Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-14 / 291. szám

2002. December 14., szombat 11. OLDAL HÍRLAP IfM A GAZIN Egy politikus soha nem mondhatja: soha Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékeztünk A reformkor meghatározó politikusa, a magyar történelem egyik legradikálisabb gondolkodója születésének 200. évfor­dulójára emlékeztünk ebben az esztendőben. A Kossuth-em- lékévbe azok a települések is bekapcsolódtak, ahol megfordult a reformkori politikus. De vajon milyen Heves vármegyei kötő­désről, látogatásról tudnak a történészek?- Jól ismert Kossuth Lajos parád- fürdői gyógykezelése — mondja dr. Csiffáry Gergely, a Heves Megyei Levéltár főlevéltárosa, a történe­lemtudományok kandidátusa. - Tudjuk, hogy Kossuthot felségsér­tés miatt börtönzik be 1837-ben. A három évig tartó büntetés megvise­li az egészségét, ezért szabadulása után, 1840-ben Parádfürdőre uta­zik, hogy gyógykezeltesse magát. Az iratok tanúsága szerint Stahli Ig­nác kezeli, s a feljegyzésekből kide­rült, hogy a börtönévek alatt Kos­suthnak a gyomra és a mája ment tönkre. Parádfürdő éppen ideális hely volt ezeknek a betegségeknek a gyógyíttatására. Abban az idő­szakban a kezelés ivókúrából áUt, amelyet hosszas séták egészítettek ki. Az utóbbinak azért van nagy je­lentősége, mert a birtokos nemes­ség ebben az időszakban már iga­zolhatóan fürdőhelyi politikát foly­tat. Parádfürdő - Balatonfüredhez hasonlóan - jó alkalom arra, hogy a délutáni séták közben besúgók és kémek nélkül, viszonylag kötetlen formában tudják gondolataikat ki­cserélni a politizáló nemesek. Parádfürdő egyébként vonzza az Ellenzéki Kör tagjait, 1829-ben Vö­rösmarty Mihály tesz egynapos ki­rándulást a Mátrában, a szabad­ságharc és forradalom leverése után pedig a betegeskedő Bajza gyógyul itt. Ez az időszak egyéb­ként fordulópont Kossuth életé­ben. A 38 éves férfi ekkor még agg­legény. Szabadulása után ismeri meg és köt házasságot Meszlényi Teréziával.- Állítólag Kossuth Lajos felesé­gének a családja domoszlói kötő­désű...- Erre semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk — mondta Csiffáry Gergely. - Azt tudjuk, hogy amikor Kossuth a börtönbün­tetését tölti, anyja nemesi születésű lányok neveltetését vállalja. Köztük volt Meszlényi Terézia és Vachott Kornélia is. így kerül kapcsolatba későbbi házastársával, tehát az a legenda sem igaz, hogy Meszlényi Terézia a börtönévek alatt Kossuth­nak könyveket vitt a börtönbe. Párádon, a Freskó étteremben ma látható egy pannó, amely Kossut­hot ábrázolja, a háttérben pedig fel­tűnik egy nőalak, amely feleségére emlékeztet. Úgy gondolom, hogy ez utólagos belemagyarázása a dol­goknak. Azt viszont tudjuk, hogy őszre már megfogalmazódik a poli­tikusban a házasság szándéka, s a következő esztendő januárjában a frigy meg is köttetik.- Maradt-e arra vonatkozóan valamilyen adat, forrás, hogy mi­ként érezhette magát Kossuth parádfürdői tartózkodása idején1- Két levél datálódik ebből a korszakból. Az egyiket egy rokon lánynak, Vachott Kornéliának írta, s ebben olvasható az az ironikus részlet, miszerint fogport kér, mert mint írja, olyan koszosak a fogai, hogy azt már a kovács sem tisztíta­ná le. A másik levelet Szemere Mik­Kossuth Lajos lós (1802-1881) Zemplén megyei politikusnak, költőnek írja, akitől az éppen aktuális politikai helyzet­ről kíván tájékozódni. Önmagáról nagyon keveset, csak érintőlegesen ír ezekben a levelekben. Illetve még az tudható meg, hogy pénzt vár valahonnan. — AParádfürdőn töltött időszak kizárólag a gyógyulásról szólt, vagy társasági életet is élt ott Kossuth?- Nem tudunk róla, de az esé­lye megvolt rá. A fürdővendégek névsoráról ekkor még nem ké­szült lista. Csak a század második felében vált divattá, hogy a fürdő­helyeken kár-listák készültek, amelyeken feltüntették a vendé­gek névsorát. Ha egy hölgy meg­érkezett, az első dolga az volt, hogy végignézte ezt a listát. De az 1840-es években ez még nem volt divat. Mivel tud­juk, hogy Kos­suth karizmati­kus személyiség volt, így feltéte­lezhető, hogy szellemi pezsgés alakult ki körü­lötte.- Kossuth a forradalom és szabadságharc alatt is visszatér Heves vármegyé­be. — A politikus 1848. március 30- án és 31-én jár Egerben, amikor is elhangzik az a híres szónoklat, hogy itt nem taní­tani, hanem tanulni kell a hazafias­ságot. Legenda az is, hogy a kápol­nai csata helyszínén imát mond, s az sem bizonyított, hogy megfor- dult-e Detken, ugyanis ebben az időpontban Poroszlón is feltűnik. A két helyen pedig ugye egyszerre nem tartózkodhat. Az viszont bizo­nyított, hogy a ma már Heves me­gyétől elcsatolt Tiszafüreden jár, s ott vesz részt azon a haditanácsko­záson, amelyen Dembinszky levál­tásáról döntenek. Nem jellemző azonban, hogy a kor nagy államfér­fiúi túl gyakran megfordulnának Heves vármegyében. Széchenyi pél­dául 1820 őszén jár az Orczyak tar- naörsi birtokán, ám igazán lázba a fegyvemeki ménes hozza.- Kossuth megítélése szinte min­den korban változott: bírálták túl­zott radikalizmusáért, máskor pe­dig szinte mindent elnéző magatar­tást tanúsítottak irányában.- Kossuth radikalizmusát ár­nyaltan kell megítélni. Nem akar elszakadni a Habsburg Birodalom­tól, ám amikor minden lehetőség megszűnik, s a történelem sodrása erre a döntésre kényszeríti, vállal­ja a kihívást, a történelmi helyze­tet. 1848 őszén szinte egyedüli ve­zető személyiségként áll a Honvé­delmi Bizottmány élén, s bámula­tos, ahogyan egyszerre több prob­lémával is megküzd. Persze, az emberi hibák itt is tetten érhetők. Amikor például Csornánál kaszá­val, kapával akarja megállítani az osztrák hadsereget, akkor nagyon is tetten érhető civil gondolkodása. Ám a szabadságharc másfél éve alatt az államférfinek lehetősége nyílt megcsillogtatni képességeit, s ezzel egy olyan példaértékű Kos- suth-kép alakult ki, amely kortól, politikai megítéléstől függetlenül is a legnagyobb magyarok sorába emeli őt.- Nagyon ' keveset hallani az idős Kossuth változó személyiségé­ről. Mennyire jellemző rá a valóság : tói való elszakadás1- 1867-ig, amíg esélyt lát Ma­gyarország függetlenségének visszaállítására, Kossuth jelen van a politikában. Ám kétségkívül, hogy ekkorra már ő is bekerül az emigráns politikusok csapdájába, tehát napi informááók híján illuzó- rikusabb elképzeléseket dédelget, mint a valóság. A kiegyezés után pedig egyértelműen elszigetelődik. Tudjuk, hogy soha nem volt haj­landó a hazatérésre. Amíg a forra­dalom és szabadságharc nemzedé­ke 18-20 év emigráció után hazatér és közéleti szerepet vállal, addig Kossuth nem fogadja el Ferenc Jó­zsefet törvényes uralkodónak, nem tartja az országot függetlennek. Vi­szont — és ezt már kevesebben tud­ják róla — kiváló természettudóssá képezi magát. Értékes herbária- gyüjteménnyel rendelkezik, amely­nek többségét Itáliában szerzi be, 80 évesen még a Mount Blanc-ra is felmászik, mert egy különös hegyi növényt keres. Ismertük geológiai gyűjteményét is, amelynek sajnos nagy része 1956-ban Budapesten a Természettudományi Múzeumban elégett, a ma még meglévő darabja­it pedig a Debreceni Egyetem ás­ványtani tanszékén őrzik. Vagyis, ha a történelem másképpen alakul, lehet, hogy kiváló természettudós­sal gyarapodtunk volna Kossuth személyében.- Ez utóbbi fordulatában is érez­hető az a makacsság és kitartás, amely személyiségét jellemezte. Hi­ba volt? — Kossuth olyan konzekvens az elképzeléseihez, hogy emigrá­cióból írt leveleit mindvégig gyászkeretbe helyezi, s ezen nem is hajlandó változtatni. Politikus­ként - amikor 1849 augusztusá­ban Magyarországot elhagyja - megfogalmazza, hogy Ferenc Jó­zsefet soha el nem ismeri, a ki­egyezést soha el nem fogadja. Márpedig tudjuk, hogy egy politi­kus soha nem mondhatja azt, hogy soha. A politika érdekes játszma a lehetőségek és a valóság határán. Ha ezt nézzük, akkor va­lószínű, hogy hiba volt a politikus Kossuth részéről eljutni a „soha” kifejezés tényleges tartalmának megvalósításához. SZUROMI RITA Az otthonná varázsolt családi ház Lőrinciben az egyik városszéli utcában található a lakásotthon. Szeptemberben került átadásra, akkor vehette birtokba a gyermekotthon tizenkét lakója. Koráb­ban a fenntartó Heves Megyei Önkor­mányzat megvásárolt egy kétszintes csa­ládi házat, ebből alakította ki a fiatalok befogadására alkalmas otthont. A gyermekotthon igazgatója, Zsirkáné Nagy Ilona elmeséli, hogy nyolc fiú és négy lány költözhetett a lakásotthonba. Három szobát alakítottak ki a fiatalok­nak. A tapasztalatok szerint az új környe­zet megkönnyíti, hogy felnőtté válva job­ban beilleszkedjenek a mindennapi élet­be. Ezért a közeljövőben újabb lakásott­hon kialakítását tervezik a Zagyva parti városban. Megtárgyalt költségek A lakásotthon kívülről ugyanolyan, mint a többi családi ház. Az előszobából a konyhába és a nappaliba lehet lépni, in­nen vezet az emeleti szobákba is a lép­cső. Mindenütt rend és tisztaság, ami el­sősorban a lakók érdeme. A konyhában Buda Istvánné az ebédet készíti. Segítője is akad: Nagy Róbert ép­pen a rántást kavarja. A tizenöt éves srác A Lőrinci Gyermekotthonban huszonnégy fiatal él. A korábbi lakók közül ti- zenketten szeptemberben az újonnan átadott lakásotthonba költözhettek, helyüket új lakók foglalhatták el. A fiatalok azt vallják, mindkét helyen jól érzik magukat, s hogy a két közösség azt igyekszik pótolni nekik, ami leg­jobban hiányzik: a családot. A família hiányát az év végi ünnepek közeled­tével érzik a legjobban. szeret a konyhában tenni-venni, ha tehe­ti, mindig lejön főzni.- Általában a reggeli és a vacsora ké­szítésénél segédkeznek - magyarázza Kása Józsefné, a házvezető. - így később, felnőttként sem idegenkednek majd a konyhától, nem lesz szokatlan számuk­ra, ha önmagukról kell gondoskodniuk. Azok költözhettek át ide a gyermekott­honból, akik már ott is önállóbbaknak bi­zonyultak. A lakásotthon legkisebb lakó­ja tizenkét éves, a legnagyobb huszon­egy. A fiatalokkal öt gyermekfelügyelő és egy pedagógus foglalkozik állandóan, de jön az otthonba fejlesztő pedagógus és pszichológus is.- A lakókat a ház körüli teendőkbe is bevonjuk - mondja az igazgatónő. - Mos­nak, takarítanak, de a kiadásokat is együtt beszéljük meg. így abba is bele­szólhatnak, hogy mit vásároljunk az ét­kezéshez, és mit ne. A mosással kapcso­latban egyébként érdekes, hogy a forgó- tárcsás gépet szeretik használni, pedig automata mosógép is van. De a forgótár­csásnál jobban bekapcsolódhatnak a mo­sásba, s ezt nagyon élvezik. A szomszéd szíve A lakásotthonban a problémákat is kö­zösen beszélik meg. Szólnak egymás­nak, ha valamelyikük lazsál, ha nem akar bekapcsolódni a házi teendők elvégzésé­be. Általában elég egyszer szólni, mert egyikőjük sem akarja magára vonni a többiek haragját.- Mindenkinek egyformán kell tenni azért, hogy valóban családként éljünk - mondja Túró Mónika, aki a legnagyob­bak közé tartozik, miután már a hatvani Grassalkovich Művelődési Központban működő Pályakezdők Szakiskolájának hallgatója. A lakásotthon átadása óta eltelt négy hónap tapasztalatai igen kedvezőek. A fi­atalok jobban érzik magukat, mint a gyer­mekotthonban. Jó néhányan a kimenő ideje alatt is szívesebben maradnak a ház­ban. Olvasnak, tévéznek, beszélgetnek. Most már a lakásotthon közvetlen kör­nyezetében élők is elfogadták az állami gondozott fiatalokat. Kezdetben az egyik szomszéd kissé ódzkodott a tizenkél gyermektől, féltette a nyugalmát. Ám a négy hónap alatt megbarátkozott a la­kókkal. A szívét akkor hódították meg, amikor az ő háza előtt is rendszeresen le­nyírták a füvet. Lőrinciben jövőre egy újabb lakásott­hon létrehozását tervezik. A vásárlás előtt mindig egyeztetnek a szomszédok­kal, mert fontos, hogy közvetlen környe­zetük is elfogadja a fiatalokat. Az otthon képei Alkotás közben az otthon lakói FOTO; T. Z. M. Az erőműi lakótelepen található gyer­mekotthonban egy éve érdekes kísérlet is folyik: a lakók havonta kétszer festmé­U. Szegedi Árpád és tanítványai az elkészült festménnyel nyékét készítenek. Az elmúlt évben be­mutatóval egybekötött előadásra hívták meg U. Szegedi Árpád hatvani festőmű­vészt. A jól sikerült találkozón határoz­ták el, hogy a jövőben igyekeznek töb­bet együtt dolgozni. A közös festéshez szükséges alapanyag beszerzésére a He­ves Megyei Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága kétszázezer fo­rintot biztosított. A festéssorozat tavasz- szal zárul. A kísérletező kedvéről is híres U. Sze­gedi Árpád azt mondja, hogy a gyerme­kekben művészi hajlam lappang, a közös együttlétük alatt ezt csalogatják elő. A képek zenei aláfestéssel készülnek, mi­vel a művész úgy véli, hogy az alkotás közben megszólaló muzsika pozitív ha­tással van a fiatalokra. Korábban már fes­tettek zene nélkül is, de azok a képek nem sikerültek olyan jól. A tapasztalatok szerint a festés a gyermekek lelkivilágá­ban is pozitív változásokat eredményez. Korábban sok volt közöttük a problémás magaviseletű, ám a festés kezelhetőbbé tette őket.- Jó néhányuk életéből hiányzott a si­kerélmény, ezt most a közös alkotás meg­hozta - mondja az igazgatónő. A festéssel eltöltött több mint egy év alatt az elkészült képek tónusa is sokat változott. Kezdetben a fiatalok jobbára sötét színeket használtak, ám most már a világosabbakat kedvelik.- Mindez jelzi, hogy a lelkűk is derű­sebb lett - mondja a festőművész. Tábort terveznek A képek sajátos technikával készül­nek: a vásznakat az asztalra terítik, és festékbe mártogatott szivacsdarabkával hozzák létre a kompozíciót. A témákat a gyermekek szabadon választják. Leg­többször a virág a fő motívum. Többen is dolgoznak egy képen, a művész csak ar­ra vigyáz, hogy a festményen belül létre­jöjjön a kívánt harmónia. A gyermekotthon falán már több nagy­méretű kép is bizonyítja, hogy a fiatalok al­kotóként is jól vizsgáztak. A tervek szerint a tavasszal vagy a nyár elején árverésre bo­csátják a képeket, hogy a befolyt összegből megvásárolhassák a további festéshez szükséges alapanyagokat. Ha lesz elég pénz, akkor a jövőben nemcsak kétheten­te, hanem hetente egy-egy délutánt festés­sel szeretnének eltölteni. Nyáron alkotótá­bort is szerveznének a Mátrában.- Biztos vagyok benne, hogy a többna­pos együttlét alatt még jobb alkotások szü­lethetnének, és több időt fordíthatnánk a különböző festészeti technikák elsajátítá­sára is - mondja U. Szegedi Árpád. TOMPA Z. MIHÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom