Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-28 / 98. szám

I 2003. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ HORIZON T HIRDETÉS 11. OLDAL A nő, mint rejtelmes furcsaság Ismét nagyoperettet játszik a Gárdonyi Géza Színház Marcsa és Miska - Pikali Gerda és Széles lászló A Grand Mamier egy francia likőr. És semmiképpen nem pezsgő. Ezt azért jól megtanulták azok, akik valaha látták Szirmai Albert, Bako­nyi Károly és Gábor Andor Mágnás Miska című operettjét, a hazai operettirodalom talán legtöbbet játszott darabját. Az egri közönséget az évad vé­gén egy ilyen igazi csemegével lep­te meg a Gárdonyi Géza Színház. A Bagossy László rendezte darab olyan sztárokat vonultat fel, mint a nagymama szerepében Tordai Te­ri, vagy a csodálatos hangú Zám Andrea, Rolla megszemélyesítője. Marcsa és Miska valamint Rolla és Baracs szerelmi története a két bot­csinálta gróffal, Pixivel és Mixivel, a nagy titkokat őrző nagymamával biztos kasszasiker. Kívülről fújjuk az ismert dalbetéteket, s ha az is­mertség okán már éppen nem is a végkifejletre vagyunk kíváncsiak, azért mindannyian várjuk a hu­morral és szépséggel átitatott „nagyoperettes” jeleneteket. A helyszín Korláthy gróf puccos kastélya, ahol éppen egy estélyre készül a ház népe. A díszlet (Ga­lambos Péter munkája) kiválóan megmutatja az ódon kastélyok fül­ledt, titkokkal és korlátokkal teli hangulatát. Ám máris van egy bök­kenő. Az első pillanatban sem si­kerül a cselédeknek kitakarítani a kastély fogadóját, így megjelenik az alig látható, de az operett világá­tól mégiscsak idegen szemét. Az­tán vannak a tisztaságnak egyéb problémái is. Az teljesen rendjén van, hogy az ál-Eleméry gróf, va­gyis Miska lovász kiszórja a címert és a vadszőrmét a fogadóba, de a szotyiköpködés és magszórás már kicsit alpári egy nagyoperettben. Mindezek fölött talán még el is siklik a néző, hiszen a kifejezés a rendező szabadsága. Az pedig a színpad sajátja, hogy komoly tánc­kart a hely szűke miatt lehetetlen­ség bevinni, így az estélyt csak sej­tetik, de nem láthatjuk. Á jelmezek (Földi Andrea munkája) visszafo­gottak, néha már túlzottan szoli- dak. Mindezektől függetlenül a da­rab sehogy sem áll össze. A Mar­osát alakító, egyébként nagyon te­hetséges színésznő [Pikali Gerda) érdekes, karakteres hangadottsá­gokkal nem találja a megfelelő tó­nust a darabban. Amilyen jól for­málja az ízes népi beszéd hangjait, annyira nem tud bánni a hangerős­séggel, így időnként hatalmas or­gánumával nem csak belekiabál a térbe, de az énekszámokat is szét­veri. Színészi játéka azonban iga­zán élő és nagyon lendületes, nagy kár, hogy a hangadottságait nem tartották kordában. Miska, a lovász (Széles László) partner ebben a já­tékban. Lóvá teszi a grófokat, mó- resre tanítja Marcsát, de valahogy sem a grófi, sem a paraszti világgal nem azonosul teljes mértékben. Az operett másik két nagy párosa Rolla és Baracs. Az előbbit ezút­tal Zám Andrea formálja meg. A csengő hangú színésznő most is tökéletesen alakít, még akkor is, ha eddig meg­ismert habitusá­hoz inkább Mar­csa szerepét vár­ná tőle a közön­ség. Partnere, Baracs mérnök [Rancsó Dezső) mindvégig kicsit távolságtartó ma­rad. Sem szerel­mében, sem re- ményvesztettsé- gében nem ég a tűz, talán a szép hangú színész já­tékában ezért is fordulhat elő, hogy az operett egyik legszebb dalbetétjét, a Rej­telmes, de kedves furcsaság a nő cí­műt zsebre tett kézzel énekli. Márpedig ha va­laki ezen dal ér­zelmeit átéli, az sokféleképpen el tudja képzelni, csak ezzel a kö­zömbösséggel nem. Korláthy gró­fék (Csendes László és Dimanopulu Afrodité) keresik ön­magukat az idő által már túlhala­dott grófok szerepében. Nagyon jó viszont Pixi és Mixi játéka (Mészá­ros Máté és Hüse Csaba), alak még véletlenül sem próbálják meg utá­nozni a Latabárok játékát, hanem az adott térben és lehetőségek kö­zött, a többiek szerepformálására véletlenül sem rájátszva alakítják a hóbortos grófok szerepét. Leopold főkomomyik [Pálfi Zoltán) mind­végig a helyén van a darabban. A produkció sztárvendége a nagymama szerepében Tordai Te­ri, aki tolókocsijában ülve a szolid kedvesség és kiegyensúlyozottság példája marad. Profizmusából adó­dik, hogy nem kívánja magát sem előtérbe tolni, sem a szerepét túl­hangsúlyozni, talán ezért is végte­lenül kedves és szimpatikus jelen­ség. Az egri Mágnás Miska egy érde­kes rendezői koncepción nyug­szik. Nem klasszikus nagyoperett, hiszen nem ragaszkodik a szépség­hez, a fenségességhez, a klassziku­san kibontott konfliktushoz, izga­lomhoz és megoldáshoz. Ez az elő­adás inkább egyensúlyozni próbál daljáték és nagyoperett között, így egyik vonulata sem válik markáns­sá. A feszültség épp úgy hiányzik, mint a megoldás öröme, a próza éppen annyi szerepet kapott, mint a sokunk által várt zenés-táncos betétdalok lendülete, vagy éppen a líraisága. A Mágnás Miskával nem lehet bukni és a művet igazán nem lehet rosszul megrendezni. Az operettirodalom egyik kedvencét talán éppen ezért választják sok­szor és sokan, professzionális nagyszínházak épp úgy, mint szín­játszó csoportok. S a darabnak ép­pen ez az egyik sajátja, hogy egyik sem tudja nagyon elrontani, legfel­jebb a kőszínházi produkció kicsit a várakozás alatt maradhat, míg az utóbbiaknak várakozáson felüli si­kert hozhat. Ezért lenne érdemes egy jól kigondolt és kialakított taps- finálét kitalálni, hiszen egy Mág­nás Miskáért mindenképpen hálás a közönség. SZUROMI RITA A nagy titkok őrzője. A nagymama szerepében Tordai Teri fotó: gál gábor Rolla alakítója Zám Andrea Elkelt az egri Gyermekváros A Versenyhivatalhoz akar fordulni a vesztes cég (Folytatás az 1. oldalról) A javaslat három beruházást érint: a volt egri Gyermekváros értékesítésével összefüggésben az Arany János Általános Iskola és Szakiskola leválasztását (a tel­jes költség 21 millió forint, mely­ből az igényelt támogatás 16,8 millió), a füzesabonyi pszichiátri­ai otthon két vizesblokkjának fel­újítását (25 millióból 20 millió), valamint a Megyeháza dísztermé­nek felújítása során elmaradt fo­lyosó, vizesblokk és a többcélú he­lyiség rekonstrukcióját (22 millió­ból 17,6 millió). Vita bontakozott ki viszont a volt egri Gyermekváros ingatlane­gyüttesének értékesítése kapcsán. A megye korábbi kísérleteit ku­darc kísérte, ám - miként Barabásné Czövek Ágnes (MSZP), a pénzügyi bizottság elnöke kifej­tette - megérte várni, mert a mos­tani pályázatra két érvényes aján­lat is befutott: a füzesabonyi szék­helyű Fenstherm Kft.-é, s a buda­pesti WIGO Kft.-é. Végül is az előbbi nettó 337 millió forintos ajánlatának elfogadására hangzott el javaslat. Csakhogy a Polgári Frakcióban (PF) többen is meg­kérdőjelezték e döntés bölcsessé­gét. Az élénk vitában elhangzott: a WIGO fenyegető levéllel is nyo­mást akart gyakorolni a döntésho­zókra, amit azonban a nevezett cég képviselői határozottan cáfol­tak. Szerintük az eredetileg be­adott ajánlatukat kellene elfogad­ni, ami - szerintük - jobb, mint a vetélytársuké. Utaltak arra is, hogy a megye által „elvárt” szer­ződési forma - amit készek teljesí­teni - a megyeszékhely számára járna súlyos helyiadó-kieséssel. Hozzátették, a vitás helyzet azért alakulhatott ki, mert a megye nem a saját maga által felállított szabá­lyok szerint játszott. Ezt a közgyű­lésből utasították vissza többen, mondván: a megye mint tulajdo­nos annak adja el a tulajdonát, akinek akarja, amíg nincs eladási kötöttsége. Ez esetben ilyen nincs. A WIGO erre emlékeztetett: a Gazdasági Versenyhivatal súlyos büntetéseket ró azokra, akik fel­rúgják a szabályokat. A testület végül 25 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett a Fenstherm ajánlatát fogadta el _______i-nei A z egri Ifjú Tehetségek Műhelye Alapfokú Művészeti Iskola másodszor hirdetett nyílt napot, hogy a zene, a tánc és a vizuális kifejezés iránt fogékony gyerekek betekinthessenek az oktatás mindennapjaiba. Orosz, magyar és ír táncház, drámajátékéra, a növendékek szí- nielőadása, közös éneklés és rajzverseny tette emlékezetessé a szombat délelőttöt a Művészetek Házában.______fotó: gál gábor s zép *-ls> ■a pár éve, es ; 1ó eredmények beruháznunk, & HoK'i milSen ia* 'iniik a k t szeretne«- a* szüléinké riiVt váll*1^ ,1 foglalkoz- assacskán s: .,ott> S°nd° icál^nk ahh a termes a , aslatait őrt Gáhor Kedves Gábor és Imre! A válasz az Önök által felvetett kérdésre: a BASF teljes körű szőló'védelmi technológia A Discus DF + Polyram DF kombináció ideális választás Önöknek és azoknak, akik biztonságos védekezést szeretnének a szőlőt veszé­lyeztető három legfontosabb betegség, a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész ellen. Ha virágzástól kezdve a Discus DF + Polyram DF kombinációt három­szor alkalmazzák, megszakítva egy Polyram DF + felszí­vódó azol hatóanyagú készítménnyel bogyókötődéskor, akkor ez a technológia nem csak a gombák ellen véd, hanem emellett erőteljesen zöldíti a lombot, és segíti a tápanyagok beépülését a fürtökbe. A Cascade 5 EC a szőlőmolyok első nemzedéke és az at­kák ellen egyszerre véd, a Nomolt 15 SC pedig olyan, a szőlőmolyok második nemzedéke elleni, hosszú hatás­tartamú szer, amit a bogyónövekedéskor javaslok kíper- metezni. A technológia használatáról részletes információt kap­hatnak az Önökhöz legközelebbi gazdaboltban vagy a körzetükben dolgozó növényvédelmi szakmérnöktől. Sikeres gazdálkodást kíván Önöknek 9 ,» » • é * ■ János bá . ■ a BASF növényvédelmi tanácsadója ♦* | m BASF technológia: hatékony, gazdaságos, környezetkímélő, megbízható 49t

Next

/
Oldalképek
Tartalom