Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-31 / 75. szám

2003. Március 31., hétfő M E GYEI 5. OLDAL KORKÉP Nem lesz elszakadás a várostól (Folytatás az 1. oldalról) A 14-es választókörzet önkor­mányzati képviselője, a részön­kormányzat vezetője, dr. Hammer István azt javasolta: a tavalyi zárszámadás elfogadása után hívják össze a településrészi fórumot, ott ismertessék a hely­béliekkel a 2002-es adatokat, az idei várható gazdasági helyzetet, majd kérdőíves felméréssel szon­dázzák, hogy ezek ismeretében ki szorgalmazná, s ki ellenezné a leválást. Az erre kapott válaszok nyomán folytatódhatna - vagy végérvényesen lezárulhatna - az önállósodási törekvések folyama­ta. A testület végül 4-1 arányban ezt a javaslatot fogadta el, ugyan­ilyen arányban elutasítva Krigovszki Sándor korábbi indít­ványát. Hasonló eredmény született a részönkormányzat megválasztá­sának szabályozására vonatkozó javaslatról is. Itt - az elnök tar­tózkodása miatt -3-1 arányban utasították el Krigovszki Sándor indítványát. Ez arra irányult, hogy a helyi lakossági fórumon a négy legtöbb szavazatot kapott je­löltet válassza meg a városi testü­let a településrész képviselőivé. Erről már februári ülésén is tár­gyalt a részönkormányzat, s ak­kor három változatban javasol­ták szabályozni ezt a kérdést. Végül - a már említett arányban - úgy döntöttek, hogy megerősítik, s újra a városi képviselők elé ter­jesztik korábbi javaslataikat. Az egyik változat szerint a jelölőgyű­lés közvetlenül választaná meg a településrészi képviselőket, a má­sik alapján a város elfogadná a kialakult „erősorrendet”, de csak A szó elszáll? elfogadott a város vezető testületé - úgy fogalmaz: a jelöltek közül a képviselő-testület választja meg a részönkormányzat tagjait, figye­lembe véve a lakossági fórumon kialakult sorrendet. Ez gyakorla- * tilag a jelenlegi rendszernek felel Krigovszki Sándor szerint korábbi határozatukban megfogalmazott javaslataikat az elnök nem juttatta el a gyöngyösi testületnek. írás­ban valóban nem, ám - mint azt több résztvevő is megerősítette - dr. Hammer István a legutóbbi ülésen szóban a grémium elé ter­jesztette azokat. akkor, ha a jelölőgyűlésen a he­lyi szavazópolgárok ötven száza­léka plusz egy fő részt vett. A har­madik változat - amit legutóbb meg, igaz, eddig a figyelembevé- feücitétel nem szerepelt, ám en­nek kötelező ereje eztán sem lenne. iespéj Az Európai Unió politikai törpe Létrejön a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés Az Európai Unió a. világgazdaság legje­lentősebb óriása, a legnagyobb exportőr, ám politikailag törpének számít - mond­ta dr. Varga Imre, a Miniszterelnöki Hi­vatal Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak főosztályvezetője az európai uniós integráció biztonságpolitikájáról tartott fórumon. Gyöngyös Mint a fórum előadója hozzátette, mindez azért alakulhatott így, mert az EU-nak nin­csenek olyan hatékony eszközei, amelyek­kel közös fellépés esetén a globalitást ki tudná fejezni. Ennek kiküszöbölésére ta­lálták ki a Mastrichti Szerződés második pillérét, ami az államközi együttműködés­ben megvalósuló közös kül- és biztonság- politikai elképzeléseket tartalmazza.- A szerződés lényege, hogy nem le­het mindent egy központból irányítani, hanem az unió tagállamai egyeztetnek ami elsősorban az EU humanitárius ösz- az éppen aktuális külpolitikaikérdések- szefogását jelenti. ben. Ezt a törekvést erősíti az a szándék Dr. Varga Imre lapunk kérdésére el- is, hogy minden EU-csúcstalálkozó után mondta, hogy a csatlakozás után három- közös nyilatkozatot adnak ki, s az féle státuszba sorolhatók majd a határon már az egyeztetett állásfogla- túli magyarok. A hazánkkal egy idő­lást tartalmazza - tette » VV ,y_ ben európai uniós tagállammá váló hozzá a hivatal főosz- py Szlovákiában és Szlovéniában tályvezetője. i\ ' a, élők esetében megvalósul a ha­Jelentős erőt bizto- \ tármódosítás nélküli nemzet­sítana az uniónak az egyesítés. A reménybeli uniós az 1999-ben Helsinki- jSUnrarS yV államok - Románia és Horvát­ben elfogadott közös 1 ' SimHfflfMB ország - magyarjaira a schen­védelem- és- bizton- _ v. i||illí S» _A_ géni határ szabályai vonaikoz­ságpolitikai elképze- /, \ '/ ( nak majd. Ukrajnával, Szerbiá­lés, miszerint 60 ezer val és Montenegróval azonban fős, közös katonai kontin- \ novembertől kölcsönös vízum­genst hoznának létre, amit IIIÍmM» kényszer bevezetésére kerül sor. A fő­fél évig akcióra készen tarta- osztályvezető hozzátette: jelenleg is nának. Bár ez még nem alakult meg, a tárgyalnak arról, hogy ezekkel az orszá- tagállamok szoros munkakapcsolata a gokkal kedvező és hosszú távú vízumokat közös akciókban is megnyilvánul majd, állapítsanak meg. __________________j. m. í ztérkép készül a Kékfrankosról Nagy fába vágták a fejszéjüket a megyeszékhely neves borá­szai közül többen is, amikor úgy döntöttek, hogy megkísérlik elkészíteni a borvidék Kékfrankos íztérképet. Eger Előadás a jövőről Eger Folytatódik a korábban elkez­dett - Miért igen az uniós csatla­kozásra? című - előadás-sorozat a megyeszékhelyi Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. Ápri­lis elsején délután 3 órakor dr. Vasas Joachim agrártörténész, kandidátus, az intézmény igaz­gatóhelyettese beszél a tanulás, a továbbtanulás Európai Unión belüli lehetőségeiről. Az előadó vázolja a tudás nö­vekvő szerepét a különböző szakmákban, továbbá az élet számos területein, beszél a kor­szerű ismeretek elsajátításának módszereiről, az oktatási intéz­mények jövőbeni feladatairól a képzésben és a továbbképzés­ben hazánk európai uniós csat­lakozása után. ■ Ezzel az a cél - mutatott rá a konferencia egyik szervezője, Bállá István -, hogy feltérké­pezzék, mely dűlőből milyen íz- , illat- és aromaanyagra lehet számítani. Ez abban is segíthe­ti a szőlészeket és borászokat, hogy az egyes területen milyen kiónt érdemes telepíteni. Mind­ezt annak érdekében, hogy mi­nél magasabb minőségű fajta­tiszta Kékfrankost tudjanak forgalomba hozni. Bállá István elmondta azt is, hogy a borvidéken összesen 747 hektáron terem Kékfrankos, s az innen szüretelt termés 10-15 százalékából lesz fajtatiszta bor. A Pók Tamás felvetése nyomán, s Romenda Róbert ál­tal megfogalmazott elvi alapok­ra helyezett konferenciára ki­lenc borász - Thummerer Vil­mos, dr. Dula Bence, Pók Ta­más, a Gál Tibor pincészetét képviselő Gróman Tamás, Vincze Béla, Farsang Tibor, Bállá István, Juhász Péter és a Kőporos Borászat - hozta el a ti­zenhárom termőterületről le­szüretelt szőlőből készített Kékfrankosát. A tanácskozást követően Pók Tamás elmondta, a mosta­ni alkalom is bebizonyította: a dűlő jellegzetességén túl a bo­rász, s az általa használt tech­nológia is oly annyira befolyá­solja a bort, hogy a dűlő-jelleg beazonosítása nehézkes, azt jó­szerivel csak a Nagyegedről és a Gesztenyésről származókban lehetett felfedezni. Hozzátette: a munkát e befolyásoló tényező szűkítésével kell folytatni. A menet közben kialakult vita kapcsán - miszerint a Kékfran­kosra, avagy az Egri Bikavérre kellene-e koncentrálni - kije­lentette: a borvidéknek min­denképpen az utóbbi irányába kell elmozdulnia, de ehhez az előbbire is szükség van. Mert ha például valamely borász úgy látja, hogy az Egri Bikavéréből valamelyik jelleg hiányzik, rög­tön tudja majd, melyik dűlőt kell keresnie a pótláshoz. _________________________(-NE) T ARI OTTÓ Kártyapénz A '90-es évek elején a háziorvosok úttörői voltak annak a kezdeményezésnek, mely­nek nyomán ma számos egykori alkalma­zott vállalkozási formák közepette végzi te­vékenységét. Sikerült elmagyarázniuk az éppen csak az önkor- mányzaüság talajára lépett község- és városatyáknak a rendszer lényegét, olyannyira, hogy a túlnyomó hányaduk által vállalt lét­formát számos település plusz adománnyal is támogatta. Ha fi­gyelembe vesszük az egyéb kiváltságokat, például az eszközbe­szerzésre, ingatlan-felújításra és egyebekre megszavazott pénzbeni juttatást, elmondható, hogy - a klasszikus kapitalizmus téziseit némiképp cáfolva - a gyógyítók esetében olyan vállalko­zásról beszélhetünk, amelyen csak nyerni lehet, bukni aligha. A minap Hatvanban kényszerítette elgondolkodásra a képviselő- testület tagjait kilenc háziorvos kérelme. A fehér köpenyesek azzal keresték meg az önkormányzatot, hogy a háziorvosoknak az úgynevezett kártyapénz után ne kelljen adót fizetniük. Az in­dítvány fejcsóválásra késztette a jelenlévőket. Nemcsak azért, mert az elöljáróság éppen a közelmúltban könnyített a vállalko­zások kötelezettségein, hanem azért is, mert az ötlet következ­ményeként hárommillió forinttal csappanna meg a költségve­tés. így aztán azok az érvek sem hatották meg az illetékeseket, hogy mekkora teher nehezedik a gyógyítókra; a grémium lesö­pörte az asztalról az előterjesztést. Több minden szólt amellett, hogy így határozzunk - idézte a klasszikust a tanácskozás után az egyik városatya, és kéretlenül is sorolni kezdte indokait. Ezek között - kozmetikázatlanul - olyanok is szerepeltek, hogy például a paraszolvencia még min­dig járulékmentes. Ha most eleget tettünk volna a kérésüknek, holnap joggal követelhetne hasonlót a többi vállalkozó is. Ha annyira sanyarú a sorsuk, miért nem térnek vissza az önkor­mányzat kebelére - morfondírozott félhangosan. Nem tudom, szorosan kapcsolódik-e mindezekhez, de a polgár- mester az ominózus ülésen kijelentette, hogy a rendelők privatizá­ciójától viszont nem zárkóznának el, ám eddig ebben az ügyben még egyetlen háziorvos sem kereste meg az önkormányzatot. A legeredményesebb év Eger Az utóbbi időszak legeredménye­sebb évét zártuk: a betétállomány a tervezett 410 millióval szemben 670 millióval gyarapodott, s így el­érte a 2,8 milliárdot. A megye- székhelyen ez 63 milliós növeke­déssel 149 millióra emelkedett. Mindez annak köszönhető, hogy egész évben magasabban tartot­tuk a kamatokat, mint más pénz­intézetek, s sikerült olyan konst­rukciókat kialakítani, amelyek megnyerték az ügyfelek tetszését". Minderről Nagy Attiláné, az Abasár és Vidéke Takarékszövet­kezet helyi kirendeltségének ve­zetője beszélt a pénzintézet rész- közgyűlésén, melyen részt vett dr. Szűrszabó Gusztáv igazgató is. Elhangzott továbbá, hogy a szövetkezetnél összesen 3905, ezen belül a megyeszékhelyen 588 bankszámlát vezetnek. A hitelezés a várakozásnál jobban alakult: a tervezett 2,2 milliárd- dal szemben csaknem 2,5 milli­árd forintot folyósítottak, ebből Eger 271 millióval vette ki a ré­szét. A legnagyobb érdeklődés a lakáscélú hitelek iránt volt. Az idei tervek kapcsán ki­emelték: a betétállományt 380 millió forinttal, a hitelállományt pedig 336 millióval szeretnék emelni. Az EU-csatlakozásra va­ló felkészülés jegyében növelni kell a takarékszövetkezet tőke­erejét, s az informatikai rend­szer korszerűsítése is szüksé­ge^________________________■ Aranyos tolvajlás Noszva j Az egyik helybeli lakos tett felje­lentést a rendőrségen, mert egy máig még ismeretlen személy az ajtót befeszítve behatolt a falu­ban lévő házába, ahonnan külön­böző komoly értékekkel távozott. A feltehetően az értékes techni­kai eszközök iránt érdeklődő be­törő zsákmányként magával vitt különböző műszaki cikkeket, to­vábbá hatvan CD-lemezt, s ha már ott járt, az arany ékszereket is bepakolta a zsákjába. A lopással 970 ezer forint kárt okozott. A hívatlan vendég előke- rítése érdekében az Egri Rendőr- kapitányságon már elkezdődött a nyomozás. ________________■ V ándorúton a szemét A végleges tárolás Jászteleken lehet Tófalu Az önkormányzat legutóbbi ülé­sén - jogszabály-alkotási kény­szer miatt - a szemételhelyezés­sel is foglalkozniuk kellett a kép­viselőknek. A hulladékgazdálko­dási törvény ugyanis már az év elejétől előírta, hogy a települése­ken kötelezővé kell tenni a sze­mételszállítást. A faluban az ed­digi, keddenkénti kukás szolgál­tatást csak a lakosság mintegy 25-30 százaléka vette igénybe, s áldozott rá pénzt. A képviselők most egységesen kiálltak a köte­lező szolgáltatás mellett.- A rendelet május l-jétől hatá­rozta meg a szádlítást - mondta Gulyás Imre körjegyző. - A 70 éven felüliek és a 60 évesnél idő­sebb, egyedülálló személyek költ­ségeit az önkormányzat magára vállalja. A 30 ezer forintnál nem nagyobb havi jövedelem pedig szo­ciális mérlegelésre ad lehetőséget. A jelenlegi, nem az önkor­mányzat területén lévő hulladék- lerakó további hasznosítása meg­szűnne. A faluban a szomszédos községeket - így Áldebrőt és Feldebrőt - is ellátó szolgáltató egyébként nemcsak kukás ürítést végez, el­viszi a zsákos csomagolású kom­munális hulladékot is.- Ez a vállalkozás az önkor­mányzatnak tett egy, a probléma végleges rendezését megoldó ja­vaslatot - jegyezte meg a körjegy­ző. - Ennek alapján az itteni sze­mét a jövőben a Jászteleken meg­épült európai színvonalú hulla­déktárolóba kerülne. Az önkormányzat előzetes tá­jékozódása azt igazolta vissza, hogy Jásztelek valóban fogadókész. _________ b. s. IF JÚ SZÍNJÁTSZÓK. Fóti, bagi, budakeszi, budapesti és egri csoportok léptek fel három napon át az egri Forrás Gyermek-sza­badidőközpont és az Uránia Revüszínház színpadán. A Krea-team színjátszó-találkozón az Ifjú Tehetségek Műhelye (képünkön) - Gyuricza Liliann tanítványai - Janikovszky Éva Fia én felnőtt volnék című kisregényének feldolgozását mutatták be fotó: gál gábor Borok, versek (Folytatás az 1. oldalról) Ezután dr. Ungvári Tamás, a zsűri elnöke értékelte a vers- és dalverseny produkcióit. Mint el­mondta, kiegyensúlyozott me­zőnyben kedvező tapasztalato­kat szereztek. A vers kategóriá­ban első lett a szekszárdi Szakter Viktória, a daléneklésben pedig a kőszegi Láng Letícia bizonyult a legjobbnak. A verselők közül az egri Várnái Mónika és Padányi Dávid a második helyet szerezte meg. A tudományos diákköri kon­ferencia eredményeit dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár főlevéltárosa méltatta. Színvona­las munkákat bírált a zsűri: az el­ső helyet a budapesti Friedmann Tamás szerezte meg, az egri Ja­kab József harmadik lett. A leg­több pontszámot elért verseny­ző, Friedmann Tamás különdíj- ban is részesült. im. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom