■ M unkahelyek kellenének Zámbó Ernő a háromtagú cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként 33 romacsaládot képvisel. Mint mondja, nincsenek könnyű helyzetben, mivel helyben és a környéken nincs munkalehetőség, így jobbára segélyekből, a gyermekek után járó családi pótlékból próbálják eltartani magukat a népes romacsaládok:- Az idei költségvetésünk 680 ezer forint. Ez az összeg nagyon kevés ahhoz, hogy a családok életkörülményein javíthassunk. Márpedig erre lenne a legnagyobb szükség. Sokan beszélnek arról, hogy pályázatok útján lehetne pénzt nyerni, de mi sajnos ehhez sem nagyon értünk és a feltételeink sincsenek meg. Az sem köny- nyíti meg a helyzetünket, hogy az országos vezetés is eléggé megosztott, így számunkra sincs egyértelmű, követhető irányvonal. Szomorú, hogy a romapolitikusok is egymás lejáratására törekednek, ahelyett, hogy bennünket segítenének. Szerencsére itt helyben jó a kapcsolatunk a települési önkormányzattal, s különösen fontos számunkra, hogy az iskolában kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekeinkre. Sokat segítenek a beiskolázásban, és a kicsik felzárkóztatásában. A legnagyobb gondunk talán az, hogy az óvodás gyermekekkel elég körülményes átjutni Bükkszenterzsébetre. Főként télen és az esősebb napokon nehéz közlekedni. A buszok nem állnak meg, így kerékpárral, vagy gyalogosan próbálnak a szülők átjutni a több kilométerre lévő intézménybe. Hiába próbáltunk a Volánnal tárgyalni, nem értünk el eredményt. így abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogyha itthon maradnak a gyerekek a rossz időjárás miatt, akkor felelősségre vonják a szülőket. Minderre megoldás lenne, ha a családfők munkát és megélhetést találnának a környéken, hiszen több jövedelemből ezeket a gondokat is meg lehetne oldani. Erre azonban nincs ígéret, így egyelőre - úgy tű- nik - marad ez az állapot. ■ Az olimpiai bajnok A faluban élők rendkívül büszkék a birkózó olimpikonra, Sike Andrásra, aki az 1988-as szöuli nyári olimpiai játékokon aranyérmet szerzett az 57 kilogrammos súlycsoportban. A jeles sportoló jelenleg Budapesten él és a Ferencvárosi TC birkózó szakosztálya, valamint a magyar utánpótlás-vá- lógatott vezető edzője. Amikor arra kértük, beszéljen szentdomonkosi kötődéséről, gyermekkori emlékeiről, szívesen állt rendelkezésünkre:- Mindössze hétéves koromig laktunk Szentdomonkoson, de életem egyik legszebb és legemlékezetesebb időszaka volt ez. Akkoriban még a nagyszüleien is éltek, akiket nagyon szerettem. Gyermekkoromban sokat csavarogtunk a környékbeli erdőkben a barátaimmal. Igazi nagy kalandok voltak ezek. A mai napig szívesen járok vissza a faluba, hiszen édesanyám és édesapám rokonai közül ma is sokan itt élnek. A legutóbb az tűnt fel, hogy alaposan fel vannak túrva a falu utcái, mivel folyik a szennyvízcsatorna-hálózat kialakítása. Azt kívánom a szent- domonkosiaknak, hogy minél előbb készüljön el ez a nagy beruházás és utána állítsák helyre az utakat, járdákat, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba_________________■ Integráltan oktatnak A helyi általános iskola 1-4. osztályában jelenleg 32 diák tanul két pedagógus irányításával, két összevont csoportban. Sike Bamabásné, az intézmény vezetője évek óta vallja, hogy az oktatásnak ez a formája nem jelent hátrányt a nebulók számára, ha felkészülten, párhuzamos óravazetéssel, jó szervezéssel dolgoznak a tanítók. Mindemellett korszerű szemléltető eszközök, számítógépek segítik a gyermekek munkáját, az idegen nyelvi képzést pedig egy óraadó pedagógus biztosítja a negyedikeseknek.- Gondunk, hogy lassan kinőjük az iskolát, hiszen jövőre még több gyermekünk lesz, s a tanulók létszáma várhatóan a későbbiekben sem csökken. Munkánkat nehezíti az a körülmény is, hogy évek óta sok olyan gyermek kerül az első osztályba, akik még éretlenek az iskolai életre. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az integrált oktatás a mi iskolánkban nem új oktatáspolitikai fogalom. Voltak olyan évek, amikor érzékszervi fogyatékos gyermek oktatását is vállaltuk. Úgy gondolom, hogy a kis iskolában is lehet és kell olyan feltételeket teremteni, hogy a gyermekek felső tagozatba kerülve ne legyenek hátrányban osztott csoportból jövő társaikkal szemben. Jelenleg tanulóink 65 százaléka szorul folyamatos felzárkóztatásra, ezen belül többségük speciális fejlesztésre. Épp ezért nem odázható tovább egy fejlesztő pedagógus alkalmazása. Mindezek mellett a tehetséggondozásra is figyelnünk kell, ezért főként a 3-4. osztályban sok lehetőséget biztosítunk a versenyekre, amelyeken szép eredményeket érnek el tanulóink. Az ünnepeinkre való felkészülés, hagyományaink ápolása is az iskolai nevelés céljait szolgálja. A szülőkkel jó a kapcsolatunk. Időnként előfordulnak súrlódások, de ezeket emberséggel, kellő optimizmussal mindig meg lehet oldani - fejezi be mondandóját az igazgatónő. A kis iskolában korszerű számítástechnikai eszközök segítik a hatékonyabb tanulást és felzárkózást ____________' ___fotó: perl mártom ^ ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Király Sándorné Sike Ignác ADMINISZTRÁTOR NYUGDÍJAS Gyetvainé Csirmaz Andrea Szőke János VÁLLALKOZÓ NYUGDÍJAS ERDÉSZ Hajdú Antalné HIVATALSEGÉD- Itt születtem és éltem le az életemet, így szeretem a falut. Sajnos az elmúlt 10-15 évben erős hanyatlásnak indult a település. Mivel a környező munkahelyek sorra megszűntek, ezzel egyenes arányban nőtt a munkanélküliség. Ez mindenre rányomja a bélyegét. Sok a tétlenül tébláboló, életerős ember, és a közbiztonsággal is baj van. A polgármesteri hivatalba az elmúlt egy-két évben két alkalommal törtek be, és vittek magukkal mindent, ami mozdítható. Ilyen körülmények között a gyermekeink sem maradnak itt. Aki boldogulni akar, az elhagyja a falut, így szép lassan elöregszik a település.- 1953-tól 1984-ig a Borsodná- dasdi Lemezgyárban dolgoztam kohászként. Onnan mentem nyugdíjba is. Akkoriban keményen kellett dolgozni, hiszen a teljesítménytől függően kaptunk fizetést. Három műszakban alkalmaztak és sokszor a munka után sem pihentem, mivel otthon is vállaltam pluszmunkákat. Nem volt más választásom, mivel a gyermekeimet tisztességgel akartam félnevelni. Mindezt nem panaszképpen mondom, sokkal inkább azért, mert a mai világban azt tartom a legnagyobb bajnak, hogy aki dolgozni akar, az sem tud, mivel nincs a környéken munkahely.- Én nagyon szeretek itt élni. Csendes, barátságos, szép falu Szentdomonkos. Az igazság azonban az, hogy a környéken nem köny- nyű állást szerezni. Szerencse és kitartás is kell ahhoz, hogy valaki itt boldoguljon, és a lehetőséget is meg kell találni. Nekünk ez sikerült. Jól működő vállalkozásunk van Bükkszenterzsébeten, ahol ipari csomagolóládák gyártásával foglalkozunk. Én a leginkább a szórakozási lehetőséget hiányolom. Ha egy kicsit ki akarunk kapcsolódni, a legközelebb Egerben, esetleg Pétervásárán tehetjük ezt meg. A környék szépsége azonban sok mindenért kárpótol bennünket. 1956-ban kerültem ide Szentdomonkosra Tiszaroffi születésű vagyok, így az Alföldön nőttem fel. Természetkedvelő tanárom hatására végeztem erdésztanulóként Sopronban, s úgy pályáztam meg az itteni erdészet vezetését. Akkoriban térképen kellett megkeresnem, hol található a község. A választás azonban jónak bizonyult. Itt telepedtem le, itt nősültem meg, s alapítottam családot. Ennyi év után úgy érzem, hogy befogadtak az itt élők. Örülök annak, hogy mára minden közmű kiépült, és komfortosabbá vált az életünk, bár ez nem kevés pénzébe került a lakosságnak. Békés nyugdíjasévekre vágyom.- Tősgyökeres szentdomonkosi vagyok, így mindig is ragaszkodtam a faluhoz. A hetvenes években csupán 3 évre kerültem el innen Budapestre tanulni, de akkor is mindig honvágyam volt. Nem kívánkozom el innen sehová. A fiam a szomszédos településen dolgozik egy vállalkozásban, a lányom pedig a visontai erőműben tolmács. Én elégedett vagyok az itteni körülményekkel. Barátságos emberek élnek itt, békében, nyugalomban telnek a napjaink. Én is úgy gondolom, hogy a munkalehetőség hiányzik a legjobban. Fontos lenne, hogy a fiatalok is megtalálják itt helyben a számításukat, hogy itt alapíthassanak családot.
