Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-28 / 303. szám

6. OLDAL TARNAMÉR A 2002. December 28., szombat TÁRNÁMÉRA Polgármester: Bencze László Jegyző: Kovács Györgyné (körjegyzőségben működnek Zaránkkal) A képviselő-testület további tagjai: Bakó Tamás, Besenyei Ferenc, dr. Besenyei Ákos, Bártfai János, Kassáné Dér Gizella, Kovács János, Molnár András, Szekeresné Orsó Mária, Tímár László. Kisebbségi Önkormányzat: nincs. Községháza címe: Tárnáméra 3284, Árpád út 6. Tel.: 36/479-116, 36/479-101, fax: 36/579-028 Ügyfélfogadási rend: Hétfőn, kedden: 8-12 között, szerdán 13-16 között, pénteken 8-12 között, csütörtökön nincs. Polgármesteré: szerda 8-12 között. Lakosság száma: 1759 fő Korösszetétele: Ótól 6-ig: 78 fő 6-tól 14-ig: 201 fő 14-töl 18-ig: 110 fő 18-tól 60ig: 959 fő 60 fölött: 411 fő A falu legidősebb lakosa: Juhász Gézáné volt, aki a napokban, 101 éves korá­ban hunyt el. Vállalkozások száma: Egyéni vállalkozó 86 fő. Működő üzlet: 35 db. (vendéglátó 6 db, élelmiszer 12 db, egyéb 17 db.) Építményadó: 1.070 ezer. Telekadó: 280 ezer. Iparűzési adó: 4.200 ezer. Gépjárműadó: 2.250 ezer. Testvértelepülés: nincs Jeles napok: • Augusztus 20. Falunap • November 11. Márton-nap — búcsú Közérdekű telefonszámok: Orvos: 579-050. Könyvtár: 479-114. Rendőrség: 479-104. Gyógyszertár: 479-108 vagy 579-030 Plébánia: 479-299. Iskola: 479-109. Óvoda: 479-142. Rendőrmúzeum: 479-514. Strand, kemping, ifjúsági tábor (csak nyáron): 479-139 Programlehetőségek: • Rendörmúzeum: egész éves nyitva tartás. Előzetes bejelentkezés alapján. • Szezonban (májustól szeptemberig): táborozási, strandolási lehetőség. • Alkalmi szálláshely: igény esetén foglalható. Az idegenforgalomért áldozni kell Egy szenvedélyes gyűjtő Tárnáméra légi felvételről: a központi téren az Almássy-kastély lett a település jelképe. Mögötte az általános iskola A tárnái térség idegenforgalmi gyöngyszeme a kitűnő adottságokkal rendelkező Tárnáméra. A község hírnevét országosan a strand és a hozzá csatlakozó ifjúsági tábor és kemping alapozta meg, az utóbbi évtizedekben pedig a Rendőr­múzeum hozta a látogatók jelentős részét. — Folyamatosan dolgozunk azért, hogy minél szebb és komfortosabb legyen a település — mond­ta Bencze László polgármester. - Befejezés előtt áll a temetőben az új ravatalozó, s készülünk a közvilágítás kor­szerűsítésére is. Ezek a fejlesz­tések természetesen mint az előző évtizedekben, pályázati lehetőségek függvénye. A ciklusprogramot a képvise­lőkkel közösen készíti el a pol­gármesteri hivatal. Az utóbbi helyhatósági választásokon a testület negyven százaléka új, így várhatóan új igé­nyek és tervek is felmerülnek a következő években. — Nagyobb arányú, több évet is igénybe vevő tervek fogalmazódtak meg - folytatta a polgármes­ter -, hiszen szükségessé vált a polgármesteri hiva­tal felújítása, a napközi otthon konyhájának kor­szerűsítése és a legmerészebb álmainkban szerepel egy új óvoda megépítése. Tudjuk, hogy a lakosság évek óta szorgalmazza a Gyöngyösi úri járdasza­kasz teljes aszfaltozását, mivel egyes részei szinte már járhatatlanok. A biztonság pedig a gyalogosok alapvető kívánalma. Az elkövetkezendő időszak feladata lesz a bel­vízelvezető rendszerek felújításának folytatása és a szennyvízelvezető rendszer megépítése (amely­nek pályázatát négy éve folyamatosan beadják, de eddig nem sikerült állami támogatást nyerni), s ko­moly kihívást jelent majd a strand üzemeltetése.- Habár a gyermeklétszám csökkent"- folytat­ta gondolatait tovább Bencze László -, mégis gon­dolkodunk az iskola bővítésén. A gyermekek egy része most az Almássy-kastély alagsorában tanul, s tudjuk, hogy kényelmesebb körülményeket ér­demelne az intézet. A milliós, milliárdos beruházások tervezése mellett apróbb, de a komfortérzetet növelő fejlesz­téseket is szem előtt tart a település vezetése. így várhatóan a következő télre megépül a jégpálya, s a fiataloknak egy klubhelyiséget is biztosítanak a kötetlen esti szórakozásra. Az idegenforgalommal kapcsolatos elképzelé­sek - amely kitörési pontot jelenthetne a falu éle­tében —, egyelőre a strand üzemeltetésének függ­vénye. Mostantól ugyanis az önkormányzat vállal­ta a létesítmény működtetését. A próbaév a követ­kező strandszezon lesz. ■ Mérai kezek építették a strandot Az 1960-as években társadalmi összefogással épült meg a helyi strand, kemping és ifjúsági tábor. Keresztesi Lajos vb-titkár és Galánfi László kezdeményezésére kicsik és nagyok lapátot ragadtak és ök­rösszekérrel hordták a földet a le­endő medence helyéről. A kiter­melt földből szánkópálya épült — meséli Kovács Györgyné jegyző. - Az árnyas fák alatt elterülő strand olyan népszerű volt, hogy úszó­versenyeknek adott helyet, sőt minden általános iskolás gyermek megtanult itt úszni. A létesítményt 1990-ig a tanács működtette. Akkor bérbe adta, ám az idei nyári szezon végén a bérlő jelezte, hogy nem kívánja tovább üzemeltetni a már alaposan lerom­lott létesítményt.- Tudjuk, hogy nem a bérlő hi­bája a most kialakult állapot ­folytatta a jegyzőnő —, hiszen az eltelt 12 év alatt nem jutott arra pénz, hogy fejlesszük a strandot. Időközben pedig olyan magas kö­vetelményszintet támasztottak a fürdővel szem­ben, hogy szin­te lépést sem le­hetett tartani ezzel. Mostanra több alapvető problémával is szembesül­nünk kellett. Az ifjúsági tábor szinte teljesen felújításra szorul, s megoldásra vár a víz hőfokának ál­landó megtartása is. Igaz, az el­múlt esztendőben a kis és nagy medencét sikerült vízforgatóval el­látni, de az egyre emelkedő igé­nyekhez és az előíráshoz képest még így is sok a teendőnk. Mivel az önkormányzat eddig nem talált tőkeerős befektetőt, ezért úgy határoztak: a strandot a hivatal működteti majd. Habár ez óriási terhet ró az itt dolgozókra, mégis jobb, mintha bezárnák és végleg a múlté lenne a híres fürdő.- Ezt a strandot a méraiak épí­tették, s most mi is működtetjük majd - mondja elszántan a jegyző —, aki oly annyira komolyan veszi ennek az örökségnek a megőrzé­sét, hogy máris bemutatja azokat a leveleket, amelyeket szétküldtek az országban. Itt ugyanis már a jö­vő nyárra készülnek és gyűjtik az előjegyzéseket a következő nyári tá­borokra — Nagy kihívás ez a hivatalnak, ugyanakkor erőt is ad, hiszen tud­juk, hogy a munkánknak a célja a strand megőrzése. Tavaly a Magyar Köztársaság Pol­gári Tagozatának Arany Érdem­keresztjével ismerték el dr. Gulyás István magángyűjtő munkáját, aki ugyancsak a közel­múltban költözött át Erkről Tarnamérára, ahol a kilencvenes évek derekán Francsics Ottó rendőrkapitánnyal lét­rehozták az ország első Rendőrmúzeumát. A magángyűjtő négy évtizede szorgosan gyűjt mindent, ami a múlthoz kapcsolódik. Hevesnek például egy oktatási eszközökből álló gyűjteményt adományozott, míg egy leendő boconádi múzeumba lámpásait ajánlotta fel. Legjelen­tősebb gyűjteményei a rendőr-re­likviák, amelyek az állandó kiál­lítás mellett vándorkiállítás for­májában járják az országot. Az utóbbi években a szenve­délyes gyűjtő ember révbe ért. Munkáját többször is elismerték. Büszke a Zrínyi Miklós Katonai Egyetem Bolyai-szaká- nak emléklapjára, a Belügyminisztérium ál­tal adományozott Aranyérem kitüntetés­re, s persze a Heves Me­gyéért elismerésre, amelyet kétszer is meg­kapott.- Egy állatorvos negyvenévi praktizálás után biz­tos, hogy milliomos. Én nem let­tem az. A hátsó épületem majd­hogynem összeszakad. De nem baj. Én erre tettem fel az életem, nekem a gyűjtés és a nemzet kul­turális értékeinek gazdagítása mindennél fontosabb - mondja Gulyás István. Hagyományápolás és nyitottság Festői környezetben, az Almássy-kastély szomszédságá­ban működik a helyi általános is­kola. A település joggal büszke a tanintézményre, hiszen a peda­gógusok munkája sokrétű, s en­nek eredménye is érezhető.- A település adottságait ki­használva az itt tanuló gyermekek mindegyike megtanul úszni - mondja Kassáné Dér Gizella igaz­gató -, s figyelmet fordítunk a te­hetséggondozásra is. A számító- gépparkunk internettel fölszerelt, rendszeresen készítünk Suli­híreket, s immár két idegen nyelv is tanulható az iskolánkban. A tanórai keretek közt népraj­zi, népismereti és helytörténeti is­mereteket oktatnak, az alsó tago­zatosak megismerkednek a nép­tánc alapjaival. Később a pálya- választás kap fontos szerepet. A diákokra irányuló figyelemnek eredménye is van: országos, terü­leti és megyei versenyeken rend­szeren részt vesznek a tanulók, mi több, a gyerekek egyharmada eredménnyel is tér haza. Nem vé­letlen, hogy az elmúlt év végén a 250 diák közül hetvenen igazga­tói dicséretet kaptak. Mivel a településnek nincs önálló művelődési háza, ezért az iskola vezetése felvállalta a közsé­gi rendezvények megszervezését. Jó kapcsolatot építettek ki az idő­sekkel, akikkel közös műsorok is készülnek, a településen élő vál­lalkozókkal és nem utolsósorban a szülőkkel, akik társadalmi munkában a játszótér megépíté­séből is kivették a részüket. Az iskola munkáját több ala­pítvány is segíü. A Tamaméráért Alapítvány a legeredményesebb diákokat ismeri el, de jutalmat kapnak a jó sportoló, jó tanuló gyerekek is.- Tanulóinkat arra neveljük, hogy az időseket tiszteljék, a ha­gyományokat ápolják, de nyitot­tak legyenek minden új ismeretre, mint például a nyelvtanulásra, a számítógépes alapműveletek elsa­játítására. Ettől a hármasságtól reméljük, hogy diákjaink értékes emberként állják majd meg he­lyüket az életben — mondja az igazgató nem kis büszkeséggel. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Urbán Zoltánné PEDAGÓGUS — Szeretném, ha nyáron virágo­sabb lenne a település, és több gon­dot fordítanának az itt élők és az önkormányzat is arra, hogy vi- rágosítson. Úgy érzem, a telepü­lés rendelkezik azokkal az adottságokkal, hogy külsőleg is lehet és érde­mes szépíteni. Bátran mondhatom, hogy a falu­ban lakók többsége szomorú azért, mert az ide érkező látogatók száma évről évre csökken. Ezen szükséges lenne változtatni. Ezen túl úgy ér­zem, hogy az üzletek modernizálá­sáért is lehetne tenni. Hosszú évek óta gond a foglalkoztatás. Nem tu­dom, mi a megoldás és lesz-e itt vál­tozás, de sokan kényszerülnek ar­ra, hogy naponta ingázzanak a megélhetés reményében. Kovácsné Zazvarecz Ildikó ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁR — Talán azért is, mert én nagyon gyerekpárti vagyok, úgy érzem, hogy a településnek nagy szüksé­ge lenne egy korszerű, új óvodára. Az iskola bővítése is fontos lenne a jövőben, hi­szen jelenleg két épületben folyik a taní­tás. A települé­sen nagy a kerékpáros-forgalom. A Heves és Gyöngyös között szá­guldó autók gyakran veszélyesek a kerékpárosokra, és főként a gyer­mekek biztonsága nem kielégítő. Úgy érzem, az igazi nagy lehe­tőség a turizmus fellendítése. Itt van még mit tenni, de az adottsá­gaink megvannak ahhoz, hogy az üdülőket és a fürdőt kihasz­nálva felélénküljön végre a ven­dégforgalom. Somodi Mihály FŐISKOLAI TANULÓ — A településnek nagyon jók az adottságai ahhoz, hogy egy idegen- forgalmi központ legyen. Szinte mindenki, aki itt él, látja ezt és tudja, hogy a kitörési pont a település életé­ben a nagyobb látogatottság. Ehhez persze a fejlesztések el­engedhetetle­nek. Nagy hiányossága a település­nek, hogy nincs önálló kultúrháza Az emberek hetente egyszer általá­ban a templomban jönnek össze. A fiataloknak hiányzik egy mozi, és általában szerintem lenne igény arra, hogy egy olyan termet kap­junk, amely vetítésekre, összejö­vetelekre vagy színházi előadá­sokra egyaránt alkalmas. Ez utób­biakra biztos, hogy van igény az itt élő fiatalok részéről. Csintalan István nyugdíjas- Nagy gond, főleg a téli időszak­ban és a tartós esőzések idején, hogy a járdák nagyon rossz állapo­túak. A beton feljött, talán so­ha nem is volt alkalmas a jár­dák borítására, s most több he­lyen is szinte járhatatlan a felületük. Ugyancsak jó lenne, ha végre megépülne a ke­rékpárút, hiszen a településen át­vezető fő út nagyon forgalmas, akik naponta itt bicikliznek el, nem érezhetik magukat biztonságban. De tudjuk jól, hogy a pénz diktál, s nem könnyű fejleszteni. Az itteni ellátottsággal viszont elégedett va­gyok. Mindent lehet kapni, s ez szerintem falusi viszonylatban ki­tűnő. Még húsboltból is kettő van. Kell ennél több vagy jobb? Besenyei Ferenc Áfész-elnök — Biztonságosan és jól működő in­tézményrendszert szeretnék, mely a település minden lakójának meg- elégedésére szolgál és erősí­tené a falu meg­tartó erejét. A község ismert­ségét és látoga­tottságát min­denképpen ja­vítani kell, miu­tán ez a kitörési pontunk. Meghatározó a telepü­lés lakókörnyezetének védelme. Ezért a szilárd és a folyékony hul­ladék hosszú távú kezelését a jö­vőben meg kell oldani. Mint kép­viselő tisztában vagyok vele, hogy a költségvetésből ezek az elkép­zelések nehezen valósíthatók meg. De mint optimista ember bí­zom abban, hogy egyre több uni­ós forrással ezek az elképzelések valóra válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom