Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-24 / 46. szám

2003. Február 24., hétfő HÁLÓ 7. OLDAL S Z 0 c ALIS Elmerülve a szenvedélyek rabságában FÜGGŐSÉGBEN Drogadatok Pár évtizede egyetlen szenvedélybe­tegségről volt hajlandó tudomást ven­ni az akkori hatalom, az alkoholiz­musról. Nem verték persze nagydobra az adatokat, de azért lehetett tudni, hogy valahol a nemzetközi „élvonal­ban” vagyunk a fogyasztást illetően. Persze a kábítószer, illetve a játék- szenvedély nem is okozott ekkora problémát. A drog problémája például szinte csak a szipuzás miatt vetődött fel. A rendszerváltozást követően azonban sok minden gyökeresen meg­változott. Erről kérdeztük dr. Szigethy Anna pszichiátert, megyei addiktoló- gus szakfőorvost. Eger- Alkohol, kábítószer, nyerőgép. Aki ezek valamelyikének rabja lesz, az szenvedély- beteg. Mintha a rendszerváltást követően megszaporodott volna ezen betegek szá­ma. Feltárhatók-e összefüggések a történ­tek között?- A rendszerváltás közvetlen következ­ményein még egyáltalán nem vagyunk túl. Azt kell hogy mondjam, hogy az első 4-5 év mindenféle szempontból nagyon keserves volt. Meg kellett tanulni például azt a fogalmat, hogy munkanélküliség. De nemcsak a fogalmat magát kellett megszokni, hanem a vele való együttélést is. Gondoljunk bele, mekkora az út a ko­rábbi közveszélyes munkakerüléstől ad­dig a helyzetig, amikor munkanélkülivé válhat akár egy többdiplomás ember is. Lélektanilag nem könnyű feldolgoznia senkinek azt, hogy családfenntartóból el­tartottá lesz, hogy munkát kell keresnie, s ha már száz helyen próbálkozott esetleg a százegyediken jár sikerrel. Azt is meg kellett tanulni az emberek többségének, hogy nem szabad feladni.- Meglehetősen széles rétegek voltak gazdasági vesztesei a változásoknak.- Az elszegényedés, az életvitel, az életstílus gyökeres megváltozása a szen­vedélybetegségek tekintetében is fontos tényezőnek tekinthető. Ráadásul a gazda­ság viszonylagos rendeződése után sem Az alkohol akár nagyobb problémát is jelenthet, mint a drog FOTÓ: GÁL GÁBOR szűnt meg a fenyegetettség: bármikor munkanélkülivé lehet válni. Bélapátfalva következményeit például magam is na­ponta látom.- Hogyan néz a társadalom egészséges fele a betegekre?- Az kell mondanom, hogy a szenve­délybetegségek megítélésében is bekö­vetkezett egy rendszerváltás. Voltak né­zetek korábban, amelyek szerint beteg­ségnek kell tekinteni a különféle szenve­délyekhez való kötődést, mások öröklött hajlamnak vélték, akadtak olyan állás­pontok, hogy társadalmi problémáról van szó. Mára egyre elfogadottabb az a meg­közelítés, miszerint a felsoroltak együttes szerepéről van szó. Szerencsére sokkal árnyaltabbá vált már a megítélése a kér­désnek, ezért a gyógykezelésben is tör­tént elmozdulás. Ennek olyan pozitív ha­tásai vannak, mint a családok, barátok, ismerősi kör bevonhatósága a gyógyítás folyamatába.- Az egyik legsúlyosabb problémának mondják a fiatalok körében terjedő kábí­tószer-fogyasztást.- A fiatalokat sajnos elérte a drog. Megnyílt a kapu a drogok előtt, és hasz­nálatuk évről évre erőteljesebben terjed, nem hihetjük azt többé, hogy megáll az ajtóink előtt. A gondot az jelenti, hogy ezek a fiatalok az egészségügyben nem jelennek meg, vagyis nem kérnek segít­séget. Pedig számos jel utal arra, hogy már az iskolás, olykor a 10-12 éves kor­osztály sok mindent kipróbál. A közép­iskolában végzett felmérések szerint 50 százalékra tehető azoknak az aránya, akik az alkohol, a cigaretta vagy a drog valamelyikével „kacérkodnak”. A való­ság pedig még a felmérések adatainál is keserűbb lehet. A kábítószer használata a könnyűdrogokkal szokott kezdődni, később azonban törvényszerűen jönnek a keményebb szerek. A világban minden felgyorsult, a fiatalok azt várják a drogtól és az alkoholtól is, hogy gyorsan fejtse ki hatását. Megjegyzem, hogy körükben az alkohol fogyasztását legalább olyan ve­szélyesnek tartom, ha nem veszélye­sebbnek, mint a drogokét.- Mit tehet a szülő, hogy megóvja gyer­mekét a későbbi tragédiáktól?- Nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a 16-17 éves korosztály körében sikk a felnőtteket „utálni”, helyből ta­gadni mindazt, amit a szülők csinálnak. Ez a korosztály egyre több és árnyaltabb törődést igényel. Ezért lenne fontos megtalálni a kapcsolódási pontokat. Nem könnyű, de meg kell próbálni. Ma sajnos egyetlen szülő sem lehet nyugodt afelől, hogy az ő gyermeke nem kerülhet bajba. Ezért is kell törődni velük, de úgy, hogy ne érezzék felnőtti rátelepedésnek ezt a törődést. __________________________________________ISIKÉI NAGYIVÓK ARÁNYA az Észak-magyarországi Régióban - 2000 % 18-34 35-64 65- 18-34 3564 65 Forrás: Magyar Egészségadattár, 2000 Az esélyegyenlőségért Szombathely Szerencse kell az idősotthonhoz Százan várakoznak arra, hogy bekerülhessenek az Idő­sek Berva-völgyi Otthonába. A férőhelyhez végtelen türe­lem kell, mert évente átlago­san 7-10 új lakót tudnak fel­venni az intézménybe. Az élet időskorban sem áll meg. Képünkön a hatvani Naplemente-klub színjátszói Nemzetközi tanácskozáson a fo­gyatékos emberek társadalmi in­tegrációjának, rehabilitációjának uniós gyakorlatáról és új irányairól tartottak előadásokat brüsszeli szakemberek a közelmúltban Szombathelyen a hazai, főleg mun­kaügyi szervezetek, a szociális szférában dolgozók és a megválto­zott munkaképességűek érdekvé­delmi szervezeteinek kétszáznál több képviselőjének. Hans Virtfeld, a Workability International European (WIE) el­nöke a konferencián hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban a fogya­tékkal élő embereket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a közösség többi polgárát. Utalt arra: az unió egyik legfontosabb feladata, hogy e jogok érvényesítéséhez, az esély- egyenlőség megteremtéséhez min­den tagállamban biztosítsa a felté­teleket. A WIE elnöke szerint az unióhoz csatlakozni kívánó orszá­goknak is hatékonyan részt kell venniük a megváltozott munkaké­pességű emberek helyzetén, élet­minőségén javítani szándékozó nemzetközi összefogásban. Rámu­tatott: alapvető szemléletváltozásra van szükség még az Európai Unión belül is, hiszen a megváltozott munkaképességű embereknek nem segítségre, hanem esélyeik ki- egyenlítésére van szükségük.- A jövőben nem a fogyatékot kell alapul venni és támogatást nyújtani, hanem azt a munkaké­pességet, amivel a munkavállaló rendelkezik - mondta, hozzátéve: a foglalkoztatási rehabilitáció célja, hogy az elsődleges munkaerőpiac­ra, ezáltal pedig egy valós gazdasá­gi és társadalmi környezetbe kerül­jön vissza a megváltozott munka- képességű ember. Bagó József, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium foglal­koztatási rehabilitációs titkárságá­nak vezetője elmondta: Magyaror­szágon becslésák szerint 400-600 ezer ember lehet megváltozott munkaképességű, közülük pedig mindössze 50-60 ezer ember, az érintettek 10-15 százaléka dolgo­zik. Utalt arra, hogy a kormányzat a már ismert aktív foglalkoztatási eszközök alkalmazásán - bértámo­gatás, képzési támogatás, adóked­vezményeken - túl új módszerek­kel is igyekszik javítani a megválto­zott munkaképességű emberek el­helyezkedésének esélyeit, ilyen például a távmunkahelyek létesíté­se. Bagó József szerint Magyaror­szág uniós csatlakozása után bő­vülhetnek az igénybe vehető forrá­sok, de már 2002-ben is - a PHA- RE-program keretében - mintegy 800 millió forintot tudtak bevonni foglalkoztatási rehabilitációs pá­lyázatok támogatására. Eger Az ötven férőhelyes otthonban Törőcsikné Király Margit igazgató 53 embernek biztosít helyet, tud­ván, hogy kétszer annyian reked­tek kapun kívül. Bejutni pedig nagyon nehéz, mert a gondos ellátásnak köszön­hetően szép kort érhetnek meg a lakók. Harangi Istvánná, Zsuzsi nénit például decemberben kö­szöntötték 101. születésnapja al­kalmából. A lakók nemcsak teljes ellátást, hanem egészségügyi ápolást is kapnak. Rendszeresen megvizsgál­ja őket az orvos, jár hozzájuk kato­likus és református lelkész, fodrász, pedikűrös, gyógytornász és gyógy- masszőr. Az egyhangúság ellen gyakran szerveznek a kulturális programokat. Legutóbb Valentin- napon a stúdióban, szívküldi mód­jára dalokat rendelhettek á lakók egymásnak és a dolgozóknak. Az intézményvezetőnő megem­lítette, hogy nem múlhat el hónap rendezvény nélkül. Testvérintéz­ményi kapcsolatot ápolnak a deb­receni, a nyíregyházi, a miskolci, a szerencsi, a mikepércsi, a hajdú- szoboszlói és a bélapátfalvi idősott­honokkal. Kéthavonta mindig más-más intézmény fogadja a „testvéreket”. Ilyenkor felkereke­dik egy mikrobusznyi kis csapat, s irány világot látni. Természetesen a családtagokkal is tartják a kapcsolatot. Bármikor fogadhatnak vendégeket, s évente két alkalommal az intézmény is meghívja a hozzátartozókat. Akik még nem jártak az Idősek Berva-völgyi Otthonában, azt hihe­tik, hogy ide csak azok kívánkoz­nak, akik már képtelenek ellátni saját magukat. Pedig erről szó sincs. A lakók többsége lepipálja a sihedereket és a bakfisokat eleven­ségben. Egy pár például itt talált egymásra, s miután megesküdtek, boldogan élnek az egyik emelt szintű szobában. Az emelt szinten, az önálló für­dőszobás, kétágyas szobákban egyszeri belépési díjként 350 ezer forintot, és a havi 32 ezer forintos térítési díjat kell fizetniük a lakók­nak. Az általános egységben (itt is 2 és 3 ágyas szobák vannak, csak nincs külön fürdőszoba) nincs be­lépési díj, és havonta 28.600 forint a térítési díj. A beköltözőknek nem kell elad­niuk a házukat, nem kell úgy érez­niük, hogy nincs hová visszamen­niük. Bár az eltelt években csupán négyen költöztek innen haza. ______________________________(NÉGYESSYI A z Országos Pszichiátriai In­tézet informatikai osztályának adatai szerint a négyszáz ma­gyarországi egészségügyi in­tézményből 52-ben fordul meg a betegek hetven százalé­ka. Ezen 52 nagy forgalmú in­tézmény adatai szerint 12 szá­zalékkal nőtt az összes drog­beteg száma, az új betegek száma azonban 1998-hoz ké­pest 25-30 százalékkal csök­kent. Nehéz megállapítani, mennyire tudható be ez a március 1-jéig még hatályos törvény hatásának. Droghelyzet A holland jogi szabályozást már a kezdetektől élesen bírál­ták a tagállamok. Amszterdam mágnesként vonzza a kikap­csolódásra vágyó honi és kül­földi dzsánikat. Nemzetközi hatásra a hollandok is kompro­misszumokra kényszerültek. Az USA-ban a nulla toleran­cia modellje a jellemző. A ká­bítószer-problémával szembe­ni fellépés területén a rendé­szeti, a büntető igazságszolgál­tatási szervek szerepének nö­velése következtében az or­szág területén rendkívül szigo­rúan lépnek fel a fogyasztók­kal szemben is. A kompromisszumos mo­dell Németország nevéhez fű­ződik. Bár a kábítószer-problé­ma valamennyi összetevőjével szembeni fellépés területén meghatározott szerepe van a büntetőjognak, a fogyasztók gyógyítása, reszocializációja érdekében a törvény módot ad a büntető igazságszolgáltatás „felfüggesztésére”. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A szolgálat segít A szociális törvény előírja, hogy január 1-től meg kell szer­vezni a fogyatékos emberek el­látását segítő szolgálatot. Eger az elsők között vállalta a fel­adatot, amelynek célja: a fogya­tékos emberek (siketek és na­gyothallók, vakok és gyengén látók, mozgásukban, valamint értelmileg akadályozottak) önálló életvitelének megköny- nyítése. A szolgáltatás lényege: a rászorulók a lakókörnyeze­tükben jussanak hozzá külön­böző szociális ellátásokhoz. Az egri információs iroda - a Csa­ládsegítő Intézet működtetésé­ben - felvilágosítást ad a társa­dalombiztosítási ellátásokról, a fogyatékos személyeket megil­lető jogokról; segítenek nyom­tatványok, kérelmek kitöltésé­ben; elintéznek ügyes-bajos ügyeket; önsegítő csoportokat szerveznek; a lakáson belüli munkákban, gondozásban is számíthatnak rájuk a rászorul­tak; kísérőt adnak a fogyatékos ember mellé; gyógypedagógi­ai, pszichológiai, jogi tanácsot adnak, valamint jelnyelvi tol­mácsot biztosítanak. A szolgálat megtalálható az Északi Városrész Gondozási Központjában, a Kallómalom u. 1-3. szám alatt, hétköznap 8-tól 16 óráig. Ügyfélfogadás hétfőn 8-tól 16 óráig, illetve szerdán 9-től 17 óráig. Eddig « minden ország nyert a csatlakozással? EU-vonai: i8f Megválaszoljuk kérdéseit- hogy Magyarország EU-csatlakozása ne legyen kérdés, * Vezetékes és mobilhálózatból a belföldi kék szám díjával hívható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom