Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-17 / 114. szám
10. OLDAL 2003. Május 17., szombat Nulla dies sine linea - Nem telhet el nap vonal nélkül. Ez a latin mondás szolgálhat mottójául Balog Kálmán legújabb kiállításának. A képjegyzetekkel „teleírt” naptárlapok a rajzot, mint a művészet mesterségbeli alapját, méltó helyre emelik. A rajzot, amely a művészetben a napi munka, a kitartó felkészülés metaforája. Mert művésznek lenni nemcsak elhatározás kérdése. Mindezt Szeifert Judit művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat szerkesztője mondta a tárlatnyitón. Maga a kiállítás anyaga sajátos Balog Kálmán-kitaláció: egy tavaszi napon elhatározta, hogy egy éven keresztül mindennap készít egy rajzot.- Érdekesnek találtam a hirtelen jött ötletet. Egyrészt napi munkára akartam kötelezni magamat, másrészt kíváncsi voltam, hogy lesz-e bennem kitartás a napi rajzoláshoz. Sokszor fáradt voltam, vagy egyszerűen nem volt kedvem leülni a rajzlap elé, ám a fogadalom mindig erősebbnek bizonyult az elhárító önmentegetőzésnél. Ahogy teltek a napok, úgy kezdtem egyre jobban megszeretni az összegyűlő anyagot. Később már tudtam, hogy összeáll az egész évi termés. Az Apáczai-díjas Kömyeiné Gere Zsuzsa, a vizuális kultúrára nevelés országos szakértője többek között így ir a Moldvay Győző Galériában kiállított rajzokat igényes szerkesztésben összefogó katalógus [Bocsa Tibor munkája) előszavában: „Akinek olyan szerencséje lesz, hogy elmélyülten tanulmányozhatja ezt a sajátos ember-krónikát, úgy érezheti, hogy rendkívüli élményben van része: egy másik ember engedi magához olyan közelségbe, amire semmilyen más módon nem nyílik lehetőség. Ez a mű egyéni vallomás, mégis általános értékeket képvisel azzal, hogy megosztja magát velünk, alkalmat ad együttérzésre, arra, hogy saját belső világunkkal rezonáljunk, közösséget vállaljunk, rádöbbenjünk, hogy 'hétköznapi ember' mivoltunkban nem vagyunk egyedül.” Curriculum vitae Gyöngyös szülöttje Balog Kálmán. A hatvani Bajza gimnáziumban érettségizett, majd Jászberényben rajz-közművelődés szakkollégiumi tanítói diplomát szerzett. Máté György szobrászművész tanítványa volt. Mesterei között említi a képzőművészeti Egy év rajzai, és ami mögöttük van főiskola tanárát, Rátonyi József szobrászművészt, de a hatvani kötődésű Pálffy Katalint is. Tizenhárom éve dolgozik a Rajztanárok Siroki Alkotóműhelyében, számos egyéni és csoportos kiállításon van már túl itthon és külhonban. Hatvani és egri középületekben találhatók domborművei. Alkotómunkája mellett a hatvani Lesznai Anna Óvoda és Általános Iskola rajz-vi- zuális kultúra tanára. Oktatómunkájának nemcsak napi sikerei vannak, ugyanis hatására már több egykori kisdiákja számára vált a művészet figyelemre méltó kifejező- eszközzé. Egykori tanítványai közül talán a legismertebb Baranyi Vilmos, aki jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola diákja, aki már több művészeti díjat is kapott. Baranyi azt vallja, hogy Balog Kálmán hatására kezdett el rajzolni, majd festeni tizenkilenc éves korában, amikor már úgy látta, hogy nem lehet különösebb célja az életének. Az emlékmű Balog Kálmán jelenleg Hatvány Irén emlékművén dolgozik. A Grassalkovich-kastély egykori lakója jótékonykodása révén vált ismerté. Saját költségén ötven csecsemőt befogadó otthont rendezett be és tartott fenn, s minden lehető alkalommal igyekezett enyhíteni a nyomort. Felújíttatta a római katolikus templomot, segítette az irodalmi és művészeti élet terén boldogulni kívánó fiatal tehetségeket. Amikor 1935-ben Thomas Mann a kastély vendége volt, olyannyira megragadta Hatvány Irén egyénisége, hogy a Doktor Faustus című művében róla mintázta meg Madame de Tolna alakját. A Hatvány Irén-emlékmű felállítását a kastély parkjában az Angliában élő Balog Kálmán a készülő portrédombormúvel FOTÓ: T. Z. M. örökösök is támogatják. Velük konzultálva készült el a valamivel több, mint két méter magas emlékmű makettje, melynek már a zsűrizése is megtörtént. Az alkotó rövidesen megkezdi a mű kifaragását a kastély kertjében. Egy hatalmas süttői mészkőtömbből bontja ki az emlékművet, melynek része lesz egy bronzportré is. Az avatásra szeptemberben kerül sor a Grassálkovich Művelődési Ház udvarán. Egyelőre itt állítják fel az emlékművet, mivel a kastélykert - melynek messze földön híres szépségéért Hatvány Irén nagyon sokat tett - még felújításra szorul, s a kert rehabilitációját csak a műemlék belső felújításának a befejezése után végzik el. A CD művésze Balog Kálmán kísérletező kedvéről is ismert. Az elmúlt évben az Új Művészet magazin selejtezésre ítélt CD-kből készül művek alkotására buzdította a képzőművészeket. A beküldött munkákból nagy sikernek örvendő tárlatot rendeztek a fővárosi Nádor Galériában, Variációk lemezre címmel. A szaksajtó kiemelt figyelmet szentelt Balog Kálmán Lesznai Anna emlékére készült sorozatának. A népies falvédő-, illetve mézeskalács-stílusban megjelenő Lesznai-idézetek és a virágornamentika, a vastagon felvitt, fehér csipkeveretre emlékeztető kontúrrajzolat, a virágmotívum, a valódi hímzéssel kitöltött minta sajátos tartalommal tölti meg a CD-ket, amelyek így formában is elgondolkoztató alkotásokká válnak. Terveivel kapcsolatban Balog Kálmán egyik viszonylag friss, de ötletekben máris nagyon gazdag elképzeléséről beszél: szökőkutat tervez a hatvani Kossuth téren álló szovjet emlékmű helyére. A fekete márványból készült hatalmas tömb elköltöztetését már évek óta több civil és politikai szervezet is szorgalmazza. Az elképzelések szerint a városi temetőbe kerülne, méltó helyre. A bontás és költöztetés ez idáig főként a A Halvány Irén-emlékmű makettje munkálatokhoz szükséges igen jelentős összeg hiánya miatt odázódott el. Egykor az emlékmű helyén dísztó állt, a mára már igen terebélyes gesztenyefáktól körülövezett kis téren. Balog Kálmán tervei szerint művészi alkotásokkal díszített szökőkút épülhetne ezen a helyen. Szoborkompozíciók és más formák lehetnének részei a kútnak, amely a városlakók egyik kedvelt találkozóhelyévé válhatna, és mivel karnyújtásnyira található a 3-as főút, az út vándorait is szemlélődésre, megállásra késztetné.- A kút több helyi művész közös alkotásaként készülhetne el, mintegy bizonyítva, hogy Hatvanban jelenleg nagyon erős művészi közösség él - mondja Balog Kálmán. A művészekkel a napokban készül összeülni, hogy megbeszéljék a munka tervét. A konkrétummá vált, egységbe gyúrt ötletekkel az önkormányzatot kívánják megkeresni, abban bízva, hogy elképzelésüket a város is támogatja. TOMPA Z. MIHÁLY Margó néni és a valósággá vált álomvilág A szombati villa-majálison gyermekklinikának gyűjtöttek A Selypen lakó Kiss Margit - vagy ahogy immáron szinte az egész ország ismeri: Margó néni - eddigi élete aligha minősíthető izgalommentesnek. Azóta, hogy 77 esztendővel ezelőtt Jászárokszálláson megszületett, részese volt egy világháborúnak, egy forradalomnak és néhány rendszerváltozásnak. Ám ha arról kérdezik, mi volt földi létének eddigi legszámottevőbb élménye, a hófehér hajú hölgy gondolkodás nélkül azt válaszolja, hogy az eimúlt április közepének az a három napja, amit az ország színe előtt élt, az egyik valóságshow szereplőjeként. Margó néni 1949-ben költözött Selypre. Férjével - aki korábban az itteni cementgyárban kapott állást - együtt határoztak úgy, hogy elég az ingázásból. Nagyobbik gyermekük, Tibor még a Jászságban született, de öccse, Zoltán már itt látta meg a napvilágot. Aztán ahogy teltek az évek, jöttek az unokák, mi több, már egy dédunoka is megörvendeztette érkez- tével a családot; mindahányan ébk a saját életüket, Margó néni hétköznapjai pedig a nyugdíjasévek csendes medrében csordogálnak. Legfőbb szórakozása a televízió, ami reggeltől műsorzárásig üzemel. Mint mondja, mindig talál valami néznivalót, de amióta a valóságshow-kat elindították, alig lehet elmozdítani a készülék közeléből. Eleinte váltogatva kisérte figyelemmel a két nagy kereskedelmi csatorna kínálatát, de hamarosan csak az RTL Klubon futó Való Világ kötötte le a figyelmét, itt is ragadt, s a másik műsor történéseiről azóta legfeljebb a lapokból értesül. A villa lakóinak élete a kezdetektől nyitott könyv számára, egy hónappal ezelőttig azonban még álmaiban sem remélte tán, hogy egyszer majd ő is osztozhat a bentiek sorsában...- A lakók'élete mellett különösen Stohl András nyerte el a tetszésemet. Amikor egy választás során őt minősítették a legjobb műsorvezetőnek, írtam egy levelet, amelyben gratuláltam neki - meséli Margó néni. - Mellesleg éppen ekkor zajlott a villában Kis- mocsok és Rita vitája. Fel volt bolydulva minden, s én megjegyeztem, hogy egy nagymama talán rendbe tudná tenni a dolgokat... Még három nap sem telt el, amikor megcsörrent a telefon Margó néni lakásán. A csatorna szerkesztőségétől keresték, mivel ott is elnyerte az ilíetékesek tetszését az ötlet. Megkérdezték a hölgyet, hogy egy pár napra be- költözne-e a fiatalok közé, és ő igent mondott.- Április 14-éjől három napon át a budapesti Laci bácsival és a gyulai Juli mamával mi is a villa vendégei lettünk. A stáb olyan szeretettel fogadott, hogy azt elmondani sem lehet. A csomagjaink cipelésében azonnal a segítségünkre voltak a hostessek, mindenki kényeztetett minket, udvarias és előzékeny volt, nem is gondoltam, hogy ilyen létezhet. A három nyugdíjast a bent élők is örömmel fogadták, a kapcsolat a viszonylag rövid idő során még elmélyültebbé vált. Bizonyítja ezt a távozáskor kapott pamutpóló, amelyre mindenki írt egy-egy kedves mondatot, meg a számtalan fénykép a villalakók dedikálásával. Margó néni ezeket a legkedvesebb relikviái között őrzi, s büszkén mutatja vendégeinek. A sors ugyan némiképp megváltoztatta a forgatókönyvet, mert mire a vendégek megérkeztek, addigra Kismocsokot és Ritát kiszavazták, de a többiekben a nyugdíjasok igen értékes és érdekes emberekre leltek.- Akkorra már csak nyolcán maradtak a villában - idézi emlékeit beszélgetőtársam. - Csend volt és béke, nyoma sem látszott a korábbi háborúskodásnak. Persze, nem biztos, hogy a mi jelenlétünk volt az oka, de tény, hogy szeretet és tisztelet vett körül mindhármunkat. Margó néni szerint nagyon jó bent az élet, minden kényelem, luxus rendelkezésre áll, csak azt nehéz megszokni, hogy a kamerák és a mikrofonok a bent lévők minden pillanatát figyelemmel kísérik. Természetesen a vendégek kérését tiszteletben tartva az ő intim szférájuk rejtve maradt a nyilvánosság előtt, ám a villalakóké nem, de állítólag ők a több hónapi bezártság után már megszokták, hogy még zuhanyozásukkor is jelen van a fél ország.- Igaz, hogy csak felületesen ismertem meg őket, mert ehhez három nap nagyon kevés, de így is sikerült véleményt alkotnom róluk. Anikóban kellemesen csalódtam, miután kívülről rosszat mutat, de belül nagyon kedves, aranyos, házias személyi- 4 ség. Gábor kimondottan úriember, ami 131-es J IQ-jával nem is csoda, ff Péter csupa humor, na-1 gyón hamar meg lehet sze-' retni; bent ismerkedtek meg Sziszivei, és úgy látom kapcsolatuknak akkor is lehet jövője, ha kijönnek. Béka szintén nagyon humoros, jópofa fiú, Zsoltika pedig melegszívű, mély érzésű és érzékeny srác. Solya kedves, intelligens lány, Laci pedig uralkodó típus, akár egy fejedelem, de minden szituációban helyén van a szíve és az esze. Őt is : nagyon megszerettem, de az igazi kedvenceim, akikkel a többieknél is sikerült közelebb kerül- n ü n k egymáshoz, Zsoltika és Solya voltak - árulja el némi nógatásra Margó néni, megjegyezve, hogy Sólyával a kiszavazása óta már beszélt is telefonon, és legnagyobb örömére a lány nincs elkeseredve. A villában töltött három nap gyorsan elrepült, ám a történetnek koránt sincs vége: Margó néni meghívást kapott a múlt szombati jótékonysági villa-majálisra, amelynek bevételéből egy gyermekklinika számára vásárolnak műszereket. Az idős hölgy nagyon várta már a pillanatot, amikor ismét találkozhat a régi ismerősökkel.- Hogy a külvilág miként fogadta szereplésemet...? - gondolkodik el a kérdésen. - Volt, aki gratulált, és volt, aki rosz- szakat mondott. Az előbbi jólesett, az utóbbin meg csak nevettem, mivel egész biztosan irigykedtek. Érthető is, mert nem akárki mehet oda: tudni kell megjelenni és viselkedni, mert a néző minden pillanatban nyomon | követheti cselekedeteinket. A családom szerencsére nagyon pozitívan viszonyult a történésekhez, és igazából úgyis csak ez az egyetlen vélemény a fontos. TARI OTTÓ o H O A villalakók aláírásával ellátott pamutpóló Margó néni legféltettebb emlékeit gazdagítja
