Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-05 / 80. szám

6. OLDAL 2003. ÁPRILIS 5., SZOMBAT glflHI ISTENMEZEJE ISTENMEZEJE Polgármester: Kotroczó István Alpolgármester: Nagy Péter Jegyző: Nagy László A képviselő-testület tagjai: Bíró Zsoltné, Csóka Ferenc, Farsang József, Fürjes Sándor, Ivádi László, Kecskés Sándor, Kotroczó Gabriella, Murányi Gábor, Nagy Péter, Panyiné Juhász Mária, Községháza címe: 3253 Istenmezeje, Nefelejcs u. 18. Telefon: 36/369-053, 36/572-017 Ügyfélfogadási idő: A hivatal ügyfélfogadási rendje munkarend szerinti munkaidőben folyamatos. Polgármester: hétfőn 8-11 óráig, szerdán: 13-16 óráig, pénteken: 8-11 óráig. Lakosság száma: 1846 Korösszetétele: 0-14 év: 216 fő 14-18 év: 62 fő 18-30 év: 258 fő 30-60 év: 805 fő 60 év felett: 505 fő Vállalkozások száma; 93 Helyi adók: Iparűzési adó: 2 millió 154 ezer forint Testvértelepülés: Sőreg (Szlovákia) Jeles napok: Búcsú: Istenmezején szeptember második vasárnapja,Szederkény­puszta településrészen október utolsó vasárnapja Közérdekű telefonok: • Hunyadi Mátyás Általános Iskola: 36/572-053 • Napközi Otthonos Óvoda: 36/369-053 • Dr. Dömök Gábor, vállalkozó háziorvos: 36/369-127 • Önkéntes Tűzoltó Egyesület: 06/20-598-1091 Építészeti emlékek, kulturális értékek: A település nevetessége a Noé szőlője elnevezésű szikla, mely a néphit szerint úgy jött létre, hogy Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlősdomb alatt gyalogol­tak, megszomjaztak, és a gyümölcsszedő asszonyok­tól kértek szőlőt. Az asszo­nyok megtagadták kérésü­ket, ezért Jézus kővé változ­tatta az ültetvényt. Az új templom alapkövét 1853-ban tették le, és a kö­vetkező évben Bartakovics egri érsek szentelte fel. Örömteli gondjaink vannak” ÉtÉISSI# A közeli hegyekből festői szépségű látvány tárul a falura. FOTÓ: GÁL GÁBOR A 2002-es önkormányzati választásokat követő­en Kotroczó István kapott bizalmat a polgármes­teri tisztség betöltésére. Az új faluvezető opti­mista a falu jövőjét illetően. Ő és az általa veze­tett képviselő-testület tagjai egyetértenek abban, hogy bár a falu költségvetése pillanat­nyilag nincs túl rózsás hely­zetben, a forráshiánytól nem szabad megriadni, és apátiába süllyedni. Sokkal fontosabb ennél, hogy a kidolgozott, megvalósítható ötletek száma gyarapodjék. Ebben az eset­ben ugyanis előbb-utóbb megnyílnak a pályáz­ható források is, amelyek a falu hosszú távú gya­rapodását szolgálják.- Semmi újat nem mondunk azzal, hogy króni­kus pénzhiánnyal küszködünk. Ha szétnézünk a térségünkben, akkor szinte minden önkormány­zat hozzánk hasonló, vagy még rosszabb helyzet­ben van. A lényeg az, hogy terveink legyenek, márpedig ebből nálunk nincs hiány. Az elsődle­ges természetesen az intézményeink fenntartása, minél színvonalasabb működtetése. Ez vonatko­zik az oktatásra, az egészségügyre, az infrastruk­turális fejlesztéseinkre. A szennyvízberuházás idén novemberben befejeződik, s jövőre a helyre­állítási munkálatok is véget érnek. Idén megoldó­dik a közvilágítás korszerűsítése is, ami nemcsak esztétikai, hanem vagyonvédelmi szempontból is fontos. Szerencsére Istenmezején jó a közbizton­ság, a bűncselekmények száma elenyésző - fogal­maz a polgármester.- Nagy reményeket fűzünk az általunk kezde­ményezett mikrorégió kialakításához is, amely­hez már Nógrád és Borsod megyéből is jelezte né­hány település a csatlakozási szándékát. Mivel a természeti és földrajzi adottságaink a turisztikai fejlesztéseknek kedveznek, az ebben rejlő lehető­ségeinket szeretnénk a jövőben maradéktalanul kiaknázni. A költségvetésünkben elkülönítettük a pályázatokhoz szükséges önrészt, így jó esélyünk van a pluszforrásokat megszerezni. Az idei leg­fontosabb feladatunk az óvoda tetőterének beépí­tése, de elkészíttetjük a leendő tornacsarnokunk terveit is, hogy alkalmasint pályázhassunk a kivi­telezésre. Tervezzük emellett Szederkény­pusztán az iskolaépület felújítását is is. A köz­munkaprogram keretében közel húsz embernek szeretnénk munkát biztosítani az év hátralévő ré­szében. Az ő feladatuk lesz a község köztereinek ápolása, a falukép csinosítása. Rövid időn belül szeretnénk a már elkészült településrendezési ter­vünket is megvalósítani. Hivatása: háziorvos Dr. Dömök László, a község házi­orvosa 30 éves korában került Budapestről Istenmezejére. Nemcsak a családi köte­lékek, hanem a káprá­zatos táj is vonzotta a fi­atalembert, aki koráb­ban kórházi orvosként dolgozott. 1988-ban két esztendőre elkerült a községből, hogy sikeres szakvizsgát tegyen. Ezt követően Pétervásárán az egészségügyi központ vezető­jeként tevékenykedett, azonban az intézmény finanszírozási gondjai miatt váltani kénysze­rült. 1993-ban a megyében az el­sők között kötött szerződést az egészségbiztosítóval háziorvos­ként. Hazakerülvén saját ottho­nukban alakította ki rendelőjét, 1995 óta pedig egyedül látja el a lakosság orvosi felügyeletét:- Hivatásomnak tekintem a há­ziorvosi munkát, s épp ezért igyekszem helyben gyógyítani a hozzám fordulókat, hogy minél kevesebbet kelljen ingázniuk. Saj­nos a falu egyre inkább elöregszik, s az időseb­bek egyszerre több be­tegséggel is küszköd­nek. Ez főként annak a következménye, hogy az átlagosnál jóval többet dolgoznak. Nagy eredménynek tekintem a szennyvízberuházás megvalósítását, hiszen ez mér­földkőnek számít az egészsége­sebb életvitelben. A magam mód­ján igyekszem a képességeimhez és a lehetőségeimhez képest a legjobb ellátást nyújtani az isten- mezejei embereknek. Ezért évek óta folyamatosan korszerűsítem a rendelőt. ■ Cél: a minőségi oktatás A község kétszintes, korszerűen felszerelt általános iskolájában jelenleg 134 tanuló minőségi ok­tatásáról gondoskodnak a peda­gógusok. Bocsi Attiláné, az in­tézmény igazgatója örömmel új­ságolja, hogy tavaly a Széchenyi- terv keretében 4,2 millió forintot nyertek pályázat útján a számí­tástechnikai szaktanterem gép­parkjának teljes felújítására. Ez a korszerűsítés azt is lehetővé tette, hogy a felnőtt lakosság számítógépes képzését is vállal­ják. A két felsőfokú végzettségei rendelkező informatikai szak­embernek köszönhetően egy számítástechnikai alapítvány is működik az iskolában, melyet szívesen támogatnak a helyi vál­lalkozók, illetve a szülők is. Az intézmény pedagógiai program­jának kidolgozásába a szülőket is bevonták, így főként az anya­nyelvi, az informatikai és a ide­gen nyelvi képzésre helyezik a hangsúlyt. Kiemelt figyelmet szentelnek a környezetvédelem­re, a tehetséges diákokat pedig külön szakkörökön készítik fel a különböző szaktárgyi verse­nyekre, amelyeken szép sikere­ket érnek el. Evek óta valameny- nyi végzős tanuló sikerrel felvé­telizik a kiszemelt középiskolák­ba, s az érettségit követően a ta­nulók 75-80 százaléka egyete­meken, főiskolákon tanul to­vább. A helyi óvodában - ahol 59 apróságról gondoskodnak - egyéni fejlesztéssel készítik fel a kicsiket az iskolakezdésre. Pálfi Lászlóné vezető óvónő elmon­dása szerint a sikeres pályáza­toknak köszönhetően itt is sike­rült korszerűsítéseket végrehaj­tani. Ezek közül a legnagyobb eredménynek számít, hogy a la­kosságot is szolgáló konyha HACCP minősítéssel rendelke­zik. Idén szeretnék tetőtér-be­építéssel tovább bővíteni az in­tézményt. Önkéntes értékmentők Az. 1997-ben alakult önkéntestűz- oltó-egyesületnek jelenleg 18 tagja van. Az önzetlenül szolgáló érték- és életmentők átlagéletkora nem haladja meg a 32 évet, ezért nyu­godtan mondható, hogy elsősor­ban a fiatalabb generáció tagjai esküdtek fel a község és a kör­nyék értékeinek védelmére. Kö­zülük öten már az első évben szakképesítést szereztek, a többi­ek pedig az évek során a gyakor­latban tettek szert erre a speciális tudásra. Dulai Zoltán, az egyesü­let elnöke örömmel számolt be ar­ról, hogy az elmúlt években kü­lönböző pályázatok útján sikerült korszerűsíteni, fejleszteni beren­dezéseiket. A Honda szivattyú, a kézi és fejlámpák, a híradástechni­kai eszközök, az életmentésben fontos légzőálarcok mind-mind a gyors és haté­kony beavatko­zást segítik.- Az önkor­mányzat támo­gatásának kö­szönhetően év­ről évre biztosí­tottak a jó szín­vonalú munka feltételei. Az 1999-es év mindany- nyiunk számára nagy próbatételt jelentett. Az árvíz, az isméüődő felhőszakadások miatt gyakran hívtak segítségül bennünket. Eb­ben az esztendőben több mint 1060 órát töltöttünk szolgálatban. Az elmúlt évben hat tűzesethez ri­asztottak bennünket, és három al­kalommal az árvízveszély elhárí­tásában nyújtottunk segítséget - mondja az elnök. A csapat számára igazi örömöt jelentett, amikor tavaly pályázat útján húsz, kiváló minőségű speci­ális tűzoltó-egyenruhára is szert tettek. Az egyesület egyébként megalakulása óta 1 millió 545 ezer forintot szerzett pályázat útján. A munka mellett az évi közgyűlésen egyeztetik a feladatokat, nyaranta pedig egy napot arra szánnak, hogy családi körben erősítsék az összetartást. A számítástechnikai szaktanteremben 15 új számítógép áll a diákok és a felnőtt la­kosság rendelkezésére. fotó: gál gábor MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Ország János nyugdíjas- Aktívabb éveimben az egercsehi bányában dolgoztam, de már tíz éve nyugdíjba vonultam. Tudom, hogy furcsán hangzik, mégis azt mondom, hogy azt sze­retném, ha Is- tenmezején még egyszer olyan élet le­hetne, mint húsz évvel ez­előtt volt. Akkoriban virágzott a kulturális és sportélet, az emberek nyitottak voltak és barátságosak. A közösségi összejöveteleken min­denki jól érezhette magát. Manap­ság sajnos nyoma sincs ennek az összefogásnak. A legtöbben bezár­kóznak otthonaikba, és alig moz­dulnak ki. Igaz, nem is nagyon van hová. Az új önkormányzati veze­tés változtatni szeretne ezen is. Bí­zom benne, hogy sikerül nekik. Papp Zoltán ROKKANTNYUGDÍJAS- A legnagyobb baj az a faluban, hogy a fiatalok munkalehetőség híján kénytelenek akár 80-100 ki­lométerre is el­járni dolgozni, hogy biztosít­sák családjuk megélhetését. A környékbeli bányák és a té- esz megszűn­tével a munka­helyek is oda­lettek. Ennek ellenére az itt élők ragaszkodnak otthonaikhoz, a községhez, épp ezért nem jellem­ző az elvándorlás. Ennek örül­nünk kell, és arra törekedni, hogy a fiatalok ne kívánkozzanak és ne kényszerüljenek el innen. Ehhez azonban biztosítani kell számukra a kulturált szórakozási lehetőséget is. Örülök annak, hogy a művelő­dési házban végre felújítják az ifjú­sági klubot. Fodor István portás- Nyugdíjasként a Szederkény­pusztán működő faüzem alkalma­zásában portásként és fűtőként dolgozom. Ezen a telepü­lésrészen na­gyon sok az idős ember, akik már nem támasztanak teljesíthetetlen igényeket az önkormányzat számára. Istenmezején és Szederkénypusztán egyaránt arra kell törekedni, hogy a fiatalok itt helyben boldoguljanak. Azt hi­szem, hogy a szennyvízberuházás befejezésével nagyobb lehetősé­gek nyílnak a mi falunk előtt is. Bí­zom abban, hogy a kulturális élet is megpezsdül, ami főként a fiata­lok számára fontos. A szomszédos szlovák falvakkal is együttműköd­hetnénk. Bíró Istvánné NYUGDÍJAS- Két éve százalékoltak le, koráb­ban a helyi kereskedelemben és vendéglátásban dolgoztam hosz- szú évekig. Tősgyökeres istenmezejei vagyok, így jól emlékszem ar­ra, hogy né­hány évvel ez­előtt milyen szeretet és összetartás jel­lemezte a falut. Úgy gondolom, hogy most is többre juthatnánk, ha azt erősítenénk, ami összetart bennünket, és nem azt, ami elvá­laszt. Nem gondolok nagy dol­gokra, csupán arra, hogy például a környezetünk szebbé tételéért, ápolásáért is tehetnénk együtt va­lamit. Az irigység, a bizalmatlan­ság eltávolít mindannyiunkat egy­mástól. Ezen kellene leginkább változtatni. Ország Istvánné TAKARÉKSZÖVETKEZETI VEZETŐ- 1971 óta dolgozom a helyi ta­karékszövetkezetben. Az elmúlt év januárjától az Eger és Vidéke Takarékszövet­kezethez tarto­zunk. Isten­mezejei szüle­tésű emberként és a részleg ve­zetőjeként csak azt kívánha­tom, hogy a fa­luban minél több munkahely és vállalkozás létesüljön. Ha ez sikerülne, azt je­lentené, hogy a község gyarapo­dik, s a helybeliek „bankja” is biztonságban van. Sajnos a mi épületünkről is kiderült, hogy martinsalak felhasználásával épült, így az is kérdéses, hogy mi­lyen forrásból és mikor lehet biz­tonságossá tenni vagy újjáépíteni a részleget. Reménykedem, hogy lesz megoldás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom