Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Január 20., hétfő Egyiptom: kapu Afrika felé A küldöttség a Dietikernél. Érdekli őket a bútoripar. fotó: perl Márton SZILVÁS ISTVÁN ___ A mbus akcentus Aki nem tud arabusul... - kezdődik a régi bölcsesség, amit mondandónk érdekében fordítsunk most ki egy kicsit. Tehát, aki így vagy úgy eljut egy-egy, idegenforgalmáról ismert arab országba, annak nem feltétlen kell tudnia arabu­sul. Vagy azon a nyelven, amelyet ott hivatalosan beszélnek a helybeliek. Tapasztalhatták ezt azok a magyar turisták is, akik az elmúlt időszakban nagy számmal vetődtek el a világ­nak arra a tájékára. Mint az az egyik honi kereskedelmi televízió magazinműso­rában közölt riportból is kitűnt, a külföldiek által előszeretettel látogatott bazár egyik boltjának a bejáratánál magyar felirat csábítja az utcán szemlélődőt: „Gyere be hozzánk, igyál meg a tulajdonossal egy teát vagy egy kávét, és nézz körül nálunk. ” ■ Ennek a szíves invitálásnak többnyire nem lehet nem eleget tenni, s ha belép az ember, odabent újabb meglepetés éri, mert a mosolygós arab különös akcentussal kíván jó napot, s érdek­lődik, hogy „mit szeretnél, kedves magyar..." De ugyanez a je­lenet játszódik le két méterrel, netán egy utcányival távolabb is: az üzletelés, a kereskedés művészei egymást licitálják túl a „magyaros vendéglátást” illetően. Mielőtt túlértékelnénk önmagunkat, gyorsan el kell monda­ni, hogy a más nációkhoz tartozókkal is ugyanilyen szívélyes­séggel bánnak a bazárosok. Ők ugyanis tisztában vannak az­zal, hogy ha nem ezt teszik, akkor az üzlet előtt tébláboló ide­géh egy másik helyre tér be, s ott gyarapítja a napi bevételt. Ezt pedig egy vérbeli kereskedő nem engedheti meg magának, ezért aztán ki-ki a maga módján veti be a csábítás trükkjét. Az már-már a legtermészetesebb dolog, hogy apró ajándékkal, fil­lérekbe kerülő helyi specialitással kedveskedik látogatójának. Az viszont, hogy - jó emberismerőként - anyanyelvén köszön­ti, s pár tipikus mondattal igazítja útba üzletében, jegyenesen lélektani telitalálat. Olyan szakmai fogás, amit itthon csak ke­vesek művelnek, annak ellenére, hogy ebben az országban is egyre többen építenek ma már az idegenforgalomra. Ahogy arabul, úgy magyarul sem tanul meg senki azért, mert el kíván tölteni az adott országban néhány napot, ki­mondottan jó néven veszi viszont a nálunk időző turista is, ha - nem tökéletes irodalmi helyességgel beszélve is - anya­nyelvén, netán a világban leginkább használt nyelvek vala­melyikén tájékoztatják, igazítják útba látnivalókról, árakról, ízekről. Eggyel több ok, hogy jó érzéssel gondoljanak vissza ránk... A fogadalom napja Megemlékeznek a pestisjárványról A törvény őre A Fidelitas alelnöke, Rogán An­tal országgyűlési képviselő a mi­nap, a csillebérci vadászház ügyében tartott sajtótájékoztató­ján úgy fogalmazott: ma Ma­gyarországon a rendőrség ismét a szocialista törvényesség tala­ján áll. - A szocialista törvényes­ség főszabálya pedig úgy hang­zik, hogy akit a párt szeret, az büntetlenül csalhat, sőt akár lophat is - tette hozzá az ellenzé­ki politikus. Arról sajna egy kukkot sem szólt, hogy mindez miben kü­lönbözik a fideszes (országimáz- sos, happyendes és a többi) tör­vényességtől.______________|RM| F OGADÓÓRA. Január 22-én, szerdán délután négy órakor Egerben, a Városháza 2-es ter­mében várja a választókat Bá­nyász Róbert önkormányzati képviselő, a közgyűlés gazdál­kodási bizottságának elnöke. TÚLTERHELTSÉG. Az Apá czai kiadó meghívására január 22-én, szerdán dr. Ranschburg Jenő professzor tart előadást Egerben, a Hunyadi Mátyás Ál­talános Iskolában (Fadrusz u. 1/A). A téma: az iskolás korú gyerekek túlterheltsége, tanulá­si és magatartási problémák ke­zelése. A délután fél kettőkor kezdődő ingyenes rendezvény­re szülőket és pedagógusokat is várnak. A KULTÚRA NAPJA. A megye székhelyen, a Megyei Művelő­dési Központ dísztermében szerdán ünnepség keretében emlékeznek meg a Magyar Kul­túra Napjáról. Köszöntőt mond Kalmár Péter, az egri önkor­mányzat kulturális bizottságá­nak elnöke, s a ekkor hirdetik ki az irodalmi pályázatok eredmé­nyeit is. A díjakat dr. Törőcsik Miklós alpolgármester adja át. Az estet hangverseny zárja, az Egri Szimfonikus Zenekar köz­reműködésével. A program este hatkor kezdődik. LÚDAS MATYI. A Kassai Thália Színház társulata ma az egri Művészetek Házában mutatja be Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című elbeszélő költeményét. Színpadra alkalmazta Schwajda György, rendezte Monti György. Az óvodás és általános iskolás korcsoport számára ajánlott, jel­mezes, díszletes előadás délelőtt tizenegy és délután két órától látható. TRAFFIPAX. Ma reggel hét és délután három óra között a 32- es számú úton számíthatnak sebességmérésre az autósok. Délután kettőtől este tízig Eger belterületén és Gyöngyösön, a 3-as számú főúton, illetőleg a 3- as számú autóúton is ajánlatos betartani a közlekedési szabá­lyokat. ___________■ Eg er Egyiptomi üzletemberekből álló delegáció látogatott múlt szom­baton a megyeszékhelyre. A küldöttséget Mohamed Has­san ETSebaiy, az arab országbéli Termékgyártók Szövetkezeti Szövetsége (PCU) elnöke vezette, a vendégek egyébként a Vállalko­zók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) meghívására érkeztek Magyarországra. A he­vesi megyeszékhely útjuknak csupán egyik állomása volt, a hét végén jártak például Miskol­con, Nyéklá'dházán, Mádon és Sátoraljaújhelyen, ahol Egerhez hasonlóan az üzleti lehetősé­gekkel, vállalkozásokkal ismer­kedtek. A jövő hét elején egye­bek mellett a Gazdasági és Köz­lekedési, valamint a Külügymi­nisztériumot is felkeresik. A delegáció tagjai a városné­zés mellett látogatást tettek a Dietiker Bútorgyárban, ahol Bodnár Pál ügyvezető igazgató, a VOSZ Heves megyei elnöke ka­lauzolta őket. Lapunk érdeklő­désére Csömör Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok az utóbbi években a mélypontra süllyedtek. A hely­zet megváltoztatását szolgálta tavaly a VOSZ küldöttségének egyiptomi utazása, s ez a fő cél­ja a külhoni vendégek mostani útjának is, amelynek keretében egyébként a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) vezetőivel is tárgyaltak a kétoldalú kooperációról. Az egyiptomiak elsősorban az in­formációs technológia, a bányá­szati és a bútoripar, az áruszállí­tás és fuvarozás felől érdeklőd­nek. Ha sikerül a gazdasági együttműködésen lendíteni, az hazánk számára kaput jelenthet az arab világ, sőt, egész Afrika felé. Reményt keltő, hogy Ma­gyarország az idén hivatalos a legnagyobb egyiptomi iparcikk­kiállításra. (RM) A település lakóinak több mint felét ragadta magával az 1739-ben kitört pestisjár­vány. A vész elmúltáról a vá­ros fogadalmi napján emlé­keznek meg. Hatvan Szent Sebestyén napján, január 20-án ért véget az 1739-ben ki­tört és egy éven át tomboló pes­tisjárvány, amely a település ak­kori 942 lakójából 568-at raga­dott el. Az életben maradtak, fo­gadalmi ajándékként készíttet­ték el a belvárosi templom mel­lett jelenleg is álló Szent Sebes- tyén-szobrot, amelyet még ugyanabban az évben, május 30-án felszenteltek. Közel két­száz éven keresztül Hatvanban január 20. munkaszüneti nap volt. A településen élők a szobor előtti téren, tábori misén adtak hálát a járvány elmúlásáért. A bajban, a halálos epidémiában eltűntek a különbségek a város­lakók között, az emberek egy­másra voltak utalva. Ezt az együttérzést, a kölcsönös meg­segítés szükségességét eleveníti fel a fogadalmi nap, amelyen a kilencvenes évek elejétől a vá­rosvezetők és az önkormányzati képviselők újra együtt emlékez­nek a település lakóival. Az idei megemlékezés ma délelőtt háromnegyed 10-kor a belvárosi Szent Adalbert temp­lomban imádkozott zsolozsmá­val kezdődik, amelyet a Pálos Frigyes prépost által celebrált ünnepélyes szentmise követ. Az ünnepség a Szent Sebes- tyén-szobornál gyertyagyújtás­sal és rövid imával folytatódik, majd a Szülőföldünkért Hagyo­mányőrző Alapítvány képviselői megkoszorúzzák a Hatvanban született és 1953-ban mártírha­lált halt dr. Meszlényi Zoltán püspök emléktábláját a temp­lom falán. (t. z. m.) Egyelőre nincs belvíz Folyamatosan figyelik a mélyebben fekvő ré­szeket és a pincéket a dél-hevesi térségben: mikor jelennek meg az első víztócsák a hirte­len jött tavaszi enyhülés nyomán. Egyelőre azonban nincs vészhelyzet sem a belterülete­ken, sem a külterületi szántókon. Dél-Heves Az 1999-es súlyos belvízhelyzet után minden té­li enyhülés után bekövetkezett olvadáskor foko­zottan figyelik a talaj felszínén megjelenő víztó­csákat, s azokat a pangó vizeket, amelyeket már nem nyel el a föld. Egyelőre azonban nincs ok az aggodalomra, mivel az olvadás nem volt olyan mértékű, hogy az átereszek ne bírnák a terhelést. Tiszanánán, ahol négy éve a belvíz komoly károkat okozott, még semmi jelét nem tapasz­talták annak, hogy ismét elkezdett felgyülemle- ni a csapadék. Dr. Joó István jegyző szerint a te­lepülésen először a pincéket szokta a víz elönte­ni, de egyelőre még egyetlen lakos sem jelezte ezt. Ugyanakkor a termelőszövetkezet földjein sem gyülemlett fel az olvadás következménye­ként hóié. Tamamérán és térségében egyelőre tartja ma­gát a fagy, így jelentősebb olvadás sem volt az el­múlt napokban. Mint azt Bencze László polgár- mestertől megtudtuk, az elmúlt években pályá­zati pénzekből és önerőből 50 millió forintot használtak fel az árkok, belvízelvezetők karban­tartására, így lényegesen jobb körülmények közt várják az olvadást, mint a korábbi években. Ettől függetlenül két kritikus szakasz még min­dig van a faluban: az egyik a Kis-Tama, amely­nek nádirtását csak kampányszerűen, 10-15 évente végzik el, holott a felgyülemlő iszap, fale­vél és a nád szaporodása megkövetelné, hogy legalább 4-5 évente vágják a nádat. A másik pe­dig a strand mögötti átfolyó, ahol 40-50 centimé­tert kellene mélyíteni ahhoz, hogy a víz biztonsá­gosan áthaladjon és ne okozzon egy visszaduz­zasztó dugót. A belterületi árkokat és a külterü­leti főcsatornákat kitisztították és kimélyítették, így ez a hómennyiség egyelőre nem okozhatja a talaj menti vizek kialakulását. Speciális a helyzet Pélyen. Itt nemcsak a Tisza visszaduzzasztó hatása érvényesül, hanem a gyűjtőterület is jóval nagyobb, és a falu is mé­lyen fekszik. A településen a belvízelvezető rendszer kétharmadát már rendbe tették, így jó­val nagyobb az esélye annak, hogy nem áll meg a községben a víz, mint a korábbi években. A te­lepülés jegyzője, Fehér János szerint az igazi gondot évek óta az okozza, hogy a belterület víz­mentesítését végző önkormányzat és a külterüle­tekért felelős szervek közt nincs együttműködés. Mivel a település legmagasabb pontja is alacso­nyabb, mint a környező földek szintje, ezért naprakész vízmentesítési programot dolgoztak ki. Itt egyébként arról tájékoztatták lapunkat, hogy az előrejelzések szerint nem várható_ re­kordhoz közeli csapadék, így az olvadásnak és az elszivárgásnak elvileg lassan kellene bekö­vetkeznie. Fokozott figyelem A legkisebb olvadás után is figyelik az árkokban, átereszekben és a pincékben megjelenő vízfolyá­sokat. Eddig a térségben a hóolvadás nem oko­zott gondot: a talaj alsóbb rétegei még fagyottak, a hó mennyisége pedig nem volt olyan nagy, hogy a 2-3 napos tavaszi meleg hirtelen belvizet okozhatott volna. Hasonlóan optimisták Kömlőn és Hevesen. Az előbbi település vezetője, Cseh József szerint sem a Görbeérben, sem a Tólaposon nem észlel­nek tócsákat, vagyis a keletkezett hóié rendben elszivárog. Hevesen pedig Kontra Gyula polgár- mester tájékoztatása szerint az eddigi olvadás „eredménye” rendben elszivárgó« a csapadékhi- ányos talajban. ____________________szuromi rita A z Ötágú síp üzenete Versmondó verseny a magyar kultúra napján Heves megye____ N egyedik alkalommal rendezte meg a Forrás Gyermek- Szabadidőközpont a magyar kul­túra napi versmondó versenyét az Ötágú síp üzenete címmel. E mot­tóként is szolgáló gondolat Illyés Gyulától ered, aki úgy fogalmazta meg a magyar irodalom helyzetét, hogy az egy ötágú síp, amely összehangolatlan. Éppen ezért a me­gyei versenyre nevező diákok fel­készítő tanárai szem előtt tartották azt is, hogy határon túli magyar költők verseit is szavalják. így a zsűri hallhatott Vas Albert, Kányá- di Sándor, Szilágyi Domokos ver­seket is. A szakértő zsűri — dr. Lisztóczki László elnök az Eszter- házy Károly Főiskola tanára, Réti Árpád színművész és Nagyné dr. Lőrincz Julianna a nyelvészeti tan­szék docense - 24 induló szavala­tát bírálhatta el. Első hellyel jutalmazták Besenyei Beáta szavalatát (Heves I. ,A felkészítő tanárok szem előtt tartották azt is, hogy határon túli magyar költők Vas Albert, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos - verseit is szavalják. ” sz. Általános Iskola, felkészítő ta­nár: E. Turcsányi Katalin). Máso­dik helyen végzett Nagy Lilla (Eger, Szent-Györgyi Ált. Isk., taná­ra: Síposáé Szilágyi Zsuzsa), és Ko­vács Nóra (Heves, Kempelen Ált. Isk., tanára: Kovács Sándor. Har­madik helyezett lett Brezvai Krisz­tián (Sírok, Ált. Isk., tanára: Raj- navölgyi Vilmos) és Kovács Boglár­ka (Eger, Angolkisasszonyok, ta­nára: Murányi Ágnes) valamint Nagy Krisztina (Eger, Kemény F. Ált. Isk. tanára: Czeglédiné Kádár Zsuzsanna). Különdíjat kapott Föl­di Anett és Kovács Dóra (Pétervására, Tamási Á. Ált. Isk., tanára: Ferencziné Mitrovits Zsuzsa), Papp Katalin (Eger, Angolkisasszonyok, tanára: Nagy Krisztina) és Zakkar Klaudia (Bélapátfalva, Körzeti Ált. Isk., tanára: Nagy Jánosné). A helyezettek oklevélben és könyvjutalomban részesültek, a résztvevők pedig tűzzománc nyak­ékkel térhettek haza. ■ Negyedik alkalommal rendezték meg a versmondó versenyt FOTÓ: PILISY ELEMÉR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom