Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-04 / 3. szám

m 2003. Január 4., szombat MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Sztriptíz A kínai rendőrség elszánt küz­delmet folytat, hogy megaka­dályozza a sztriptíz-showk el­szaporodását. Az ország kor­mánya úgy döntött, hogy szi­gorúbban lép fel az ügyben. A hatóságok a közelmúltban máris 200 előadót és szervezőt tartóztattak le - írta a BBC. Bár Kínában a mai napig szigorú erkölcsök uralkodnak, a sztriptíz-showkat, szerencsejá­tékokat és játékbarlangokat eddig mégis mindenhol meg­tűrték. Ám a helyzet odáig fa­jult, hogy a helyi lapok szerint már nemcsak éjszakai klubok­ban, hanem mozikban, sőt templomokban is felbukkan­tak sztriptíztáncosok. S nem valószínű, hogy Vesta- szüzek... (rm) JAZZ. Az egri Eszterházy Ká­roly Főiskola és a Művészetek Háza kurzust hirdet „Bevezetés a jazz világába” címmel, olyan zenészek számára, akik még nem próbálták ezt a stílust. Minden egri, Heves megyei főis­kolást, zeneiskolást és amatőr zenészt várnak, a részvételhez minimum öt év hangszeres ta­pasztalat és minimális zeneel­méleti ismeret szükséges. Az óraadók között lesz Jean-Marie Bellec zongorista, a nantes-i konzervatórium jazztanára, Si­mon Marie nagybőgős és Jean Chevalier ütős. A jelentkezési határidő január 20., jelentkezési lapot a Művészetek Házában le­het igényelni. A NYERTES. Az óesztendő utolsó napján, szilveszteri szá­munkban közölt rejtvény he­lyes negfejtése a következő: „Fi­zessen előre.”. A jó választ be­küldők közül könyvutalványt nyert Kovács Marianna (Szentdomonkos). Gratulá­lunk! KIÁLLÍTÁS. A megyeszékhe­lyen, a Művészetek Háza átriu­mában január 9-én, csütörtökön délután öt órakor nyílik meg Biros Krisztián keramikusmű­vész grafikáinak, szobrainak, tárgyainak tárlata. TRAFFIPAX. Január 4-én, szombaton reggel hat és dél­után kettő között a 24-es fő­úton, Gyöngyös-Mátrafüred- Mátraháza térségében, reggel hét és délután három óra között a 21-es számú főút Hatvan váro­si szakaszán, délután kettő és este tíz között a 25-ös főúton mérik a közlekedők sebességét a rendőrök. Január 5-én, vasár­nap reggel hattól délután kettő­ig Eger és Gyöngyös belterüle­tén, illetve a 3-as számú főúton kell ellenőrzésre számítani. Ugyanezen a napon reggel hét és délután három óra között a 32-es út Hatvan városi szaka- szán működik a traffipax. ___■ H iányzik a tengizi dokumentáció (Folytatás az 1. oldalról) A jelentés kitért arra, hogy a lakótáborba olyan monitort szereltek fel, amely alkalmas a levegő szennyezéseinek mérésére, ugyanak­kor ezeket bekapcsolva kell tartani! A doku­mentumból kiderül, hogy a vizsgálóbizottság szerint javítani kell az információ átadását a szovjet és a magyar fél között, valamint a munkavállalók felé, tehát meglehetősen hiá­nyos ismereteket közöltek az ott élőkkel. A hazaitól eltérő és az ott dolgozók életét alaposan megnehezítő körülményekről is be­számol a bizottság. így kitérnek arra, hogy a nyári hónapokban az elviselhetőség határát is meghaladja a hőterhelés, ilyenkor pihenőidőt kell elrendelni (a panaszosok szerint ilyenre nem volt példa), ahogy a javasolt 10,5 óra munkaidő másfél órás csökkentését sem min­den munkaterületen foganatosították. Feltű­nő, hogy a jelentésben megjegy­zik: még 1991-ben sem voltak Tengizben klímakamrák, ame­lyek a gyakran 40 Celsius-fok felé kúszó forróságot enyhíthet­ték volna. Meglepő, hogy először 1991- ben írják elő az építkezéseken használt anyagok toxikológiai adatainak regisztrációját. Sőt rögzítik, hogy a Tengizben keletkezett anyago­kat 20 évig archiválni kell — ám, mint korábbi cikkünkben is jeleztük, éppen ennek a doku­mentációnak a hiánya okozza a betegségek esetleges keletkezésének bizonyíthatóságát. Ebben az időszakban Tengiz-Magyarúj­városban az orvosi ellátottság is igen gyatra volt: kardiológus, belgyógyász, toxiológus nem tartózkodott odakint, mi több, a laboratórium működését és felszereltségét is igen rossznak minősítették, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy „a vizsgálatok kivitelezése során több szabálytalanság is észlelhető volt, amelyek az eredményt a munkavégzés szempontjából ká­rosan befolyásolták. ” Az ottani orvoscsoport kitért a légzésfunkci­ók vizsgálatára is, mivel a kőolaj-finomító kör­nyékén elsősorban a levegő szennyezettsége volt a kritikus. Az eredmény meglepő: „a mé­rőkészülékek korszerűtlenek, az értékelések nem a metodikai ajánlások szerint történtek, a kigyűjtött megbetegedések száma irreálisan alacsony..." A bizottság által tett ajánlásokból kiderül, hogy bizony voltak hiányosságok az ott dolgo­zók ellátásában és a biztonsági feltételek meg­Vízminőség-vizsgálat Mindenesetre 1991-ben már javult a víz minősége, bár né­hány paramétert még mindig kifogásolhatónak minősítettek. Azt, hogy ez a nyolcvanas években milyen volt, pontosan nem tudni, mivel akkor ilyen jellegű mérés nem történt. Az egykori tengizi munkások szerint viszont 1991 már Kánaán volt a korábbi évekhez képest. teremtésében. Azt, hogy ezek a hiányosságok milyen kihatással lehettek a munkások egész­ségére és vajon miért nem történt pontos re­gisztráció, továbbra sem tudni. Amennyiben újabb adatok kerülnek napvilágra, azokat ugyancsak közzé tesszük. ________szuromi rita J éghideg éjszaka a buszon Hajnalban a tűzoltók vittek el egy csecsemőt (Folytatás az 1. oldalról)- Egy ideig türelmesek voltunk - idézi a történteket az egyik szenvedő alany, Simon Lás- zlóné, aki 28 éve jár be dolgozni a megyeszékhelyre a mintegy 17 kilométerre fekvő településről. - Később azonban egyre hide­gebb lett, s ezzel együtt fokozó­dott az idegesség is. Aki csak te­hette, telefonon próbált segítsé­get kérni, de mint a példa is mu­tatja, teljesen feleslegesen. Reg­gelre minden mobil lemerült a sok használattól...- Kinek a segítségében re­ménykedtek?- Próbáltuk hívni a Volán-pá­lyaudvart, de ott nem vette fel senki a telefont. Miután mi nem ismertük a Mátyás király úti telep számát, a sofőr szólt be oda, de semmi sem történt. Aztán az útügyeletet tárcsáz­tuk, ott viszont azt mondta a diszpécser, hogy nem tud mit csinálni, mert az egész megyé­ben járhatatlanok az utak. Ké­sőbb meg azzal védekezett, hogy a sószóró Kisnánánál be­csúszott az árokba, másnak meg azt mondta^ hogy nincs szabad járműve. így aztán ma­radt minden a régiben. Teltek az órák a jéghideg autóbusz­ban, ahol egy csecsemő is uta­zott az édesanyjával. A kétség­beejtő helyzetben a tűzoltóság­hoz fordultak, ahonnan végül is kijött egy kocsi, s a gyerme­ket elvitték. Később 6-7 bát­rabb utas - mert az idősebbek nem mertek vállalkozni rá - gyalog vágott neki az éjszaká­nak, s mint kiderült hajnali fél négy körűire érkeztek haza.- Végre reggel nyolc óra táj­ban megérkezett a közút szórókocsija, azt követve tudtuk folytatni az előző este megkez­dett utazást. Most, amikor tele­fonálok, 3/4 9 van, ebben a pil­lanatban értem haza. Át sem tu­dok melegedni, máris indulha­tok vissza, ha egyáltalán beérek fél egyre a munkahelyemre - panaszolja Simon Lászlóné, aki azt mondja: a bérletért havonta kifizetett 9600 forintért joggal várhatja el legalább azt, hogy műszakilag rendben lévő - ese­tünkben fűthető - busszal utaz­hasson. Továbbá azt is, hogy a közutak állapotáért felelős szak­emberek ne csak akkor legye­nek előtérben, amikor bejelen­tik: felkészültek a télre, van ele­gendő szóróanyag, megfelelő a járműpark. Mert ez a gyakorlat­ban - egy ilyen nem is váratlan helyzetben, a meteorológia ugyanis jó előre jelezte az ónos esőt - nem tapasztalható.- Hihetetlen, hogy amikor ennyi ember van bajban, senki sem tesz semmit...! - fakad ki panaszosunk. Az utasok felvetéseit tolmá­csoltuk az érintetteknek. A He­ves Megyei Állami Közútkezelő Kht. osztályvezetője, Kovács Gá­bor elmondta: Egerben és kör­zetében kilenc gépük teljesít szolgálatot, azon az éjszakán egy javításon volt, egy pedig - ami éppen az említett útsza­kaszra indult - valóban az árok­ban kötött ki. Másik szórókocsit meg csak akkor tudtak biztosí­tani, amikor reggel beérkezett a számára kijelölt területről. Ami pedig az Agria Volán vá­laszát illeti: fax-üzenetében Pin­tér Lajos, személyszállítási üz­letág-igazgató arról tájékozta­tott, hogy az említett 21.20-as já­rat még közlekedett Eger és Ver- pelét között, a 22.40 után indu­lók viszont a jeges út miatt már nem indulhattak el, nem tudni hát, hogy merre is jártak a szórókocsik. A fűtés ügyében el­hangzott panaszt - mint az igaz­gató telefonon jelezte - kivizs­gálják, s annak eredményéről a későbbiekben beszámolnak majd.___________________SZILVÁS ISTVÁN ______SIKE SÁNDOR____ K ubai kaland Annak meghatározása, hogy az ember arc­vonásai mennyiben tükrözik a jellemet, még hozzáértők számára sem könnyű fel­adat. Bár nagy általánosságban bizonyára megfogalmazható, hogy benső énünket szemeink, mimikánk, arcunk állandósult vonásai visszaadják némiképp. (Lásd még: a szem a lélek tükre, illetve más hasonló bölcsességek.) A Fidesz médiapolitikusának, Szalad Annamáriának mosta­nában valahogy nincs szerencséje arcvonásaival. Kicsit megfá­radtnak tűnik, de nagyobb gond is van ennél: még mielőtt meg­szólalna, olyan hatás keletkezik az őt szemlélőben, hogy „íme, itt van előttem egy vérig sértett ember". Meglehet persze, hogy Annamáriának semmi baja a világgal, lelkében a legnagyobb harmónia, gondolataiban a másik fél mély megértése honol, csak épp a tükör romlott el kicsit, merőben mást visszaadva. Ha pedig így van, akkor pártjának meg kellene fontolnia, hogy mi­kor, milyen körülmények között küldi csatába. Itt van a legutóbbi eset, a miniszterelnök kubai vakációja. Medgyessy Péter fogta magát, feleségét, az ilyenkor szükséges hátizsákokat és kiruccant a távoli szigetországba. Ezzel az úttal akad néhány probléma. Mindenekelőtt az a nehezen cáfolható körülmény, hogy a kormányfő környezete titokban kívánta tar­tani ezt az utazást. Pedig megtanulhatták volna már a politikai paletta mindkét oldalán, hogy túl kicsi ország vagyunk ahhoz, hogy itt bármi is sokáig eltitkolható legyen. Ez a melléfogás az­tán hozta magával további folyományait: gyanút lehet ébreszte­ni azzal kapcsolatban, hogy mit is csinál Medgyessy Fidel Cas­tro országában, ráadásul akkor, amikor arrafelé nemzeti ünne­püket ülik a karibiak. Ismerjük el, hogy a Fidesz pontosan ráérzett erre az apró le­hetőségre. Azt is tegyük azonban hozzá, hogy ők is „elkommu­nikálták” a dolgot azzal, hogy Szalui Annamáriára bízták a nagy számonkérést. Volt vehemencia, fájdalmas, majd erősen számonként arc, a közpénzek költése iránti érdeklődés, illetve - hogy a médiapolitika se maradjon ki - a televízió felelősségének firtatása, mert az újévi interjúról lemaradt a felirat, hogy az ép­pen felvételről megy. Szalai fellépésétől kezdve a kormányszóvivőnek könnyű dol­ga volt. Mondta is rögtön, hogy bizakodott abban, hogy a képvi­selő újévi fogadalomként lemondott a gyűlölködő stílusáról. Saj­nálja, hogy nem. A tévések is kiszóltak, hogy az ünnepek alatt a legtöbb politikusi interjú felvételről ment adásba. S végül a legfájóbb célzás: a közpénzeken, külön repülőn való utazások kérdése rossz helyre címeztetett. Egy kisimultább arc bevetésével ennél azért több is kihozható lett volna a kubai kalandból. Elkészült az új iskola A régi épületet visszaadták az egyháznak Noszvaj Hétfőn, 10 órától megkezdődik az általános iskola új épületé­nek műszaki átadása. Noszvaj polgármesterétől, Pintér Elem­értől megtudtuk, hogy a régi, úgynevezett alsó iskolát, amelyben a napközi működött, visszaadják a katolikus egyház­nak. Az átadás-átvételi eljárás tegnap történt meg. A kiürített kápolnát - ugyanúgy, mint az államosítás előtt - hitéleti célra hasznosítják. Az új épület használatbavéte­li eljárása, az engedély meg­szerzése a napokban megtörté­nik, így a zeneiskola, az első osztály és a műhely máris be­költözhet. A többieknek várni­uk kell az ünnepélyes átadásig, amelyre az önkormányzat meg­hívta a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, dr. Vizi E. Szilvesztert. A díszvendég sza­badidejéhez alkalmazkodva ja­nuár utolsó és február első két hetét jelölték meg a meghívó­ban, amelyre egyelőre még nem érkezett válasz. A polgármester kérdésünkre azt is elmondta, hogy jó volt az előkalkuláció, a tervezett keret­összegen belül valósult meg a ki­vitelezés. Ehhez, pályázat útján állami céltámogatásként 95 mil­liót, továbbá a megyei Területfej­lesztési Tanácstól 10 millió forin­tot nyertek. A beruházás összér­téke egyébként 180 millió forint. Ebből a pénzösszegből épült meg a nyolc tanterem, a szaktan- termek, a könyvtár, a zeneterem, a tanári és az igazgatói helyisé­gek, valamint a melegítőkonyha. Az új épület közvetlenül csatla­kozik a közelmúltban épült tor­nateremhez, amely mögött a sportudvar is elkészült. in. z.i Kényszerbúcsú százmillióktól Hatvan A 2001. esztendőt 130 milliós nye­reséggel zárta az akkor privatizált Arany fácán 1934 Konzervgyár. A tavalyi tervek elkészítésénél még mintegy kétszázmilliós nyereségre számítottak. Magvalósítására is minden reményük megvolt a kül­földön is keresett, Aranyfácán- védjeggyel ellátott termékeket elő­állító Zagyva-partiaknak, hiszen 2001-ben 1,7 milliárd forintos ár­bevételt realizáltak, míg tavalyi évre várhatóan 3 milliárdosat. Ám a remélt nyereség ennek ellenére sem folyik be a konzervgyáriak kasszájába.- Az erős forint miatt az export­ból származó bevételeink elma­radnak a várttól - mondja Szabó Zsolt ügyvezető igazgató. - A szál­lítási szerződéseket már korábban megkötöttük és partnereink termé­szetesen a megállapodott árat fize­tik a termékekért. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk érvényesíteni a dollárhoz és az euróhoz képest na­gyon erős forint miatt kialakult be- vétel-különbözetet. Az ügyvezető szerint hasonló gondokkal küzd szinte valameny- nyi hazai konzervgyár és vannak egységek, amelyek az erős forint miatt nagyon nagy veszteségekkel kénytelenek szembesülni. Ha a fo­rint továbbra is ilyen erős marad, akkor jövőre is nagyon nehéz év vár az exportra is szállító feldolgo­zókra. A hatvani konzervgyárban ta­valy mintegy 20 ezer tonna kész­terméket állítottak elő. A legtöbbet a közel hetven éve Aranyfácán- védjeggyel ellátott paradicsomsű­rítményből, de ezen kívül jelentős tétel készült zöldborsóból, zöld­babból, pritapaprikából, lecsóból és ketchupből is. A gyárban 170 ál­landó alkalmazott dolgozik, de ta­vasztól őszig még mintegy 250 idénymunkást is foglalkoztatnak. Az Aranyfácánnak van egy telep­helye Debrecenben is, ahol 50 al­kalmazott dolgozik a paradicsom­feldolgozó gépsorokon. Tavaly mintegy 100 milliót költöttek új feldolgozó gépek vásárlására. Az idén az Aranyfán konzerv­gyárban mintegy 25 ezer tonna késztermék gyártását tervezik és 4,5 milliárd forintos árbevételt szeretnének elérni. Továbbra is a fő termék a paradicsomsűrítmény marad. A hatvaniak dolgozzák fel a Magyarországon termett piros bogyónak közel a felét. Az idei tervezett nyereséggel kapcsolatban egyelőre nem nyilat­koznak, hiszen sok minden függ attól, hogy mennyire változik a dollár-forint árfolyam. u. z. m.) FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY Készül az aranyfácános sűrítmény. Külföldön is hódít

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom