Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-17 / 90. szám

MEGYEI KÖR KÉP 5. OLDAL 2003. Április 17., csütörtök Március: élénkülő munkaerő-kereslet Az esztendő harmadik hónapjában szőkébb hazánkban a re­gisztrált munkanélküliek száma 4521 volt - olvasható abban az elemzésben, amelyet a megyei munkaügyi központ mun­katársai készítettek. A téli szezonális foglalkoztatási dekon­junktúra befejeződésével már csak 77-tel - 0,5 százalékkal - nőtt a számuk az előző hónaphoz képest. Heves megye A megyei munkanélküliségi ráta 11 százalék, ami két százalékkal haladja meg az országos átlagot, de a hazai megyék rangsorában ez a 10. helyet biztosítja. Jelentő­sen, 6,5 százalékkal alacsonyabb viszont az észak-magyarországi régió mutatójánál. A tavalyi már­ciusi adatokkal összehasonlítva 284-gyel - két százalékkal, orszá­gosan 4,9 százalékkal - növeke­dett a munkanélküliek száma. A ráta pedig 0,4 ponttal emelkedett. Az élénkülő keresletet jelzi, hogy márciusban 1632 új állást regisztráltak, 260-nal többet, mint februárban és 205-tel töb­bet, mint egy évvel ezelőtt. A si­keres közvetítések száma 955 volt, ami 8-8 százalékkal haladja meg a tavalyi márciusi és a az idei februári értéket. A nagy lét­számú leépítések továbbra is elke­rülték a megyét. Márciusban növekedett az ér­deklődés a foglalkoztatáspolitikai támogatások iránt. A belépők szá­ma - februárhoz képest -15,6 szá­zalékkal emelkedett, ami főleg a közhasznú foglalkoztatásban és a járulékátvállalási támogatásban részesülők magas számával ma­gyarázható. Fo­lyamatosan bő­vül a munka- nélküliek át­képzése is. Je­lenleg 1156-an tanulnak a munkaügyi szervezet támogatásával. Márci­usban 370-en csatlakoztak a kü­lönböző foglalkoztatáspolitikai programokhoz. Március végén zárult a rehabili­tációs munkahelyek létrehozását segítő pályázatok befogadása: 11 munkáltató 82 megváltozott mun­kaképességűnek a foglalkoztatását tervezi, ami 83 millió forint támoga­tást igényel. Nőtt az érdeklődés a szaktárca által meghirdetett köz­ponti munkahelyteremtő pályázat iránt is. Erre márciusban 12 pályá­zat érkezett és 149 dolgozónak biz- tosítanak új álláshelyet, imehtuszi MUNKAERŐPIAC HEVESBEN 2003 MÁRCIUS Regisztrált munkanélküli 4.521 Megyei munkanélküliségi ráta 11% Új állás 1.632 Sikeres állásközvetítés 955 Kastély: szaúdi érdeklődő A Grassalkovich-kastély is szerepel azon a projektlistán, amelyet a kormányfő nemrég egy szaúdi hercegnek adott át. A közel-keletiek befektetési célpontnak te­kintik az állami tulajdonban maradó magyarországi műemlékeket. Hatvan Néhány napja Al-Valid bin Talal szaúdi her­ceg budapesti tárgyalásai során Medgyessy Péter miniszterelnöktől egy tizenhárom ha­zai kastélyt tartalmazó listát vett át. A felso­rolásban a hatvani Grassalkovich-kastély is szerepel. A szaúdiak lehetséges befektetési területként vizsgálják a felújítás előtt álló mű­emlékeket. A kastélyok jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelésében van­nak, és az állam tulajdonát képezik. Ez a ké­sőbbiek folyamán sem változna, ám a felújí­tás után az épületek vagyonkezelési joga át­adható, akár 99 évre is. A szaúdiaknak az üzemeltetéssel nem lenne gondjuk, viszont az üzlet hozadéka már kiszámítható. A Hatvan központjában található Grassalkovich-kastély külső felújítása két éve kezdődött. A mintegy hatvanmilliót fel­emésztő munkálatok során rendbe hozták a főhomlokzatot, a keleti, valamint a nyugati külső falat, és kicserélték a nyílászárókat. A KVI az idén az udvari homlokzat rekonst­rukcióját és a kerítés egy részének a helyre- állítását tervezi. Az előzetes számítások szerint a kastély belső felújítása több mint 900 millióba kerül­ne. Ehhez várják a szaúdi befektetők közre­működését. Medgyessy Péter miniszterelnök az elmúlt évben a kastély megtekintése után kifejtette, hogy támogatja a rekonstrukciót, ám ehhez az is szükséges, hogy a műemlék a későbbiekben megfelelő funkciót kapjon. A közvélemény-kutatások szerint a vá­roslakók döntő többsége azt szeretné, ha a kultúra székhelye lenne a műemlék. Érsek Zsolt polgármester úgy véli, hogy ide köl­tözhetne a Hatvány Lajos Múzeum a főtéri, igen rossz állapotban található sorházból, amely más rendeltetést kaphatna. A kas­télyban egy pénzintézet is működhetne, hogy bérleti díjával nagyban segítse a Grassalkovich-rezidencia későbbi működte­tését. Az épület hasznosításával kapcsolat­ban az önkormányzat a KVI és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét is kiké­ri. Amint összeállt a végleges hasznosítási projekt, Érsek Zsolt felkeresi a tervekkel a miniszterelnököt. it. z. m.) Nyolcvanöt forint a buszjegy A Ráchegyi fogadókész Eger Heves Ellenszavazat nélkül fogadta el a tavalyi év költségvetésének telje­sítéséről szóló beszámolót a vá­ros képviselő-testülete. A szava­zást követően Kontra Gyula pol­gármester kiemelte, hogy a testü­let az elmúlt esztendőben való­ban szolgálatként fogta fel tevé­kenységét. Hangsúlyozta, hogy olyan ez, mint a társasjáték, ahol lehet, hogy különböző az egyes képviselők érdeke, de jól dönteni és gazdálkodni csakis kompro­misszumok árán lehet. Ugyancsak ellenvetés nélkül fogadta el a képviselő-testület egyes hatásköreinek bizottságok­ra történő átruházását. Dr. Nagy Ferenc, a jogi bizottság elnöke ez­zel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy volt idő, amikor éjfélig ülésezett a grémium, holott na­gyon sok kérdés a bizottságok szintjén is eldönthető lett volna. Ezekkel az átruházott feladatkö­rökkel azonban egyszerűsödik a testület munkája, csak feüebbe­zés esetén kell a testületnek eljár­nia. A polgármester ugyancsak ehhez a gondolathoz kapcsoló­dott, amikor kifejezte reményét, hogy a bizottságok felelősségtel­jesen járnak majd el. Mint arról már többször be­számoltunk, hamarosan újra in­dul a hevesi helyi járati közleke­dés. Ehhez kapcsolódva alkotott meg a testület egy helyi rendelem tét, amelyben többek között a ta­rifákat is szabályozzák. így az egy utazásra érvényes vonaljegy ára 85 forint lesz. Ideiglenes bizottságot hoztak létre a Heves Város Közszolgálatá­ért kitüntetés megítélésére, aho­vá három oktatásügyi és két egészségügyi szakembert dele­gáltak. Felvetődött, hogy miért csak ez a két terület szólhat bele a kitüntetés odaítélésébe, amire Kontra Gyula azt válaszolta: azért, mert ezt a díjat csak önkor­mányzati intézmények kaphat­ják, amelyek kizárólag az oktatás vagy az egészségügy területén dolgoznak. ______ iszuromii A Ráchegyi Általános Iskola igaz­gatója, Kiss Sándomé szerint tan­testületük fogadókész a várhatóan hozzájuk költöző II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolával szemben. Két egyenrangú, közel azonos számú tanulócsoporttal rendelke­ző intézményről van szó, amelyek a Ráchegyi sokkal jobb adottsá­gokkal rendelkező épületében egyesülnének. Az igazgató ugyan­akkor megalapozatlannak tartja a Rákóczi múlt heti szülői fórumán elhangzott vádakat, melyek sze- rinf a Ráchegyi alacsony színvo­nalon működik. Mint azt hírül adtuk, az egri ön- kormányzat a csökkenő gyerek­létszámra tekintettel hatékonyab­ban és főleg kisebb költséggel kí­vánja működtetni a város oktatási rendszerét, ezért terv készült a „racionalizálásról”. Ennek része, hogy a volt 3-as iskolát - a Rákó­czit - felköltöztetik a volt 12-es - a Ráchegyi - általános iskola épüle­tébe. Információink szerint még nem dőlt el, hogy az összevonás milyen formában történik, s az sem, hogy írnak-e ki-új pályázatot a létrejövő intézmény igazgatói posztjára. A közgyűlés április 24- én tárgyal a kérdésről. Kissné elmondta: realitás, hogy négy általános iskola sok az egri Felsővárosban. Szerinte nem lehet kívánni, hogy egy új, modern, ha­talmas tornacsarnokkal bíró isko­la „omoljon össze” egy rosszabb állapotú kedvéért. A Rákócziban felmerült kifogások kapcsán az igazgató statisztikákra hivatkozva állapította meg: a tanulmányi átla­got és a tanulmányi versenyeken való szereplést tekintve is sikere­sebbek, mint a Rákóczi. * * 9r A bezárással fenyegetett Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet peda­gógusai, diákjai és a szülők de­monstrációra készülnek, amely egyelőre szervezés alatt áll, a részletek nem ismertek - tájékoz­tatta a Hírlapot Bodnár László igazgatóhelyettes. _________■ S UHA PÉTER Matek Fóbiában szenvedek, mint anno a kor­mányzászlók - ma már némi megszépítő nosztalgiával felidézett - időszakában. Akkor persze legalább a kommunikáció tökéletes volt, azzal együtt is, hogy a tartalomról ez sokszor nem volt elmondható. Akkor a hímes lobogók tömkelegé (s üzenetként a lövészárkokban szertartásosan bemutatott nemzeti összeborulás) okozta az ellenérzést, most meg ez az idejekorán túligenlő EU-kampány. A fenti bevezetés csak mellékszál, a lényeg most az össz­népi „igen” után egymaga árválkodó honatyai „nem”. A Ma­gyar Parlamentben a Fidesz Magyar Polgári Párt képviselője, az ex-nemzetbiztonsági Simicskó István nemmel szavazott hazánk uniós csatlakozására. Voltak még rajta kívül a hét vé­gén cirka hatszázezren, akik így vélekedtek. Szemben a há­rommillióval, akik igent mondtak. (Egyszerűsítsük a törtet: egyötöd, ami 20 százalék. Természetesen kerekítve, elvégre e sorok írója nem egy Laricsev.) Mindezt azért fontos rögzí­teni, mert a derék honatya nem érte be annyival, hogy az el­utasító gombot nyomta meg, gyorsan gyártott is hozzá egy tetszetős elméletet, amit - gondolta ő - kiválóan lehet kom­munikálni. Szerinte az Egyetlen Nem (megérdemli a megszemélyesítő nagy kezdőbetűket) „a választópolgárok 62 százalékának vé­leményét képviseli. ” Nos ez az, ami több okból is aggályos. A népszavazáson ugyanis a már említett húszszázaléknyi „nem” a teljes választókorú lakosság 7 százalékát jelentette, szemben a 80 százaléknyi kimondott igennel, ami a teljes la­kosság 38 százalékát teszi ki. (Továbbra is kerekítünk.) A két számsort összemosni, a szavazásról távol maradó ér­dekteleneket egyértelmű elutasítóként aposztrofálni, s há­romszázhatvanöt ellenében egy szavazattal az ő vélt hozzá­állásukat karakánul megjeleníteni, nos, ez több, mint mate­matikai baki. Olyan hiba, amihez nem lehet elfogadható tar­talmat találni és tálalni. Kivéve talán azt a felkínálkozó pár­huzamot, az év 365 napjából egy bárkinek elsülhet rosszul. Csakhogy ez magánügy. Száz százalékban. Átadják a megyének a város középiskoláit? (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatási szakemberek szerint az intézmények átadása az orszá­gos tendenciához igazodik. Zavarkóné Hargitai Katalin alpol­gármester elmondta: a lépés pénzügyi okokkal is indokolható, mivel a városnak egyre nagyobb terhet jelent a nem kötelező fel­adatként vállalt középfokú okta­tás finanszírozása; az előterjesz­tés alapján az utóbbi időszakban már az alapító okiratokban meg­határozott feladatellátáshoz szükséges, törvényben előírt köte­lező óraszámok biztosítása is gondot jelentett. A tervről Érsek Zsolt polgár- mester tárgyalt az érintett tano­dák vezetőivel is, akik egyetértet­tek az átadással. Reményüket fe­jezték ki, hogy az anyagiakat ille­tően a megye gondoskodik majd arról, hogy eleget tehessenek fel­adatuknak. Az alpolgármester asszony úgy véli, az intézmények átvétele a megye megerősödésével is jár, ami nem elhanyagolható szem­pont a közigazgatás várható át­alakítása előtt. A tervezetről több bizottság is tárgyalt. Ezeken a többség az átadást támogatta - a kulturális és oktatási bizottságban példá­ul egyhangú döntés született -, csupán a költségvetési bizott­ságban volt egy nemleges sza­vazat és egy tartózkodás. Az oktatási intézményeket nemrég átvilágíttatta az önkor­mányzat. A Gyöngy-Audit Kft. szakértői által készített részle­tes elemzés - nem vitatva az át­adás szükségességét - megjegy­zi: ennek során mérlegelni kell azt is, hogy ebben az esetben a városnak nem lesz közvetlen be­folyása az intézményekre és az ellátandó funkciók körére, az esetleges feladatkör-bővítésekre, illetve -szűkítésekre, szervezeti és intézményváltoztatásokra. Az ellátott feladatok jelenlegi terjedelme, a teljesítmények, il­letve a korábban megyei keze­lésbe adott továbbműködtetés tapasztalatai alapján azonban nem valószínűsíthető számotte­vő, jelentős funkciócsökkenés a jelenleg működő intézmények­nél - állapítják meg. ___________________ftoj M egszúrták a rendőröket Önként dőltek ágynak a bűnüldözők Megszállta tegnap a területi vérellátó népes csapata a me­gyei rendőr-főkapitányság nagytermét, ahol egymás után szúrták meg az önkén­tes donorokat. Eger Az első szúrás joga Bozsikné Ja­kab Saroltáé, aki - miután kollé­ganője regisztrálta a jelentkezőt - a donor ujjából vett csepp alapján hemoglobin- és vércso­port-vizsgálatot végzett. S hogy a rendőrök nem félnek a tűtől, azt egyértelműen bizonyítja, hogy egy-egy ilyen alkalommal 30-40 civil és egyenruhás segíti a gyógyítást. Az akció szervezője, Káló Jó­zsef r. alezredes jó példával jár elöl, miután jászberényi főisko­lás kora óta ez volt a 41. véradása. Az orvosi ellenőrzés után min­denki megkapja a maga „zsák­ját”, a vércsoportjával ellátott 4 és fél decis műanyag gyűjtőzacskót, majd Tamás Anna és Juhász Sándomé keze közé kerülnek az újabb szúrásra.- Nem is tudom, hányadik alka­lom ez már - mondta Olasz István r. hadnagy, aki a megyei közleke­dési osztályról jött át. - Katonako­rom óta rendszeresen járok vért adni, legutóbb októberben voltam az ellátóban, ahol örömmel fogad­tak, mert éppen kevés volt az „A” Rh-negatív csoportú vérből. Miközben az „elvérzettek” az előtérben falatoznak, odabent Parádiné Vas Katalin elkülöníti a használt tűket, mert azokat szi­gorúan elégetik. A piros kincs vi­szont hűtőlapon várja, hogy el­szállítsák a laboratóriumba, majd a kórházakba. i-s) FOTÓ: PILISY ELEMÉR Az ágynak dőlt rendőr-donorok: Kohárí Péter, Káló József, Pál Zsolt és Fercsák Attila. Behozzák a lemaradást Eger A hosszúra nyúlt tél kedvezőtlen hatásairól tárgyaltak tegnap a He­ves Megyei Növény- és Talajvédel­mi Szolgálat munkaértekezletén. A résztvevő területi felügyelők és a szolgálat központjának vezető munkatársai a következő időszak sürgős feladatait vitatták meg. Mint Füll Gusztáv igazgató el­mondta, megkésett a tavasz, és emiatt a növényvédelmi mun­kákban két-három hetes lemara­dás tapasztalható. Az elhúzódott tél miatt később került sor a gyü­mölcsösökben a lemosó perme­tezésre. A szántóföldeken min­den időt igyekeznek kihasználni a vegyszeres gyomirtásra. Az őszi kalászosok védelmét és a Nemzeti Agrár-kömyezetvédelmi Programmal kapcsolatos teendő­ket is megbeszélték a munkaér­tekezleten. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom