Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Február 13., csütörtök Vérátömlesztés kell a mentőszolgálatnak (Folytatás az 1. oldalról) Az országos mentőszolgálat épületei­nek felújítására mintegy 500 millió fo­rint, mentőautók beszerzésére pedig 1 milliárd forint áll rendelkezésre a tárca idei költségvetésében. Ám e keret fel- használásával is csak az OMSZ fejlesz­tési lemaradásainak mintegy harmada hozható be. Évek óta változatlan, harminckilenc kocsiból áll a Heves megyei szervezet jár­műparkja, csakhogy - szerviz, felújítás és más okok miatt - a kocsiállománynak átlagban csupán a 80 százaléka van üzemben - tudtuk meg Pádár István ve­zető mentőtiszttől. A mostani téli körülmények között mindent megtesznek, hogy minél több gépkocsijuk legyen az utakon. Tovább­ra is komoly gond a járművek elhaszná­lódása, a koros, sok kilométert futott au­tóknak drága az üzemben tartása. Infor­mációnk szerint csak a megyében leg­alább tucatnyi mentőautó mi­előbbi cseréjére lenne szükség, ám frissítésül az elmúlt években sem érkezett évi pár darab új ko­csinál több. A gépkocsi- park bővítése és megújítása tehát régóta halmozó­dó elmaradás, s még a meglévők fenntartása is komoly erőfeszítést köve­tel. Noha a '90-es évek dereka óta ugyan­akkor folyamatosan nőtt az elvégzendő feladat, emelkedett a betegszállítás mennyisége. A megyében szolgálatban lévő mentő­kocsik mintegy hatvan százaléka túl van már az 5-600 ezer kilométeres futástelje­sítményen. A gépjárművek mennyisége, kora és állapota azonban csak egy része azoknak a gondoknak, amivel a mentősöknek szembe kell nézniük. Gyakorta emlege­tett tétel, hogy az európai uniós irányel­vek szerint minden rászoruló állampol­gárnak a hívástól számított 15 percen be­lül magas szintű orvosi ellátást kell kap­nia - elvileg. Megyénkben jelenleg nyolc mentőállomás működik: Egerben, Gyön­gyösön, Hatvanban, Hevesen, Péter- vásárán, Poroszlón, Kompolton, valamint Petőfibányán. Ez az említett 15 percen belüli elérhetőséget illetően azt is jelenti, hogy bizony még vannak fehér foltok a megyében. Másfelől a szakemberek sze­rint ezt a tételt sem kell túlmisztifikálni. Az elméleti és ideális százszázalékos le­fedettség és a 15 perces időhatár egyéb­ként, még ha megvan hozzá minden Tíz év nagy idő Az elvárások szerint a tíz évnél idősebb autók mentésben már nem, csak beteg- szállításban vehetnének részt. A gyakorlatban ezt nem egészen könnyű így meg­valósítani, mivel a jármüvek tekintélyes része már elérte ezt a küszöböt. Miköz­ben a gépkocsipark fejlesztése hosszú évek óta várat magára: a nyolc állomá­son 15 éve 39 kocsi fut a megyénkben, mintegy tucatnyi 24 órás, a többi pedig nappali szolgálatban. A gondot egyebek mellett az jelenti, hogy a feladatok mennyisége '96 óta folyamatosan emelkedett. Míg '95-ben 92.041 mentőfelada­tot regisztráltak, addig az ezredfordulón már jóval túl voltak a százezren. Ezzel párhuzamosan a megtett kilométerek száma is nőtt: 2 és fél millióról megközelí­tette a hárommilliót. szükséges feltétel, akkor sem tartható mindig és minden körülmények között. Az elmúlt években többször is fölme­rült, elsősorban az érintett önkormány­zatok részéről, hogy indokolt lenne a mentőállomások megyei hálózatának bő­vítése. Az illetékesek szerint négy új mentőállomás létesítésére lenne szük­ség: Füzesabony, Bélapátfalva, illetve Párád vagy Recsk, valamint Kisköre telep­hellyel. Az új mentőállomások létesítésé­nek szükségességét senki sem vitatja. Ám az Országos Mentőszolgálat e prog­ram végrehajtását eddig kellő költségve­tési fedezet híján az érintett önkormány­zatok támogatása ellenére sem tudta el­kezdeni. Másrészt pedig jelenleg a még meglévő mentőállomások megfelelő fenn­tartása is problémát jelent. Két helyi állo­más - Hevesen és Pétervásárán - ráadá­sul így is azonnali felújításra szorulna. A régi, repedő falú épületben működő péterkei például már régóta megérett a korszerűsítésre. A hevesit pedig a '90-es években már emberi tartózkodásra alkal­matlannak ítélte az ÁNTSZ. A tapasztalatok egyébként azt mutat­ják, hogy az önkormányzatok általában kedvezően fogadják a mentőszolgálattal való együttmű­ködést, és az anyagi lehetősé­geik szabta hatá­rokig aktívan tá­mogatják az ál­lomások létesíté­sét. Az ilyen mentőállomásos forma Poroszló és Kompolt ese­tében már ná­lunk is bevált. De természete­sen még mindig maradnak jócskán olyan területek - első­sorban a Mátrában, Vécs és Kisköre kör­nyékén -, amelyek így is kívül esnek a 15 percen belüli elérhetőségi körön. ______________________________________ (KJ) D rámaverseny Eger A Művészetek Házában a napok­ban idegen nyelvű drámaver­senyt rendeztek. Az esemény ke­retében Eger általános és közép- iskolásai három nyelven - ango­lul, németül és franciául - mutat­tak be rövid darabokat. A tizennégy éven aluli kategó­riában a Ráchegyi Általános Isko­la 6/a osztálya győzött (felkészíti jük dr. Vértesné Barta Judit), má­sodik a Gárdonyi Géza Gimnázi­um 6/c osztálya (Egedné Geren­csér Ildikó), harmadik a 2. Sz. Gyakorló Általános Iskola francia csoportja (Albertus Ágnes), negye­dik a Szent-Györgyi Albert Általá­nos Iskola csoportja (Beszélté Zöld Judit). A tizennégy éven felüliek között legjobban szerepelt a Gár­donyi Géza Gimnázium „A” cso­portja (Karsai Nicholas), második a Neumann Középiskola „A" cso­portja (Barta Nóra), harmadik a Gárdonyi Géza Gimnázium „B” csoportja (Karsai Nicholas), ne­gyedik a Dobó István Gimnázium francia csoportja (Demkó Tünde, Julien Poully).___________ ■ N övényvédők az EU-ban Folyamatosan felkészülnek a csatlakozásra Szűkebb hazánkban az elmúlt év növényvédelmi szem- rú uniós növényvédelmi szabá- pontból szerencsésnek mondható - hangsúlyozta tegnap lyokat. Az egri, a gyöngyösi, a Rüll Gusztáv, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi hevesi és a pétervásárai Szolgálat igazgatója. Ehhez az időjárás és a szak- , yV v középfokú mezőgazda- szerű munka is hozzájárult. ; \ ^ Heves megye A szolgálat első számú vezető­je Európa egyik legnagyobb növényvédőszer-gyártó kon­szernjének egri szakember-ta­lálkozóján említette ezeket. Rámutatott, sok gondot okoz­tak a gyomok, külö­nösen a parlagfű. Ezért az idén az elle­ne való védekezés technológiájára na­gyobb hangsúlyt fek­tetnek, nemcsak a mezőgazdasági terü­leteken, hanem az árokpartokon, az utak szélén és a belterületeken is. Kiemelte, hogy a szolgálat idei feladatai között első helyen szerepel a szakemberek feíké­, . -Fe­szítésé az európai ^ í uniós csatlako- » zásra. Ebben a >4 termelők képzése is nagyon fontos. Ezért a téli hetek­ben szakember-talál­kozókat szerveznek, ahol az aktuális növényvédelmi tech­nológiák mellett a csatlakozással kapcso­latos feladatokat is vá­zolják. Különös tekin­tettel szóba kerül a nö­vényvédő szerek enge­délyezésének változá- — sa. A szolgálat szakembereinek közreműködésével ezekben a hetekben csaknem kétszáz ter­melővel ismertetik meg a szigo­☆ sági szakképző inté- zetekben jelenleg is t hA tart a növényvédel- » mi munkások tan- Fa folyama. Ezeken is hangsúlyt kap VV az EU-s szabályok a tanulmányozása. 4 Rüll Gusztáv arra fi­gyelmeztetett, hogy az idén is fel kell készülni a gyümölcsösökben az úgyneve­zett tűzelhalásos betegség megjelenésére és a megfelelő védekezésre. Emellett fokozott vizsgálatokat folytatnak a bur­gonyát károsító baktériumos betegség megelőzésére is. A kukoricatermelés technoló­giáját drágítja a megyénkben is megjelent amerikai kukoricabo­gár elleni védekezés, de a veszé­lyes károsító ellen fel kell lépni­ük a termelőknek is. imentusz) TOMPA Z. MIHÁLY f A nők és a gazdák rjf Panaszkodnak a fiatal gazdák, hogy csa- ládalapítási gondokkal küszködnek. A Iá- nyok inkább a műszaki végzettségűeket választják, felkapottak az informatikusok is, ám gazdálkodókhoz nem szívesen mennek férjhez. Mert a mezőgazdaságban szünet nélküli a munka, aki ilyen férjet vá­laszt, az bizony aligha számíthat arra, hogy a délutánokat, az estéket csak szíve választottjának, a családnak szentelheti. Az Európai Unió fiatal gazdái fogalmazták meg ekképpen pa­naszaikat nemrég római tanácskozásukon. Mindezzel részben arra akartak utalni, hogy nem könnyű az életük, részben pe­dig arra, hogy ők is ugyanolyan hús-vér férfiak, mint társaik, akik nem a mezőgazdaságban keresik a megélhetést. Azt is hozzátették, hogy ha nem kapnak segítséget, akkor minden bizonnyal egyre többen fordítanak hátat a mezőgazdaságnak. Az ágazat amúgy is elöregedőben van, és ha nem teszik von­zóvá a fiatalok számára, akkor javarészt csak ötvenen felüliek dolgoznak majd a földeken. Magyarországon is hasonlóak a gondok - mondják a szak­értők. A honi tájakon is kevés a fiatal gazda. Ez pedig nagy baj, hiszen mifelénk amúgy sok a kényszervállalkozó mezőgaz­dász. A gazdálkodó fiatalok jelentős része igyekszik stabil, nem mezőgazdasági munkahellyel bebiztosítani egzisztenciá­ját, és csak másodállásban foglalkozik földműveléssel, állatte­nyésztéssel vagy gyümölcstermesztéssel. Nagy baj az is, hogy a szellemi tőkének csak kis hányada tart a mezőgazdaság felé, pedig az innovációnak, a leleményességnek itt is helye lenne. Ám jelenleg a mezőgazdaság a legtöbb gazdálkodó számára csak alacsony és bizonytalan jövedelmet biztosít. így nem cso­da, hogy még azoknak a fiataloknak a többsége is más pályát választ, akiknek szülei a mezőgazdaságból teremtették elő a mindennapi betevőt. Az eladósorba került lányok nagy többsége mifelénk sem me­zőgazdászban látja álmai lovagját. A női nem ezen a téren is igencsak hatása alatt tartja a férfiúkat, így aztán nem kell azon álmélkodni, ha a fiatalemberek nem szívesen válnak gazdálko­dókká. Hogyan lehetne vonzóbbá tenni a mezőgazdaságot? Az Európai Unióban jelentős támogatásokat kapnak a fiatal gaz­dák. Megsegítésükre itthon is van lehetőség, ám a jelek szerint hatékonyabb szubvencionálási rendszer kialakítása szüksé­ges, hiszen fontos, hogy a csatlakozás az Unióban is verseny- képes magyar fiatal gazdákat találjon. Hogy milyenek legye­nek ezek a gazdák? Ezzel kapcsolatban talán a hölgyeket kel­lene megkérdezni. Több a halálos baleset Hatvan és térsége- Nem kívánunk elbújtatott traf- fipaxokkal autósokra vadászni, de a veszélyesnek tartott útsza­kaszokon jobban ellenőrizzük majd az autósokat - mondta Szecskó Antal rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának veze­tője a Városi Baleset-megelőzési Bizottság ülésén. A Sára Péter r. őrnagy által előterjesztett köz­lekedésbiztonsági tájékoztató­ból kiderült, hogy az elmúlt év­ben 12 halálos, 32 súlyos és 48 könnyű sérüléssel járó baleset történt a területen. Tavaly 14 személy vesztette életét a kis­térség útjain, öttel többen, mint egy éve. A 2000-es évhez képest megduplázódtak a halálos bal­esetek. Viszont csökkent - 41- ről 32-re - a súlyos sérüléssel járó esetek száma. 2002-ben és 2001-ben egyaránt 79 közúti baleset történt ezen a vidéken. Sára őrnagy - aki a hatvani kapitányság közlekedési osztá­lyának vezetője is - aggasztó­nak tartja a városra zúduló te­herforgalom jelentős megnöve­kedését, ráadásul a közutak ál­lapota sem mondható jónak. A 3-as és a 21-es főút a legveszé­lyesebb. A gondokat súlyosbít­ja, hogy a 3-as út kettészeli a vá­rost. A települést az autópálya használatával el lehet kerülni, ám az autósok jelentős része nem kívánja a díj fizetéses sztrá­dát használni. Miklós József r. alezredes, vá­rosi kapitány a baleset-megelő­zési bizottság elnökeként felve­tette, hogy fontolóra kellene venni több „fekvő rendőr” elhe­lyezését, hiszen ezzel meg tud­nák fékezni a városon a megen­gedett sebességnél gyorsabban átrobogó autósokat. A kapitány riasztónak tartotta azt is, hogy az év elejétől a járőrök már tíz ittas vezetőt „fogtak”. q. z. m.) Vastag hótakaró a vetéseken A gazdák a csapadék jótékony hatásában bíznak Míg a közlekedésben óriási gondokat okozott az elmúlt héten le­hullott hatalmas hómennyiség, annál jobban örültek neki a gaz­dák, mert vastagon beborította az őszi vetéseket. Amellett, hogy takarót nyújt a hideg ellen, a termelők abban bíznak, hogy nagy részük olvadás után a talajba kerül. Heves megye Nagy Sándor, az FVM Heves Me­gyei Földművelésügyi Hivatal osztályvezetője a Hírlapnak el­mondta, hogy a lehullott hőmen­nyiség legalább hatvan milliméter csapadéknak felel meg, aminek bizonnyal kedvező hatása lesz ta­vasszal. Ez viszont aggodalommal is eltölti a gazdákat, mert az eset­leg gyors felmelegedés hatására a hó gyorsan elolvad, és megyénk déli, mélyebb fekvésű alföldi ré­szein ár- és belvizet okozhat. Kü­lönösen a Tisza-tó környéki tele­püléseken számíthatnak erre. Ezért fontosnak tartja, hogy a szántóföldeket övező vízáteresze­ket, csatornákat mielőbb kitisztít­sák a termelők, készüljenek fel er­re a feladatra. A szakember azt is kiemelte, hogy az elmúlt év decemberé­ben, amikor az őszi vetések ál­lapotát értékel­ték, kedvező ké­pet kaptak. Hogy a telet ho­gyan vészelték át, azt majd a március végi szemléken érté­kelik. Ám minden idők legna­gyobb területén, 11 ezer hektá­ron vetettek repcét ősszel a megyében. A hidegek azonban károsan hatottak erre a nö­vényre, de hogy mennyire, az csak később derül ki. Az egri és a mátraaljai borvidé­ken metszik a szőlőket, és a gyü­mölcsösökben is elkezdték ezt a munkát, főleg azokon a helyeken, ahol nagy te­rülettel rendel­keznek. A sző­lő eddig nem szenvedett fagykárt, a gyümölcsök közül viszont a csonthéjasok károsodtak. Az őszi talajmunkák nagy részét - a korábbi kedvező időjárást kihasználva - megyeszer- te időben elvégezték. imentusz) ŐSZI VETÉS 2002 Növény Terület/ha Búza 46 000 ha Őszi árpa 4 300 ha Rozs 180 ha Repce 11 000 ha Triticale 3 280 ha Nők a közéletben címmel Pécs, Miskolc mellett Egerben kezdődött nőivezető-képzés. A Partners Hungary Alapítvány országos programjának az Eszterházy Károly Főiskola ad otthont, ahol két csoportban félszáz végzett és aktív hallgatót 27 hónapon át készítenek fel a trénerek közéleti szerepvállalásra, és arra, hogy kiszolgáltatottság nélkül tudjanak szakmát és munkahelyet vál­toztatni a gyorsan átalakuló világunkban fotó, pilisy elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom