Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-15 / 39. szám

Bemutató előtt Kell és van egy csapat Galambos Péter, a Katharina Blum elvesztett tisztességének rendezője Újabb izgalmas bemutató iratkozik föl az évad remek stúdiószínház-beli előadásainak sorába február 28-án, az eg­ri Gárdonyi Géza Színházban. Galambos Péter, az előző évad talán legsikeresebb előadásának, a Férjeknek a rendezője ál­lítja színpadra a Heinrich Böll Katharina Blum elvesztett tisz­tessége című kisregényéből Bereményi Géza által színpadra írt drámáját. A rendező az alábbiakban vall a darabról, a munkáról, azokról a gondolatokról, melyek az alkotói folya­matban foglalkoztatják őt és színészeit. Az elmúlt évadban dolgoztam Egerben először, amikor a Férjek című produkcióban nagyon jó csapat jött össze, és azt hiszem, az előadás is jól sikerült és sikeres volt. Úgy gondoltam, hogy ezt a társaságot vagy hasonlót újra ösz- sze kéne hozni, és erre kerestem is megfelelő alapanyagot. Utóbb kiderült, a vártnál is időszerűbb lett, hiszen időközben elindultak a valóságshow-k, és ez az orwelli mélységű történet a meg- és kifi­gyelésekkel hirtelen önmagához mérten is aktualizálódott. Pedig amiről a mű szól, az is a minden­napjaink része. Egyrészt a terro­rizmus-üldözés hisztériája, más­részt az írástudók felelőssége, s az, hogy egy „törvény nélküli” or­szágban a média hogyan tehet és tesz tönkre emberi sorsokat. Az alapanyag Heinrich Böll- mű, melyet Bereményi Géza dra­matizált és 1992-ben a Katona Jó­zsef Színházban mutattak be elő­ször. Az az Ascher Tamás rendez­te előadás még egész másról Amiről a mű szól, az is a mindennapjaink része. Egyrészt a terrorizmus-üldözés hisztériája, másrészt az írástudók felelőssége, s az, hogy egy „törvény nélküli’’ országban a média hogyan tehet és tesz tönkre emberi sorsokat. szólt, közvetlenül a rendszervál­tozást követően, mint most, bő tíz év elteltével. Akkor új dolog volt még, hogy bárki lehet cím­lapsztori. Ma ez már szinte meg­szokott, így óhatatlanul nőtt az ingerküszöbünk. Ettől aztán egé­szen mások a hangsúlyok is, mint akkor és ott: most szükség­szerűen fogalmazunk sokkal vég­letesebben. Pontosabban azt ke­ressük előadásunkban, hogy mik is ezek a végletek. Az Ascher-ren- dezés kiváló csapatmunka volt, és az adta meg a hátelét, hogy eb­ből az erős „kanavászból” - ami ez a röpiratszerű kisregény, il­letve az abból írt darab - remek színészek hoztak létre pompás előadást. A mi szándékunk is ez, és hál' Istennek ehhez itt is megvan az a bizonyos nagyon jó csapat, ami nélkül ez le­hetetlen lenne. Majd az előadás bizonyltja, hogy ez mennyire sikerült, de az eddigi próbafolyamat azt bizo­nyítja, hogy igazi team-munka alakult ki, s elég sokan is dolgo­zunk együtt, ahhoz képest, hogy stúdió-előadásról van szó. A sze­replőgárda gerincét perszé az a csapat alkotja, akikkel már a Fér­jekben is együtt dolgoztunk. Bár ez az alapanyag sokkal kötöt- tebb, mint az volt, mégis sikerült megteremteni azt a közös alkotói munkafolyamatot, ami az előző egri rendezésemre jellemző volt. A Katharina Blum elvesztett tisztessége részben krimi, rész­ben egyfajta Rómeó és Júlia-féle szerelmi történet és üldöztetés­történet is. Folyamatosan adód­nak olyan szituációk, melyekben igenis föl lehet és föl is kell hasz­nálnunk személyes tapasztalása­inkat, és így alakul az előadás olyanná, ami majd a közönség elé kerül. Persze, ez egy sokkal tragi- kusabb, drámaibb téma és szö­veg, tehát ennek az együttgondol- ^m kodásnak más előjele van, mint a Férjeknél volt. Tény, hogy az évadban egymást követik azok az előadások, me­lyek hasonló té­mákat érintenek, úgymint igazság­osztás, bűn és bűnhődés, bünte- tés-végrehajtás, társadalom kontra gyilkosság-bűnözés, még ha alap­vetően más megfogalmazásban is. Talán érdemes lenne nagyobb amplitúdót engedni a nyomasztó, „kemény” darabok és a szórakoz­tatás között. A Férjek szórakozta­tó darab is volt, és éppen ezért gondoltam, hogy most ugyanez­zel a csapattal próbáljunk meg földolgozni egy nagyon erős drá­mai anyagot. Remélhetően a kö­zönség nem ijed meg ezektől, a „kemény” témáktól és az egymást követő jó előadások sorozata eléri a célját: nem válik öncélú sokko­lássá, hanem a nézők is folyamat­ként élik meg ezeket a bemutató­kat. Mert nagyon is emberi törté­netekről van szó. A Katharina Blum sem pusztán krimi, hanem emberi sorsokat felvonultató, megrázó és magával ra­gadó alkotás. Galambos Péter díszletterve az egri előadáshoz GÁL GÁBOR FELVÉTELEI Minden szerep új önismeret Tüzes, romantikus Júlia, határozott, akaratos Elektra, érzelmes, csábítóan kedves barátnő az Annuskából — és sorolhatnám még emlé­kezetes szerepeit. Kalmár Zsuzsát a sokat és sokfélét játszó szí­nésznőként ismertük — és szerettük — meg Egerben. Bár most mintha kicsit többet lenne otthon, mint itthon...- Azért én még egri szí­nésznő vagyok - moso- lyodik el a fölvetésen. — Szabadka a szülőváro­som, s így talán érthető, hogy hozzá nagyon gyengéd szálak fűznek. Azt se feledjük, hogy a Vajdaságban, az Újvidé­ki Művészeti Akadémián végeztem. Ennek fényé­ben talán megbocsátha­tó, ha minden évadban legalább egy előadásban szeretek otthon játszani. Csakhogy ott több éva­don át játszunk egy da­rabot, így hát most már négyben is játszom...- Melyik milyen stílu­sú, mit ad a játszó szí­nésznek, mit miért ját­szik?- A pillangók szaba­dok például olyan húrja­it pengeti az emberi lé­leknek és szívnek, ami­ket ma már szeretünk el­felejteni, vagy nem sze­retünk beszélni róla. Szóval, olyan romantiká­ba hajló dolgok, amiket nagyon szép megélni és viszontlátni is a színpa­don. Egyébként egy elég könnyed felfogású kis darab egy vak fiúról, aki találkozik egy könnyű­vérű leánykával és ter­mészetesen szerelembe esnek, és természetesen jön a fiú anyja, aki félti a fiát.- De természetesen Zsuzsa nem az anyát játsz- sza...- Hát, nem! Én gerjesztem azt a szerelmet, ami­nek lángja erősebb minden konfliktusnál.- Hiába, Van, aki forrón szereti...- Ez pedig a filmből már sokak által ismert ab­szolút komédia - Verebes István írta színpadra, több helyütt siker volt már. Nálunk, Szabadkán is az.- A vidámság mellett egy háborús történet Kristóf Ágotától.- A Nem fáj egy iker­párról szól, akiket elsza­kít a háború vihara egy­mástól, majd újra talál­koznak. Ez egy életmo­ralitás, az emberi viszo­nyokra építve. Egy kis szerepet játszom, az egyik fiú szerelmét... Na­gyon szeretem, gyönyö­rű történet.- Az eddig elmondot­tak alapján tippelek: A holdbéli csónakosban csak a Pávaszem jöhet szóba?- Igen, talált! Ez egy gyönyörű mese! A leg­szebb magyar nyelvre késztet Weöres Sándor szövege. És Verebes Er­nő, neves vajdasági ze­neszerzőnk írt hozzá zenét. Népi motívu­mok, de valami csoda­szép, és így lett az elő­adás is, együtt egy gyö­nyörű mese.- Zsuzsa! Miért e tem­pó? Nyugtalanság, ön­magam keresése?- Azt hiszem, mind­kettő. Nem tudok sokáig egy helyben bezárkóz­ni, nekem az lenne a ha­lálom! Az ember min­den egyes új szerepével önmagáról is megtud valamit. A Nem fáj kicsi szerepével is hatalmasat tudtam lépni önmagam megismerése útján. Szeretek sokfelé - sokfélében dolgozni! És ezt, hál’ Istennek, tolerálja az igazga­tóm is. (JÉZÉ) Kalmár Zsuzsa Amaranta szerepében a Száz év magányban Ügynök-búcsú Willy Loman összepakolta bőröndjeit, meghajolt a ked­vesei felé, és elment Sopron­ba színházat igazgatni. — Egri színházi emlékeiről nagy szeretettel mesá, hangjából a tár­sulathoz, a vá­roshoz, a szere­tett közönséghez való ragaszkodás csendül ki... — Nagy bol­dogság és egyben egy kicsit fájó hi­ányérzet bennem ez a búcsú, hi­szen most ez a siker - amiért egyébként őrületes munkát fektet­tünk be - megszűnik az életem­ben. Rendkívül értékes, jó idősza­kot tölthettem itt most Egerben, de új kihívások várnak rám - men­nem kel — Vendégként - mégis itthon volt, hogy saját szóhasználatát idézzem. Milyen volt az egri tár­sulattal együtt dolgozni? — Remek csapatra találtam, fantasztikus fiatabkal ismerhet­tem meg a két fiamat alakító szí­nészben - Nagy Andrásban és Anger Zsoltban. Majdhogynem szülői kapcsolat alakult ki, de jobb, emberibb szinten, mintamit a darabbeli szerepünkben alakí­tunk. Kevés színészt érhet annál nagyobb boldogság, mint amikor a premieren a darabbeli fiam, Biff - Anger Zsolt - azt írta nekem: Hát lennék a fiad! Én meg itt most a sajtónyilvánosság előtt üzenem neki: Boldogan elfogadnálak a fi­amnak a valóságban. De az egész együttes fantasztikus munkája gyönyörű emlékem marad, a vá­rossal és színházat szerető közön­ségével együtt!- Március 1-jétől új kihívás, új feladat: a soproni színház igazga­tói széke várja...- Várt volna már korábban is hasonló szék Veszprémben, a Jó­zsef Attilában, mindez a szakma bizalmát jelzi. így hát én is biza­kodva nézek a jövőbe. Úgy érzem, büszke lehetek azokra a színész, rendező egyéniségekre, akiket si­került meghívni a csapatomba! A humánumot, az emberséget, a te­hetséget szeremém behozni a sop­roni színház falai közé. És még egy visszapillantás Egerre: Az ügynök előtt 20 éve ját­szottam a Líceum udvarán a Köpenicki kapitányt. Nem tudom, lesz-e majdan 80 éves szerep ne­kem. Lehet, hogy nem kellene is- mä 20 évet várni azoknak,'akik szeretik Szilágyi Tibort... ijónási Theátrumi ADOMÁK A skizofrén állapotokról... Egyazon darabon belül két szerepet játszani, két különböző színházban; meglehetősen skizofrén állapot egy színésznek. Szilágyi Tibor vegyes boldogságként eleveníti föl, hogy Az ügynök ha­lálában Egerben Willy Lomén, Budapesten ugyanakkor a bátyja sze­repét, Ben bácsit alakítot­ta. És hogy teljes legyen belül a káosz; a két ren­dező két eltérő felfogás­ban, két különböző szö­vegváltozatban állította színpadra Arthur Miller klasszikus művét.- Amikor kint áüok a portálban, befogom a fü­lem - meséli a kitűnő színész. - Képzeld el ezt az őrületes skizofrén helyzetet: bemegyek, mint saját bátyám, ve­lem szemben pedig Kern Andris másokat beszél, mint én ugyanebben a je­lenetben Blaskó Balázs- zsal! Egyszer meg is za­vart. Tartott egy nagyobb szünetet, vagy nem jutott eszébe a szöveg - és én mondtam tovább helyette az ő szövegét, mint a sa­ját bátyám és az öcsém egyszerre! _________ij.z.i K ritikus-szemmel... A Művészbejáró vendége volt Dani Tamás és Egres Béla színi- kritikus, akiket színházi élmé­nyeikről kérdeztünk, hiszen mindketten rendszeres vendé­gei teátrumunknak. Dani Tamás bemutatóról bemutatóra jár, hogy olyan szakmai lapoknak írjon véleményt, mint a Zsöllye. Mint mond­ja, határozott fejlődést lát Eger­ben, Csizmadia Tibor elképzelé­sei találkoznak mind a közönség igényével, mind a szakma elis­merésével. Az idei évadban nemcsak a nagyszínházi bemu­tatók arattak sikert, hanem biz­tató a stúdiódarabokról kialakult vélemény is. Julien Gamer Éb­redés című drámája megrázó él­mény volt számára: „A bűn min­dig káesélyes. Vagy sikerül meg­bocsátani, vagy nem. Szerintem erről szól az egri előadás. Az egyik legizgalmasabb figum az apáé. Talán nem is az a kérdés, hogy mi az, ami visszatartja a bosszútól, hanem mi hajtja az apát, amíg a gyilkos közelébe jut. Ritkán szü­letik Egerben is, országszerte is ilyen da­rab, mint az Ébredés"-vallja. „Szerencsém vol látni a King Kong lányai budapesti bemutatóját, s hogy össze tudjam hasonlítani, eljöttem az egri premierre is. Kétszer láttam, két teljesen más előadás vol Más a tér, ehhez alkalmazkodva a színészek mozgása, s így az előadás ritmusa is. Más a hangulat, más kap hangsúlyt, ha többségében idősek, és más, ha fia- talok ülnek a nézőtéren. Ez a téma, az elmúlás és a kiszolgáltatottság min­denkinek húsba vág. Az előadás is mulatja, hogy Bagossy László rendező­re jellemző a kísérletezés, mint ahogy minden előadás után újrarendezi a King Kong lányait is. Az egri színház felvállalja, hogy teret enged mai szer­zők műveinek a stúdiószínpadon. Ezt nagyon jó ötletnek és követendő példá­nak tartom. ” Két kritikus a kamerák kereszttüzében: Dani Tamás és Egres Béla fotó pilisy elemér Egres Béla helyi újságíróként nem­csak színházat értő és szerető szem­mel követi nyomon évek óta a társulat munkáját, hanem belelát a készülő da­rabok kulisszatitkaiba is. Saját bevallá­sa szerint mindkét bemutató nagyon jól sikerült. „Az Ébredésben senki sem välen. Johannes jóvátehetetlen bűnt, gyilkosságot követett el Agnes a val­lást, a hitet nyújtja kapaszkodónak a bűnösnek. Még sincs feláldozás. Agnes szerepe összetett: a segédkezét nyújtó nő mögött a szerelmes asszony önzése ál Ezek állal emberi a darab, és ezért érezzük oly közel magunkhoz. Az elő­adás végig szinte azonos hőfokon ég, s a szereposztás is kitűnő. A rendezőről, Szegvári Menyhértről azt tartják, hogy a legjobban ő ismeri a színészek lel­két. Mindig kicsit magasabb mércét állt fel, de tudja, színészei át fogják ugrani a lécet. Dimanopulu Afrodité a ő kezei között érett színésszé. Úgy vé­lem, az ő színészi életében nagyon fontos áüomás ez a szerep. Mint ahogy Nagy András számára is fantasztikus le­hetőség az idei évad, amivel jól sáfárkodik. Az ügynök halála Happy-je, és a Klikk Gavinje után ebben a szerep­ben más oldalát mutathatja meg. Kelemen Csaba kima­gasló alakítást nyújt az apa szerepében. Murányi Tünde egyenrangú partnere az egriek-nek. A Diótörő egér ki­rálykisasszonya és a nyári Kávéház-beU Vittoria után újabb izgalmas arcát ismer­hetjük meg. A King Kong lányai azért is nagyon jó előadás, mert az, hogy fiatalok alakítják az idős embereket, bátrabbá, groteszkebbé teszi az produkciót. Nem karikíroznak túl: a nézőtéren ülve szinte érezni lehet azt a bizonyos öreg­ségszagot. Olyannyira bele tudtam fe­ledkezni az előadásba, hogy kiestem a kritikus szerepéből, és egészen a darab végéig el nem tudtam képzelni, hogy ki bújik meg Szűrös bácsi figurája mö­gött, az abszolút hiteles mozdula­tokban nem ismertem fel a huszon­éves Mészáros Mcttä. ’ PILISY CSENGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom