Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-29 / 24. szám

I 2003. Január 29., szerda TÜKÖR 9. OLDAL CSALÁDI Mikor és hogyan támad az influenza? Az északi félteke sok országában arra az elhatározásra jutottak, hogy foglal­koznak azoknak a betegeknek a problémájával, akik a téli időszakban ágy­ba vagy kórházba kerülnek a halálos veszedelmet jelentő influenzavírus mi­att. A világ legelismertebb orvosai és kutatói megszervezték az „Influenza - múlt, jelen, jövő” című konferenciát Londonban. FOTÓ: ARCHÍV Az influenza minden szezonban tíz fel­nőttből egyet és három gyermekből egyet érint. A jellegzetes lázas tünetek hirtelen jelennek meg, és a betegek kivétel nél­kül 5-6 napra ágyba kerülnek. Különö­sen az idősek és azok számára, akik már előzőleg is betegek voltak - pl. a króni­kus légzőrendszeri betegségekben szen­vedők és HIV-vírus-fertőzöttek -, az inf­luenza végzetes lehet. Bár sokat tudunk már az influenzaví­rusról, nem tudunk még eleget arról, hogy az idő múlásával a vírus hogyan fejlődik, és hogy a vírus különböző strukturális alkotórészei hogyan járul­nak hozzá patogenitásához. Nem tu­dunk eleget arról, hogy hogyan kelet­keznek az új vírustörzsek és hogy ho­Tudja-e? ...hogy az influenzavírus műanyag és fémfelületeken 24-48 óráig, ruhaneműn, zsebkendőn több mint 12 órá­ig képes életben maradni; a fertőzés létrejöttéhez sokkal kevesebb kórokozó is elegendő, mint például a baktériu­mok esetében; a fertőzött személy már a tünetek megje­lenése előtti napon fertőzőképes, és ezt a tulajdonságát megőrzi a betegség kialakulását követő negyedik napig; a vírus apró cseppecskékben sokáig fertőzőképes ma­rad, ha a levegő relatív nedvességtartalma alacsony, és a hőmérséklet plusz 1 -8 fok között van; a kézmosás akár 50 százalékkal is csökkenti a fertőzés valószínűségét; a világjárványokért egyedül felelős A-vírustörzs hároméven­te, a B-virustörzs 10 évente okoz járványokat, míg a leg­kevésbé változékony C-vírustörzs a kisebb házi járványo­kért és szórványos esetekért okolható. gyan törik át a faji akadályokat és okoz­nak fenyegető, új pandémiákat. Ritkán fordul elő, de nagy veszélyt je­lent, hogy egy új influenzavírus közvet­lenül átkerülhet állatról emberre. Ez még mindig reális veszély a dél-ázsiai zsúfolt állatpiacokon. Dr. Robert Webster a Szt. Júdás Gyermekkórház virológiái és molekuláris biológiai intézetében (Memphis, USA) tanulmányozta annak lehetőségét, hogy az influenzavírusok áttörik a faji korlátokat és kiváltják a kö­vetkező pandémiát. Figyelmeztetett, hogy ez nem a „ha”, hanem a „mikor” kérdése. Emlékeztette a résztvevőket ar­ra, hogy az influenza eredetileg egy ma­darakhoz kötődő vírus volt, mely a vízi­madarak között évmilliók óta cirkulált. Mi az influenza? Az influenzavírus olyan fertőző vírus, mely a felső és alsó légutakban az or­rot, a mandulákat, a torkot, a tüdőket és a középfület fertőzi meg. A vírus a test más részeiben is megtalálható. Az influenza tipikusan az őszi és téli hónapokban fordul elő, az északi fél­tekén októbertől áprilisig, a déli félte­kén áprilistól szeptemberig. Jellemző, hogy robbanásszerűen tör ki az egyes földrajzi övezetekben, és a jár­vány 6-8 hétig tart. Az 1918-as inflnenza-pandémiát, mely több ember halálát okozta, mint az első világháború, valószínűleg egy olyan vírus okozta, mely az agyban és egyéb szövetekben is képes volt rep- likálódni. Amerikai és angol tudósok analizálták az 1918-as járvány áldozata­iból származó szövetminták genetikai felépítését, hogy kide­rítsék, miért volt a ví­rus annyira virulens. Dr. Rod Daniels a lon­doni Orvosi Kutatóinté­zetből elutazott Norvé­giába, hogy szövet­mintákat szerezzen olyan szénbányászok­ból, akik az 1918-as spanyol járványban haltak meg, és az örök jég honában temették el őket. Dr. Ann Reid Washingtonban, a had­sereg patológiai intéze­tében az 1918-as spa­nyol járvány egy alasz­kai áldozatát vizsgálva Influenza: évezredek A betegséget először Krisztus előtt 412- ben írták le, és az elnevezés a latin „be­folyásolni” szóból ered; az influenza még mindig nagymértékben befolyásolja világ­szerte az emberi közösségeket mind egészségügyi, mind gazdasági szem­pontból. A tudósok évszázadok óta há­borút viselnek az influenza ellen, de mint­hogy ez a „ravasz” vírus szezonról sze­zonra változik, mindig sikerül egy lépés­sel előbbre járnia. ORSZÁGOS INFLUENZAJÁRVÁNYOK MAGYARORSZÁGON 1983: 1986: 1.176.000 beteg, 1.391.000 beteg, 407 halott 610 halott 1988/89 650.000 beteg, 100 halott 1992: 560.000 beteg, 103 halott 1993: 973.000 beteg, 48 halott 1994: 440.000 beteg, 51 halott 1996: 480.000 beteg, 107 halott (Forrás: OKI-KSH) megállapította, hogy jól bizonyítható az, hogy nagyon alacsony volt az immu­nitás ez ellen az influenzatörzs ellen. Valóban, egyes alaszkai falvakban az e járvány következtében elhalt emberek nagy része általában 20-40 év közötti volt. Mind dr. Reid, mind dr. Daniels úgy véli, hogy az 1918-as influenzatörzs nem egyszerűen átugrotta a species bar- riert, hanem előzőleg adaptálódott az emlősökhöz vagy néhány különböző izolált humán populációhoz. Dr. Daniel Lavanchy felhívta az orszá­gok kormányait, hogy fejlesszenek ki sa­ját országukra szóló stratégiákat a kö­vetkező pandémia hatásainak csökken­tésére. A professzor figyelmeztette a résztvevőket, hogy egy antigénjét tekint­ve új vírus ellen a vakcináció kidolgozá­sa akár egy évet is igénybe vehet, ezért az antivirális szerek alapvető szerepet játszanak a járvány megfékezésében. Dr. Geoffrey Schild, az influenzavakci­nák nemzetközileg elismert szakértője újra és újra hangsúlyozta, hogy mennyi­re fontos a jelenleg sikeres vakcinációs stratégiák globális felügyelete. Elmond­ta, hogy intenzív koordinált felügyelet nélkül nem lehet hatékony vakcinákat előállítani. A neuraminidáz-gátló oseltamivir és zanamivir, melyek a közelmúltban ke­rültek bevezetésre néhány országban az influenza kezelésére, nagy lépést jelen­tenek előre ennek a munkaképtelensé­get okozó fertőzésnek a leküzdésében - mondta Frederick Hayden, az USA-beli Virginiai Egyetem orvosi fakultásának professzora. A professzor, aki részt vett ezeknek a vírusellenes szereknek a legfontosabb vizsgálataiban, úgy gondolja, hogy na­gyon izgalmas dolog mostanában az inf­luenzakutatásban részt venni. Kijelen­tette: „Az influenza biológiai életképes­ségének ilyen jellegű csökkenése meg­engedi azt a feltételezést, hogy a rezisz­tencia sokkal kisebb problémát fog je­lenteni a neuraminidáz-gátlók hasz- Ji nálatakor, mint a régebbi antivirális '*(>ull szerek alkalmazásakor.” (Forrás: http://www.medicinfo.hu ) Influenza elleni hétköznapi védekezés Míg a tudósok a nagy kérdésekre keresik a választ, a közegészség- ügy és járványtan szakemberei a már ismert válaszokat és a sok százezer térítésmentes vakcinát igyekeznek eljuttatni a lakosság­hoz. Ma már köztudott, hogy a tömegeket érintő, menetrend szerint visszatérő influenzafertő­zés bizonyos esetekben nagyon súlyos, akár halálos szövődmé­nyekkel is járhat. Kivédésére ma is az egyik legolcsóbb és legmeg­bízhatóbb módszer a védőoltás, ám az idén még az ingyen fel­ajánlott oltásból is maradt. Szá­mos felmérés bizonyította, hogy a járványszezon alatt fokozott veszélynek kitett háziorvosok maguknak sem kérik a vakcinát, pedig az egészségügyi dolgozók potenciális fertőzésforrásként is veszélyt jelenthetnek. Amint megjelennek az első hírek az influenzáról, úgy lángol fel az évenként visszatérő vita arról, vajon kinek kell és kinek nem szükséges kérnie a védőol­tást. A fiatal, ép immunrendsze­rnek közül azoknak érdemes megelőzniük a betegséget, akik munkájukban nélkülözhetetlen­nek érzik magukat, akik életvi­telében az egy hétig tartó magas lázzal járó betegség komoly za­vart okoz. Ugyancsak ajánlott az oltás azoknak, akik zárt közös­ségben élnek és dolgoznak, vagy munkájukon keresztül sok, akár már beteg emberrel kénytelenek kapcsolatba kerül­ni. Az oltás optimális ideje a no­vember közepe-vége, mert ilyenkor még van idő az immu­nitás kialakulására, de már kö­zelít a fertőzés, így a szezon vé­géig kitart a cirka fél évre szóló védőhatás. Sokan kérdezik, érdemes-e a járvány közepén oltani? A szak­emberek szerint igen, mert a vakcina akkor is csökkenti a tü­netek súlyosságát, a szövődmé­nyek kialakulásának veszélyét, ha mégsem sikerült elkerülnünk a betegséget. Az utóbbi időkben megjelent találgatások ellenére a virológusok hangsúlyozzák, hogy bár az influenzabetegség képes agyvelő-gyulladásos szö­vődményt létrehozni, az elölt ví­rust tartalmazó vakcina nem, ezért nem igaz, hogy a védőol­tás maga jár ilyen veszéllyel, vagy felerősíti a súlyos követ­kezmények valószínűségét. Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu (,, www.lakaskultura.hu www. mindmegette. hu www. hölgyvilág, hu www.gyongy.hu Miként óvjuk bőrünket télen? A dermesztő hideg és a szép bőr nem ellentétes fogalmak. Akár a munkahelyen, Vagy otthon, a bőrünket szárító fűtés mellett, akár a hegyen, kipirosodott orral és szájjal síelés köz­ben, mindig megvan a módja, hogy a hidegebb évszakban is „kondiban” tartsuk a bőrünket (is). A hó szerelmeseinek lelkesedé­se legyőzi az időjárást, és ezt bőrüknek sem kell megszenved­nie. A hideg ellen az egyik leg­kézenfekvőbb megoldás a test betakarása, amiben nincs sem­mi különleges. Van azonban egy testrész, amelyet igen ne­héz megvédeni a csípős hideg­től - az arc. De miért is birkózik meg bő­rünk ilyen nehezen a hideggel? Azért, mert tápanyaghiányban szenved, hiszen 8 fok alatti hő­mérsékleten leállnak a faggyú­mirigyek, és emiatt kiszáradnak a szövetek, s gyakran repedezé- sek és pörsenések jelentkeznek rajta. A száraz levegő még több folyadéktól fosztja meg a bőrt. És ez még mindig nem elég: a ve­szélyt ugyanis tovább fokozza a síeléssel együtt járó szél, az in­tenzív magaslati napsütés és a szélsőséges belső és külső hő­mérséklet-ingadozások. Bőrmelegítő krémek: A leg­újabb kutatások során olyan kré­meket fejlesztettek ki, amelyek „termo” összetevőket tartalmaz­nak. Ezek serkentik a mikroker- ingést, s ettől a bőr felmelegszik, függetlenül attól, hogy milyen hideg van odakinn. Fontos, hogy a hidegben használt készítmé­nyek lehetőleg ne tartalmazza­nak vizet, hogy a bőrre ne fagy­jon rá a nedvesség. Az értékes zsírok és tápanyagok azonban nem hiányozhatnak az ideális té­li arckrémből, és ha esetleg még arra is figyelünk, hogy növő holdkor különösen jól felszívód­nak a tápanyagok, komolyabb tápláló pakolásokat ebben a holdfázisban végezzünk. UV-szűrés télen: A hidegen kí­vül a napsütés is igazán komoly veszélyt jelent. És nemcsak a magas hegyekben - bár termé­szetesen ott még inkább oda kell figyelni, hiszen az UV-sugárzás 1000 méterenként kb. 15 száza­lékkal növekszik -, hanem saj­nos mindenütt. A friss, fehér hó persze még rátesz egy la­páttal, hiszen nagyon erősen visszatükrözi a napsütést. A korábbi, egyszerű fagy- és napálló krémek szerencsére má­ra igazi bőrápoló krémekké nőt­ték ki magukat. Nem csupán „in­telligens” szűrőrendszert tartal­maznak, hanem könnyen és gyorsan átadják a bőrnek az ösz- szes szükséges tápanyagot is, melyektől az simává és puhává válik. Némelyikben a termé­szet hideg elleni védekező ereje rejlik - ezek többsége napra­forgómag-kivona­tot tartalmaz. A téli sportok megszál­lottjainak fontos tudni azonban, hogy a napsugárzás ellen védő róla, napköz­ben pedig többszöri utánkréme- zésre van szükség. Ne feledjük a napvédő fakto­rokat sem, különben állunk, or­FOTÓ: EUROPRESS/EPA runk és füleink bánhat­ják, mi­vel „ki­állnak”, így sokkal jobban ki vannak téve a hideg és a napsugarak tá­madásainak. Az érzékeny aj­kakról nem is beszélve - ezek védelmére speciális UV-szűrős ajakírt használjunk. Végül a kezek: igaz, kesztyűre mindenképp szükség van, de va­lóban vegyük komolyan, hogy a legrövidebb, kesztyű nélküli pil­lanatban is azonnal kivörösöd­het, kirepedezhet a kézbőr. ( http://www . informed, hu) A vírus - apró cseppecskékben - sokáig fertőzőképes krémeket nem elég a sípályán fölkenni, ha nem már előtte fél órával ' gondos­kodni kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom