Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

j 2003. Április 10., csütörtök H O R I 2 O N T 7. OLDAL Indulatos szülők a Mórában Mint már hírül adtuk, a városban több oktatási intézmény összevonására, részbeni megszűnésére lehet számítani. Az érintett intézmények közül tegnap először a Móra Ferenc Álta­lános Iskolában tartottak indulatoktól sem mentes, rendkívü­li szülői értekezletet. Eger A Servita utcai régi, ám igen frek­ventált helyen lévő iskolában je­lenleg mintegy 120, többnyire kö­zépsúlyos értelmi fogyatékos gyer­mek tanításáról, neveléséről gon­doskodik az itt alkalmazott 24 pe­dagógus, illetve több logopédus. Az iskola körzeti szerepet is be­tölt, hiszen a városkörnyéki tele­pülésekről is több diák jár ide, hogy a speciális felzárkóztató program részesei lehessenek. A tegnapi fórumon az önkor­mányzat álláspontját dr. Törőcsik Miklós alpolgármester ismertette. A tervezet szerint az iskola a jövő év szeptemberétől a volt Lenkey- kollégiumban működhetne to­vább, amely jelenleg a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépis­kolának ad helyet. Az ingatlan ki­használatlan részeit alakítanák át a sajátos oktatási céloknak megfe­lelően. Ezt a lépést az indokolja, hogy az elavult épület felújítása rendkívüli költségekkel járna, míg a kollégiumi szárny átalakí­tása kevesebb pénzből is megold­ható. Nem elhanyagolható szem­pont, hogy a város oktatási intéz­ményeiben az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a tanulói létszám, így néhány iskolában el­kerülhetetlen az összevonás. Mi­vel a volt katonai kollégium nincs kihasználva, logikus lépésnek tű­nik ezt az épületet átalakítani ok­tatási célokra. Hangsúlyozta, hogy az intézmény az új helyen megőrizheti szakmai, jogi önálló­ságát, s az átalakítást követően kényelmesebb körülmények kö­zött dolgozhatnak, tanulhatnak a „mórások”. Ezt követően szülői aggályok fogalmazódtak meg. A szülői munkaközösség vezetője több szülőtársa nevében is úgy fogal­mazott, hogy a bejáráson tapasz­taltak alapján a volt kaszárnya nem alkalmas a speciális foglalko­zásokra. A kiszemelt szárny le­pusztult, rosszul megvilágított he­lyiségekből áll, ráadásul a torna­termen és az étkezőn osztozni kel­lene a honvédségi alkalmazottak­kal, s a középiskolásokkal. Azt is többen kifogásolták, hogy a szü­lők kérése ellenére nem tették le­hetővé, hogy közvetlenül is meg­tekinthessék a számukra kinézett kollégiumi helyiségeket. Kálmán Istvánná arra várt választ, hogy az átszervezést követően ki garan­tálja a gyermekek biztonságát a négysávos főúton a közlekedés­ben, s érvényesülhet-e a diákok azon alkotmányos joga az alagso­ri, szűk, ablaktalan helyiségek­ben, hogy az őket megillető szín­vonalú oktatásban részesüljenek. Szókéné Komenczi Anikó, a köz­oktatási iroda vezetője azzal ér­velt, hogy a váltással épp a közok­tatási törvény szellemében járná­nak el, hiszen a hosszú távú cél az, hogy a sérült gyermekek mi­nél inkább beilleszkedhessenek egészséges embertársaik közé. Ezt szolgálná a közlekedési sza­bályok elsajátítása, s a középisko­lás diákok közeli jelenléte is. Dr. Törőcsik Miklós válaszá­ban azt emelte ki, hogy a gyere­kek változatlanul biztonságos kö­rülmények között lehetnének, hi­szen az udvar zárt, az épületszin­tek között is megoldható a fel­ügyeletük. A kollégiumban tágas tornaterem és egy külön torna­szoba is a gyerekek rendelkezésé­re állna. A külön étkezés szintén megoldható. A szülők természe­tesen megtekinthetik a kollégiu­mot, ha azt előre kérik. A szülők érezhetően nehezen nyugodtak bele a hallottakba. Többen is je­lezték, hogy a diákok között autista, epilepsziás, mozgássérült gyermekek is vannak, akik a kör­nyezetváltozást is nehezen visel­nék el. Arra is kíváncsiak voltak, miért épp a Móra Ferenc iskola esett áldozatul a racionalizálás­nak, s hogy mennyiben tekinthe­tő eldöntött ténynek az iskola át­helyezése. Válaszként elhangzott, hogy a végső döntést az április 24-i közgyűlésen hozzák meg a kép­viselők. BARTA KATALIN * 15 A rendkívüli szülői értekezleten zsúfolásig megtelt a tornaterem fotós pilist elemér Erdővédelem: hatósági erdészek? Eger Az állami erdők sorsa közérdek, ám az erdészek érdekérvényesítő ereje kicsi. Bár az erdőgazdálko­dás is jelentős vagyonvesztést szenvedett el, az erdő művelésé­hez a legszükségesebb infrastruk­túra megmaradt — hangzott el tegnap azon az egri fórumon, ahol az Életfa Környezetvédő Szö­vetség kezdeményezésére, V. Sza­bó Ferenc elnökségi tag vezetésé­vel a civilszféra, az állami, hatósá­gi erdő-, illetve vadgazdálkodás és a természetvédelem szakembe­reinek bevonásával az észak-ma­gyarországi erdő- és vadgazdálko­dás, a természetvédelem került napirendre. Az érintettek legjobban azt hiá­nyolják, hogy megszűnt az erdé­szek hatósági jogosítványa. Fatol- vajlás, szemetelés, természetká­rosítás esetén nem járhatnak el hatóságként, s nem illeti meg őket a hivatalos személynek járó kiemelt védelem sem. Az EU tag­országaiban jóval nagyobb a mozgásterük, Franciaországban például az erdészeti őrszolgálat házkutatást is tarthat. Az állami erdészeteknél a csat­lakozás sem hoz döntő változást, mivel az EU különböző alapjai a magánerdő-telepítéseket támogat­ják. A szabályozás terén nincs egységes közösségi erdészeti direk­tíva. A Nemzeti Erdőstratégia így a belépés alapját jelentené. Az EU-források túlnyomó része egyébként is a mezőgazdaságba fogáramlani, ugyanis e terület jö­vedelemtermelő képessége sokszo­rosa az erdőgazdálkodásénak. A megújuló energiaforrások között itthon mind nagyobb szerep jut a tűzifaként hasznosuló rostfater- melésnek. Ma itthon az energia­felhasználás alig 3 százalékát ad­ják az újratermelődő erőforrások, míg az elérni kívánt uniós szint 15 százalékos. A szakemberek jónak látnák, ha az erdőgazdálkodás terén meg­szűnne a profitérdekeltség és meg­valósulna a nonprofit gazdálko­dás. Az alacsony erdősültségű Ma­gyarországon mintegy 60 százalé­kos az állami erdők aránya, azok így tölthetnék be igazi közjóléti fel­adatukat. A Nemzeü Földalapba bekerült nem védett állami földte­rületek miatt viszont a folyamat épp ellentétes irányba halad. Az APV Rt. is szigorúan elvárja az er­dészetektől a kitűzött bevételt. ___________________________IM Hígítótól dühöngő ifjú A vád: életveszélyt okozó testi sértés bűntette „Szipuzás” volt a kiváltó oka annak a bűnténynek, amely tavaly szeptember 15-én tör­tént a Bioeco Alapítvány Utó­gondozó Otthonában. Az ügy­ben — amint a Heves Megyei Főügyészségen lapunkat tá­jékoztatták — elkészült a vádirat. Lőrinci, Eger A vádindítvány szerint a 23 éves H. Norbert az Egri Gyermekváros­ban volt intézeti nevelt a vele egy­korú Cs. E.-vel együtt. Három éve kerültek mindketten a Lőrinciben lévő otthonba, az 1. számú épü­letbe. H. igénytelen diszharmóni- ás személyiség, Cs. E. viszont környezete iránt igényes, a kö­zösségben vezető szerepre törek­vő egyén. Utóbbi 2000-ben még rendszeresen szipuzott, ám azzal felhagyott, s később elítélte ezt. Tavaly viszont rászokott a ragasz­tózásra H. Norbert, a későbbi vádlott. Az említett napon egy, az ott­honban lakó ifjú figyelt fel arra, hogy jellegzetes nitrohígító-szag lengi be a házat. Észlelte ezt Cs. E. is. A nevelőhöz fordultak segítsé­gért. B. J. bement H. szobájába, s tetten érte őt, amint műanyag zacskóból beleheli a kipárolgó hí­gítót. Elvette a zacskót tőle, majd újabb tasakot kobozott el. A ké­sőbbi sértett, Cs. E. elhatározta, ő maga is tesz azért, hogy H. ne folytathassa a szipuzást, s átkutat­ja lakrészét újabb zacskókért. A vádlottnak ez nem tetszett. Vesze­kedtek, majd H. bezárta kettejük­re és eltorlaszolta az ajtót. Ám Cs. E. erőfölényben volt, s ő okozott könnyű vérzéssel járó fejsérülést H.-nak. Visszatért a nevelő is, szavára H. kinyitotta az ajtót, Cs. pedig to­vábbi három tasak hígítót vitt ma­gával. A terhelt nem nyugodott meg, a társalgóban Cs.-re próbált támadni. A nevelő ekkor még szétválasztotta őket. H. Norbert azonban fenyegetőzve Cs. után ment, s megint megpróbált rátá­madni társára. Be kellett azonban látnia, hogy puszta kézzel nem képes legyőzni ellenfelét, ezért a közös konyhai mosogatóból magához vett egy műanyag kést, azt a pengéjével előretartva, marokra fogva Cs. E. felé szaladt, hogy belédöfje. A dü- höngőt nem sikerült megfékezni. Bár Cs. E. védekezni próbált, H. Norbert egy ízben - kaszáló moz­dulatot téve a szúróeszközzel - megszúrta őt, s a penge a X. bor­daközben, a mellkas falon át be­hatolt a mellüregbe. Ez közvetett életveszéüyel járó sérülést idézett elő. Ezt követően H. Norbert visz- szatért a szobájába, s a véres kést az asztalon hagyott paprikás fej­húsba állította. Cs. E.-t kórházba szállították, az életveszélyt műtét­tel hárították el. A Heves Megyei Főügyészség az előzetes letartóztatásban lévő H. Norbertét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének elköveté­sével vádolja. Az elsőfokú ítéle­tet a Heves Megyei Bíróság hoz- za majd meg. ____________i-layi D obósok Finnországban Eger A Dobó István Gimnázium diákjai egy hetet tölthettek a finnországi Lobja városában egy, az EU által támogatott projekt keretében. A fi­atalok az Ifjúság 2000-2006 pályá­zatán nyert támogatás révén való­síthatták meg angol nyelvű prog­ramjukat, melynek a következő cí­met adták: Fiatalok kisvárosi hét­köznapjai az egységesülő Európá­ban. Azzal a céllal utaztak az észa­ki országba, hogy kölcsönösen megismerjék egymás életét a sza­badidős tevékenységekben: kultú­ra, sport, családi kapcsolatok, ifjú­sági média, politika és közszerep­lés a diákéletben, szórakozás és a drog elleni védekezés. Az idő elég volt ahhoz is, hogy a prezentációk után saját tapaszta­latokat gyűjthessenek a finn fiata­lok, családok életéről, megismer­hessék Lobja és Helsinki látnivaló­it. A sport sem maradt ki a progra­mokból. Az úszás mellett kipró­bálhatták a híres finn szaunát, de a legnagyobb sikere a finnekkel kö­zösen játszott floorballnak volt. Jövőre a finneket várják Egerbe. Elég rossz időben csatiakozunk Petschnig Mária Zita a piacgazdaságban várható változásokról Gyöngyös Nem társadalmi célú hirdetésként jöttem, ám az embereknek választ kell adni arra a kérdésre, hogy az EU-csatlakozás után mi­lyen változások várhatók a piacgazdaság­ban - mondta Petschnig Mária Zita közgaz­dász, aki a legutóbb a városban megtartott Liberális-klubbeli találkozó, illetve annak házigazdái, dr. Fodor Gábor szabaddemok­rata országgyűlési képviselő és Keresztesi József alpolgármester vendégeként járt a mátraalji városban. Az országszerte jól is­mert közgazdász hozzátette: az európai in­tegráció újabb rendszerváltozást jelent ha­zánknak, ám a '90-es évekbelihez képest annyi a különbség, hogy most tudjuk, hová megyünk és mi vár ránk. A szakember hangsúlyozta: az Európai Unió nagy lehetőség az ország számára, ami a mezőgazdaság gyökeres átalakulását hozhatja. Új piacok nyílnak meg számunk­ra az úgynevezett harmadik országokban. Az erősödő versennyel az országkockázat ugyan csökken majd, ám a gazdálkodás kockázata megnő.- Ennek az az oka, hogy - bár a csatla­kozni kívánó országok között éltanulók vol­tunk - egy-két évvel ezelőtt elcsúszott a ha­zai gazdaság, többek között a reálkereset növekedése és az erős forintforgalom miatt. Összességében a helyzet korántsem elkese­rítő, jelenleg azon a szinten állunk, ahol ko­rábban Görögország és Portugália volt - folytatta Petschnig Mária Zita. A sajtótájékoztatón elhangzott: az integrá­ció után rövid időn belül pozitív változás nem várható, hiszen a hátrányokkal szembeni vé­dekezési források elvesztek. Lesznek vesztesei is a csatlakozásnak, ám nem lehet a kor­mánytól szájtátva várni a kompenzálást, hi­szen ez ellentétes az uniós gyakorlattal. A profitnövekedési dinamika és a reálalkal­mazkodási folyamatok megtörése egyaránt bel- és világgazdasági probléma Németor­szág az Európai Unió gazdasági motorja, ami már három éve megállt. Éppen ezért a kor­mány sem követelhet többet, mint amennyit a csatlakozási tárgyalásokon elért. Mivel az EU- és a saját forrás is csökken, nem a legal­kalmasabb időpontban csatlakozunk. Nem­csak a nemzeti fejlesztési tervet kell leadni, hanem az EU-s pénzek fogadásának feltétele­it is meg kell teremteni. A gazdaságban ez egy kétirányú folya­mat, ahol valamelyik félnek erősebbnek kell lennie. Az Uniónak is az erőgyűjtés a célja, éppen ezért veszik fel pánikszerűen, „cso­magokban” az országokat, ami nem más, mint politikai döntés. Hogy jó-e az EU az országnak, az nem kérdés. A legjobb időszak 2007-2013 között várható majd, hiszen akkor már mi is részt veszünk egy költségvetési periódus megha­tározásában - vélekedett az előadó. Posta Ban kLeasing Minden részletében jobb, az elsStíft az utolsó lg... svájci frankos, „fele-fele" konstrukciónkkal, 72 havi f utam időre, 7,7%-os ügy­leti kamatláb és 7,98%-os IHM mellett (Hitel max. 8 millió forintig!) Semmi trükk! ...autőHitellevél! © 06 40391391 Keresse képviseleti irodánkban: Eger, Kossuth L út SB. Telefon. 36/ 515-630,36/ 515-632 = tisztább Magyarország Csatlakozunk Európához. 2005 végére a csomagolási hulladék csaknem felét már újra feldolgozzuk. A hulladékkezelést modernizáljuk, a hangsúlyt a hasznosításra helyezzük és megszüntetjük a tájat csúfító, büdös szeméthegyeket. Mert egy európai országban így természetes. Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom