Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-26 / 48. szám
MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL 2003. Február 26., szerda Együttműködnek Eger Információs Társadalom Oktatási és Kutatási Csoport létrehozásáról írt alá együttműködési megállapodást kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, dr. Detrekői Ákos és dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. Közös célként az információs társadalom témakörébe tartozó kutatási tapasztalatok megosztását, kölcsönös hasznosítását, együttes kutatások folytatását, s mindkét intézményben a témakört tárgyaló oktatási kurzusok támogatását jelölték meg. A 2004. augusztus 30-ig szóló megállapodásban foglaltak végrehajtásával a budapesti egyetem Z. Karvalics Lászlót, az egri főiskola pedig Komenczi Bertalant bízta meg. ■ A március 1 jén hatályba lépő megállapodást a két intézmény rektora, dr. Detrekői Ákos és dr. Hauser Zoltán irta alá fotó. peri marton Vitaanyag a csatlakozásról E-pontokkal az EU-ba Gyöngyös, Budapest Dr. Magda Sándor, egyénileg megválasztott szocialista országgyűlési képviselő, a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Főiskolai Karának főigazgatója, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke tanulmányt írt A magyar mezőgazdaság az európai uniós csatlakozás küszöbén címmel. A -r-V dolgozat a Gazdái- ; ' kodás című tudó- j\ mányos folyóirat-T-f ban jelent meg, s alapjául szolgál a yV kormányzat által ^ tervezett széles társadalmi vitának is. A szerző, aki az MSZP agrármunkacsoportjának is vezetője, tanulmányában kifejti, hogy melyek azok az agrárágazatok, amelyek az agroökológiai adottságok alapján valószínűsíthetően jó esélyekkel vehetnek részt az EU mezőgazdasági munkamegosztásában, a szigorodó feltételek között is. A tanulmány a múlt tapasztalatainak összegzésén, a jelen állapotok rögzítésén tűi arra is vállalkozik, hogy felvillantsa a csatlakozásig hátralévő, illetve az azt követő időszak teendőit. A különféle ágazatokra vonatkozó várható szabályok részletezésén túl azt is nyo- yV matékosítja: a ver- senyképesség nem ☆ teremthető meg a közép- és felsőfokú agrároktatás yV reformja, megújí- ^ tása nélkül. Zár- V szavában a szerző azt is megjegyzi: meglátása szerint ebben az évtizedben stabilizálódik a hazai mezőgazdaság, a következő időszakban pedig ismét az Európa és a világ által elismert mezőgazdálkodás teremtődik meg hazánkban. ■ (Folytatás az I. oldalról) Kovács Kálmán aláhúzta: a tervek szerint még idén mintegy 750 eMagyarország-pontot telepít a szaktárca. Ezen irodákat döntően már meglévő, s a szükséges feltételeket biztosítani képes intézményekben, teleházakban, könyVtárakban, múzeumokban, középiskolákban, művelődési házakban alakítanák ki, de szó van arról is, hogy e programban részt venne a bezárástól fenyegetett kistelepülési postahivatalok egy része is. Az irodák szerepéről elhangzott: az internetes ismeret- szerzésen túl a pályázatokra való felkészítés, a minisztérium profiljába vágó szakmai konferenciák megszervezésében, a távoktatásban, s az elektronikus egészségügyi rendszer kialakításában is részt vehetnének. Kovács szerint a tárca idén mintegy 6,8 milliárd forint pályázati pénzt ítélt meg a 10 ezer 538 nyertesnek. Közülük 1905-en az észak-magyarországi régióban élnek. Hozzátette: az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a tárca 900 kistelepülés számára tette elérhetővé az internet-hozzáférést, melyek közül 600 önhibáján kívül hátrányos helyzetű volt. Ezzel párhuzamosan 1,3 milliárd forintot fordítottak a távoktatásra, melynek révén ezer munkahely jött létre, melyek zömmel a fogyatékkal élők számára biztosítanak megélhetést. A regionális irodának otthont adó Dobó utca 13. alatti helyiség tulajdonosa az egri önkormányzat, melynek a képviseletében megjelent dr. Homczi Csaba alpolgármester aláhúzta: a város az elmúlt években bizonyította, hogy az informatika fontos számára. Bár komoly pénzeket költött az ezzel kapcsolatos feladatokra, még mindig igen sok a teendő, hiszen Eger az idegenforgalom mellett az informatika terén is meghatározó szerepet kíván játszani. _______________ i-nei É kszerlopás Heves megye Költözik a megfigyelőrendszer Kulccsal jutott be az ismeretlen tettes abba a gyöngyöstarjáni családi házba, ahol igen jó fogást csinált: elvitte a háziak arany ékszereit és 200 ezer forint készpénzt. Az okozott kár együttes értéke 600 ezer forint. Brutális rongálást hajtott végre Hatvanban egy ismeretlen tettes egy Opel Omegában. Az ablak betörése után az üléseket motorolajjal lelocsolta, majd végül kiemelte a rádiós magnót. A kár együttes értéke 300 ezer forint. Nem volt szerencsés napja annak a Budapest-Eger közötti gyorsvonaton utazónak sem, aki táskáját egy pillanatra őrizetle- nül hagyta, s azt ellopták. ■ Gyöngyös- A kamerás megfigyelőrendszer esetében jogi bizonytalanságok vetődtek fel a felvételek rögzítése, archiválása, felhasználása kapcsán. Igyekeztünk megteremteni a rendszer fejlesztésének lehetőségé is. így hamarosan átköltözik a diszpécserközpont a polgármesteri hivatalba - tudtuk meg Hiesz György polgármestertől. Mint hozzátette: 2001. februári indulása óta kedvezőek a megfigyelőhálózat tapasztalatai, érezhetően visszaszorultak a bekamerázott területeken a rongálások és egyéb szabályszegések. A jövőben a Városrendészet üzemelteti majd a hálózatot, s e feladattal párhuzamosan gondoskodnak a polgármesteri hivatal nappali őrzéséről, illetve a portaszolgálat kialakításáról és működtetéséről. Nem „csak” a költöztetésre, de - a pénzügyi lehetőségeket figyelembe vevő mértékű - fejlesztésre is szánnak pénzt. Az biztos, hogy néhány iskolát és környékét mindenképpen bevonnak a megfigyeh területek körébe. így a jövőben még hatékonyabb működésre lehet számítani, mivel a felvételek rögzítésével, tárolásával és a hatóságnak történő átadásával, akár bizonyítékkénti felhasználásával kapcsolatos jogi aggályok megszűnnek, ha a városrendészet lesz a megfigyelőrendszer „gazdája”. Mint arról korábban beszámoltunk, a város és az eddigi üzemeltető, a Niké-Mátra Security Kft. közös beruházásként építette ki az akkor még nyolc kamerával főként a belvárost pásztázó megfigyelőhálózatot. Dr. Jónás Pál, a kft. ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta: a várossal egyetértésben igyekeztek egy mindkét fél számára kedvezőbb működtetési megoldást kialakítani, aminek valóban része a „költöztetés” is. Az egyéb részletekről még folynak a tárgyalások, ám kérdésünkre a cégvezető aláhúzta: nincs konfliktus a város és a kft. között, hamarosan a még nyitott kérdések- ben is megegyeznek. __ ts. p.) _____ síké Sándor K i a korrupt? Ki a korrupt? Ez a kérdés jutott eszünkbe hirtelen, amikor értesültünk a hírről: hétfőn délután a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetői nem vették át a francia cégtől a Budapest Sportarénát. Pedig az erre az alkalomra meghirdetett sajtótájékoztató szervezői hosszasan magyarázták az egybegyűlt publikumnak még délelőtt, hogy minden szép és minden jó. Dominique Fondacci, az Aréna Üzemeltető Rt. vezér- igazgatója is lelkesen jelentette be, hogy „az Aréna a mai nappal elkészült, és alkalmas kereskedelmi, kulturális és üzleti rendezvényekre”. Nem tudjuk, feltűnik-e a három szó ebben a bejelentésben: kereskedelmi, kulturális, üzleti. Első (nem) hallásra a naiv szemlélőnek inkább egy negyedik szó adhat elgondolkodásra alkalmat. Rövid a szó maga, hiánya viszont annál égetőbb. A sportról van szó, ha nem veszik fejünket érte, hogy mertünk előhozakodni vele. Az Aréna sportfunkciója huszadrangú kérdésnek bizonyult a 27 milliárdosnak induló, s mára negyvenmilliárd forintnyira rúgó építkezés során. Mielőtt azzal gyanúsítanának meg bennünket, hogy eltúlozzuk a problémát, halkan megjegyezzük: sem atlétikai versenyeket, sem kosárlabdát vagy más labdajátékokat, sem a jégkorong világbajnoki B-csoport meccseit nem lehetett volna Itt lebonyolítani - a szigorú nemzetközi előírásoknak megfelelően -, ha decemberben nem módosítják az eredeti megállapodást. Megérnének viszont egy misét az eredeti szerződés keletkezésének körülményei. A korábban regnáló kormány pályázatot hirdetett a leégett csarnok helyén felépülő új létesítményre, a német jelentkező milliárdokkal olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető és a sport céljaira mindenféle szempontból alkalmasabb épület- komplexum felépítésére tett ajánlatot. Ennek ellenére a franciák futottak be. Ilyen „melléfogást” többnyire csak szándékosan lehet elkövetni, s amikor az effajta szándékosságra hajlam mutatkozik, hatalmas pénzek szoktak megmozdulni a háttérben. Ennek is utánanézhetne a jobboldali média újabban „korrupció-feltárásban” jeleskedő élharcosa. Nyomasztó tény: adathiány Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát kérte az Egri Munkaügyi Bíróságon az a Wennesz István, aki lapunkban már többször nyilatkozott a vélhetően Tengizben kialakult betegségeinek okairól. Eger A szihalmi felperesnek több olyan betegsége is van, amelyre hazatérése után derült fény, s a tengizi munkavállalás előtt az alapos orvosi vizsgálat sem mutatta azt ki. így gyanítható, hogy e betegségek összefüggésben állhatnak Ten- gizzel. Többször próbálta meg beszerezni a Tengizben készült orvosi vizsgálatok eredményeit, de ezek nem lelhetők fel. Most panasszal fordult a bírósághoz, hogy a társadalom- biztosítás úgy utasítja el az állapotromlásának megállapítását célzó kérelmét, hogy közben nem vizsgálja a Tengizben töltött időszak körülményeit taglaló részlegesjelentéseket. A felperes ügyvédje jelezte: lelet hiányában nem léphet előre az ügy, ám immár szinte mindennap érkeznek újabb adatok a tengizi munkavégzés körülményeiről. így azt kérte a bíróságtól, hogy szüneteltessék az eljárást, hiszen elképzelhető, hogy előkerülnek olyan dokumentumok, amelyek hitelt érdemlően bizonyíthatnák a környezeti ártalmakat. Az alperes tb képviselője azonban szándékos időhúzás gyanújára célzott, amikor kérte az ügy lezárását. Erre a felperes ügyvédje leszögezte: a Tengiz-betegség itt most egyetlen embert érint, ám az országban ezren várnak arra, hogy valami megmozduljon. Az OMÜI nyilatkozata Wennesz István levélben kérte az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézetet a leleteinek megküldésére, ám azt a választ kapta: „Intézetünkben nem lelhető fel és azokat kutatni nem áll módunkban”. Előzőleg kiderült: a Vegyépszer futárpostája az OMÜI- be vitte a dolgozók törzslapjait. Mivel a múlt heti tárgyaláshoz képest új dokumentumok nem kerültek elő, így a bíróság azt kérte: nyolc napon belül nyilatkozzanak a felek a per szüneteltetése tárgyában. iszuromii Több érv, kevesebb EU-lózung (Folytatás az 1. oldalról) — Azért vagyok itt, hogy a „Minden, amit nem mondanak el nekünk az unióról” szöveg tarthatatlanságát közvetlenül cáfolhassam, és az önöket érdeklő kérdéseket megválaszoljam — szögezte le a tanácsos. A jövőbe mindenesetre senki se láthat, így előre bizonyítani és elvetni sem lehet a semmit - tette hozzá. Az EU nem veszélyezteti Magyarország függetlenségét, önállóságát és kultúráját. A gyakorlatban a korlátozás annyit tesz — érzékeltette a EU-diplomata —, hogy Magyarország az unión belül nem mondhatja, háborúzni kíván Irakkal, csak a többi 24 országgal együtt léphet. Az unión belüli egységes monetáris politika pedig a hazai pénzügyi politika kereteit is megszabja. Másfelől nincs olyan domináns európai kultúra, olyan európai ország, amelyik meghatározná a közös szokásrendet, s kulturális értékeit rá kívánná erőltetni más államokra. Ugyanez az amerikai kultúráról már nem mondható el.- Magyarország nem veszíthet a csatlakozással. Buta vagy fiatal és tapasztalatlan az, aki a lángos helyett a hamburgert választja. Az ilyen közepes nagyságú európai állam számára, mint amilyen az önöké, kifejezetten előnyös, ha az EU-n belül képviselheti érdekeit - hangsúlyozta Thomas Glaser. A diplomata elmondta, a csatlakozással már középtávon érezhetően növekedni fognak a hazai nyugdíjak. Az országnak ugyanis jó esélye van arra, hogy 10-13 év alatt elérje az unió gazdasági átlagát. A nagyobb költségvetési bevételből pedig a kormányok is több pénzt tudnak majd a nyugellátásokra fordítani. „Ami egyik napról a másikra megtörténhet, az egy rendszer összeomlása, egy új rendszer kialakításához viszont időre van szükség” - figyelmeztetett a tanácsos. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számában bekövetkező, belépés utáni drasztikus csökkenés felvetésére a vendég elmondta: a fiatal, újító kedvű gazdálkodók meg fogják találni a számításukat az EU-ban. Az ötven év feletti gazdák számára pedig az EU kompenzációs életjáradék-rendszere kínál megoldást. Magyarországon ez egygenerációs probléma. Korábban az itteni mező- gazdálkodás termelőorientált volt, az EU-ban viszont a fogyasztó diktál. Egyébként pedig a multinacionális vállalatok sem az olcsó, hanem a jól képzett munkaerő miatt vannak itt.- Senki se akarja elvenni önöktől a mákos rétest, se a házi disznóölést. A kereskedelmi célú állattartóknak viszont komoly közegészségügyi és fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük — jegyezte meg Glaser. A csatlakozással megszűnik az egyes EU- országokból származó agrár- és élelmiszeripari termékek hazainál olcsóbb itteni jelenléte - válaszolta a tanácsos „a minket elárasztó idegen áruk” kérdés kapcsán. EU- tagként a közös belső piacon eltűnnek ezen áruk mostani olcsó külpiacra jutását lehetővé tevő export ártámogatások. Helyette a magyar agrárágazat és termékei is részesülhetnek majd az EU-forrá- sokból. Magyarország már most évi 2,5 milliárd euróval többet exportál az unióba, mint amennyit onnan vásárol, s a csatlakozással a közösség teljes piaca megnyílik a magyar termékek előtt, vámter- hek nélkül. _________________ikji N agy érdeklődéssel hallgatták a jövőről az előadót a nyugdíjasok fotó; gál gábor
