Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-28 / 303. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. December 28., szombat A bizalom ára (Folytatás az 1. oldalról) — Gyöngyösön a városi szennyvíz­tisztító-telep és csatornahálózat tel­jessé tételét tervezzük, Egerben pe­dig a csapadékelvezető rendszer fel­újítását. Fontos a hatvani tisztítóte­lep létesítése is, hiszen ott Apc, Zagyvaszántó, Ecséd, Szűcsi és Lő­rinci szennyvizét is kezelni kell. A szihalmi és kompolti szennyvíz-el­vezetés kérdése is megoldandó. Az elkövetkező négy év fejlesztéá prio­ritásai között szerepel Gyöngyösön az ipari park bővítése, az Orczy- kastély és park rehabilitációja, a ké­kesi sífelvonó megvalósítása. Hat­vanban a kórház felújításának má­sodik üteme, s a városban sport­kombinátot is szeretnénk létesíte­ni. Füzesabonyt, Dormándot és Be­senyőtelket érinti vas-mangánta- lanító kialakítása kormányzati tá­mogatással. Tervezzük ipari park cím elérését Heves városában, ugyanitt mentőállomás létrehozá­sát. Egerben a Forrás Gyermek-sza­badidő Központ és a Bródy könyv­tár bővítését címzett támogatással. Létrejött Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megyék részvé­telével a Tisza-tavi Térségi Fejleszté­si Tanács. Ennek székhelye Kiskö­re, a vezetését a négy megye és a szaktárcák képviselői adják. — Az Ön parlamenti képviselői körzetében mire számíthatnak az ott élők? — Több egyeztetést kezdemé­nyeztem a pétervásárai térség vízel­vezető-rendszereinek, s az ottani vízminőség javítására. Örvendetes, hogy jelentős magántőke bevoná­sával Parádfürdőn és 14 településen közel száz projekt előkészítése kez­dődött el Ez. az EU-pénzek szem­pontjából igen lényeges. A Gazda­sági Minisztériummal egyeztetve Bélapátfalvára 60 millió forint érke­zik, amihez a Bélkő Kht. további 60 milliót biztosít, így ötven ember­nek teremthetünk munkalehetősé­get. Az ÁPV Rt. igazgatósága de­cember 19-én döntött arról, hogy az Egererdő Rt.-nek fejlesztésre és kedvezményes agrárhitel-felvételre mintegy 250 millió forint jut.- Vannak témák, melyekben sürgetik a választási ígéretek be­teljesülését. Ezek közé tartozik a martinsalakos házak ügye is... — Eredménynek tartom, hogy ha nehezen is, de e kérdésben a második ütemet lezárhattuk. Telje­sen új alapokra helyeződött az ügy­intézés, visszakeriíüek a hatáskö­rök a katasztrófavédelmi rendszer­be. Hangsúlyozom, hogy kárenyhí­tésről van szó! Az első ütemben 2,4 milliárd forintból kilencvenhét csa­lád sorsát oldották meg. A második ütemben várhatóan 450 millióból 50 család háza alakítható át, illetve újítható fel, vagy lesz lehetőség használt lakás megvásárlására. Ez szigorú feltételeket támaszt a káro­sultak elé, s körültekintőbb mun­kát igényel az önkormányzatoktól is. Sokkal nyíltabban, szá- monkérhetőbben zajlik ezentúl a kárenyhítés, s jobban találkozik a többi ember igazságérzetével. Nagy eredmény, hogy plusz pénz érkezik a térségbe. A Parlament el­fogadta a harmadik ütemre a 1,5 milliárdos összeget. Azt is tudni kell, hogy mintegy ezer házról van szó, s ennek kétharmada Borsod megyei településeken található. A harmadik ütem kapcsán jövő év elején újabb kormányrendelet szü­letik, amely az eddigi tapasztalatok alapján a különböző ügyintézési teendőket is szabályozza. Nehezí­tette a munkánkat az is, hogy az előző kormány által megvalósított első ütemről csak kevés információ Megnyílik Ostoros Nemcsak a Parlament előtt, a bu­dapesti Kossuth téren lehet korcso­lyázni, hanem Ostoroson is, az Ár­pád Fejedelem Általános Iskola bi­tumenes sportpályáján, amelyet a téli napokra korcsolyapályává ala­kítottak. Molnár Lajos igazgatótól megtudtuk, hogy ma délelőtt 10 órakor nyitják meg a létesítményt. Január 2-től azoknak sem kell búslakodniuk, akiknek nincs kor­csolyájuk, ugyanis az intézményben kölcsönzőt is működtemek majd. A nyitónapon ingyenes a pá­lyahasználat, későbbiekben mél­a jégpálya tányos díjat kérnek, amelyből az állandó ügyeletes, továbbá a víz, az áram költségét fedezik. Ugyanis az ostorosi pályát megvi­lágítják, így sötétedés után is használható. Jégtáncolni is lehet, mert állandóan szól majd a zene, s a büfében meleg teát kínálnak. A jégpályát szüneti napokon 10-től 20 óráig, tanítási időben 15-től 20 óráig látogathatják a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Miután az iskola nevelési prog­ramjában az úszás mellett a korcso­lyázás is szerepel, az ostorosi diáko­kat erre a szép, téli sportágra is megtanítják a pedagógusok, in. zq Újjáválasztott társulás Füzesabonyi kistérség Megtartotta éves záróülését a Fü­zesabonyi Kistérségi Társulás. A hét település (Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Füzesabony, Mező- tárkány, Mezőszemere, Szihalom) vezetői meghallgatták és elfogad­ták az éves munkáról szóló be­számolót, jóváhagyták a 2003. év­re esedékes tagi hozzájárulás mértékét. Az eseményen újjáválasztották a vezetőséget. Elnöki megbízatást ka­pott Gulyás László, Füzesabony pol­gármestere, országgyűlési képviselő. Elnökhelyettesek lettek dr. Adorján Gábor (Mezőtárkány) és Kalóz And­rás (Besenyőtelek) polgármesterek. Felkérésre az ülésen a résztvevő­ket Fejes János, Eger kistérségi me­nedzsere tájékoztatta a szilárd hulla­dék elhelyezésére vonatkozó megye- székhelyi tervekről. _________________■ V olán: bevált a 37-es Eger Kritika nem érkezett az Agria Vo­lán Rt.-hez, ám dicsérő levél igen a 3-as és a 7-es helyi járatú autó­buszok összevonása kapcsán - tudtuk meg Török Bélától, a cég helyi járati üzemvezetőjétől. Sze­rinte az utasok többsége inkább jól járt az új, 37-es járat létreho­zásával. Olvasóink ugyanakkor arra panaszkodtak, hogy az Egészség­ház utcai megálló kimaradt a busz vonalából, s a jól megszo­kott menetrend is megváltozott. Az üzemvezető úgy vélte, a több­ség igénye indokolta a december 15- ével bevezetett változást. Az eltelt rövid időben, tekintettel a tanítási szünetre, az ünnepekre, még nem igazán lehetett leszűrni a tapasztala­tokat, de a járat kihasználtsága vala­melyest nőtt, könnyebben eljutni ál­tala a belvárosba. A menetrendben az időpontok csekély mértékben változtak, sőt, hétköznap még sű­rűbben is közlekedik az új busz. Úgy tűnik, végleges marad a 37-es vonala — mondta Török Bé­la, bár hozzátette: a „végleges” ki- fejezést idézőjelben kell érteni. ■ a jövő megalapozása 1200-1500 milliárd forint használ­ható majd fel területfejlesztésre. Eb­ből 700 milliárd forintnak megfele­lő összeg az uniós pénz. Már most el kell kezdeni projektek, progra­- E testületben munkatársaim­mal együtt igyekeztem a korábbi négy év során is integrálni a külön­böző politikai erők között, szakmai alapon megoldani az ügyeket. Úgy éreztem, hogy jól tudunk együtt­működni, érdemben lehet építeni a közgyűlési ellenzék véleményére is. Ez a legutóbbi ülés alkalmával is kiderült. Szeretném, ha ez folyta­tódna a következő ciklusban is.- A választópolgárokkal a jó kapcsolat igen fontos. Hogyan alakult ez a tavaszi szavazás óta1- A kilenc szocialista parlamen­ti képviselő között nagyon jó az együttműködés, folyamatosan egyeztetünk a kormányszervekkel Rendszeresek körzeteink települése­in a fogadóórák. Engem például or­szággyűlési képviselővé választá­som óta, mintegy hétszázan keres­tek meg. Minden jelzéssel behatóan foglalkozunk, s ennek nyomán ér­zékelhető a kellő bizalom. Sikere­sek voltak az adventi rendezvények Recsken, Erdőkövesden, Verpeléten, Bélapátfalván. A térség lakói tapasztalhatják, hogy nem csak a választási kampány idején találkozunk. Rendszeresen folyta­tok eszmecserét a térség polgár- mestereivel, kértem őket, tájékoz­tassanak, hogy mit kívánnak tenni az elkövetkező négy évben. Jövő év első negyedében - második teljes kőrútként — ismét fogadóórán sze­retnék találkozni mind a 38 telepü­lésen a választókkal.- Köszönöm mindenkinek az eddig nyújtott munkát és támoga­tást, mindkét választásnál az irán­tunk tanúsított bizalmat, amelyet igyekszünk megszolgálni. Boldog, eredményekben és egyéni sikerek­ben gazdag új esztendőt kívánok a megye minden lakosának! - zárta a beszélgetést Sós Tamás. SZALAY ZOLTÁN állt rendelkezésre, s a szakértői vizsgálatok is csak az utóbbi na­pokban váltak ismertté.- Ön az Országgyűlés Terület- fejlesztési Bizottságának is a tag­ja. Mely terüle­tekre összponto- sít a testület?- A területfej­lesztés jelentős változáson megy majd át. Az erről szóló törvény jö­vő tavasszal mó­dosul, s felértéke­lődik a kistérsé­gek szerepe. Eszerint 2003 át­meneti év lesz, ám 2004 január­jától felgyorsul a területfejlesztési és a közigazgatá­si reform, ha lét­rejön a politikai konszenzus. Ez utóbbi esetén 2006 után van mód a regionális önkormányzat­ok kialakítására. Az ellenzéki ol­dalon is van tá­mogatottsága en­nek az elképzelésnek. Roppant mok előkészítését a különböző fontos, hogy a hatáskörök a mi- térségekben. Hevesben az idén nisztériumoktól a régiókhoz, a re- mintegy 900 millió forintot osztott gionáüs tanácsokhoz kerüljenek, szét a megyei területfejlesztési ta- például a környezetvédelmi beru- nács. Önkormányzati intézmé- házások, az útépítés, a település- nyék, óvodák, iskolák pályázhat- fejlesztés tekintetében. Az EU nem tak, s jutott pénz utak felújítására, kéri tőlünk számon a régiók létre- vízelvezető-rendszerek rendbe té- hozását, de az annak megfelelő telére, művelődési létesítmények partnerség, szubszidiaritás elvét rekonstrukciójára, kis- és közép­igen. Nagyon lényegesnek tekin- vállalkozóknak panziófejlesztésre, tem az emberi tényezők messze- munkahelyteremtésre, s kisebb menő figyelembevételét. Készül a részben -megtartásra. Nemzeti Fejlesztési Terv, amely - Miként értékeli a megyei köz­szerint 2004-2006-ban országosan gyűlésben eddig elvégzetteket? Sós: „Érzékelhető a kellő bizalom" fotó: perl marton Jövőre kevesen eváznak Heves megye A törvény által előírt határidőig, december 20-ig szűkebb hazánk vállalkozói közül az előzetes ada­tok szerint 1096-an jelentkeztek a 2003. január 1-jén életbe lépő egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá - tudta meg a Hírlap tegnap Szalayné Ostorházy Máriától, az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága vezetőjétől. Ebből az egyéni vállalkozó 778, a társas vállalkozás pedig 318. Az igazgatóság szakemberei időben felkészültek az érdeklődés­re, így folyamatosan fogadták az új adónemet választókat az ügyfél- szolgálat munkatársai. A követke­ző hetekben szakértők tekintik át a beadott jelentkezési lapokat és ér­tesítik az ügyfeleket, hogy elfogad- ták-e azokat. Valamennyi evát vá­lasztott partner új adószámot kap. Megyénkben jelenleg 28.900 adózó vállalkozót tartanak nyil­ván, közülük 2003-ra kevesen vá­lasztották az egyszerűsített vállal­kozói adót. Visszalépésre év köz­ben nem lesz lehetőség, majd csak a jövő adóév végén nyilat­kozhatnak a változtatásról. <m. k.i Veszélyes eső Heves megye- Ónos eső esetén a legjobb, ha nem indulunk gépkocsival útra - tanácsolja Sára Péter r. őrnagy, a hatvani kapitányság közlekedé­si osztályának vezetője. A jeges útfelületen még kis sebességnél is könnyen kormá- nyozhatatlanná válik az autó. Ha valakit útközben ér az ónos eső, akkor legjobb, ha félrehúz és megvárja, amíg jégmentesítik az utat. Ugyanis az ónos eső ál­talában fagypont közeli hőmér­sékleten hull, s így a sózás haté­kony. Az ónos eső által korcso­lyapályává változtatott úttesten még a téli gumi és a hólánc sem teszi biztonságosabbá a közleke­dést. Ha viszont „csak” havas az út, akkor jól jön a téli gumi, ér­demes az évszaknak megfelelő köpenyt tetetni a kerekekre. Olcsóbb, mint az összetört kocsi javítása. ____________________■ S zabályozzák a szemétszállítást Boldog A település új vezetése szerint már legalább egy évvel ezelőtt helyi rendeletben kellett volna szabályozni a hulladékszállí­tást, de mivel ez elmaradt, ezért az önkormányzat a közeljövő­ben kénytelen meghozni az erre vonatkozó intézkedéseket. Két lehetőség áll pillanatnyi­lag rendelkezésre: vagy minden családnak megfelelő úrtartalmú kukát kell vásárolnia, vagy pe­dig speciális zsákőkat muszáj beszereznie, amelyekben a szol­gáltató elviszi a porták elől a háztartási szemetet. Mindkét változatért fizetni kell majd, de hogy melyiket választják, erről az illetékesek később döntenek. A falu vezetése továbbá terve­zi azt is, hogy évente két alka­lommal tisztasági napot tarta­nak, amikor mindenki kipakol­hatja a fölöslegessé vált holmi­ját, amit az önkormányzat díjta­lanul elfuvaroztat. A képviselő-testület hamaro­san ugyancsak rendeletben sze­remé szabályozni a szeméttelep és a dögkút működését is, mivel a ta­pasztalatok szerint e két létesít­ményt nemcsak a helyiek, hanem más települések lakói is igénybe veszik, ám a fenntartás kizárólag a boldogiakat terheli._____________■ V onzó a regionális minőségi díj Élenjáró szerepet vállaltak az ipari és kereskedelmi kamarák A minőségügyben kiemelkedő eredmények elismerésére a vi­lágon elsőként 1957-ben Japánban hozták létre a Deming- díjat. Később az amerikai, majd az Európai Minőségi Díj óta már a világ számos országában hirdetnek meg nemzeti minő­ségdíjat is a teljes körű minőségirányítás bevezetésében kivá­ló eredményeket elért vállalatok elismerésére. A díjakat évente rendszeresen, pá­lyázati rendszerben, előre megha­tározott szempontoknak megfelelő önértékelés és helyszíni felülvizs­gálat alapján ítélik oda. Mint az eu­rópai országok esetében általában, az 1996-ban alapított magyar Nemzeti Minőségi Díj is az európai modelljén alapul. Ennél nem a ter­mék, vagy a szolgáltatás minősé­gét, hanem az egész szervezet tevé­kenységének, működésének kiváló­ságát díjazzák. A Magyar Nemzeti Minőségi Díj megalapításával lehetővé vált a mi­nőség stratégiai szerepének erősö­dése, a gazdálkodó szervezetek üz­leti eredményeinek javítása, a fo­lyamatos fejlesztés gyakorlatának megértése, illetve a hazai és külföl­di sikeres példákból való tanulás és tapasztalatgyűjtés. A díj modell-alapgondolata sze­rint a vezetés a vevői és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást megalapozott üzletpolitiká­val és stratégiával a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok mene­dzselésével éri el. Ez pedig kiváló üzleti eredményhez vezet. A mo­dellben szereplő kilenc kritérium két nagy csoportba, az adottságok és a lehetőségek csoportjába tarto­zik. Az előbbi értékelésekor a szakértők arra keresnek választ, hogy a szervezet hogyan éri, illetve érte el az eredményeit. Az utóbbi értékelésekor pedig azt vizsgálják, hogy mit, és milyen eredményeket ért él a szervezet. Az önértékelés segít azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölni a szerve­zeten belüli leg­fontosabb fejlesz­tésre váró területe­ket. Segít továbbá meghatározni a továbbfejlődés irányait a más szervezetek telje­sítményeivel való összehasonlítás alapján. A pályázók, a független értékelők visszajelzései alapján ob­jektív képet kapnak a szervezet stratégiájának főbb jellemzőiről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A rendszeres önértékelés a folyama­tos fejlesztésre motivál és elősegíti a TQM alapelvek ismertségét, illet­ve a módszerek alkalmazását. A szoros határidők elősegítik a tea­mekben való együttdolgozást és a pályázat elkészítése valódi kihí­vást, próbatételt jelem a dolgozók­nak, vállalatoknak. Mint Gégény Tibor gazdaságfej­lesztési igazgatótól és Gulyás Fe­renc fejlesztési főmunkatárstól megtudtuk, az említetteket figye­lembe véve a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara - mint e té­mában vezető testület - a borsodi és a nógrádi társ kamarákkal kö­zös konzorciumban első alkalom­mal hirdetett pályázatot a 2002. évi Észak-magyarországi Regionális Példaértékű összefogás Az első regionális minőségi díjat az idén ősszel Pécsett adták át. Az együttműködő partnerek innovatív és európai léptékű célt tűztek maguk elé. A jövő év januárjában a Miskolci Egye­temen átadásra kerülő Észak-magyarországi Regionális Mi­nőségi Díjat szakmai körökben nagy várakozás előzi meg. A három megyei kamara példaértékű összefogása minden bi­zonnyal ebben is szép eredményt hoz. Minőségi Díj elnyerésére. Ezzel a Gazdasági és Közlekedési Miniszté­rium, valamint a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara kezdeménye­zése alapján, az északi régióban kí­vánják a legjobb gazdálkodó szer­vezetek munkáját elismerni. Erre pályázhatnak a térségben bejegye­zett ipart és kereskedelmet folyta­tó, szolgáltató és kézműves jogi személyiségű gazdasági társasá­gok, jogi személyiséggel nem ren­delkező gazdasági szervezetek, va­lamint egyéni vállalkozók is. A pályázatban ismertetniük kell a vállalkozás történetét, szerveze­tét, termékeit és szolgáltatásait, ve­vői és beszállítói körét, partnerkap­csolatait, technológiai és alap­anyagbázisát, üzleti és törvényi környezetét, a versenytársait, a ter­mékeinek, a szolgáltatásainak mi­nőségét meghatározó legfontosabb tényezőket. Fontos feltétel az önér­tékelés, amely a szervezet kiválósá­gának felülvizsgá­latát jelemi. A pá­lyázatok nyertesei­ről december 31-ig döntenek. Az ünne­pélyes díjátadásra 2003 januárjában kerül sor a Miskolci Egyetemen. A reprezentatív díj - mim művésze­ti alkotás - kifejezi a három megye egyenjogúságát és három, egymás­sal párhuzamos, harmonikus és di­namikus mozgással felfelé haladó formát jelenít meg._________________*

Next

/
Oldalképek
Tartalom