Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)
2002-12-23 / 298. szám
8. OLDAL JÓKÍVÁNSÁG TÜKÖR CSALÁDI 2002. December 23., hétfő. (77559-77495) minden dolgozója boldog, békés ünnepeket kíván minden kedves vásárlójának Holland Butor üzlet Festék és | A /f iWOf Vegyiáru Kér. Rt*“ békés, boldog ünnepeket és eredményekben gazdag új évet kíván minden kedves vásárlójának. Gyöngyös, Mátrai u. 8. Hatvan, Tanács u. 2. 2002. december 19-től 2003. január 5-ig az üzletek ZÁRVA tartanak. Nyitás: 2003. január 6-án Jjr v- % W'' A Veroma Kft. (Lőrincí-^jrőniűi benzinkút) /< \ munkatársai qyvében /jjp kellemes karácsonyt ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet kívánok partnereinknek és vásárlóinknak! Jfvcsák Miklós ügyvezető (77553-77489) Minden kedves vásárlónknak és termelőnknek kellemes karácsonyt és eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk! Zöld 60 Kft. 3000 Hatvan, Barcsay Jenő út 24. Tel: 37/341-656 Minden Kedves * partnerünknek és vásáriónknak kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, Doidog új évet kívánunk! Forrás 60 'Kft. Hatvan-Nagygombos Te!,: 37/341-449 A vörös az erőt jelképezi A nemzetek zászlaiban ma a vörös az egyik leggyakoribb szín, talán csak a fehér vetekedhet vele. Magyarország nemzeti színeiben egyaránt ott a piros és a fehér, kiegészülve a világ többi országainak lobogóiban már ritkábban megtalálható zölddel. Nemzeti trikolórunkban a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig reményt szimbolizálja. A zászló stratégiai segédeszköz volt, azt a célt szolgálta, hogy nagy távolságból áttekinthetők legyenek az egyes csapategységek később szimbólummá vált jelei, hirdetve egy-egy csapategység dicsőségét. A zászló egy nemzet vagy egy személy jelképe. A zászló rúdra erősített egyedi megkülönböztető jelkép, mely minden oldalról felismerhető, könnyű, hordozható, átveszi és meg is haladja a címer szerepét, szélesebb alkalmazhatósága miatt. Néhány használati szabály: A nemzeti zászló a nemzet minden polgára számára az egyik legfontosabb jelkép, amely kifejezi az identitást és a polgárok összetartozását. Tisztelet a zászló iránt, ha mindenki tisztában van annak helyes használatával. Egy nemzeti zászló alá nem lehet felvonni egy másikat. Ha több zászló lobog egy helyen, mindegyik rúdnak azonos hosszúságúnak, a zászlók méretének pedig azonosnak kell lennie. Nemzetközi rendezvények alkalmával a zászlókat az országok angol nevének sorrendjében kell felvonni. Két állam esetén a vendéglátó ország zászlója kerüljön bal oldalra. Ha a zászlók csokorban vannak, a saját zászlónknak kell középen lennie. A nemzetközi zászlók: ENSZ: 1947-től, világoskék mezőn a Föld térképe két olajág között. Vöröskereszt: 1863-tól, fehér mezőn egy vörös kereszt. Olimpiai Játékok: 1920-tól, fehér alapon az öt földrészt szimbolizáló öt különböző színű karika. Európai Unió: kék alapon sárga csillagok A magyar zászlók: Már a nomád magyaroknak is voltak zászlóik, minden törzsnek a sajátja. Semmivel nem bizonyítható azonA svájci nemzeti lobogó. Erőt fejez ki ban, hogy a fejedelem használta a turulmadaras fekete zászlót. Árpád fejedelem háromszögletű vörös zászlaja a letelepedés után kiegészült egy fehér kereszttel. Az Árpádok vörös-fehér sávos vagy kettős kereszttel díszített zászlót használtak, az Anjouk a vörös-fehér sávok mellé a liliomot is felvették. A vegyesházi királyok szintén a saját családi színeiket egyesítették a vörös-fehér színekkel. A Habsburg-dinasztia megszüntette a jelképek magyar jellegét. Magyarország nemzeti színei (piros-fehér- zöld) II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek először együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerből került a piros és a fehér mellé. A zöld szín a 16. századtól rendszertelenül jelenik meg a zászlókon. Az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, ezt a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. A francia forradalom és a francia trikolór hatására a FOTÓ: EUROPRESS/EPA három szín új értelmezést kapott, a reformkorban pedig a függetlenség és a szabadság jelképe volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadság- harc első sikereinek eredményeként „a nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visz- szaállíttatik!” A vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálta. A királyság idején a királyi korona a magyar nemzeti zászló részét képezte. Hivatalosan a kiegyezéstől használható ismét a magyar zászló, amelynek közepén megtalálható a nemzeti címer. 1945 után a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címer került a zászlóra. Az 1949. évi alkotmány a címert - a hagyományokat és a történelmi jogfolytonosságot figyelmen kívül hagyva - a népköztársasági címerrel váltotta fel. A rendszerváltozás óta ismét a koronás címer díszíti a piros-fehér-zöld színű nemze- ti lobogót. ___________________■ A z izgató szín: a vörös (piros) A fény különböző hullámait nemcsak a szem, hanem a test egésze is felfogja. A színek a pszichére is hatnak, amit elsősorban a különböző termékek, kereskedelmi áruk értékesítésénél használnak ki a szakemberek. A mélypiros üvegcsében lévő parfümhöz az érzékiség képzete kapcsolódik, míg a kék ásványvizes palack a frissesség érzetét kelti. Mai összeállításunkban a színskáláról a vöröset (pirosat) választottuk, mint olyan színt, ami senkit sem hagy közömbösen. A színek hatalmának kiaknázása, nem új keletű dolog, már az ókorban észrevették, hogy bizonyos színek bizonyos hatással vannak az emberekre. Némelyiknek éppen ezért mágikus erőt tulajdonítottak. Halottaikat például vörösre festették, mert bíztak abban, hogy ez a meleg szín életre kelti őket. Manapság egyre nagyobb teret hódít a színterápia, mely kapcsolatban áll az energia áramlásával. Egy kísérlet során a résztvevőknek különböző színeket mutattak, s közben mérték energiakibocsátásukat. Az energiamérő minden színnél más-más mértékben mozdult el, ami azt bizonyítja, hogy egyes színek több, mások kevesebb energiát közvetítettek a készülék felé. A kísérlettel az is bizonyítottnak tűnik, hogy a színek közül némelyik vonzó, némelyik viszont taszító hatású. Színválasztással foglalkozó pszichológusok megállapították, hogy bonyolult idegrendszeri foAktivitást, dinamizmust sugároz FOTÓ: EUROPRESS/EPA lyamat eredménye, ki miért választ adott érzelemhez bizonyos színt. Az öröm kifejezéséhez általában telített, vidám, világos szín, a bánathoz pedig sötét társul. A pszichológusok azt is megfigyelték, hogy a színek osztályozása életkoronként változik. Az élénkebb, aktívabb, ingerkereső életkorban a harsányabb színek, míg idősebb korban inkább a pasztellszínek dominálnak a választásnál. Vörös, piros: élénkítő, izgató, serkentő hatású szín. Aktivitást és dinamizmust sugároz. A taraiban: erő, energia, tűz, a Nap, szenvedély, nemi ösztön, férfiasság, aktív elem. Lakberendezés: kis felületen, tárgyakon kellemes, meleg érzetet kelt. Nagy felületen azonban nyugtalanító, nyomasztó, lehangoló hatású. A piros vagy vörös árnyalata a rózsaszín: a fiatalok egyik kedvenc színe. Önmagában édeskés. A tarotban: szerelem, tökéletesség. A színek gyógyító hatalma A színeknek sajátos jelentésük van, s ma már az alternatív gyógyászatban is alkalmazzák a színterápiát, a színek gyógyító hatását. Sokan úgy tartják, hogy a különféle színek meghatározóan hatnak az emberre, olyannyira, hogy akár hangulatunkat is képesek megváltoztatni: élénkké, vidámmá tesznek, mások elkedvetlenítenek. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a színek váltakozását nem kizárólag a szemünk, hanem az egész testfelületünk érzékeli. Pszichológusok szerint az érzelmek és a színek társítása bonyolult idegrendszeri folyamat eredményeként jön létre, és egyénenként változó. A színterápia a XIX. században indult hódító útjára, ám gyökerei ennél sokkal régebbre nyúlnak visz- sza. A színhatásoknak már jelentőséget tulajdonítottak az ókori egyiptomi, kínai, indiai, görög, de az észak-amerikai és maja kultúrában is. Sok helyütt megfigyelhető, hogy vörösre festették a halottakat abban a hiszemben, hogy felélednek. A kínaiak szerint a színek és az ízek egymással kölcsönhatásban vannak, így a kék szerelmesei általában a sós ételeket részesítik előnyben, a zöldet szeretők nehezen állnak ellen az édességnek, az ibolyaszínt kedvelők pedig keresik a keserű ízhatást. A színek határtalan hatására ékes példa a feng shui, az ősi kínai térrendezés elve, amely szinte kizárólag az árnyalatok jótékony, illetve kártékony hatásának figyelem- bevételével ad tanácsot mindennapi életterünk kialakításához. A fehér és a fekete nem igazi szín, ez azonban nem csökkenti ránk gyakorolt hatásukat. Az előbbi a tisztaság érzetét kelti bennünk, az ártatlanság, jóság fogalmát társítjuk hozzá. A fehér tágítja a teret, semleges, de kopár is. A fekete az éjszaka, a halál, a bűn színe. Indulatossá tesz, az elszakadást, a bezártságot szimbolizálja. A piros aktívvá, élénkké, lendületessé, izgatottá teszi „áldozatát”. E színhez a dinamizmus érzése társul. Kis tárgyakon kellemes, meleg érzetet kelt, nagy adagban azonban nyugtalanít, idegességet, agresszivitást vált ki, de épp e tulajdonsága révén kiválóan alkalmas figyelemfelkeltésre (például a közlekedésben). A sok piros emeli a vérnyomást, a pulzusszámot. E színről mindenki tudja, hogy az érzékiség, a szexualitás jelképe is egyben. A szunnyadó vágyakat semmi nem képes hamarabb életre kelteni, mint egy égő piros fehérnemű. A bíbor jótékonyan hat a lelkivilágra, segít az érzelmi fel- töltődésben, a lelki fájdalmak enyhítésében. Kék mellett jól lehet koncentrálni, mivel a nyugalom, a végtelen érzések színe, a hűség, a hit jelképe. A sárga zajos szín. Erős hatású, nyitottá, derűssé tesz, lelkesít, ösztönöz. A sárgakedvelők optimisták, melegszívűek, jó beszédkészséggel, általában vezető hajlammal megáldott emberek, akik mindemellett jó étvággyal rendelkeznek. A narancssárga segíti a felépülést, étvágygerjesztő. Vidám, meleg szín, örömöt, boldogságot sugároz. Növeli a koncentrálóképességet, a kreativitást, a munkakedvet. A zöld a szívre hat, harmóniát teremt, kiegyensúlyozottá tesz, oldja a feszültséget. Á természet, a megújulás, a remény képe. E szín szerelmesei kiegyensúlyozott, a természetet kedvelő egyének, akikre jellemző az óvatosság. A szürke semleges, tartózkodó, s bár megszámlálhatatlan árnyalatát ismerjük, mégis az egyhangúsággal hozzuk összefüggésbe. A falakat semmiképpen ne fessük szürkére, mert kedvetlenné válhatunk, viszont e szín tompítja leginkább a túlzott tarkaságot. A barna természetes, a fát juttatja eszünkbe. Biztonságot, melegséget sugároz, a gyermekeket mégis inkább taszítja, a stresszes életmódot folytató felnőtteket viszont annál inkább vonzza.