Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

!$■■■ 2003. Februar 7., péntek MEGY E I KÖRKÉP 5. OLDAL Összeszakadt a hó súlyától a háztető (Folytatás az 1. oldalról) Kömlő polgármestere, Cseh József, akit a he­lyiek kis robogón látnak közlekedni, most átszállt egy traktorra.- Besenyőtelek felől már megközelíthető- ek vagyunk — magyarázta a falu első embe­re —, de Tiszanána felé csak egy nyomsáv járható, míg Átány felé használhatatlan az Sajnos, lapunk is késik Tegnap 15 helységbe nem jutott el a Hírlap. A lezárt településeket terjesztőink gépjármü­vei nem tudták megközelíteni, így a helyi kézbesítőkhöz sem jutott el lapunk. Mind­azoktól, akik nem vehették kézbe a reggeli sajtót, elnézést és türelmet kérünk. Amint a zár megszűnik, munkatársaink kiviszik a la­pokat olvasóinknak. út. Kedden éjfél után négy busz és tíz sze­mélyautó akadt el, őket traktorokkal mentet­tük ki. Tizenegy ember egy napig a polgár- mesteri hivatal vendégszeretetét élvezte, ők itt rekedtek. Habár a tornatermet matracok­kal berendeztük, ezt nem vették igénybe. A hivatalban várták, hogy melyik pillanatban indul a busz. Megoldódott a kenyérellátá­sunk is, csütörtökön már be tudott jönni az autó. A lisztünk péntekig lett volna elég. A te­jeskocsit Tiszanánáról traktorral húztuk be. Az ételek kiszállítását a szoáálisan rászoru­lóknak is nagy autókkal oldjuk meg, mivel a személygépkocsik nehezen haladnak. Tiszanánán dr. Tóth József polgármester azt közölte: tegnap délelőtt még intenzíven esett a hó és szél is fújt, így elrendelték a Kiskörére vezető útszakasz teljes lezárását. Csak addig oldották fel, amíg a betegeket egy nagy autó átvitte. Hiába takarították meg a Kömlő felé vezető utat, a szél újra be­fújta az egy nyomvonalat. Ezért úgy hatá­roztak, hogy páros órában a Tiszanánáról Kömlőre igyekvőket, páratlan órában a Kömlőről Tiszanánára igyekvőket engedik.- Dinnyéshátról egy budapesti családot kellett kihoznunk — mondja a polgármester —, akik ott maradtak. Egy háztetőnk viszont a hó súlya alatt összeszakadt, ott közhasz­nú munkások dolgoznak a balesetveszély elhárításán. Hevesvezekényen tegnap reggel a képvise­lők a legsürgősebb intézkedésekről tárgyal­tak. Balogh Sándomé polgármester asszony elmondta: szerdán megközelíthetetlen volt a falu, ezért a hét második felében iskolai és óvodai szünetet rendeltek el, mivel a 60 cen­timéteres hóban a legbiztonságosabbnak azt ítélték, ha a kicsik otthon maradnak. — Az orvosi ellátás ügyeletben működött, csütörtökre állt helyre a rendelés rendje - folytatta Baloghné. - Az idős emberek gyógyszerigényét összegyűjtjük, s Hevesről hozzuk. A falutól két kilométerre lévő puly­katelepen kint rekedt három ember, az ő mentésük beszélgetésünk pillanatában zaj­lik, de az ellátásuk megoldott. Jobban félünk az olvadástól és annak következ­ményeitől. A hirtelen jött felmelegedés­nek ismét beláthatatlan következmé­nyei lehetnek. Szerdán 20 ezer liter tejet nem tudtak elvinni a faluból. A pékség működik, jelentős szervezőmunkával a lisztet is bejuttatták a helységbe. Tamabod Boconád felől megközelít­hető volt, ám a káli út nem volt járható. Tamaörsön a szerdai kritikus nap után csütörtökön már csak egy keresztbe for­dult busz nehezítette Zárónk felől a köz­lekedést. Az ellátás elégséges, a helyi munkagépek tisztítják a belterületi uta­kat. Almády János polgármester szerint sokat köszönhetnek a tarnamérai rendőrőrs munkatársainak, akik nagyon profi módon vezényelték le a forgalomkorlátozásokat és az időszakos útlezárásokat. Pétervásárán és a közelében lévő falvak­ban a Pevik Kft. munkagépei takarítják az utakat. Váraszón is kritikussá vált a helyzet. Szekeres Arzén polgármester arról számolt be, hogy két önzetlen helyi vállalkozó, s a helyi ágány kisebbségi önkormányzat aján­lotta fel segítségét a belső utak rendbetételé­re. A tízfős csapat egész nap kitartóan lapá­tolt. Az élelmiszert szállító autók eljutottak a községbe, így az ellátás zavartalan volt. Recsken Holló Imre polgármester tájékoz­tatása szerint szintén két vállalkozó járta a belterületi utakat. Az idei kemény tél ko­moly pluszkiadásokat jelent az önkormány­zatnak. Eddig mintegy másfél millió forintot fordítottak az utak sózására, kotrására. Mátraballán is nehezen birkóznak meg a hatalmas mennyiségű hóval - tudtuk meg Forgó János polgármestertől. Itt tegnap reg­gelre átlagosan 60 centi hó esett le, melynek eltakarítását folyamatosan végzik.- Az elsődleges teendő a főutak, a tömeg- közlekedési vonalak, agyűjtőutak megtisztí­tása, az úgynevezett „lakóutcák’' csak eztán következnek — mondta olvasóink panasza nyomán érdeklődésünkre Ágoston Ottóné az egri polgármesteri hivatal főmérnöki iro­dáján. Szavai szerint a havazás okozta rend­kívüli helyzetben türelemre van szükség. A lejtős részeket — az Almagyar-domb, a Vé- csey-völgy utcáit - takarították először, s bejárásuk során azt tapasztalták, hogy min­den út járható. Az önkormányzati tulajdonú utakon a tisztítást a Városgondozás Kft., illetve egy vállalkozás végzi 11 nagy munkagéppel. Gond, hogy sok helyen az út szélén parkol­nak az autók, így a hókotró nehezen tud manőverezni. A zsákutcákba nem képes be­hajtani az IFA, ezért külön figyelmeztetik az ott lakókat, akik rendszerint meg is értik a helyzetet. iszuromi-barta-rénesi Az egri Felsővárosban a gyalogosok is nehezen haladtak FOTÓ: PERL MÁRTON Apró manufaktúra, kis marsallbotok Eger Az eredeti cél - a honi politikai kultúra színvonalának emelése - mit sem vesztett aktualitásából, sőt mind fontosabbá vált, hogy az ember értse is szakmáját, s meg tudja találni az emberi han­got - jelentette ki Ráczné dr. Hor­váth Ágnes, a Századvég Politi­kai Iskola Egri Tagozatának igazgatója az intézmény 9. tan­évének tegnapi megnyitóján a Lí­ceum dísztermében. Mint hozzá­fűzte: a javuló színvonalú politi­kai kultúra révén lehet remélni, hogy az ellentétes oldalon állók ne ellenséget, hanem ellenfelet, tárgyalópartnert, esetleg partnert lássanak egymásban. Elhangzott az is, hogy a politikai, gazdasági, civil szféra szereplői, vagy pusz­tán a politikai élet iránt az átlag­nál jobban érdeklődők számára meghirdetett, mind népszerűbb képzés mostani első évfolyamára 35-en iratkoztak be az élet legkü­lönbözőbb területeiről. Dr. Horuczi Csaba egri alpol­gármester akképp fogalmazott, hogy az iskolát az értékteremtés és az esélyegyenlőség jellemzi. Szerinte a Századvég integrációs szerepe révén közelebb hozza egymáshoz az eltérő világnéze­teket valló embereket. - Olyan apró manufaktúra ez, ahol kicsi marsallbotokat gyártanak - tette hozzá. A Századvégnek otthont adó Eszterházy Károly Főiskola veze­tése nevében felszólaló Mátyás Ferenc rektorhelyettes kijelen­tette: az elmúlt évek során az is­kola bizonyította létjogosultsá­gát, s szerencsés módon rá tu­dott épülni a főiskola szellemi bázisára. i-nei Ráczné dr. Horváth Ágnes igazgató nyitotta meg a Századvég Politikai Iskola Egri Ta- gozatának most kezdődő 9. tanévét _________fotó: gál qábor P ÉCSI ISTVÁN---------------------------------------------•------------- 'W f. ~ U tazik a korona? Bőven akadnak ráérős, gazdag közéleti gá emberek, akik folyvást bizonyítani sze- -W retnék ötletgazdagságukat, nem létező HHUTaSHHI zsenialitásukat. Ráadásul unatkozó típu­sok, képtelenek arra, hogy szabadidejüket önmaguk és mások számára kamatoztassák. így aztán többnyire hajmeresztő tip­pekkel jelentkeznek. Nemrég arról értesülhettünk, hogy a ko­ronát ismét költöztetni, utaztatni kellene. Egyesek a budai Sándor-palotát emlegetik, mások azt javasolják, vigyék vissza a Nemzeti Múzeumba. S érvelnek, lendületesen vitatkoznak. Mi pedig megdöbbenünk. Miféle országban élünk? Itt nem lé­tezik még átmeneti nyugalom se, mivel mindig felbukkan va­laki riasztó nézeteivel, bizarr ajánlataival. Nos, haladjunk sor­jában! Már azt is megkérdőjeleztem, miért kellett a koronát ré­gi helyéről - ott is milliók láthatták - az Országházba szállíta­ni. Másokkal együtt igazam volt, de ezzel a hatalom akkori bir­tokosai mit sem törődtek. Úgy vélték, ők ehhez is mindenkinél jobban értenek. Döntöttek és cselekedtek. Százmilliókért! A nagy felhajtás közben az jutott eszembe, hogy az ilyesmire szánt hatalmas summát a nyomorgóknak, a hajléktalanoknak lehetett volna adni. Mondjuk egyszeri juttatásként. Az is igaz persze, hogy még rendes lajstrom, lista, névsor sincs róluk. Ennek összeállításával ugyanis senki sem törődött. Végül - másokkal együtt - megnyugodtam. Végtére is előfordult már nagyobb pazarlás és lélektelenség. Meg aztán: valamikor „la­kozott” már a Parlamentben a diadém. Akkor is, ha semmi kö­ze sincs - mert így van - az államalapító I. István koronájá­hoz. Az ugyanis ősi magyar recept szerint elveszett, pontosab­ban ellopták. S most jött az újabb információ. Ez ellen, gondo­lom, nemcsak szólóban tiltakozom. Semmi értelme az ilyes­fajta költöztetésnek. A kitalálók törjék máson a fejüket, s bízzanak abban, hogy egyszer csak kikristályosodik benne egy épkézláb gondolat! Talán olyan is, ami milliók javára válik. Tékozolhatnak is bár­mennyit. De ne a mi forintjainkból, hanem a sajátjukból. Elég duzzadt a pénztárcájuk... Hitel a város működéséhez? A rendszerváltás óta idén elő­ször fordul elő, hogy a megye- székhely önkormányzata mű­ködési hiánnyal kénytelen szembesülni — tudtuk meg Habis László tanácsnoktól (Egri Lokálpatrióta Egylet), a közgyűlés költségvetési bi­zottságának elnökétől. Eger Habis László szavai szerint az ön- kormányzati intézmények fenn­tartási, működtetési költségeiből több mint kétszázmillió forint hi­ányzik. Az említett bizottság ép­pen ezért e heti ülésén úgy foglalt állást: az ez évi büdzsé tárgyalásakor minden olyan módosító javaslatot elle­nez, amely a hiányt növelné. In­dítványozzák továbbá, hogy már­cius 31-ig készüljön egy munka­terv az önkormányzati feladatel­látás racionalizálására. A költség- vetési bizottság elnöke hangsú­lyozta: várhatóan augusztusra derül majd ki, hogy milyen üte­mezésben, s mennyi hitelt kell fel­vennie Egernek a működési ki­adások fedezésére. A hitel össze­gét szeretnék minimalizálni, így bevételi többletek elérésére kell törekedni — fogalmazott a ta­nácsnok. A testület ülésén középületek — a kis zsinagóga, illetve a Trinitárius-templom - kulturális célú hasznosításáról is szó esett. A szigorú költségvetéssel kapcso­latos problémák miatt az elkövet­kező években várhatóan elég ke­vés pénz jut majd felújításra, így külső források igénybevételére, például köz­ponti támogatások elnyerésére van szükség ahhoz, hogy ezen épületek funkciói bővüljenek. A héten az egri önkormányzat más állandó bizottságai is tár­gyaltak az idei költségvetési ren­deletről. Az egészségügyi és szo­ciális bizottság elnöke, dr. Szigethy Anna tanácsnok (MSZP) például szomorúnak ne­vezte, hogy a nagyon feszített helyzetben takarékoskodásra kényszerül a város, ami termé­szetesen a szociális-egészségügyi területen is érezhető. Az ifjúsági és sportbizottságot vezető Jánosi Zoltán tanácsnok (MSZP) vi­szont úgy nyilatkozott: az ifjúság és a sport fejezetét nem érinti a spórolás, sőt valamelyest bővül­tek a lehetőségeik. Ebben közre­játszik az is, hogy az önkormány­zat a legutóbbi ülésén egy vállal­kozás üzemeltetésébe adta az ér­sekkerti sportkomplexumot fel- ügyelő SÉLI Kht.-t._______ irénesi _________________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ_________________________________________________ A tűzzománc nem csak művészet, nevelés is Ez az esztendő a kerek évfordulók éve Pataki József művésztanár, tűzzománckészítő és festőmű­vész életében. Nem mellékesen az idei kultúra napja „hozott ne­ki” egy rangos országos elisme­rést is, a Csokonai Vitéz Mihály al­kotói díjat, amelyet Görgey Gábor kulturális minisztertől vehetett át az Iparművészeti Múzeumban.- Szülőfalumban, Borsodsze- merén rajztanárom, Bóta László figyelt fel a kézügyességemre — emlékszik vissza pályája kezdeté­re Pataki József —, s mindig arról is gondoskodott, hogy külön fel­adatot adjon. Ha ezzel elkészül­tem, akkor a munkáimat kirakta a községi népház falára, így inspi­rált engem. Ezért is volt különös boldogság, hogy 1998-ban önálló egri kiállításomat ő ajánlotta a közönség figyelmébe. Pataki József munkásságát vé­gigkísérte a szerencse és a nagy mesterek segítőkészsége. Eger vá­ra ostromának 400. évfordulójára, 1952-ben, pályázatot írtak ki helyi képzőművészeknek. Tizenhat évesen grafikáival már helye voh a kiállítók között. Ez olyan lendüle­tet adott a tehetséges fiatalember­nek, hogy innentől érezte, élete összekapcsolódik a rajzzal, a mű­vészettel. — Tanári hivatásomat a főisko­la elvégése után Gyöngyöspatán kezdtem, amelyre ma is szívesen emlékszem vissza - folytatta a régmúlt felidézését. - Itt találkoz­tam először az élő népművészet­tel, és igazán nagy élmény volt rajztáblával a kezemben a falut járni és a diákokat tamtam. Pataki József pályáját az sem törte ketté, hogy a nagy túljelent­kezés miatt nem jutott be a Képző- művészeti Főiskolára. Hamarosan a megyei művelődési tanácsra hív­ták dolgozni, ahol kiváló lehetősé­get talált arra, hogy elindítsa Szil­vásváradon a rajztanárok nyári al­kotótáborát. Közben persze aktí­van dolgozott, s a Gyermekváros­ba kerülve megismerkedett a tűz­zománc technikával. A különleges eljárást annyira megszerette, hogy később úgy alakult: magának a tűzzománc alkotásnak a művészi fokát is sikerült hivatalosan elfo­gadtatni a szakmával: — 1990-ben küldtem tűzzo­mánc képeket a Magyar Tájak bi- ennáléra. Meglehetősen furcsá­nak hatott ez a technika az olajké­pek között. Először a szakma még figyelembe sem akarta ezt venni. Úgy voltak vele, hogy a tűzzo­mánc csak tűzzománc. Elkezd­tem harcolni azért, hogy igenis ne söpörjenek le bennünket az asz­talról. így történt, hogy ez a kiállí­tás tulajdonképpen áttörés lett eb­ben a művészeti ágban. Az utolsó évtized már feltétlen elismerést hozott Pataki József életében. Sorra nyíltak Egerben Egerről szóló tárlatai, mi több, a Külügyminisztérium két tűzzo­mánc alkotását Strasbourgba, az Európa Parlament kiállítására is kivitte. Immár elmondhatja, hogy életpályájának 50. évfordulóján az európai áttörés is megszületett. A Csokonai-díj pedig azért kapott az életében különleges helyet, mert ezzel az elismeréssel nem­csak alkotói mivoltát ismerték el, hanem a pedagógiai munkáját is. Mert ha valaki, ő tudja, hogy a művészet az nevelési eszköz és pályaorientáció is. FOTÓ; PERL MÁRTON Fia - habár kézügyessége is­mert - nem folytatja édesapja „mesterségét”. Az unokák viszont egyre nagyobb érdeklődéssel fo­rognak a nagypapa mindig színes és sok izgalmat tartogató dolgo­zóasztala kÖrÜl. (SZUROMI) Felavatják a fertálymestereket Eger Szombattól új váltakra borul a százráncú köpeny, új kezek szo­rítják a szalagos botokat. Reggel tíz órakor a Főszékesegyházban bemutatott szentmisével kezdő­dik a 2003. évre a hagyományos suttogón közfelkiáltással elvá­lasztott egri fertálymesterek ava­tási ceremóniája. A leköszönő és az új fertály­mesterek ezután vonulnak át a városházára, ahol a hivatalba lé­pők fogadalmat tesznek, majd elődjüktől átveszik a százráncú köpenyt és a szalagos botot, hogy ettől a pillanattól fogva ne­gyedük égő fáklyáivá, támaszai­vá legyenek. Mindezt fogadás követi a Ke­resztény Ifjúsági Klubban, este a Park Szálló összes terme ad ott­hont a Lokálpatrióta Egylet bál­jának, melyet a fertálymesterek tiszteletére rendeznek. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom