Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-14 / 111. szám

2003. Május 14„ szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Vigyázz, ha jön a vonat! (Folytatás az 1. oldalról) A fénysorompóval biztosított 73, il­letve a fény- és félsorompóval ellá­tott 27, továbbá a fennmaradó ti­zenhárom, teljes szélességében zá­ró csapórudas átkelő a fontosabb, forgalmasabb, kiemelt vasúti-köz­úti kereszteződéseket biztosítja. A szakember azonban azt is hozzá­tette, hogy teljes biztonságot egyik sem szavatol, mert már arra is volt példa, hogy nem is teherautó, ha­nem motorkerékpár ro­hant neki, s törte át az egész pályás sorompót. Az illetékesek egyéb­ként a vasút szakembe­reivel együtt időről idő­re minősítik ezeket a ke­reszteződéseket, és a forgalom, illetve a bal­eseti tapasztalatok alap­ján elvégzik az átkelők újrabe-sorolását. A ke­reszteződések minősíté­sében olyan lényegi szempontok is szerepel­nek, mint a közlekedők általi be- és rálátás kö­rülményei. A folyamatos felülvizsgálat ellenére Szalai György nem zárta ki, hogy a tragédia után - központi kezdemé­nyezésre - újra meg­vizsgálják a kérdéses át­járókat, s a veszélyességi besorolá­sukat. Jövő januárban zárul az a több­éves program, melynek keretében a megyében összesen tizenkét vas­úti-közúti kereszteződést látnak el félsorompóval - számolt be róla a közlekedési felügyelet osztályveze­tője. Ebből kilenc már az elmúlt években megvalósult, az idén befe­jezésként következik az adáesi, a hatvan-nagygombosi és az egri Kül­sősor utcai vasúti átjáró felszerelése. Az eddig kiépített félsorompók is mind a kiemelt, nagy forgalmú és sebességű vasútvonalak mentén helyezkednek el, úgymint a Budapes-Miskolc közötti fővona­lon például a hatvani, az atkán, a karácsondi vagy a szihalmi átjárók, továbbá a Hatvan-Salgótarján és az Eger-Füzesabony vonalak mentén. Arra a kérdésre, hogy mennyire lenne hatásos például a szlovák gyakorlat, a szem mellett egy má­sik érzékszervre, a fülre is ható, berregő fénysorompó meghonosí­tása, a szakember azt felelte, hogy minden, ami felhívja a közlekedő figyelmét, az jó. Másfelől viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közlekedőkre számos inger és kör­nyezeti impulzus eltérően hat és befolyásolja döntései­ket. Ilyen például az időjárás, a frontátvonu­lás is. A legbiztonságo­sabb természetesen az volna, ha a vasúü és a közúti kereszteződések forgalmát szintben el le­hetne különíteni, ám er­re az igen költséges - egy-egy, több százmillió forintba kerülő - felüljá­ró megvalósítására csak igen korlátozottan, pél­dául autópályáknál, gyorsforgalmi utaknál van mód. Egy félsorom­pó kialakítása helyszín­től és adottságtól függő­en is eléri a 15-30 millió forintot, amikor többek közt a szándékos rongá­lások és lopások miatt az egyszerű fénysorom­pók működtetése is ren­geteg pénzt emészt föl évente. ikj) Vasúti rongálások és balesetek A megyében 1999-ben vasúti kereszteződésekben személyi sérüléssel járó baleset nem volt, a rendőröknek azonban öt alkalommal kellett helyszínelniük súlyos anyagi károkkal járó ütközéseknél. A fokozott közúti ellenőrzés során 32 járművezetőt összesen 145 ezer forintra bírságoltak meg a 3-as számú főútvonal Füzesabony-Eger közötti, illetve a Kápol­nán lévő vasúti átjárónál történt szabályszegés miatt. 2000: A Heves és Erdőtelek, illetve Tamaszentmiklós közötti vasúti szakaszról ismeretlen tettes több jelzőtáblát is ellopott. Vonattal ütközött kamion Egerben: a Tárkányi úton lévő vasúti átjáróban egy szlovén kamion a tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott, és összeütkö­zött egy személyvonattal. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár több millió forint. 2001: Gyöngyösön, az Esze Tamás utca szintbeni kereszteződésében a biztosítatlan átjáró­ban egy Lada személygépkocsi nem adta meg az elsőbbséget a Vámosgyörk felől érkező személyvonatnak, s a jármüvek összeütköztek. Személyi sérülés nem történt, ám jelentős anyagi kár keletkezett az autóban és a szerelvényben. A gépkocsi vezetője - járművét hátrahagyva - elmenekült. 2002: A közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult el­járás, mivel a Hatvan és Hort közötti szakaszon egy eddig ismeretlen tettes összetörte a fény- és félsorompó úgynevezett „C" jelzőjének fehér optikáját. Füzesabonyban a 3-as fő­út és a vasúti sínek kereszteződésében található fénysorompót törte le ismeretlen tettes. 2003: Februárban a káli Vasút úton lévő átjáró félsorompóját ismeretlenek letörték. Szintén februárban Andornaktályán az olajosok útjaként ismert részen halálos baleset történt a működő fénysorompóval ellátott vasúti átjáróban. A sebesvonat és személy- gépkocsi ütközésekor az autóban egy házaspár ült. A férj a balesetben életét vesztet­te, míg a gépjármüvet vezető asszonyt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Megvette a város a sporttelepet Az önkormányzat - információnk szerint 2,8 millió forintért - megvásárolta a Selypi Kinizsi Sportkörtől az egykori cukorgyá­ri pályát és annak tartozékait, továbbá kiegyenlítette az egye­sület korábban felhalmozott többmilliós közüzemi tartozását. Lőrinci sülése szerint azonban ennyire nem egyszerű a helyzet, mivel a A település jegyzője, Fónagy Lász- településen Lőrinci-Erőmű-Selyp- ló elmondta: a sportkör önálló SE, azaz LESE elnevezéssel új marad, és amennyiben képes lesz egyesület is bontogatja szárnyait, rendezni sorait, a labdarúgócsa- így a két sportkörnek vagy meg pat akár már a következő bajnok- kellene egyeznie, melyikük ve- ságban is indulhat. Lapunk érte- gyen részt a küzdelmekben, vagy annyira szétforgácsolódna a tá­mogatás, hogy az ismét káoszhoz vezetne. Bárhogyan alakul is azonban a jövő, a bajnokságban szereplő egyesületnek szerződést kell kötnie az önkormányzattal a létesítmény hasznosítására. La­punk egyébként úgy tudja, elég sokat kell költenie az új tulajdo­nosnak a sportkomplexumra, mi­vel a pálya és az épület állaga az elmúlt időszakban nagymérték­ben leromlott. Fónagy László elmondta azt is, hogy a sportpályát a Városi Kulturá­lis Intézmény fennhatósága alá he­lyezik, amely így a jövőben Kultu­rális és Sportintézmény Igazgatósá­ga néven funkcionál. Végezetül megtudtuk, hogy az államkincstár a második körben el­fogadta a Kinizsi-sporttelephez tar­tozó salakos pályáért felajánlott in­gatlant, így a komplexum egészben marad, és nem kell megosztani a területet. i-ó) Ügyfélszolgálat Hatvan Ügyfélszolgálati osztályt hoztak létre a polgármesteri hivatalban. Az állampolgárok a Vöröskereszt mellett találják meg az irodát, amelyik hétfőn 8-tól 18 óráig, kedden, szerdán és csütörtökön 7.30-tól 16 óráig, pénteken fél 8- tól 12 óráig várja az állampolgá­rokat. Tájékoztatást adnak álta­lános ügyekben, kérelmekről, beadványokról, szociális kérdé­sekről, hagyatéki eljárásról, ta­lált tárgyakról, adókról, idegen- forgalomról, s egyes engedélyek kiadása is itt történik. ■ A fáradhatatlan exbiztos Eger A legutóbbi közgyűlésen Sneider Tamás (MIÉP) képviselő indítványára szó esett a szőlő- és bo­rászati albizottság megalakításáról, amelynek egyik feladata lett volna a Szépasszony-völgy fejlesztésében való részvétel. Bár a javaslatot - kilenc igen voks mellett - leszavazta az önkor­mányzat, a történtek Császár Zoltán (Szövetség az Egriekért) képviselő, a völgy korábbi önkor­mányzati biztosa szerint azt jelzik, hogy szük­ség lenne egy, a völgy fejlesztését felügyelő sze­mélyre. Miért is kellett a posztot politikai okok­ból megszüntetni? A kilenc igen szavazat azt tá­masztja alá, hogy kell valaki, aki ügyel arra, hogy a völgy ne legyen szemetes, ne csúfoskod­jon ott a megrongált Bacchus-szobor, hogy ne a parkokat használják egyesek WC-nek, s hogy a megfelelő helyen parkoljanak az oda érkező au­tók. Ehhez nem új albizottságra van szükség, hanem a régi biztos odaadó, fáradhatatlan mun­kájára - nyilatkozta lapunknak Császár Zoltán. A Városháza polgármesteri irodájának veze­tőjétől, Tóthné Bánszky Zsuzsától megtudtuk: a Szépasszony-völgy kezelése az önkormány­zati tulajdonú Városgondozási Kft. dolga. A cég munkájának felügyeletére vannak hivatott testületek, külön biztosra ehhez nincs szük­ség. A korábbi biztos feladata az lett volna, hogy a szépasszony-völgyi borminőség javítá­sa érdekében ténykedjen, ám e téren nem tett lépéseket.____________ irm> PÉCSI ISTVÁN Szupermaradiak A história ezernyi ténye tanúsítja, hogy az emberek mindig két csoportra oszlot­tak. Az ősmaradiakat, a szuperkonzer- vatívakat az jellemzi, hogy a megtanultak- ra esküsznek, s irtóznak minden szokatlannak tűnő, új kezde­ményezéstől, s ha a megfelelő hivatalok élén tevékenykednek, akkor kitartóan, konokul elleneznek minden friss ötletet, fél­reszorítva, mellőzve ezek kiötlőit. Nem is gondolva arra, hogy ezzel a magatartással mekkora kárt okoznak kortársaiknak és a jövőnek. A másik gárda a nyitottak serege. Nincsenek előítéleteik, ér­deklődéssel fogadnak minden ígéretesnek tűnő kezdeménye­zést. Akkor is, ha a feltalálók civilnek számítanak a pályán, mert tisztában vannak azzal, hogy efféle szemlélet nélkül nincs, nem lehet fejlődés, holott ez az élet alapvető törvénye. Érvényesülését ideig-óráig meg lehet akadályozni, de hosszú távra szólóan soha. Azt sem felejtették, hogy számos rendkí­vüli felfedezés nem a szakberkekből származók érdeme. Sorolhatnám az eseteket. Emlegethetném a sokáig szenved- séges sorsú Béres József és Kovács Ádám esetét, de mellőzöm: nem régi példát hozok. Láttuk a televízióban, hogy egy szak­avatott kutató világszenzációnak minősíthető eredményéről számolt be. Jelezte, olyan eljárást dolgozott ki - az állatkísér­leteken már túl van —, amely megszabadítaná az érintetteket a magas vérnyomás következményeitől, az infarktus rémétől, az érfalakra lerakódó vészes anyagoktól. Méghozzá mindenféle mellékhatás nélkül. Nagy naivan beadta folyamodványát az il­letékes egészségügyi szervhez, ahová két esztendővel ezelőtti nyugdíjaztatása után visszakerült az egykori fődirektor, aki el­mondta: valamit hallott a dologról, ám az ügyirat nem szabá­lyos, de leül majd - ki tudja, mikor - tárgyalni a bizalmat elő­_ legező érintettel. Ám ki tudja, meddig tart a huzavona. Addig viszont több tí­zezren halhatnak meg, akiknek nem kellene elmenniük közü­lünk, ha a veretes humánummal társult felelősségérzet létezik. Mérföldkövek a főiskolán Az Eszterházy Károly Főisko­la rektora, dr. Hauser Zoltán jelentős mérföldköveknek nevezte sajtótájékoztatóján a minőségirányítási rendszer bevezetését, illetve a Líceum Televízió indulását. Eger A rektor külön is hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatásban az elsők között teljesíti a főiskola a minőség-ellenőrzési követelmé­nyeket, s elsőként indít televíziót. Mint elhangzott, a minőség-ellen­őrzési rendszer kiépítése világje­lenség. Lényegében a hallgatói lét­szám növekedése, s annak követ­kezményei tették szükségessé. Az intézmény az otthonos kis peda­gógusképző főiskolából gazdag kí- nálatú, dinamikus, regionális szel­lemi központtá nőtte ki magát, ahol az oktatás és a tanulás minő­ségéről már szervezetten kell gon­doskodni. A rendszer előkészítését végző külső cég, az Expanzió Humánta­nácsadó Kft. igazgatója, Setényi Já­nos négy pontban foglalta össze él­ményeit. Mint megemlítette, szá­mukra kiderült, hogy a főiskolának határozott jövőképe van. Jellemzi az intézményt az is, hogy a vezetés hosszú évek óta stabü, elképzelé­seit át tudja ültetni a gyakorlatba.- Szabályozott, konszolidált, kiegyensúlyozott működést talál­tunk, ebből következően nem a semmiből kellett építkezni - fogal­mazott Setényi János, aki bejelen­tette, hogy a minőség-ellenőrzési rendszer szeptember elsején kez­di meg próbaműködését. A Líceum Televízió kísérleti adásának beindulását dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes jelentette be a sajtótájékoztatón. Mim elmond­ta, ezzel az első szakasz lezárult, s eljött a pillanat, amikor a jövőbe kell tekinteni. A kísérleti tévé ma­gán hordozza még a születés problémáit, de ezek kiküszöböl­hetők.- Meggyőződésem, hogy Ma­gyarország első felsőoktatási tele­víziójának létrehozása olyan pél­da, amit néhány éven belül sokan fognak még követni - jelentette ki a rektorhelyettes, aki szerint az első szakasz anyagi áldozatait a főiskola hozta meg, a továbbiak­ban azonban meg kell találni az egyéb forrásokat is. A televízió létrehozásában partner UPC Magyarország Észak­magyarországi Régió, illetve a Grafotip Kft. vezetői, Szabó Ervin és Herman István is kifejezte azt a reményét, hogy a televízió sikeres lesz. Ezt követően az új stúdió ve­zetője, Tóth Tibor adjunktus mu­tatta be a televíziót. ■ Hadijátékon a cserkészek Hat bomemisszás jelölt tett fogadalmat Gazdag programjuk volt az elmúlt napokban a 212. sz. Bornemissza Gergely Cser­készcsapat tagjainak, akik háromnapos hadijátékon, majd a jelöltek fogadalomté­telen vettek részt. Eger A Rákóczi-szabadságharc 300. év­fordulója alkalmával történelmi hadijátékot szervezett a házigaz­da 1220. sz. Szent Imre herceg Cserkészcsapat Szerencsen. Az or­szág különböző részeiből érkezett 250 fiatal között ott volt a 212. sz. Bornemissza Gergely Cserkészcsa­pat tizenhét tagja is. Mint dr. Báthory László csapat- vezető elmondta, a táborba lépés­kor zöld karszalagos kurucokra, illetve piros jelzésű labancokra osztották a társaságot, majd a program szerint sor került a két­fordulós - részben éjszakai - hadi­játékra, melynek a helyi vár, vala­mint a város közelében lévő Feke­te-hegy volt a helyszíne. Az izgal­mas számháborúban sikerrel har­coltak a hevesi megyeszékhely cserkészeit képviselő fiatalok, akik ezen az eseményen túl élve­zettel vettek részt a napi és a tá­bortűz melletti programokban is. Ugyancsak a napokban a hely­beliek rendezésében került sor Rákoscsabán arra az ünnepélyes eseményre, melynek keretében három cserkészcsapat 35 jelöltje tett fogadalmat. A bomemisszá- sok közül hat fiatal mondta el az eskü szövegét, s vált ezáltal a csa­pat teljes értékű tagjává. A beik­tatást követően a résztvevők Máriabesnyőre utaztak, ahol fe­jet hajtottak gróf Teleki Pál sírjá­nál. I-S] Az egri cserkészek a szerencsi vár tövében Ki tud többet Ausztriáról? Heves megye A Heves Megyei Európai Infor­mációs Pont vetélkedőt szerve­zett az Európa-tanteremmel ren­delkező iskolák részére. Az elő­döntőket Detken és az egri Rác­hegyi Általános Iskolában ren­dezték meg. A döntőre május 15- én, csütörtökön délelőtt 10 órá­tól a gyöngyösi Arany János Ál­talános Iskolában kerül sor, ahol Sírok, Kisköre, Verpelét, Detk, Gyöngyös és Boconád diákjai ad­hatnak számot az Európai Unió­ról és Ausztriáról szerzett isme­reteikről. Az eseményen részt vesz Ausztria budapesti nagykö­vete, valamint az Európai Bizott­ság magyarországi delegációjá­nak képviselője is. A vetélkedőn legjobb helye­zést elérő csapat számára a Heves Megyei Önkormányzat ausztriai tanulmányutat ajánlott fel. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom