Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-22 / 68. szám

6. OLDAL TARN APRS 2003. Március 22., szombat TARNAÖRS Polgármester: Almádi János Alpolgármester: Bendo Ferenc Jegyző: dr. Bugyi Csaba A képviselő-testület tagjai: Bodonyi József, Danyi Sán­dor, Gunics Jánosné, Ka­szab Ferenc, Király Attila, Király József, Sütő László, Tóth Lajos Kisebbségi önkormányzat Elnök: Csík Gyula Helyettes: Mága Zsolt, Tagjai: Bangó Károly, Danyi Sándor, Lőcsei József. A községháza címe: Tamaörs, Erzsébet út 13. Telefonszáma: 36/473-001 Ügyfélfogadási rend: Polgármesteré: hétfőn 8-12-ig Hivatali dolgozóké: hétfő-kedd: 8—12-ig Szerda: 8-18-ig Csütörtökön: nincs Péntek: 8-12-ig Lakosság szám: 1857 0-3 éves korig: 88 fő 4-6 éves korig: 84 fő 7-14 éves korig: 215 fő 15-18 éves korig: 112 fő 19-60 éves korig: 967 fő 60 év fölött: 391 fő Vállalkozások száma: 40 Helyi adók: Kommunális: 1.6 millió Gépjármű: 2.5 millió Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 30/229-5341 • Állatorvos: 30/ 269-8139 • Védőnő és gyermekjóléti szolgálat: 36/473-169 • Rendőrség: 522-111/1232 • Plébánia: Jászárokszállás, 57/431-047 • Iskola: 36/473-008 • Óvoda: 36/473-167 • Tűzoltók: Hevesen érhe tők el a 104-es segélyhívón • Gyógyszertár: 36/473-011 • Polgárőrség: a polgármesteri hivatalban érhetők el. Jeles napok: • Falunap: június első szombatja • Anna-napi búcsú: a július 26-hoz legköze­lebb eső vasárnap Civil szervezetek: • Polgárőrség • Sportegyesület Alapítványok: Tamaörs községért alapítvány A település története Tamaörs nevét először 1264- ben említik Wrs alakban. A török megszállás idején el­pusztul. A Rákóczi-szabad- ságharc idején 1709-ben a község mellett halt meg Vak Bottyán János generális. Kifizetetlen számlák, nehéz év A helytörténet ismerője A falu határában álló Szent Anna-kápolna. Alatta az Orczyak temetkezési helye Almádi János az őszi helyhatósági választá­sok utolsó pillanatában döntött, hogy mégis elindul és megméretteti magát. Nem a saját ötlete volt a hivatásváltás: a lakosok kérték, jelöltesse magát. S mint mondja, olyan sokan szavaztak neki bizalmat, hogy azt már nem illett visszautasítani. — Engem is meglepett, hogy az önkormányza­tunknak 13 millió forintot meghaladó tartozása van, amely ki nem fizetett és lejárt határidejű számlákból gyűlt össze - foglalja össze első ta­pasztalatait Almádi János pol­gármester. - Ezért az idei költségvetést 16 millió forin­tos hiánnyal tudtuk tervezni, vagyis nem lesz könnyű az évünk. Amennyiben szigorú takarékoskodással sikerül le­szorítanunk azt az összeget 7-8 millióra, az már szá­munkra kezelhető lesz. Ugyancsak nehéz teherként jelentkezik a ko­rábbi testület egyik, befejezés előtt álló vállalása, az Erzsébet út aszfaltozása. A beruházáshoz 60 százalékos állami támogatás volt nyerhető, ám ilyen anyagi helyzetben még a negyvenszázalé­kos önerőt sem könnyű kigazdálkodni. Sürgősen megoldásra vár.az orvosi rendelő kialakítása, hi­szen ahol most dr. Székely Emese háziorvos ren­del, az az ő magánrendelője. A tervek szerint egy teljesen új orvosi rendelő épül majd fel, hiszen a korábbi korszerűsítése olyan drága lenne, hogy némi kiegészítéssel ebből az összegből új építhe­tő. A tervezett egészségügyi létesítmény a Dózsa György térre kerülne, egy központi helyre.- Tervezzük a piac rendbetételét és a buszmeg­állók cseréjét - folytatta a település vezetője. - Sokkal nagyobb lélegzetvételű fejlesztés lesz az ál­talános iskola teljes korszerűsítése, hiszen a nyílás­zárók olyan elavultak, hogy hatalmas rezsivel fűt­hető csak ki az épület, a lapos tető beázik, a torna­terem pedig lassacskán használhataüan. A beru­házás 45-50 millió forintba kerül majd, így csak ütemezetten tudjuk megvalósítani - mondja a te­lepülés vezetője. — Az idén a terveket szeretnénk elkészíttetni, s reméljük, hogy a pénzügyi lehető­ségeink megengedik, hogy jövőre a kivitelezés is induljon. A közösség összekovácsolását szolgálja az idén először megrendezendő falunap, amelyet június első szombatjára tervezünk. Ekkor a nyári munkálatok még nem kezdődnek el, de a tavaszi­ak már befejeződtek, s az iskolásaink sem széled- tek még szét. Reményeink szerint a napot utcabál és tűzijáték zárja, amely végre kellő szórakozást jelent majd a tamaörsieknek. _______ ■ U niós tantermet avatnak A Tamaörsi Általános Iskola egy­ben általános művelődési köz­pontként is működik, vagyis a te­lepülés közművelődési feladatait is ellátja. Tavaly az intézmény­ben egy dolgozót közművelődési státusszal tudtak alkalmazni, így a közművelődés lehetőségeivel élni is tudtak. — Jelenleg 210 tanulónk van — mondja Gunics Jánosné iskola- igazgató —, akiknek 67 százaléka a kisebbséghez tartozik. Nagyon ritkán, de találkozom olyan előíté­letes szülővel, aki emiatt elviszi in­nen a gyermekét, de szerencsére ez nagyon ritka. Az iskolánkat az jellemzi, hogy jóval kedvezőbb körülmények közt dolgozunk, mint a környék más iskolái: a hát­rányos helyzetű, esetleg ingersze­gény környezetből érkező tanulók­kal külön foglalkozunk, az ő fej­lesztésükre kiemelten figyelünk. Ennek is köszönhető, hogy az alsó tagozatban több éve már nem volt bukás, hiszen minden gyermek eléri a kívánt mérté­ket. Nagyon büszkék va­gyunk arra is, hogy a roma gyermekek között nem ritka a né­gyes átlag, és ez növeli a továbbta­nulási esélyeiket. A szakközépiskolákba, gimná­ziumokba kerülő tanulók megáll­ják a helyüket. Többen évek múl­va is visszajárnak az iskolába, és büszkén mutatják egykori tanára­iknak, hogy nem rontottak.- Sokkal kedvezőtlenebb ten­dencia — folytatta az igazgatónő — , hogy a szülők anyagi lehetőségeit sokszor megterheli a tovább tanuló gyermek. Mivel a faluban magas a munkanélküliség, így el lehet kép­zelni, hogy egy, esetleg két tovább tanuló támogatása milyen gondot és nehézséget jelent a családnak. A tanintézményben jelenleg német nyelvet oktatnak, ám igény mutatkozik az angolra is.- Hamarosan a tamaörsi iskola is rendelkezik európai uniós tante­remmel - ismertette a legfrissebb változásokat Gunics Jánosné —, hiszen március 28-án avatjuk a szaktantermünket. A délelőtt kezdődő program mottója kifejezi az iskola szellemi­ségét: „Nem országokat egyesítünk, hanem embereket. ” ■ Balogh József tanár urat a települé­sen mindenki csak Tarnörs élő le­xikonjaként ismeri. Nem véletlen, hiszen a történelem-földrajz sza­kos pedagógus életét végigkísérték a helytörténeti kutatá­sok. Mi több, mindeze­ket összegyűjtve, 1996- ban nagyméretű füzet formájában is megjelent ismereteinek gyűjtemé­nye, a Tamaörs című ki­advány.- 1953 óta élek itt, bár Mátraderecskén születtem — meséli Örs legjobb is­merője. — A főiskola elvégzése után tanárként kerültem ebbe a közösségbe, s ez máris arra ösz­tönzött, hogy megírjam az iskola történetét. Kutattam egyházi anyakönyvekben, levéltárban. Az­tán jött egy nagy vállalkozás, Tamaörs története. Régebben egy-egy tanító 120-140 gyermeket is oktatott egy osztályban. Az volt ám a tanárt kívánó munka! Osz­tályfőnökként, majd igazgatóként mindig ke­vesebb időm maradt a kutatásra, mint szeret­tem volna, de azért fi­gyelemmel kísértem az itt folyó régészeti feltárá­sokat is. Mert ha nincs múlt, nem lehetünk a jö­vőben sem biztosak. S hogy a tanár úr gondolatait mennyire áthatja a csapatszellem, azt bizonyítja az is, hogy könyvé­re terelve a szót, azonnal meg­jegyzi: csapatmunka ez, mint az életben minden más. A szeretet tartotta itt Tamaörs utóbbi feketekrónikájá­nak hátterében a doktornő kontra polgármester vitája állt. Dr. Szé­kely Emese háziorvos tavaly in­doklás nélkül vehette kézbe fel­mondólevelét. Ám ekkor olyan történt, ami sokakat meglepett. Az örsiek, a doktornő betegei nem hagyták, hogy az orvosuk elmen­jen a faluból. Szeretetük, ragasz­kodásuk itt tartotta Székely Eme­sét, akinek a sok-sok kellemetlen­ség mellett még arról is gondos­kodni kellett, hogy saját, magán- tulajdonú rendelőjét alakítsa át olyanná, amely alkalmas a bete­gek gyógyítására. A kitartásnak azonban meglett a hozadéka: az őszi helyhatósági választásokon a doktornőt hatalmas többséggel választották be a képviselő-testü­letbe (igaz, hogy később az össze- férhetetienség miatt erről lemon­dott) , s a választási eredmény éke­sen bizonyította, hogy Székely doktornő itt már családtag.- Tizenkét évvel ezelőtt költöz­tem a faluba, azok után, hogy az itteni háziorvosi állást pályázat út­ján megkaptam — meséli a dok­tornő. - A falu lakossága szinte az első perctől kezdve befogadott, és a nehéz pillanatokban is bizonyí­totta, hogy családtagként kezel­nek engem. Ezért én roppant há­lás vagyok az örsi embereknek, hiszen családommal otthonra ta­láltunk itt. A doktornő időközben elvégzett egy homeopátiás tovább­képzést is, hogy a betegségeket minél szélesebb skálán tudja gyó­gyítani, kezeim. A homeopátia a szelíd gyógy­módok közé tartozik, nincs mel­lékhatása, kíméletes a szervezet­tel, és gyermekek, terhes nők ese­tében is alkalmazható - foglalta össze a lényeget Székely doktor­nő. — Mivel az allergiás megbete­gedések és a pszichoszomatikus eredetű problémák lassan népbe­tegséggé válnak, úgy éreztem, a be­tegeimnek lesz jobb azzal, ha több gyógymódot tudok ajánlani nekik. A doktornő beszélgetésünk pillanatában is fut: a délutáni ren­delés előtt még várják egy beteg­hez. S hogy mit is kívánhat az el­múlt egy esztendő megpróbálta­tásai után: nyugalmat a falunak és családjának is ebben a kis kö­zösségben. Kevés orvos érezhet olyan ragaszkodást betegei részéről, mint Székely doktornő, aki mellett kiálltak a helyiek fotó: ötvös imre MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Lőcsei Anikó ápolónő Koszonics Ágnes TANULÓ Kovács István Péter Józsefné AGRÁRSZÖVETKEZETI DOLGOZÓ PEDAGÓGUS Sütő László KARBANTARTÓ — Sokat kellene javítani a falu kül­ső megjelenésén, több virágra, nagyobb tisztaságra lenne szük­ség. A köz- munkaprog­ramban erre remélhetően lehetőség is nyílik. Fiatal­ként úgy ér­zem, sokkal több szórako­zási lehetőség­re lenne szükségünk, hogy a hét végén ne kelljen a közeli telepü­lésre utaznunk. Ugyancsak sze­retném, ha települési szinten is több közösségi program lenne, hi­szen ez a cigány és nem cigány la­kosokat is összekovácsolná, segí­tené megismerni és elfogadni a másikat. Ápolónőként úgy gon­dolom, hogy a fiatalok felvilágosí­tása is fontos, hiszen még mindig sok a túl korai terhesség.- Fiatalként úgy gondolom, hogy nekünk az egyik nagy vágyunk az, hogy ismét legyen szórakozási, ki­kapcsolódási lehetőség Tarnaörsön. Ha lesznek kulturális ren­dezvényeink, programok, fa­lunap, akkor helyben tu­dunk szóra­kozni, ismerkedni. Úgy hallottam, hogy a településen már több tu­risztikai fejlesztés is folyamatban van. Ha jól tudom, akkor a régi malom helyén egy lovarda lesz. Ezek a változások remélem, mun­kalehetőséget teremtenek, és töb­ben telepednek meg a faluban, ke­vesebbeknek kell munkahely remé­nyében elköhözniük innen. Mert ma még sokan a megélhetés miatt hagyják el szülőfalujukat.- Csendes, tiszta, és mindenek­előtt nyugodt faluban szeretnék él­ni, amely nem a negatív híreivel, torzsalkodásai­val kerül fel az újságok cím­lapjára. Azt szeretném, ha végre mi is jó hírekkel, válto­zásokkal, ered- ményekkel, gyarapodással szerepelhetnénk a médiákban. Kulcskérdés a falu fejlődése szempontjából a munkahelyte­remtés, hiszen ezen múlik a tele­pülés lakosságmegtartó ereje. A ki­sebbség és a többség együttélése zökkenőmentes a faluban, és ezt nagyon pozitívnak tartom. Ezt lát­ják a gyerekeink, és felnőttként maguk is így fognak érezni és vi­selkedni. A békés együttélés a jövő szempontjából nagyon fontos.- Örülök annak, hogy ettől az év­től a rendezvények szervezettebbé váltak, s a felnőtteknek is lesz hol pihenni, ki­kapcsolódni. Ugyanakkor gondolni kell a fiatalokra is, akiknek ma még nincs szó­rakozási lehe­tőségük a tele­pülésen, és bi­zony minden hétvégén el kell ne­kik menni, ha egy kicsit pihenni szeremének. Olyan faluban szeret­nék élni, amelyik békés, nyugodt és rendezett. Ehhez mindenek­előtt szükség van arra, hogy a falu­kép szebb legyen, parkosítani, vi- rágosítani kell. Elhanyagoltak a buszmegállóink is, így az átutazó nem éppen kedvező képet kap a településről. Ezek apró változtatá­sok, de fontosak.- A fiataloknak keveset tudunk nyújtani, már szinte semmit. Az is igaz, hogy hiányoznak közülük azok a vezető személyiségek, akik közösséget tudnának, akar­nának szervez­ni. Márpedig ez sokat segítene abban, hogy ró­luk, értük is tudjunk gon­dolkodni, tenni. Az utóbbi évek­ben elmaradtak a közmeghallgatá­sok, falugyűlések, márpedig ezek á tájékoztatásnak egy jelentős színterei lennének. Ezen is változ­tatni kellene, ahogy nagy szüksé­gét érzem annak, hogy a közössé­get ismét összekovácsoljuk, egy csapattá tegyük. Sok a tenniva­lónk, s ezt képviselőként én ott kezdeném, hogy fel kellene ráz­nunk az itt élőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom