Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-15 / 12. szám
10. OLDAL P F 2 3 . 2003. Január 15., szerda Ilim Hiába kátyúztak... Az előrehozott választásokról Nagy feltűnést keltett az állampolgárok körében, hogy év végén jöttek az útfenntartó vállalat munkásai az egész évben elmulasztott úthibák kijavítására, holott ez valamikor április táján lett volna esedékes. 15-20 évvel ezelőtt - még az agyonszidott szocializmusban - legkésőbb május 1-jére ezeket a munkálatokat már mindig elvégezték. Igaz, most demokrácia van, mindenki azt csinál, amit akar, nem pedig azt, ami az állampolgárok érdekeit szolgálja. Kissé megkésve bár, de örültünk, hogy legalább a karácsonyi ünnepekre ki lettek javítva az utak. Csakhogy az örömünk nem sokáig tarthatott, merthogy az új évre már ugyanúgy néztek ki az utak, mint korábban. A javítások tehát szűk egy hónapig töltötték be szerepüket. Az autósok e hónap kivételével az év többi napján bosszankodnak, megpróbálják kikerülni a kátyúkat, s ha mégsem sikerül, hordják szervizbe az autóikat. Bár nem vagyok szakértő, de taRégóta motoszkál a gondolat a fejemben: nincs tovább, szóvá kell tenni. Mégpedig Eger városban a helyi autóbusz-közlekedést. Reggelente (de sokszor ez elmondható a délutáni járatokról is) fél 8-tól a buszközlekedés bizonytalanná válik. Sokszor 10 percet is kell várni a megállóban, mire jön a 12-es járat. De van, hogy ez 15-20 percbe is beletelik. Legutoljára (és nem először) január 13-án reggel vártam 18 percet, de előttem már jó páran álltak a megállóban. Eddig se értettük mi utasok, és ezután se fogjuk megértem azt, hogy miért telik el ilyen sok idő a két busz között. Miért kell az embereknek hosszú-hosszú percekig fagyoskodnuk? Ha valaki reggel 8 órára megy dolgozni, akkor el kell indulni már 7.15-kor, hogy mondjuk a belvárosi munkahelyére beérjen időben a Csebokszáriból. Vagy ha esetleg távolsági buszhoz, vonathoz megy, akkor is. Természetesen mi rendszeres várakozó utasok, már tudjuk, ha 10 percig nem jön egy 12-es busz sem, akkor várható, hogy egymást követve 1-2-3 busz is érkezik a megállóba. Az elsőn természetesen még egy gombostűt sem lehet leejteni, míg a többül éppen hogy csak vannak. (Az utasok a hibásak, amiért az első buszra iparkodik mindenki? De az jön hamarabb, persze, hogy arra próbálunk felszállni!) Nem lehetne úgy indítani a Mezőgép és a TESCO végállomásokról a buszokat, hogy ez ne így legyen? A helyi buszjáratoknál a Volán-társaság megint Ián nagy szakértelmet nem is igényel, hogy tudjuk, ennek fordítva kellene lennie. Az autósok vezessenek nyugodtan az év minden napján, kivéve azt az egy hónapot, amikor a javításra váró utakat rendbe teszik. S talán nem úgy kellene ezt a munkát elvégezni, mint azt tették, hogy esős, sáros időben, úgy, ahogy van, a lukat megtömték. Javaslom az uraknak, hogy nézzék meg a szomszédos Nóg- rád, ill. Borsod megye útjait, és üzenem, hogy a jobbtól tanulni nem szégyen. Én úgy gondolom, az állampolgárok joggal várják el a jobb minőségű utakat, hiszen valahol az ő pénzükön történik a javítás. Még egy megjegyzést kívánok hozzáfűzni az utak sózásával kapcsolatban. Ugyanis Istenmezejére soha, vagy nagyon ritkán jön fel a sózókocsi. Erdőkövesdig sózza és tovább nem, pedig azt is illenék tudni, hogy a megyehatár egy kicsit feljebb van, és arra is közlekednek autók. Ország János, Istenmezeje emelte a bérletek árait. Ez természetes, hiszen gazdasági társaság. De azt hiszem, joggal elvárhatjuk mi utazók, hogy ezért a nem is csekély összegért legalább annyit megkapjunk, hogy a megállókban kiírt menetrendet tartsák be. (név és cím a szerkőben) * A Heves Megyei Hírlap Pf. 23. rovatában „Ritka Volán-járatok” címmel megjelentetni kívánt olvasói levél kapcsán az alábbiakat válaszoljuk:- Annak ellenére, hogy — megítélésünk szerint - a járatok indítási időközei nem nagyok, mégis előfordulhat az olvasó által is jelzett 10 perces „járatmentes időszak”, ill. azt követően 1-2-3 autóbusznak a megállóba történő együttes érkezése. E jelenség kialakulásának számos oka lehet, melyek közül mint befolyásoló tényezőt megemlíthetjük az egyes megállóhelyek nagyságrendekkel eltérő utasforgalmát, bizonyos útszakaszok (pl. Barkóczy, Csiky, Széchenyi) csúcsforgalmi terheltségét, a gépkocsivezetőnél történő jegyváltások anomáliáit, a nem ideális időjárási és útviszonyokat, továbbá és nem utolsósorban az időnként bekövetkező műszaki meghibásodásokat. — Társaságunk igyekszik mindent megtenni azért, hogy a rajta múló torlódásokat, késéseket kiküszöbölje, ám a normális üzemvitel gátjait jelentő egyéb akadályokat nem minden esetben tudja kellő hatékonysággal elhárítani. AGRIA VOLÁN Rt. A dolog eldőlt, tizenkét év erőfeszítései után az Európa Unió tagja lesz Magyaország. A nagyobbik kormányzó párt vezetői egyre többször vetik fel, hogy 2004. május 1-je után előrehozott ország- gyűlési választásokat kell tartani. A magya lakosság nagy többsége, az EU tagságtól várva minden álma megvalósulását, egy előrehozott választáson a kormányon lévő pártot, melynek a belépés sikerét tulajdonítja, nagy többséggel hatalomban tartja. Ez racionális lépésnek tűnik, ha ismerjük azokat a példákat, melyek a belépés után a kiábrándulás menetében a lakosság nagyon nagy részét elfordították az uniós viszonyok támogatásától, és a beléptető kormányt büntették ezért. Nézzük meg, hogy milyen alkotmányjogi lehetőségeik vannak a szocialistáknak erre alépésre, majd vizsgáljuk meg azt, hogy az egyes parlamenti pártoknak milyen politikai érdekeik fűződnek ehhez. Kétségtelen, hogy - hasonlóan a nyugati demokráciákhoz - az új választás kiírására a választási ciklus lejárta előtt a hazai közjogi szabályok szerint is lehetőség van, és ennek előfeltétele az Országgyűlés feloszlatása. A feloszlatási lehetőségek közül az itt számba jöhető megoldás lehet az Országgyűlés önmaga általi feloszlatása, az önfeloszlatás. Az alkotmány lakonikusan csak annyit mond erről, hogy „az Országgyűlés kimondhatja feloszlását a megbízatásának lejárta előtt is”. A másik fontos kikötés, hogy „az Országgyűlés feloszlásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani”. Mivel erre a megoldásra a rendszerváltás óta eltelt tizenhárom év alatt még nem volt példa, meg kell vizsgálni, hogy mit jelent pontosan ez a szabályozás. Kérdésként merül fel ugyanis, hogy milyen többség kell a feloszlás kimondásához? Minősített többség ehhez nyilvánvalóan nem szükséges, mert az csak az alkotmányszöveg kifejezett előírása szerint kell az egyes esetekben. így, ha valamit az Országgyűlés megtehet, és ehhez minősített többségű alkotmányi előírása nincs, azt értelemszerűen egyszerű többségi döntéssel teheti meg. Felmerül ugyan, hogy az egyszerű többségi döntéshez a jelen esetben az összes képviselőt, vagy csak a jelenlévő képviselők számát kell alapul venni, de mivel egy ilyen horderejű döntéshez feltehetően az összes képviselőt mozgósítani tudják a parlamenti pártok, politikai jelentősége ennek a tisztázatlanságnak nemigen van. Végső soron a 386 képviselő közül 194-nek a támogatásával tudják elérni a szocialisták az Országgyűlés feloszlatását. A kormánykoalíció egésze ugyan rendelkezik ennyi képviselői szavazattal, de látni kell, hogy a szabaddemokraták politikai érdekei ebben a kérdésben nem esnek egybe a nagyobbik koalíciós partner, az MSZP érdekeivel. A közvélemény-kutatók egybehangzó felmérései szerint az elmúlt fél évben a szabaddemokraták folyamatosan a bejutási küszöb alatti támogatással rendelkeztek csak. A politikai szövetségeseik iránti önfeladás ritka a politikai élet szereplői között, a szabaddemokratáknál pedig az eddigi tapasztalatok szerint különösen nem lehetett erre utaló jeleket találni. Nélkülük azonban nincs feloszlatás és nincsenek új választások. A Fidesznek természetesen nem érdeke az idő előtti választások kiírása, hisz a jelenlegi kormány végül is olyan feltételek elfogadása mellett tudta csak kialkudni a belépést, hogy ennek megtörténte után akár néhány hónap múlva már tömeges elégedetlenségek várhatók, különösen a vidéki választók részéről. A 2006-os választásokon akár kétharmados többséget is elérhet a mai ellenzék a választók által megbüntetett kormánnyal szemben. Tudják ezt a szocialista pártvezérek is, és ezért a nagy készülődés. Hogy áll a helyzet az MDF képviselőivel? Különösen a pártelnökasszony és a körülötte csoportosu- lók köre már többször tanúbizonyságát adta annak, hogy az ilyen lépések megfontolásánál szigorúan csak saját pártérdekeiket veszik figyelembe. Az ő hozzáállásuk megértéséhez szintén fontos a közvélemény-kutatási adatok szem előtt tartása. Az MDF esetében szinte teljes mértékben és a tévedés veszélye nélkül megjósolható - a folyamatosan mért egy százalék körüli támogatottságuk alapján -, hogy egy új országgyűlési választás folyamán nem tudják átlépni a listás küszöböt a Fideszszel való közös lista nélkül, és ez politikai megsemmisülésükhöz vezethet. Közös lista pedig értelemszerűen kizárt lenne egy statisztáló közreműködésük esetén a szocialisták oldalán az Országgyűlés feloszlatásában. Az MDF képviselőire így nagy valószínűség esetén nem számíthatnak a szocialisták egy ilyen lépésüknél. Fontos kérdés az előrehozott választások kiírására irányuló kísérlet latolgatásánál még az is, hogy meddig tart a szocialisták előnye a választó tömegek körében? Az elmúlt időszakban nem vitásan az élen szerepelt folyamatosan az MSZP a felmérésekben, de a Fidesz offenzí- vájának megindítása óta a csatlakozás hátrányainak ismertetésére, már napjainkra megindult kismértékben a szocialisták előnyének eróziója. A jövő évi költségvetési megszorítások ismeretében pedig szintén előre látható a tömegesebb mértékű elégedetlenségek létrejötte a kormánypártokkal szembea A szocialistáknak tehát versenyt kell futniuk az idővel, és egyáltalán nem biztos, hogy a jövő év májusáig kitart az elmúlt hónapokban meglévő előnyük a választók körében. Az előrehozott választások esélyeit latolgatva fontos körülmény az, hogy 2004 májusában az Európai Parlament választásait amúgy is meg kell tartani Magyarországon is, így ha a hazai törvényhozás idő előtti feloszlatásához az MSZP mégis meg tudná nyerni valahogy a kisebbik koalíciós partnerét, az új Országgyűlés megválasztása nyilvánvalóan csak ezzel együtt lehetséges. Az előrehozott választások időpontja így nem sok latolgatást enged meg. Az Országgyűlés feloszlatása utáni három hónapot az új választásokig bekalkulálva, 2004. február közepe körül lenne esedékes tehát ez a feloszlatás. Ám mivel ez a kivételes lépés nagy politikai előkészületeket kíván, és a közvélemény megnyerése, nélkül a feloszlatás visszaüthet a kierőszakolóira, hosz- szú médiakampány nélkül ez elképzelhetetlen. Ennek egyik következménye lehet, hogy a választásokon rendkívül alacsony lehet a részvétel, amit az is csökkenthet, hogy 2003 áprilisában amúgy is egy népszavazásra kell mozgósítani a sok millió szavazópolgárt az EU-csat- lakozás jóváhagyására. A választási részvétel és a magyar állampolgárok urnához járulási kedve pedig nem túl magas. Ne csapjon be senkit az Európai Parlamentbe a magyar képviselők amúgy is kötelező megválasztása! Hisz ezen nincs érvényességi küszöb, és ezeken a választásokon a nyugati országokban is alig 20-25%-os a részvétel, pedig ott a magyarnál lényegesen magasabb a helyi parlamenti választási részvétel. Á hazai parlamenti választásokhoz 50%-os érvényességi küszöb kell, ehhez csak kevés segítséget adnak a párhuzamosan tartott európai választások. Vagyis már 2003 kora őszétől a tömegmédiumok és a közvélemény vitáinak központi témájává kell tenniük az ezt tervező politikai erőknek a feloszlatás propagálását és az új választások kiírását. Ez azonban nagyon összecsúsztatja az éppen lezajlott népszavazást és ennek kampányát az új választás kiírására irányuló kampánnyal. Az egész folyamatot végiggondolva tehát kétségesnek tűnik, hogy a szocialisták - minden latolgatásuk ellenére - bele memek-e vágni végül is ebbe a lépésbe. Pókai Balázs Bizonytalan közlekedés Az illetékes is válaszol Az előrehozott választások esélyeit latolgatva fontos körülmény az, hogy 2004 májusában az Európai Parlament választásait amúgy is meg kell tartani Magyarországon is, így ha a hazai törvényhozás idő előtti feloszlatásához az MSZP mégis meg tudná nyerni valahogy a kisebbik koalíciós partnerét, az új Országgyűlés megválasztása nyilvánvalóan csak ezzel együtt lehetséges. Az előrehozott választások időpontja így nem sok latolgatást enged meg. Köszönet A Heves Megyei Önkormányzat Pétervásárai Gyermekotthonában nevelkedő gyermekek nevében szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik ajándékukkal, adományukkal gazdagabbá tették a szeretet szent ünnepét: Pétervásáráról a Gomba-Mező Kft., Árvái Pálné, Haraszti Imréné, Gironde 2000 Kft. Egerből a Philip Morris Alapítvány, dr. Bíró Kornélia, Főegyházmegyei Karitász Központ, Heves Megyei Hírlap. Karanyicz Árpádné Felnémet, Bozóné Szekeres Zsuzsanna Bükkszenterzsébet, Kovács Kálmánná Tamaméra, Ferenczy Károlyné Celldömölk, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolc, Tisza Cipőgyártó Kft. Martfű, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, AVON Cosmetics Gödöllő, Chio-Wolf Miskolc, Jánosi Péter és Pétemé Parádsasvár, Csillagkapu Alapítvány Budapest. Földi Györgyné igazgató Hogyan szoktatnak le minket a tévézésről? Bosszankodunk, mérgelődünk. Megjegyzéseket teszünk a nyomtatott kiadványokban megjelent műsorok kezdési időpontjával kapcsolatban. Szidjuk a napi sajtót is emiatt, és bosz- szankodunk, holott a tv-csatornáknál kell keresni a gondokat. Hogy miért? — mert az elmúlt hónapokban (ne menjünk vissza évekre) nem lehet leülni úgy a televízió elé, hogy pontosan tudjuk az újságokból, mikor milyen műsor kezdődik. Illetve ez nem pontosan így van. Egy műsor biztosan akkor kezdődik, amikorra beharangozták: ez pedig a híradó, legyen az akármelyik csatornán. A többi műsor kezdése kisebb-nagyobb csúszásokkal eltér a leírtaktól, ez lehet 5 perc, de lehet másfél óra is. Két - a saját maguk által közkedveltnek beharangozott TV2 és RTL Klub — kereskedelmi csatorna mióta beindította az úgynevezett „valóság show”-ját (bár sokan megkérdőjelezzük, hogy mi ebben a valóság? Gondtalanul élni, csak egymással foglalkozni, enni, inni, aludni, fürödni, szórakozni, bugyutábbnál bugyutább „nehéz” feladatokat megoldani. És ehhez még a napi 8-12 órát sem kell ledolgozni, hiszen nincs szükségük pénzre a megélhetéshez, mivel mindent megkapnak, csak le kell írni egy papírra a kívánságokat.), szisztematikusan leszoktatják az embereket a tévénézésről. Mire gondolok? Nos, arra, hogy az esti fél 7-es híradó előtt-után „beszélgetős” show-k mennek, aztán kezdődik a „valóság” összefoglalója, majd megint valami, és csak utána az esti film. Hogy mikor? Nos, ezt talán még a tv-csatomáknál dolgozók sem tudhatják, mert ugye nincs, nem is lehet pontos műsortervük. Mert ha lenne, akkor nem írnák ki a képernyőkre a napi sugárzott ajánlónál szereplő, epizódrészeket bemutató filmek alá, hogy: „XX film xx napon 21.00 órától látható”. Sajnos, ha valaki tartalmas műsort, mondjuk filmet szeretne nézni, akkor vagy fennmarad, éjjel fekszik le, reggel álmosan ébred, fáradtan megy dolgozni (mert ez a való vüág: dolgozni kell, iskolába kell menni), vagy pedig ... és nincs tovább. Hiszen így még a videóra sem lehet felvenni a filmet, hogy másnap megnézzük, hiszen nem tudjuk a kezdés és a befejezés időpontját. Sokszor a készüléket sem érdemes bekapcsolni. A csatornák egymást túllicitálva vetítik az akció, horror, thriller, sci-fi, fantázia stb. stílusú filmeket napról napra. Igaz, ezekért a csatornák nem sokat fizethetnek, mivel nincs értékük. De a régmúlt és a jelen valóságával a művészi értéket és élményt nyújtó, az élettel foglalkozó alkotások háttérbe (se) szorulnak. Bár tv-előfizetési díjat már nem kell fizetnünk, de borsos árat számláznak a kábeltelevízióért. Van viszont 12-es számunk nagy karikában, hogy megóvják a fiatalságot a „borzalmaktól” és a nem nekik való látványtól. Ezekkel a műsorokkal akarnak a fiatalok felé „nyitni”? Nem is gondolnak azokra, akiknek más az igényük (esetleg az idősebb korosztályhoz tartoznak)? Nekik mi jut? Milyen műsorpolitika ez? Végül megkérdezném: ki van kiért, mi van miért? (név és cím a szerk.-ben) k -k k A fenti olvasói levelet egyfajta vitaindító írásként tettük közzé. Kérjük, osszák meg Önök is véleményüket e rovatban a témával kapcsolatban. ______________________________ __■ M eggyógyítottak Köszönöm Somorjai Béla doktor úrnak és Horváth Tibor főorvos úrnak, hogy kimenekítettek nagy-nagy bajomból. Tóth Tímea gyógytornásznak és az egri érsebészet valamennyi orvosának, ápolójának is köszönettel tartozom, amiért meggyógyítottak. Sz.-néL. J. Eger (cím a szerk.-ben) Odaadó gyógyítók Szeretném hálámat és köszöne- temet kifejezni az egri kórházban dolgozó dr. Tőzsér főorvos úr által vezetett ortopédiai osztály orvosainak és ápolóinak azért a gondviselésért és önzetlen munkájukért, amit a betegeik érdekében tanúsítanak. Külön köszönetét mondok dr. Pócs és dr. Róth orvos uraknak a műtétem sikeres elvégzéséért. Hálás betegük: Petrik Jánosné Mezőtárkányból Csodálatos koncert A Heves Megyei Hírlap hasábjain keresztül is szeretnék köszönetét mondani a Hatvani Szimfonikus Zenekarnak azért a csodálatos újévi koncertért, amely- lyel január 4-én este kápráztattak el minket. Nagyon jó, hogy Hatvannak végre van egy ilyen zenekara, és külön köszönet azért, hogy a zenészek munka mellett, a szabadidejüket feláldozva gyakorolnak, készülnek a koncertekre. Január 4-én este telt ház volt a Daliban, és akik ott voltunk, felejthetetlen élményben részesültünk! Csak így tovább, szimfonikusok, várjuk a jövő évi újévi koncertet! Mészáros Lászlóné és kislánya, Mónika Hatvanból (cím a szerk.-ben) Elismerés a buszsofőröknek A téli havas, csúszós utakon gépjárművel és gyalog is nehéz közlekedni. Ezekben a hetekben, hónapokban nagyon nagy felelősségük van a volán mögött ülőknek. Még nagyobb a felelősségük azoknak a sofőröknek, akik naponta több száz utas épségéért felelve vezetik az autóbuszokat. Köszönetemet szeretném kifejezni minden buszsofőrnek, akár távolsági, akár helyi járatot vezet, azért a sokszor emberfeletti munkáért, amit a veszélyes útviszonyok között teljesítenek, hogy mi utasok elérjük úti célunkat. Sok más társammal együtt úgy gondoljuk, hogy a bérkövetelésüket nyoma- tékosító januári sztrájkjuk megalapozott volt. Szomorú, hogy ilyen eszközökhöz kellett folyamodniuk. Sokak nevében egy utas (név és cím a szerk.-ben) Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi időben ismét gyakran kapunk észrevételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi késéssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. ___________. ■
