Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-27 / 72. szám
6. OLDAL VÁRASZÓ 2003. Március 27., csütörtök VÁRASZÓ Polgármester: Szekeres Arzén Alpolgármester: Molnár Pál Jegyző: dr. Benkár József Aljegyző: dr. Kadlott Csaba A képviselő-testület tagjai: Molnár Pál. Molnár Zsolt, Nagyné Kovács Krisztina, Pál Albert, Pál Elemér, Pál Miklósné, Sótémé Pasztercsik Éva A cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Puporka József Tagok: Rostás Józsefné, id. Zámbó Csaba A lakosság száma: 626 fő Korcsoportok szerint: 0-14 éves: 84 fő 15-18 éves: 30 fő 19-30 éves: 91 fő 31 -60 éves: 228 fő 61-100 éves: 193 fő A községháza címe: 3254 Váraszó, Rákóczi út 1. Telefon/fax: 36/572-012 Ügyfélfogadás: kedden 8-12 óráig Intézmények: • Posta: Szabadság út 57. • Orvosi rendelő: Rákóczi út 1. • Vegyesbolt: Szabadság út 3. • Általános Iskola: Szabadság út 29. • Óvoda: Rákóczi út 1. • Községi könyvtár: Rákóczi út 1. • Kultúrház: Szabadság út 41. Egyesületek: • Pétervásárai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Váraszói Egysége • Váraszói Gyöngyvirág Citerazenekar Kulturális Egyesülete • Rozmaring Népdalkor Váraszói Egyesülete • Váraszói Labdarúgó SE Alapítványok: • Váraszói Község Templomai Védelmében Közalapítvány • BOLEX alapítvány Háziorvos: dr. Oltványi László Iskolaigazgató: Dutkay Dénesné Óvodavezető: Vincze Ferencné Falugazdász: Szabó Károly Postavezető vállalkozó: Szekeres Pálné Római katolikus lelkészek: Kormos Csaba esperes, Molnár Attila Brúnó káplán Vállalkozások száma: Egyéni vállalkozó: 15 fő Gazdasági társaságok: 6 Helyi adók 2002-ben: • Iparűzési adó: 2 millió 300 ezer forint • Idegenforgalmi adó: 40 ezer forint A település régi pecsétje Kincsünk: a múlt öröksége Az 1200-as években épült Árpád-kori műemlék templom a falu egyik nevezetessége. Aki először jár Váraszón, úgy érzi, hogy hosszú bolyongás után végre hazatalált. Mára talán csak a mesekönyvek lapjain találkozhatunk olyan idilli falurészletekkel, amilyenek ezen az észak-hevesi aprócska faluban a valóságban fogadnak bennünket. Váraszón béke van és csend. A környező szelíd lankás hegyek ölelésében fekvő kis községben az emberek barátságosak és kedvesek, pedig a helyi faluvezetésnek napról napra komoly küzdelmet kell vívnia a fennmaradásért, az értékek megőrzéséért. Szekeres Arzén, a település polgármestere arra biztat mindenkit, hogy keressék fel a kis falut, hiszen látnivaló akad bőven. Az 1200-as években épült Árpád-kori műemlék tempbm megtekintése páratían élményt ígér. De aki csupán arra vágyik, hogy csendben, tiszta levegőt szippantva sétáljon egyet a falucskában, annak is érdemes Váraszót felfedeznie. A jelenlegi polgármester 1990-től másfél évig képviselőként dolgozott a helyi önkormányzati testületben, majd külföldön vállalt munkát. Hazatérte után 1998-ban ő kapott bizalmat a falu irányítására. A legutóbbi önkormányzati választásokon megerősítették tisztségében.- Mindig is azt vallottam, hogy nekünk, váraszói embereknek itt helyben kell megélnünk és boldogulnunk, hiszen ide köt bennünket a múltunk, a gyökereink. Ezt azonban a magunk erejéből aligha tudjuk megoldani. Bízunk abban, hogy kormányzati segítséggel a hozzánk hasonló kis falvak is életben maradhatnak és gyarapodhatnak. A legnagyobb eredménynek azt tekintem, hogy sikerük csatlakoznunk a térségi szennyvíz- beruházáshoz, amely idén ősszel befejeződik. Ez a beruházás minden tartalékunkat felemésztette, épp ezért az elkövetkező időszakban az intézményeink működtetésén túl más látványos fejlesztésre nem telik. A közösség számára fontos dolgokban azonban mégis sikerül előrelépni. A helyi erdőbirtokosság felajánlásának köszönhetően sikerül megoldanunk a ravatalozó előterének megépítését. Az új testület elfogadta a község hosszú távú településfejlesztési koncepcióját, amelyhez egy kidolgozott idegenforgalmi fejlesztési terv is társul. A civil szervezetek múltunk és hagyomá- nyaink megőrzéséről gondoskodnak. _________■ T enni fogunk a községért A faluban a 2002-es önkormányzati választásokat követően alakult meg először a háromtagú Cigány Kisebbségi Önkormányzat, melynek vezetésére Puporka József kapott bizalmat. A fiatalember úgy véli, hogy idő és valamivel több pénz kellene ahhoz, hogy bizonyíthassák: ők valóban tenni akarnak nemcsak a kisebbségért, hanem a faluért is.- A feladatunk főként az, hogy a cigány kisebbség érdekében tevékenykedjünk. Váraszón 16 család tartozik a roma kisebbséghez, ez közel száz főt jelent. A legnagyobb gondunk az, hogy az évi 680 ezer forintos költségvetésből az emberek életkörülményein nem tudunk változtatni. Helyben alig akad munkalehetőség, egyedül az önkormányzat közmunkaprogramra benyújtott pályázatában reménykedhetünk. Bár a községi önkormányzat mindenben segít bennünket, az előítéletekkel mégis nehéz megbirkóznunk, még akkor is, ha nyugodtan kijelenthetem: Váraszón a romák és a magyar lakosság békésen, egymást tisztelve él és dolgozik - mondja Puporka József. Tény, hogy az idei rendkívül kemény tél a váraszóiaknak is feladta a leckét. Ahhoz, hogy a kis faluba vezető út járható legyen a mentők, az élelmiszer-szállító autók számára, el kellett távolítani a hatalmas hótorlaszokat a közútról. A kisebbség tagjai kérés nélkül munkába álltak, hogy az utakat járhatóvá tegyék, mindenféle fizetség nélkül.- Sokan azt gondolták, hogy pénzt kapunk ezért a segítségért, pedig nem ezért tettük. Azt is szeretném, ha mindenki tudná, hogy a kisebbségi önkormányzat tagjai lemondtak a tiszteletdíjukról, hogy a pénz ne egyéni, hanem közösségi célokat szolgáljon. Abban is biztos vagyok, hogy szervezünk még néhány olyan akciót a falu érdekében, amelyért nem várunk ellenszolgáltatást. Ha mindezt sikerül megvalósítanunk, teljes jogú tagjai lehetünk a váraszói közösségnek, s mindenki tudni fogja, hogy bármikor számíthatnak ránk. ■ Generációkat tanított Az összevont alsó tagozatos általános iskolában jelenleg 16 nebuló oktatásáról, neveléséről gondoskodik a falu tanító nénije, Dutkay Dénesné. A kis elsősök és a másodikos, harmadikos tanulók együtt, mégis külön, a korosztályuknak megfelelő tananyagot sajátíthatják el. Az összevont oktatás előnye, hogy a kicsik hamarabb hozzászoknak az önállósághoz, a kis létszám pedig az egyénre szabott foglalkozást is lehetővé teszi.- Több településen is tanítottam korábban, de nyugodtan mondhatom, hogy Váraszó számomra a csúcs. Megszerettem az itt élő embereket, és úgy érzem, ők is bizalommal fogadtak engem. Jövőre már húsz kisdiákom lesz, s ez azt jelzi, hogy a község az összes nehézség ellenére is életképes. Az iskola az eredményes pályázatoknak köszönhetően jól felszerelt. Van számítógépünk, videónk, színes tévénk. A könyvtárunkra is büszke vagyok, hiszen tavaly mintegy 100 ezer forintért tudtunk új kiadványokat vásárolni. A munkámat az is jelentősen megkönnyíti és megszépíti, hogy az itt élő emberek nagyon becsületesek, tiszte- lettudóak, és a gyermekeiket is ilyen szellemben nevelik. Úgy érzem, hogy amíg az iskola fennmarad és á váraszóiak ragaszkodnak hozzá, addig a falu jövője is biztonságban van. ■ Utánpótlás van A polgármesteri hivatal tőszomszédságában található óvodában minden rácáfolni látszik arra a tényre, hogy a falu elöregedőben van, s évről évre csökken az itt élő közösség megtartóereje. Jelenleg 26 kicsi gyermekről gondoskodnak itt, ideális körülmények között. Vincze Ferencné vezető óvónő távolléte miatt munkatársát, Utassyné Szekeres Laurát kérdeztük arról, miként látja a cseperedő utánpótlás jelenét, jövőjét a faluban:- Nagyon örülünk annak, hogy ilyen sok gyerekünk van. E mellett a létszám mellett már- már kicsinek bizonyulnak a meglévő helyiségeink, és az udvarunkat is kinőttük. Jövőre azonban már kevesebben leszünk. Nyolc nagycsoportosunk szeptemberben már iskolapadba ül. Kivétel nélkül nagyon ügyes, talpraesett gyerekek. Nem lesz gondjuk az iskolakezdéssel. Szerencsére a sikeres pályázatainknak köszönhetően sok mindent elértünk az elmúlt években. Új bútorokat, berendezéseket vásároltunk, s számos mozgás- és készségfejlesztő játékot szereztünk be. Tagjai vagyunk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának, így értelemszerűen nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra, a környezetvédelmi szempontú nevelésre. Öröm számunkra, hogy a szülőkkel rendkívül jó a kapcsolatunk, számos közös programot szerveztünk már velük, a kirándulásoktól a strandolásig. A nagyobb ünnepeken rendszeresen fellépünk, és túlzás nélkül mondhatom, hogy rendre szép sikereket könyvelhetünk el. Legutóbb a március 15-i ünnepségen adtak színvonalas műsort a gyerekek. Az évzáró fellépésekre nemcsak a szülők, hanem a tá- gabb rokonság is kíváncsiak. Ez az oka annak is, hogy ezeket a programokat egy jó ideje már nem itt az óvodában, hanem a falu kultúrházában tartjuk meg. Bízom abban, hogy Váraszó nem öregszik el. Amíg ilyen gyermekek születnek és nevelkednek itt, a jövőtől sem kell félni. Az óvodásokat ideális körülmények között készítik fel az iskolakezdésre. fotóígál Kovács Lászlóné NYUGDÍJAS — A faluban sok az idős ember, s közülük is legnehezebb helyzetben az egyedülállók vannak. A kis nyugdíjból nehéz kigazdálkodni a megélhetéshez szükséges pénzt. Én betegeskedem is, ezért rendszeresen gyógyszereket kell vásárolnom. Ez havonta több ezer forint kiadást jelent. Úgy gondolom, hogy a váraszói emberek nagyon dolgosak, nem rajtuk múlik, hogy nehezen jutnak ötről a hatra. Ha helyben vagy a környéken lenne munkahely, mindenkinek könnyebb lenne. A legnagyobb kincsük az itt élőknek a békesség és a nyugalom. Ezt az értékeli igazán, akinek nincs benne része. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Balázs Szilvia tanuló- Mindig is szerettem itt élni. Még gyerekkoromban költöztünk ide a szüleimmel, és szívesen emlékezem vissza a korábbi évekre. Jelenleg Egerben tanulok egy középiskolában. Ha végzek, szakácsként szeretnék elhelyezkedni a környéken. Lehet, hogy Pétervásárán fogok majd dolgozni. Bárhogy alakul a sorsom, nehezen tudnám elképzelni, hogy itt alapítsak családot. Itt helyben a fiataloknak alig van szórakozási lehetőségük, a felnőtteknek pedig a munkahely hiányzik. A környék tényleg nagyon szép, de ebből egyelőre nem lehet megélni. Néhány év múlva talán változik a helyzet. Szekeres Pál VÁLLALKOZÓ- Bár jó ideje elkerültem a szülőfalumból, a mai napig nagyon erősen kötődöm Váraszóhoz. Édesanyám itt él, és gyakran hazalátogatunk hozzá. Örökségként ránk maradt környékbeli földjeinket is műveljük. A legfontosabb lenne a falu életében a bekötőút megépítése. Enélkül nehéz bekapcsolni a községet a környék vérkeringésébe. Idegenforgalmi szempontból is szép jövő áll a település előtt, hiszen a környék gyönyörű. A váraszói tavak már most is sok turistát vonzanak. Bízom abban, hogy a település vezetése és az itt élők élni tudnak a lehetőségeikkel, és néhány éven belül felvirágozhat a község. Broda Józsefné NYUGDÍJAS- Mit is remélhetnénk már mi betegen, öregen? Békességet, egyetértést, nyugalmat. Ez mind megvan itt a faluban, de a magánnyal nehéz együtt élni. A lányom Egerben lakik. A nagyobb unokám Szegeden tanul az orvosi egyetemen, a kisebb középiskolás. Büszke vagyok rájuk, és akkor vagyok a legboldogabb, ha hazalátogatnak. Sajnos az már biztos, hogy ők nem itt fogják leélni az életüket, itt ugyanis nem tudnának elhelyezkedni. Kíváncsian és reménykedve várom az Európai Unióhoz való csatlakozást. Talán nekünk, időseknek is tartogathat még egy kis jót a jövő. S ha nekünk nem is, az unokáinknak biztosan. Molnár László VÁLLALKOZÓ- Nagyon ragaszkodom a szülőfalumhoz, hiszen itt nőttem fel, s bár a munkám elszólított, a mai napig hazajárok a rokonokhoz, ismerősökhöz. Én is úgy vélem, hogy az úthálózat korszerűsítése, a bekötőút megépítése sokat számítana a falu fejlődésében. Szükség lenne egy átfogó, komplex turisztikai koncepció kidolgozására is. Ezt csak úgy tudnám elképzelni, hogy a környező településekkel közösen, a már meglévő értékeket összehangolva, és ezekre építve próbálnánk meg minél több turistát a térségbe csalogatni. A falu túl kicsi ahhoz, hogy egyedül képes legyen egy ilyen tervet véghezvinni.
