Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

2003. Január 21., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Szőrözés Az angol férfiakat 'nemcsak a sör és a labdarúgás érdekli, hanem egyre inkább a külsejük is: na­ponta átlagosan már 55 percet töltenek el a fürdőszobában. A csaknem egyórányi időt a borot­válkozáson túl egyebek közt orr- és fülszőrkimetszésre, manikűr­re, szempillafésülésre, illetve - igazításra fordítják, de mind töb­ben használnak barnító arckré­meket is. Jelentős időt rabol el, hogy a brit férfiak egyre nagyobb számban kezdik utánozni a nő­ket: szőrtelenítik lábszárukat, hátukat, mellkasukat — muta­tott rá egy friss brit felmérés. Kis öröm is öröm. Ennyit iga­zán megérdemelnek, miután ha­zajöttek a terhestomáról, kimos­tak, kivasaltak, receptet cseréltek a kollégájukkal, ragyog a lakás, a vacsora is időben elkészült, és odaülhetnek kedvenc telebrazil Isaura-sorozatuk elé, hogy két keresztöltés között jól kibőghes­sék magukat végre. __________________mo»i BORHÁZ-AVATÁS. Az Egri Bo­rok Gyertyás Házának ünnepé­lyes megnyitóját január 22-én, szerdán 10.30-kor tartják. Meg­nyitja: dr. Nagy Imre polgármes­ter és dr. Szanyi Tibor, az agrár­tárca politikai államtitkára. KÖZMŰVELŐDÉS. Január 22- én, szerdán konferenciát ren­deznek a települési önkormány­zatok közművelődési érdekelt­ségnövelő pályázati lehetőségei­ről Egerben, a Megyei Művelődé­si Központban. PÉNTEK 13. Január 23-án, csütörtökön 19 órától az egri Művészetek Házában az Újre­neszánsz Színház előadásában kerül színre a Péntek 13 című in­teraktív kétrészes krimi. NÉPMŰVÉSZETI JUBILEUM. A húszéves Heves Megyei Nép- művészeti Egyesület jubileumi kiállítása ma 16 órakor nyílik a Megyei Művelődési Központ Ga­lériájában. Köszöntőt mond Gelsei Sándor, az egyesület elnö­ke, a kiállítást dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutató mutatja be. MŰVÉSZBEJÁRÓ. Ma 17 órá­tól a Művészbejáró közönsége az egri Gárdonyi Géza Színház átriumában ízelítőt kaphat há­rom új előadásból: Marquez Száz év magányából és a King Kong lányaiból. Az Ébredés cí­mű kamaradrámát Kátai László zeneszerző, Szegvári Menyhért rendező és a szereplők néző­pontjából is megismerhetik. TRAFFIPAX. Ma 6-14 óráig a 24-es főúton, 7-15 óráig a 21-es főúton, 14-22 óráig Gyöngyö­sön, illetve a 3-as főúton számít­hatnak műszeres sebességmé­résre. ■ Az Unió és az agrárpolitika A keleti országrész szakembereinek találkozója Hajdúszoboszló, Heves megye Nehéz évet zártak tavaly a mező- gazdasági termelők. Aszály sújtotta a határt, a nővé- » nyékét országszerte, -fa W ami a betakarításkor jl, az alacsony hoza- ^ mokban is megmu- tatkozott. A tervezet­től kevesebb gabona, napraforgó, kukorica, szőlő, zöldség és gyü­mölcs termett. A múlt évi tapasztalatokat mérlegelve a szakemberek már az idei évre készülnek fel. Bár je­lenleg vastag hóréteg borítja a földeket, bíznak a téli csapadék jótékony hatásában, ami a ked­vezőbb tavaszi indítás egyik fel­tétele lehet. Az idei elkép- ■fe zelések, tervek megva- a lósítását segítve teg- nap szakmai tanfo- lyam kezdődött Haj- ' dúszoboszlón, a Béke ■A" Szállóban a kelet-ma­gyarországi megyék­ben - így Hevesben is - érdekelt mezőgazdasági termelők, szolgáltatók, az érdek- képviseletek részvételével. Három napon át különböző té­mákat vitatnak meg az érdeklő­dők. Szó lesz az agrárgazdaság idei szabályozórendszerérői, az agrárpiaci rendtartásról, továbbá a hazai gazdaságpolitikai helyzet­ről. Külön témaként kerülnek na­pirendre az Európai Unió gazda­ságszabályozásának főbb elemei, illetve az érdekképviseletek szere­pe az uniós csatlakozás után. Sokakat foglalkoztat a termő­föld helyzete, szerepe és jövője, valamint a Nemzeti Földalap is. Természetesen ezekről is előadá­sok hangzanak el, és vitát is ren­deznek. (M. K.) Ki lehetett az elhunyt? (Folytatás az 1. oldalról) A kérdéseket Bognár József r. őr­nagynak, az Egri Rendőrkapi­tányság Vizsgálati Osztálya veze­tőjének is feltettük. Elmondta, hogy a lapocka­csontot és a combcsontot nem a ruhaneműkben, hanem attól tá­volabb találták. Ezért csak feltéte­lezhető, de egyelőre még nem biztos, hogy a pulóvereket és a nadrágot az elhunyt viselte. Ezt csak a vizsgálatok bizonyíthatják, mint ahogy azt is: ki lehetett ez az ember. Az, hogy nő volt, nagyon valószínű, ezt a rendőrorvos többéves gyakorlati tapasztalata megerősíti. A korához is köze­lebb jutottak: 50 év körüli lehetett a halál beálltakor. De arra, hogy hány évvel ezelőtt hunyt el, csak az igazságügyi orvos szakértői in­tézet vizsgálatának eredménye adhat majd választ. Első lépésként azokat a doku­mentációkat vizsgálták, amely­ben az eltűnt és mindeddig meg nem talált személyekkel kapcsola­tos iratokat őrzik. Értesítették a szomszédos megyék rendőrsége­it is, lévén Noszvaj Borsod megye határán fekszik, elképzelhető, hogy onnan tévedt át, s nem talált ki az erdőből az asszony. Az ed­dig érkezett bejelentéseket folya­matosan ellenőrzik. Ha alapos gyanújuk lenne, ki volt az el­hunyt, akkor a rokonai segítségé­vel, DNS-vizsgálat alapján teljes bizonyosságot szerezhetnek. Amennyiben senki nem ismer­ne rá hozzátartozójára, úgy név­telen, de a polgármesteri hivatal­nál nyilvántartott sírba temetik majd el. Lehetőséget teremtve ez­által arra, hogy az esetlegesen ké­sőbb jelentkező rokonokat tájé­koztathassák. Évente átlagosan száz rendkí­vüli halálesettel találkoznak az egri rendőrök. Az esetek többsé­gében nyilvánvaló, hogy ki az el­hunyt, de öngyilkosságnál, a köz­területeken történt haláleseteknél ugyancsak le kell folytatniuk az eljárást. A noszvaji eset kapcsán Bog­nár József r. őrnagy ismételten kéri mindazok jelentkezését, akik següeni tudnák a rendőrség munkáját. Személyesen is jelent­kezhetnek a kapitányságon, de telefonon is tehetnek bejelentést a 36/5222-111-es telefonszám 15- 61-es mellékén. (nécvessy) PÉCSI ISTVÁN ____ T úlzott terhelés? Általában álvitáktól zajlik a közélet. Mosta­nában egyesek - jobb híján - arról dispu- táznak, hogy túlterheltek-e a gyerekek. Ezt hangoztatják a szakminisztérium képviselői. Erről nyilatkozik a pszichológusok egy része is. Nem ez a baj, hiszen - utalva a latin mondásra - a változa­tosság, a sokszínűség gyönyörködtet. Ilyenkor az se gond., ha a szellemi ellenfelek másként véleked­nek. Hadd ütközzenek a nézetek, mert csak ekként alakul ki az egységes, a megnyugtató, a hiteles összkép, amely ötvözi a mindkét pólusról fakadt információkat. Csak az a lényeg, hogy a felek - meglátásuk, végkövetkeztetés­ük igazolására - megfontolandó tényeket sorakoztassanak fel. Személyes impressziókat idézek. Hatvannegyedik esztendőm közeléből emlékszem diákkoromra, ifjúságomra. Az e nemzedékbe tartozók valóban birkózhattak a tengernyi tananyaggal, a szakképzetlen tanárok fontoskodásával, vészes dilettantizmusukkal, fájó tájékozatlanságukkal. Általános isko­lában - a hetedikesek és nyolcadikosok - majd minden tárgyból vizsgáztak a tanesztendő végén. Nem volt könnyű, de kibírtuk. A kemény követelmény csakazértis helytállásra sarkallt bennün­ket. A gimnáziumban az érettségin a legtöbben hét tárgyból mu­tattuk meg, hogy mire vagyunk képesek. Tanulhattunk, de csak túljutottunk - méghozzá sokan igen sikeresen - a buktatókon. Megedződtünk. Olyannyira, hogy az egyetemekre felvettek számára majdhogy pihenésnek számítottak az egymást követő szemeszterek. Akkor azt hittük, nemegyszer felesleges ismereteket kellett el­sajátítanunk. Nem lett igazunk, mivel később egyértelműen kivi­láglott: mindenfajta tudás kamatozhat valahol, valamikor. S mi a helyzet most? Szó sincs valamiféle tragédiáról. Legfel­jebb a túl könnyelműen vállalt számos délutáni elfoglaltság, szakkör, tenisz, zeneóra, külön nyelvoktatás nyirbálja meg a pi­henésre, a regenerálódásra szánt időt. Ludasok a szülők is, mivel fiaiktól, lányaiktól olykora lehetetlent kívánják, holott az a cél, hogy - jelképesen szólva - mindenki akkora súlyt emeljen, amellyel minden erőlködés nélkül megbirkózik. Emellett persze - igen átgondoltan - némileg csökkenthető az ismeretözön is. Közben azért ne feledjük el azt se, hogy teher alatt nő a pál­ma. Ezt emlegették örökérvényűen a rómaiak. Bizony, bölcs intelem. S nemcsak a mi, hanem az utánunk következők számára is... Programok a Himnusz ünnepén Számos megemlékezést tartanak megyénk településein Heves megye A magyar kultúra napján, január 22-én ország­szerte kulturális műsorokkal, vetélkedőkkel, díj­kiosztó ünnepségekkel emlékeznek nemzeti Himnuszunk születésére. Egerben szerdán 18 órakor a Megyei Művelő­dési Központ dísztermében tartják meg a köz­ponti ünnepséget, ahol Kalmár Péter, a város kulturális bizottságának elnöke mond köszön­tőt, majd átadják az irodalmi pályázat díjait. Ezt követően az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenye következik, Szabó Sipos Máté vezényletével. Ugyancsak szerdán 18 órakor a hatvani Grassalkovich Művelődési Központban három muzsikus játszik 13 hangszeren. Közreműködik: Vadász Zsuzsanna, Szabó Krisztina és Nagy Sán­dor Endre. A hatvani Ady Endre Könyvtárban pénteken 18 órakor dr. Chikán Bálint hagyatéká­ból nyílik portrékiállítás. Teriken pénteken rendezik meg az általános is­kolában az Aranycsengőért folyó szép- és helyes- író, valamint mesemondó vetélkedőt. A rendez­vényre a megye általános iskolásait várják. Csü­törtökön 16 órakor pedig Kömlőn a könyvtárban tartanak megemlékezést Horváth Ferenc színmű­vész és Galambos László, valamint Lóié Márió ta­nulók közreműködésével. Szerdán délelőtt 9 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban a város középiskoláinak kulturális bemutatójára várják az érdeklődőket. A programban a helyi intézmények mellett hatá­ron túli magyar iskolák diákjai is szerepebiek. A rendezvény védnöke Hiesz György polgármester és a Rákóczi Szövetség, rendezője a Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola. Este hétre ünnepi díszelőadásra várják a város színházkedvelő közönségét ugyancsak a művelő­dési központba, ahol Illyés Gyula Fáklyaláng cí­mű drámáját viszik színre. A főbb szerepekben Körtvélyessy Zsolt, Mucsi Sándor, Forgács Szilvia és Benkő Péter lesz látható. A Mátra Honvéd Kaszinóban ugyancsak szer­dán este 7 órától a Bogácsa együttes ünnepi mű­sorára várják az érdeklődőket. Gyöngyösön már többéves hagyomány, hogy nem „csupán” január 22-én, hanem egész hónap­ban ünnepük a magyar kultúrát, így e rendez­vénysorozat hátralévő részében 25-én, szombaton este hattól dzsesszkoncertet rendeznek a Pátzay Já­nos Zeneiskolában, 31-én pénteken pedig a loson­ci Kármán József Színház vendégszerepei a mátra- alji város művelődési központjában.__________■ N em luxus az új autó (Folytatás az 1. oldalról) A haszongépjárművek terén - itt egyébként tavaly lett teljes az Opel palettája - még nagyobb, 12,5 százalékos volt a bővülés. A kereskedelmi vezető az idén országos szinten hasonló nagy­ságrendű, 10-12 százaléknyi növekedést remél. A lőrinci székhelyű Renault Képe márkakereskedésben Si­mon Tamástól megtudtuk: há­rom kereskedésükben, Szolnok, Nógrád és Heves megyében ösz- szességében 15 százalékkal több autót értékesítettek 2002- ben, mint 2001-ben. A legked­veltebb modellek a Thalia és a Mégane, a teherautók közül a Master. Egyébként országosan a ha­zai piacvezető változatlanul a Suzuki, amely közel negyed­ével (24,3%) növelte eladásait 2001-hez képest, így piaci része­sedését is 20,9 százalékra tudta föltornázni a korábbi 19,5 szá­zalékról. Nem történt változás a második, illetve a harmadik he­lyen sem: 23.260 eladott autóval az Opel 13,5 százalékos piaci ré­szesedéssel rendelkezik, amit a Renault követ 16.998 személy- gépjárművel és közel 10 száza­lékos piaci hányaddal (9,9%). 2002-ben a Mini eladásai növe­kedtek a legnagyobb mérték­ben, ugyanis tavaly 336,7 száza­lékkal több fogyott a kis luxus­autóból, mint 2001-ben. (Bár ez így is mindössze 101 darabot je­lent a BMW retroautójából.) Szakértők szerint a 200 ezres határt 2004-ben érheti el az új gépjárművek piaca, de különö­sen kedvező (15-20% közötti) növekedés esetén akár már idén is elérhető lesz az „álomhatár". Létezik azonban két nagyon lé­nyeges bizonytalansági ténye­ző: az árérzékeny magyar piacot jelentősen átrendezheti, hogy tavaly megszűnt az Opel Astra Classic gyártása, és meg nem erősített információk szerint az év második felében leáll a Suzu- ki Swift gyártása is. irmi Nyílttér-valóskép Hatvan Bukta Imre, az egri főiskola kor- társ képzőművészetet oktató ta­nára nyaranta a mezőszemerei művésztelepre hívja alkotni egyko­ri és mai tanítványait, művésztár­sait. A kéthetes együttlét tavalyi produktumait a tanár úr és fiatal csapata a Hatvány Lajos Múzeum­ban mutatta be első ízben a publi­kumnak, a Nyílttér-valóskép elne­vezésű kiállításon. A szombati tárlat megnyitását Szombathy Bálint képzőművész, művészeti író vállalta fel, jó alap­hangulatot teremtve a közönség­nek a fiatal művészek üzenetei­nek befogadásához. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, múze­umigazgató - a tárlat rendezője­ként - összességében is figyelem­re méltónak ítélte a kiállítás anya­gát, és már most felkérte az idei mezőszemerei művésztelep alko­tóit a nyáron elkészülő munkák bemutatására. A múzeum galériájában Bukta Imre, Csáky László, ésontó Lajos, Dina András, Dunai Beáta, Elekes Károly, feLugossy László, Gerber Pál, Kedves Uh, Kovács Alida, Ma­gyarosi Éva, Rutkai Bori, Sarkadi Balázs, Sebők Kata, Skenderovic Lídija, Szirtes János és SzőUősi Gé­za munkái láthatók. A művészek között van nemzetközi szinten is jegyzett alkotó, és van még kevés­bé ismert, nagyon fiatal tehetség is. A jelek szerint a művésztelep valamennyiük számára ösztönző, hiszen az együttdolgozás figye­lemre méltó alkotásokat eredmé­nyezett. Örvendetes, hogy a mű­vészek sokfajta technikát és segéd­eszközt alkalmaztak. A végső pro­duktumok felajzott kísérletező kedvről vallanak, olyan alkotók­ról, akikre az eljövendőkben is kí­váncsiak lehetünk. ír- z- mj Művészek és alkotások. A bal szélen Vécsi Nagy Zoltán, a kiállítás rendezője. Az előtérben Elekes Károly Munkácsy-díjas képző­művész térkompozíciója fotó; tompa z. mihály Farsangolók Parádsasvar A községben idén is megelevení­tik a borbélyos farsangolás ha­gyományait. A tavasz közeledté­vel a lányok, asszonyok minden évben mókás maskarákba bújva elindulnak a falu utcáin, hogy hangos kolompszó és éneklés kí­séretében űzzék el a zord évsza­kot. Ilyenkor rendszerint meg- beretválják az útjukba kerülő férfiakat, fiúkat, s tőlük úgyne­vezett szakállpénzt szednek, hogy abból megvehessék a far­sangi bálba készülő pampuska alapanyagait: zsírt, lisztet, tojást. Az elmúlt évben a Néprajzi Múzeum felkérésére vettek részt a Budapest Farsangon a látvá­nyos produkcióval, az idén pe­dig az MTV 1 jelezte, hogy filmet forgatna a vidám eseményről. Az idei farsangi felvonulás február 1-jén délben kezdődik a községben. _________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom