Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-13 / 110. szám

ÜHM 2003. Május 13., kedd 5. OLDAL MEGYE KORKÉP Újabb szeméthalmok tornyosulnak Országos premierként a Hatva­ni Környezetvédő Egyesület megszervezte az elektronikai hulladékok gyűjtését. Az eldo­básra ítélt iparcikkek egy részét újrahasznosítják. Hatvan és térsége Az elektronikai hulladékok gyűjté­se tegnap kezdődött és a hét végé­ig tart a városban, illetve a környe­ző településeken. Füzér Zsolt, az egyesület elnöke elmondta: a leg­több helyen a lakosság legális mó­don nem tud megválni a javíthatat­lan vagy elavult elektronikai cik­kektől. Mivel legtöbbjük veszélyes­nek minősülő anyagokat is tartal­maz, ezért a környezetvédők meg­szervezték a megfelelő begyűjtést, tárolást és elszállítást. Lőrinciben, Ecséden, Rózsaszentmártonban, Heréden, Csányon, Petőfibányán, Apcon, Szűcsiben és Boldogon az általános iskolák, valamint a pol­gármesteri hivatalok udvarán lehet leadni a hulladéknak minősített te­levíziókat, hűtőgépeket, akkumu­látorokat, mosógépeket és az egyéb háztartási masinákat. Hat­vanban az 5-ös iskolában, vala­mint a MÉH-telepen fogadják az elektronikai hulladékokat, az utób­bi helyen a Kodály Zoltán Általá­nos Iskola szervezésében. A begyűjtött tárgyakat szelektál­ják, majd különböző telepekre szállítják. Az újrahasznosítható elemeket kiemelik, ugyanez törté­nik a veszélyes hulladéknak minő­sülő részekkel is, mivel ezek speci­ális elhelyezést igényelnek.- A korábban indított száraz­elem-gyűjtési akció során többen is jelezték a lakosság részéről, hogy szívesen megválnának az ottho­nukban évek óta hányódó elektro­nikai hulladéktól. Ezért indítottuk a gyűjtést - magyarázta Füzér Zsolt, aki hozzátette, hogy jövőre az egész megyére ki szeretnék ter­jeszteni az akciót. Az itteni zöldek tavasszal már térségi szemétgyűjtést is szervez­tek. Több tonna hulladékot szed­tek össze az utak mellől, az erdők, a mezők széléről, emellett jó né­hány tiltott lerakóhelyet is felszá­moltak. Az illegális hulladékelhe­lyezők ellen keményebb fellépést sürgetnek, mert jó néhány helyen ismét szemétkupacok tornyosul­nak. A törvényi rendelkezések le­hetővé teszik a szemetelők megbír­ságolását, ám a tettenérés és a bizo­nyítás roppant nehéz.- Azzal is próbálkozunk, hogy a forgalmasabb hulladékelhelyező helyeket titokban figyeljük, hogy ta­núkkal, fényképfelvétellel tudjuk bizonyítani a környezetszennyezés elkövetését - mondja az elnök. A zöldek ősszel újabb térségi szemétgyűjtési akciót szerveznek. _______________________ir.z-m M egoldódhat a Bárczay-gyerek titka Aj any Szombati lapunkban számoltunk be arról a je­lenségről, amire a helyiek hívták fel a figyel­münket: a falu temetőjének rendezett sírjai között egy hatalmas, koporsó alakú kőtömb emelkedik ki a földből, rajta a folyamatos írás­sal írt emlékezet: „Kis Bárczay Mihály szülei­nek ölében meg hala Hevesen útjuk közepé­ben, testé ide hozták a gyászos sírjába egy esz­tendős és csak öt hónapos korában. ” A jelen­ség okaira akkor még senki sem tudott magya­rázattal szolgálni, de a hevesi Helytörténeti Ki­állítóhely néprajzos muzeológusa, Gy. Gömöri Ilona ígéretet tett rá, hogy feltárja a legendát, s megpróbál magyarázatot találni rá: vajon mi­ként került a koporsó vagy síremlék abba a te­metőbe, amelyet csak 1920 után nyitottak meg. Első ránézésre ugyanis az világos volt, hogy a haláleset a XIX. században következ­hetett be, amikor is ott még nem állt temető. A tájolás éppúgy szokatlan ezen a vidéken, mint magának a hatalmas kőtömbnek a léte.- A sírok közt kiemelkedő kőtömb nem koporsó, hanem egy szarkofág alakú sírem­lék, vagyis abban nincs senki, inkább alatta nyugodhat az elhunyt — mondta Gömöri Ilo­na. — Ez a falu történetében ritkaság, mert itt még soha nem került elő ilyen síremlék, He­vesen is csak néhány hasonlóról van tudo­másunk. A betűformák a XIX. századra utal­nak. Éppen ez vet fel több kérdést, miután a kelet-nyugati irányú tájolás a honfoglaló magyarokra volt jellemző, de abban a kor­ban már nem volt szokás. Az is kérdéses, Bonyolult kutatás Nem tudni, élnek-e valahol a Bárczayak leszármazot­tai, ám a kegyeleti okokra mindenképpen tekintettel kell lenni. A helyszínen kutatni engedélyköteles cse­lekedet, ám levéltárakban, anyakönyvekben megkez­dődhet a keresés, amit viszont nehezít, hogy a halá­lozás évszáma elmosódott. hogy a Bárczay-család miért nem vitte haza a birtokra az elhahat, miután ebben az idő­ben családi kriptába temetkeztek. Ők vi­szont visszafordultak, és Átányban temették el a gyermeket. Lehet, hogy abban az időben itt még Bárczay-birtoktest volt, de az is lehet, hogy valamilyen fertőző betegség miatt nem folytathatták útjukat. A ritkaságszámba me­nő síremlék további kutatásra érdemes. Gönczi Mihály polgármester, aki lelkes ku­tatója a rejtélynek, újabb kérdéseket tesz fel: vajon miért csak ennek a gyermeknek van ilyen, még nemesek esetében is ritkaságszám­ba menő, drága sírja? Hol a család többi tag­ja? És egyáltalán, honnan származik a sírkő, ugyanis a térségben ilyen egybefüggő kő­tömb nem lelhető fel. — Olyan kultúrtörténeti ritkaság ez, amit feltétlenül tovább kell kutatnunk - folytatta a polgármester. — A Bárczayak 1616-ban kaptak itt birtokot, de nem tudjuk, hol volt a családi temetkezési helyük. Az elhunyt emlékét tiszteletben tart­juk, jellel látjuk el a különleges sírt, ami alatt a gyermek nyugszik. ____________________________________________(SZÚROM!) Szerelni csak vizsgával Fél éven belül új tanfolyam indul a villanyszerelőknek Heves megye Azt gondolta a mestervizsgával rendelkező, több évtizede szakmá­jában dolgozó villanyszerelő kis­iparos, hogy számára aligha mondhatnak már újat. Ráadásul, amikor az egynapos, mégis igen költséges tanfolyamot tartották, ha­laszthatatlan munkája volt vidé­ken, így nem jelentkezett rá.'Ké­sőbb kapott észbe: az elmulasztott vizsga miatt nem jogosult arra, hogy elvállalhassa az épülő családi házak villanyhálózatának a bekö­tését. Ez valósággal ellehetetleníti őt, mert elesik minden komolyabb megbízatástól. A szerkesztőségünket panaszá­val felkereső kisiparos azt is el­mondta, hogy hiába próbálta pó­tolni mulasztását, az elmúlt egy év­ben nem szervezett újabb tanfolya­mot a Heves Megyei Iparkamara és azÉMÁSZ. A panaszra reagálva Gulyás Fe­renc, a kamara fejlesztési főmun­katársa elmondta, hogy az ÉMÁSZ 2000. november l-jétől vezette be a minősített vállalkozói rendszert. Erről előzőleg értesítették a kama­rai tagokat. A Magyar Elektrotech­nikai Egyesület szervezésében tan­folyamokat szerveztek Egerben és Gyöngyösön. Az előadások részt­vevői utóbb vizsgabizottság előtt számoltak be tudásukról, s ezzel jogot nyertek a további munkához. Mert az ÉMASZ hálózatára csak olyan épületek, ipari létesítmények kapcsolhatók, s a szolgáltató csak azokkal a majdani fogyasztókkal köt szerződést, akiknek épületében olyan villanyszerelő dolgozott, aki megfelelő minősítéssel rendelkezik. Az ÉMÁSZ saját munkatársainak is kötelezően előírta ezt a vizsgát. Gulyás Ferenc megjegyezte: több villanyszerelő is bánja már a megyében, hogy nem vett részt an­nak idején a tanfolyamon. Ezért a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egri titkára, Kegye Attila újabb tan­folyam szervezésébe kezdett. Mint elmondta, várhatóan kisebb lesz a csoport létszáma, ezért a korábbi­nál is többe kerül majd az oktatás és a vizsga. Az új nyilvántartási rendszert most állítják össze, s egy fél éven belül ismét meghirdetik majd az újságban a tanfolyam idő­pontját. A titkár arra is ígéretet tett, hogy telefonon értesíti mindazo­kat, akik már most bejelentkeznek a vizsgára. ______________________________(MÉCYESSY) P énz van, de alig pályáznak Heves megye Az idén első ízben hirdetett pályázatot az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Tanács a térség- és településfel­zárkóztatási program jegyében. Az elnyerhető összegre - vár­hatóan három ütemben - augusztus 31-ig lehet pályázni.- Információi szerint miként sze­repeltek a Heves megyei pályázók?- Ma még csak annyit tudni, hogy hét megyei pályázó van. Az, hogy végül is hogyan szerepeltek, csak a későbbiekben dől el, mivel a beadványok elbírálása most kez­dődik meg. Az biztos - mint már említettem -, hogy a megyéből meglehetősen kevesen fordultak a regionális tanácshoz, s ez főként akkor szembetűnő, ha megemlít­jük, hogy ez alatt az idő alatt 180 pályázat futott be a megyei keretre. Az érdektelenség azért is meglepő - jegyezte meg a területfejlesztési igazgató -, mert a regionális pályá­zat követelményrendszere a me­gyeihez hasonló, tehát viszonylag kevés többletmunkával és -költ­A pályázat első fordulója nemrég zárult le, a tapasztalatokról Kun Zoltán, a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatal területfejleszté­si igazgatója tájékoztatott.- A regionális tanács ebben az év­ben 2,1 milliárd forinttal rendelkezik. A felhasználható összeg azonban az elővállalási lehetőséggel együtt 2003-2005 között mintegy 3,5 milli- árdra rúg. Az említett első fordulóm harminchét pályázat érkezett, s be­adói hozzávetőlegesen 1,3 milliárd fo­rintot igényekek terveik megvalósítá­sára. Az érdeklődés mérsékeltebb vők a reméltnél bár hozzá kell tenni, hogy új, s első ízben meghirdetett pá­lyázatról volt szó. séggel megduplázható a támogatás elnyerésének az esélye.- Mit tanácsol a leendő pályá­zóknak?- Elsősorban az elmaradott sta­tisztikai térségekben működő vál­lalkozásoknak és önkormányzatok­nak ajánlom, hogy a www.norda.hu honlap Pályázatok elnevezésű címlapjáról hívják le a pályázati egységcsomagot, jó alapo­san nézzék át, s mielőbb nyújtsák be igényüket a regionális tanács­hoz. Ez vonatkozik azokra is - ter­mészetesen csak abban az esetben, ha a pályázati célok azt megenge­dik akik a megyei tanácshoz már beküldték az anyagukat. Nálunk ugyanis már pénzszűke van, regio­nális szinten viszont nagyobbak az esélyek. Ezt különösen a vállalko­zók figyelmébe ajánlom, mert me­gyei szinten számukra az idén már alig-alig van pályázati lehetőség. m Erdő és vad Eger Az Életfa Környezetvédő Szövetség Erdészeti és Természetvédelmi Szakbizottsága szerdai tanácsko­zásán az észak-magyarországi er­dő- és vadgazdálkodás jelenlegi helyzetét tekintik át. Á megbeszélésen a gazdálkodás eredményei mellett számba veszik a szakemberek és a természetvé­dők által észlelt környezeti károkat. TARI OTTÓ Expo nélkül Nyílt írtok volt az elmúlt évtizedben, hogy a hatvani expo nem az, aminek láttatni sze­retnék: nem a település érdekeit szolgáló látványosság, nem idegenforgalmi mutat­vány, nem is a helybelieket szórakoztató program. A kezdeti lokálpatrióta hevülettől lendületbe jött cégek hamar felismer­ték, hogy statisztává váltak a korábbi városvezetés sajátos att­rakciójában. Ki is vonultak szépen. Mit is kerestek volna eb­ben a vidékies, poros, forró leheletű, tornacipőszagot árasztó közegben? Mit kerestek volna ott, ahol semmi hasznuk, ahol érdeklődés híján a reklámérték elhanyagolható, az adójuk pe­dig úgysem attól függ, hogy itt vannak vagy nincsenek. A fesztiváljellegű kísérő rendezvények más megítélés alá es­nek. Azokra - ha igazi színvonallal párosultak - mindig tódult a nép. Igaz, ezek alkották az esemény legköltségesebb részét, de ezen a téren legalább megadatott a sikerélmény a szervező napszámosoknak, hogy nem hiába dolgoztak: a nép cirkuszt is szeretne a kenyere mellé, vagy sokszor helyette. Akkor hát mire volt jó ez az egész? Ne bocsátkozzunk találga­tásokba, elegendő talán, ha csak egyetlen jelenséggel foglalko­zunk. Köztudomású, hogy mind Szinyei András, mind pedig Farkas Kálmánná polgármesterként a nemzetközi kapcsolat- építés híve volt. E célból szívesen és gyakran utaztak közeli és távoli országokba, az ezzel járó reprezentáció a városháza dol­gozóinak jelentős szegmensét látta el teendőkkel. Az említettek viszonzásához is kiváló kulisszának bizonyult az expo. Az új képviselőtestület és vezetője már az első pillanatban értésre adta, hogy a korábbi haszontalan gyakorlatra semmi szükség. Ha fiesztára van igény, fieszta lesz, ha kultúrára, ak­kor legyenek kulturális rendezvények, de ha a költekezés ér­telmetlenséggel is párosul, akkor tényleg fölösleges szórni a pénzt. A középiskolai felvételiről A középiskolai felvételi eljárás anomáliái kapcsán interpellált tegnap a Parlamentben dr. Ma­gyar Bálint oktatási miniszter­hez dr. Nagy Imre országgyűlé­si képviselő (MSZP), a megye- székhely polgármestere. Budapest, Heves megye Szavai szerint a felvételi rendszer 2000-ben történt átalakítása óta jel­lemzőbb lenne a „felvételi tortúra” meghatározás. Az akkori, fideszes oktatási kormányzat létrehozta a Középfokú Közoktatási Intézmé­nyek Felvételi Információs Rend­szerét, amelynek „köszönhetően” évente egyre többen vannak, akik nem nyernek felvételt egyetlen kö­zépiskolába sem. A 2000/2001-es tanévben Heves megyében 216, Egerben 50 tanuló jutott erre a sorsra. Az illetékesek „javítottak" a rendszeren, így 2001/2002-re a fel nem vett diákok száma a megyé­ben megduplázódott, Egerben megháromszorozódott. A fel nem vett tanulók fellebbezhetnek a jegyzőhöz, akinek ilyenkor gon­doskodnia kell az elhelyezésükről. A fellebbezések növekvő száma miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az intézményfenntartó önkormányzatok. Nem várható el a 4,5-es tanulmányi átlagú diákok­tól, hogy az igényelt gimnáziumi képzés helyett jó szívvel fogadja­nak egy szakképző intézetet. A miniszter elmondta: a jelenle­gi eljárási rend már negyedik éve működik, és igen kedvező a diá­koknak, mert a korábbival ellen­tétben több helyre is beadhatják jelentkezésüket. Az idén 8,4 szá­zalékkal csökkent az elmúlt évhez képest azoknak a száma, akik a rendes felvételi keretében nem ju­tottak be valamelyik középfokú is­kolába. Nekik azokhoz az intéz­ményekhez kell fordulniuk, ame­lyek rendkívüli felvételit írnak ki. Nagy Imre a választ elfogadta. HVBtU Akarna«6« * * akár évi 3 ­.... H VB Bank kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási hitelei lépéselőnybe hozzák vállalkozását az európai uniós csatlakozás előtt. Gyors és rugalmas ügyintézés. Hitelek euróbán és forintban! További információ: 06-40/482-482 A HVB Group tagja j www.hvb.hu * Euróbán nyújtott hitel esetén, ahol a hitel kamata 3 havi EURIBOR + hitelkockázattól függő kamatfelár, forinthitel esetén 3 havi BUBOR + hitelkockázattól függő felár, már akár évi 7% alatti kamattól I Kezelési költség évi 1%.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom