Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-03 / 2. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Január 3., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 2.) Borsodchem 5130 Ft ■0 Egis 14 000 Ft Matáv 842 Ft a Mól 5 300 Ft •& OTP 2 255 Ft í) Richter 14 845 Ft TVK 3 900 Ft A Zalakerámia 1335 Ft A BUX: 7914,35 +1,49% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 361,88 Cseh korona 7,47 Euró 235,74 Japán jen (100) 189,17 Lengyel zloty 58,81 Svájci frank 162,47 Szlovák korona 5,64 USA-dollár 225,09 _________Hírek_________ K ÍNA. Becslések szerint akár százezer kínai turista érkezhet hazánkba, miután két hete Kí­nában közölték: Magyarország felkerül a jóváhagyott turiszti­kai célországok listájára. A tá­vol-keleti országból csak a lis­tán szereplő államokba indul­hatnak társas csoportok. Kína eddig hivatalosan nem értesítet­te hazánkat arról, hogy fel­került a listára, így nem tudni, mikor érkeznek az első ven­dégek. EUROPRESS ÉTKEZÉS. A menetrendszerű amerikai belföldi légijáratok utasainak a jövőben valószínű­leg fizetniük kell az étkezésért. Az America West Airlines, első­ként a nagy amerikai légitársa­ságok közül, csütörtöktől tesz­teli: vajon az utasok készek-e 3- 10 dollárt fizetni azért, hogy ne éhezzenek útközben, europress SZLOVÁKIA. A szlovák költ­ségvetés hiánya 2002-ben 37,1 milliárd koronát (963,6 millió dollár) tett ki, ami kevesebb a tervezett 38 milliárd koronás deficitnél. A pozsonyi pénzügy­minisztérium csütörtöki közlé­sében hangsúlyozza, hogy a költségvetési hiány nem foglal­ja magában a bankszektor pri­vatizációjával összefüggő adós­ságszolgálatot, amely 14,5 mil­liárd koronát tett ki 2002-ben. A múlt évi költségvetési hiány valamelyest nagyobb a 2001. évi 36,3 müliárd koronát kitevő deficitnél. Az államháztartás hiánya decemberben ugrás­szerűen, 15,2 milliárd koroná­val emelkedett, europress DOHÁNY. Egy kaliforniai bíró­ság kedden a két legnagyobb amerikai dohánygyártó javára döntött abban a perben, ame­lyet egy korábban elhunyt do­hányos családja indított a cégek ellen. Az utóbbi hónapok nagy összegű kártérítési perei közül ez az első, amelyben a dohány­gyárak javára született ítélet. EUROPRESS IRODA. Az Európai Unió el­várásainak megfelelően Köz­ponti Kapcsolattartó Irodát hoz létre Budapesten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Az adóigazgatással kapcsolatos tevékenység és adatszolgáltatás összehangolása az államok közti együttműködést szolgálja. EUROPRESS ■ A legnagyobb külföldi beruházás Szkopje A 2001. év privatizációjának nevezte a nemzetközi sajtó, hogy a Matáv többségi tulaj­donosként megvette a macedó­niai távközlési vállalatot. A tulajdonosokat képviselő StoneBridge Rt. vezérigaz­gatója az a Somogyi Ferenc (képünkön), aki korábban a magyar Külügyminiszté­rium államtitkáraként hazánk NATO- és uniós csatlakozásá­nak előkészítését irányította.- Beszéljünk először a Matáv macedóniai beruházásának fon­tosságáról!- Magyarország sokáig büszke volt arra, hogy a legvonzóbb kö­zép-európai befektetési terület. Ez nem egyszerűen politikai presz­tízst jelentett, hanem azt is, hogy egyre jobban kötődött azokhoz az országokhoz, amelyek közösségé­nek hamarosan tagja lesz. Az in­tegrálódás minősége azonban nem közömbös: nem mindegy, hogy uniós tagként mások beszál­lítói, bedolgozói leszünk-e, vagy komoly piaci tényező; ez utóbbi­hoz elengedhetetlen, hogy az erre képessé váló magyar vállalatok külföldön terjeszkedjenek és ma­guk is befektetőkké váljanak. A Matáv macedóniai befektetésének tehát nemzetgazdasági szempont­ból ez a jelentősége. A cég szem­pontjából nézve a következőről van szó. A távközlési piacon Euró­pában már teljessé vált a liberali­zálódás, Magyarországon is előre­haladt. Ez a verseny erősödését je­lenti, ugyanakkor elmúlt az az idő, amikor akár 15-25 évet is kellett várni egy vezetékes telefonra: ma már telített a piac, nettó növekedés nehezen képzelhető el. Ebben a nagyobb kihívásokat jelentő hely­zetben az egyik kitörési út a ter­jeszkedés, újabb lehetőséget ad a növekedéshez, segíti a cég pénz­ügyi helyzetének javítását, s hosszabb távon fejlődési lehetősé­get biztosít. A macedóniai befeketetés során meghatározó körülmény, hogy a Matávban majd 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Deutsche Telecom. Ez nemcsak azt jelenti, hogy koordináljuk tevé­kenységünket, hanem azt is, hogy a terjeszkedés abban az irányban Szendrei Attila korábban dolgozott már külföldön, legutóbb a Zwack Unicum operációs igazgatója, majd a Matáv Kábel­tévé cégének a vezetője volt. Szeptemberben nevezték ki a MakTel (Makedonski Telekomunikacii) vezérigazgatójának.- Hogyan került sor arra, hogy egy szkopjei székhelyű cég irányítója lett?- Akkor, amikor a Matáv mint főtulajdonos átvette a céget, vagyis megtörtént a stratégiai befektetés, igyekezett minden segítséget meg­adni az eredményes működéshez. Az átállás azonban nem volt elég gyors, ezért annak érdekében, hogy a Matáv felhalmozott tapasztala­tai mielőbb hasznosuljanak, két előd után engem bíztak meg a veze­téssel.- Melyek az első hónapok tapasztalatai?- Visszaigazolódtak azok a jelzések, amelyeket induláskor az anya­cégtől kaptam: ez a cég minden olyan gyermekbetegséggel rendelke­zik, amely a privatizáció utáni időszakot jellemzi. Elsődlegesen mű­szaki beállítottságú vállalat volt, s hiányzott a kereskedelem, illetve a marketingorientáció. Át kell tehát fazonírozni a céget, de szerencsére a munkatársak derékhada kész a tanulásra, jól irányítható; meg kell ta­lálni azokat a motiválási formákat - és itt nem csupán anyagiakról van szó, hanem például karrierépítésről -, amelyek révén kiválasztódnak az én gondolatiságomat megvalósítani tudó kulcsemberek.- Mi ennek a lényege?- Öt fő szempontról van szó: a cég átállítása, a piac- és marketing­orientáltság dominanciájának megteremtése, a tulajdonosi, előfizetői és munkatársi elégedettség összehangolása, a cég pénzügyi stabilitá­sának és eredménytermelő képességének folyamatossá tétele, aminek alapfeltétele az ötödik szempont, az állandó fejlődés és fejlesztés, ami a termékekre, a szolgáltatásokra és a munkatársakra is vonatkozik. történik, amelyen a német távköz­lési cég még nincs jelen.- A fő csapás iránya tehát dél­kelet.- Egy távközlési cég érthető okokból először a szomszédos és a közeli országokban próbál be­fektetni; a Matáv ezen belül a Deutsche Telecommal munka- megosztásban keres újabb lehető­MOBILTELEFON-HASZNÁLÓK MACEDÓNIA megvétele, hiszen a cég életében is ez volt az első ilyen nagy vállal­kozás.- Hosszú előkészítés előzte meg a privatizációt, s 2001. január 15- én írtuk alá az erről szól dokumen­tumokat. A következő esztendő­ben, amikor az előző év gazdasági teljesítményeit értékelték, a nem­zetközi szaksajtó az év privatizá­ciójaként emlegette a MakTelt.- Milyen konkráan a tulajdono­si struktúra?- A Matáv vezeti a konzorciu­mot, társa egy görög szolgáltató, és harmadikként a SEEF, amely­ben az amerikai kormányzat és a Soros Alapítvány pénze van. Az ő képviseletük az általam vezetett StoneBridge Rt., amelyik a mace­dón állammal együtt többségi tulajdonosként tulajdonolja a MakTelt (itt jelen van az IFC rövi­dítésű nemzetközi pénzügyi kon­zorcium is); a MakTel-ből vált ki, de annak 100 százalékos tulajdo­nában maradt a MobiMak mobil­telefon-társaság. ségeket. Elmondhatom, hogy Ma­cedónia mellett ilyen szempontból eddig elvben Románia jött szóba, miután ott érdeklődnek különösen külföldi befektetések iránt.- Mit nyer egy ilyen beruházás­tól a fogadó fél?- Hosszú távú partnerség alakul ki, fejlett know-how és technika kerül az országba; emellett a táv­közlési cégek mint többnyire ered­ményes vállalatok, jó adózók is. Macedóniában a kormány prog­ramjában kiemelten kezeli a külföldi befektetéseket. A MakTeltől egyébként valamiféle áttörést is várnak, mert a 350 mü- lió eurós vételár nemcsak az eddi­gi legnagyobb magyar befektetés külföldön, hanem Macedónia szá­mára is minden korábbinál jelen­tősebb beruházás: 2001-ben az összes külföldi beruházásnak a 80 százalékát tette ki. A Matáv, háta mögött a Deutsche Telecommal, igen jó nemzetközi tekintéllyel rendelkezik, de a privatizáció kisu­gárzása azért is nagy, mert a nem­zetközi konzorciumban, ahol a Matáv 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik, görög és amerikai tő­ke is van. A beruházás tehát pozi­tív jelzést adhat a térség iránt ér­deklődő külföldi tőkének, aminek azért is nagy a jelentősége, mert a macedóniai válság sokáig lassítot­ta ezt a folyamatot.- Gondolom a Matáv szempont­jából is rangot jelent a MakTel JiWíNíf mmM Bll AR kS-l) mlroTAits nif-mórkoTos rirtáári'iSó-iiiórk»»Ai'‘S SPORT mm STI R l MTITI-POKTSHO nf 1 l-ktipn lalidarníó-mórkoA«'* (110) ubipjrffV, iii/í/uíswtoppir s ÜFarlalida- móHíi/c'N^1 ■ -—'*■!„\MPTO\-nT?ÍIMI \M to-fiirv Vigo ^-incrkő/ós (KI Ő) Esnek a kamatok Budapest A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek kamatai egyaránt mér­séklődtek 2002 novemberében - jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A háztartások pia­ci feltételű ingatlanhiteleinek át­lagos kamatlába 24 bázisponttal 13,65 százalékra csökkent. A fo­gyasztási és az egyéb hitelek át­lagkamatlába főként kamatláb­változás miatt 14 bázisponttal, 19,43 százalékról 19,29 száza­lékra módosult. A folyószámla nélküli fogyasztási hitelek átlag- kamatlába novemberben 5 bá­zisponttal, az októberi 20,22 százalékról 20,17 százalékra esett vissza. Novemberben a háztartások betéteinek átlagkamatlábai alig változtak, a háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába 2,37 százalékot, az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlag- kamatlába pedig 7,06 százalékot tett ki. Az éven túli lejáratra le­kötött betétek átlagkamatlába 7,39 százalékra csökkent. A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belül nyújtott hitelek átlagkamata 10,27 százalékra mérséklődött. Az éven túli hitelek átlagkamat- lába 10,91 százalékra változott. Az éven belüli betétek átlag- kamatlába 7,76 százalékra mó­dosult. Az éven túli betéteké 5,93 százalékra esett le. europress Folytatódó konszolidáció PÉCS Miközben az elmúlt év utolsó napjaiban zajlott a mezőgaz­dasági termelők rövid lejára­tú hiteleinek kiváltását célzó konszolidációs program, a kormányzat már egy újabb támogatási forma elindítását készítette elő. Utóbbiban a hátrányos térségek termelői számíthatnak segítségre. Az adósságkonszolidáció máso­dik ütemében a forráshiánnyal küszködő termelők eújabb támo­gatási formára számíthatnak. A kezdeményezés lényege, hogy a gazdálkodók legalább a kormány­zati támogatásnak megfelelő ösz- szeget tegyenek hozzá egy-egy program finanszírozásához, a rö­vid lejáratú, kedvezőtlen feltételű hitelek kiváltásához. Az „egy fo­rint mellé egy forintot” jelmon­daté program célja, hogy a finan­szírozási viszonyok javítása mel­lett elősegítse a hatékony gazdál­kodásra irányuló kezdeményezé­sek elterjedését. Az előzetes kalkulációk szerint a várhatóan tavasszal induló má­sodik ütem a termelők forrásaival együtt mintegy 25 milliárd forin­tot mozgósíthat. A program nem kötődik olyan gyors és szigorú határidőhöz, mint az első ütem, a jogosultság feltételrendszerében az idei első hónapokban születhet döntés. Mint korábban megírtuk, a hi­telkonszolidációs program első ütemében mintegy 45 milliárd forint állami támogatás jutott a rö­vid lejáratú, kedvezőtlen kamat­feltételű kölcsönök kiváltására. Ezen felül további 15 milliárd forint jutott az elemi károk - a ta­valyi esztendő ebből a szempont­ból különösen szerencsétlen volt - enyhítésére. Az összességében 60 milliárd forintos támogatás or­szágos és ágazati jelentősége mel­lett kiemelt fontosságú az egyes megyék agrárgazdálkodói szem­pontjából is, ugyanis a pályázati időszakban aktív vállalkozók térségei 3-5 milliárd forinthoz ju­tottak hozzá. Az elkövetkező években jelen­tős változások várhatók az agrár- támogatás hazai gyakorlatában. Az agrárrendtartási törvény elő­készítésével már idén érvényesül­het az a szándék, hogy a konkrét támogatások ne pusztán a nehéz helyzetben lévő gazdálkodók problémáinak akut kezelését te­gyék lehetővé, hanem komplex módon javítsák az ágazat helyze­tét. A kormányzati és EU-s pén­zek felhasználása mellett ezt a célt szolgálja majd az egységes kifizető ügynökségek szervezete, a 30 napos fizetési határidő garan­ciájának bevezetése, a beruházási programok és a termelői és be­szerzői szervezetek létrehozásá­nak ösztönzése. KASZÁS ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom