Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-14 / 291. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. December 14., szombat Megállapodtak a csatlakozásról Magyarország az utolsó pillanatokban is késhegyig menő vitát folytatott az Európai Unióval AZ EUROPRESS JELENTI KOPPENHÁGÁBÓL Drámai fordulatokban bővelkedett az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozója. Előbb Törökország képviselői há­borodtak fel a majdani csatlakozási tárgyalások megkezdésé­re vonatkozó időponti javaslaton, majd megfeneklettek a meg­beszélések a legfelkészültebbnek tartott Ciprus újraegyesíté­séről. Végül a lengyel küldöttség elutasító véleményt fogalma­zott meg a németek kompromisszumos finanszírozási javasla­táról, így a Visegrádi Négyek másik három tagja - köztük a be­leegyezését bejelentő Szlovákia - közös álláspontot alakított ki, többletpénzt kérve a soros dán elnökségtől. Az Európai Unió lapzártánk idején engedett Varsó követelésének. Lapzártakor érkezett a hír: az Európai Unió megállapodott a tíz jelölttel, köztük Magyarországgal abban a pénzügyi csomagban, amely a tagfelvételhez szükséges - jelentette be Kovács László. Medgyessy Péter és Kovács László külön egyeztetett a cseh és a szlovák küldöttséggel fotó: europress/epa Koppenhága A török félhold árnyéka vetül Dá­niára. A koppenhágai EU-csúcsot ugyanis azért hívták össze, hogy véglegesítsék a belépésre váró 10 ország csatlakozási szerződését. Ennek ellenére már a csúcs nyi­tónapján az volt a fő kérdés, mi lesz Törökországgal, mikor kez­di meg az EU a csatlakozást az iszlám országgal. Ez különösen érzékeny kérdés lehet az Egye­sült Államok és a NATO iraki po­litikáját tekintve, ám az EU egy­értelmű álláspontra helyezkedett Törökország jövőbeli EU-tag- ságát illetően: a tárgyalásokat megkezdik a kis-ázsiai óriás or­szággal - amint lehet. George W. Bush, az Egyesült Államok elnö­ke a héten többször is arra kérte az EU vezetőit, tegyék lehetővé, hogy Törökország mielőbb meg­kezdhesse csatlakozási tárgyalá­sait az Unióval. A döntésre azon­ban legkorábban csak 2004 de­cembere után kerülhet sor, de akkor is csak abban az esetben, ha Törökország addigra teljesíti a csatlakozási feltételeket. Anders Fogh Rasmussen dán miniszter- elnök péntek hajnali sajtótájé­koztatóján kitérő választ adott a pontos dátumot illetően, és ugyanezt a diplomáciai fordula­tot használta Pat Cox, az Európai Parlament elnöke is délelőtt. Abdullah Gül török miniszter- elnök pénteken elfogadhatatlan­nak nevezte az EU ajánlatát, hogy csak 2004 végén dönt a csatlakozási tárgyalások meg­kezdésének időpontjáról. Ab­dullah Gül, akit a tizenötök a többi tagjelölt első számú veze­tőihez hasonlóan meghívtak a koppenhágai csúcsra, a találkozó második napján kétoldalú meg­beszélést folytatott brit kollégájá­val, Tony Blairrel, s kifejezésre juttatta kormánya csalódott­ságát. Péntek reggel Rasmussen a lengyel delegációt fogadta. Már ekkor kiderült, hogy a lengyel kérdés fontos a csatlakozásra vá­ró országokat illetően, jóllehet Rasmussen az EU-csúcs nyitó­napján látványosan széttárta a ke­zét, mondván, nincs több pénz. Mindenesetre a lengyel álláspon­tot ismerve Rasmussen újabb egyeztetésre invitálta Varsó kül­dötteit. Ekkor - legalábbis látszatra - még minden a menetrend szerint haladt. A magyar delegációt dél­előtt 11 órára hívták be, ám a dán csúcs időpontcsúszásai következ­tében előszobázniuk kellett a ma­gyaroknak, akik péntek délután tartották meg első hivatalos tár­gyalásaikat. A találkozón az EU dán elnökségének nevében Rasmussen dán miniszterelnök, illetve Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és Günther Verheugen bővítési biztos fogadta a Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter által vezetett küldöttséget. A talál­kozót követően Kovács László ar­ról számolt be, hogy a kormányfő lényegében megismételte Ma­gyarország álláspontját a csatla­kozással kapcsolatban, azaz: to­vábbra is javítani szeretne az EU mezőgazdasági kifizetésekre vo­natkozó 25 százalékos ajánlatán. A külügyminiszter szerint - ellentétben a lengyel állásponttal - a mezőgazdasági kifizetés kér­dése valamivel fontosabb szem­pont a magyar oldalon. A magyar fél érvei szerint magasabb száza­lékos kezdőösszeg azt is lehetővé tenné, hogy a magyar agrárium hamarabb hozzájutna az EU me­zőgazdaságra szánt támogatásá­nak 100 százalékához. A magyar küldöttség arra kérte uniós tár­gyalófeleit, hogy ezt a javaslatot terjesszék a Tanács csúcsértekez­lete elé. A költségvetési kompen­záció kérdésében, amely az ará­nyosság elvét követné, pozitív dán fogadtatásra talált Magyar- ország. Az EU-csúcsot egyébiránt pél­dátlan biztonsági intézkedések kí­sérik. A beléptetés többszöri ellen­őrzés mellett történik, a Bella Cen­ter pedig, ahol zajlik a bővítési csúcs, szekciókra van osztva: min­denkinek megvan a mozgástere és lehetősége, de csak ahova a belé­pője szól. Minden EU-tag és csatla­kozásra váró ország külön termet kapott, a sajtótájékoztatók hely­színét anyanyelven jelzik. A Ma­gyarország feliratra az Europress tudósítója tette fel az ékezetet. Az i-n azonban úgyis a pont a lényeg, azaz az EU-csúcsot lezáró nyilat­kozat, amikor a magyar delegáció­nak nyilatkoznia kell, elégedett-e a szerződés pontjaival. A német kancellár áttörésnek nevezte, hogy pénteken sikerült megegyezni Lengyelország kép­viselőivel a Varsó csatlakozásával kapcsolatos finanszírozási cso­magról. A német segítséggel létre­jött kompromisszumról Gerhard Schröder elmondta: a 15 EU-tagál­lam elfogadta, hogy Lengyelor­szág a 2004 és 2006 közötti idő­szakban egymilliárd euróval több pénzhez jut, mint a korábban elő­irányzott összeg. A többi kilenc tagjelölt államnak pedig összesen 300 millió euró többletet ajánl fel a terv „Lengyelországétól eltérő szükségleteik kielégítésére”. A ja­vaslat értelmében az elmaradott lengyel térségek felzárkóztatását szolgáló EU-forrásokból (az úgy­nevezett strukturális alapból) ala­kítanak át egymüliárd eurót kész­pénzsegéllyé. Ez a megoldás az EU-nak azért kedvező, mivel a pénzügyi húzás nem lépi túl a bő­vítés költségkeretét. A németek által sikeres komp­romisszumnak vélt javaslat azon­ban a lengyelek számára kezdet­ben elfogadhatatlannak bizo­nyult. Már azt megelőzően elve­tették a német sugallatra született ajánlatot, hogy megkezdték volna a délutáni kétoldalú egyeztetése­ket. Tény, hogy a javaslat nem olyan nagyvonalú, mint amilyen­nek hangzik. „Új pénznek” ugyanis csak a többi kilenc tag­jelölt számára felajánlott 300 mil­lió euró számít, a lengyelek eseté­ben csupán költségvetési elő­irányzatokat alakítanának át készpénzáramlássá. A lengyelek mindkét egymüliárd eurós forrás­hoz ragaszkodtak, f.tóth benedek Becsületrend Chirac francia köztársasági elnök a két ország katonai kapcsolatainak fejlesztésében szer­zett érdemei elismeréseként a Francia Köztár­saság Becsületrendjének Tiszti Fokozatát adományozta Fodor Lajos vezérezredesnek, a Honvéd Vezérkar főnökének, mti Dzurinda a V4 ellen A szlovák kormányfő szerint értelmetlen a Visegrádi Négyek intézményesítése. Mikulás Dzurinda úgy véli, hogy Csehország, Lengyel- ország, Magyarország és Szlovákia együtt­működésének a csatlakozás után megfelelő keretet ad az európai közösség, mti Érseki lemondás A pápa elfogadta Bemard Law bíboros lemon­dását. A bostoni érsek az utóbbi időkben he­ves támadások kereszttüzében állt, amiért egyházi területén hosszú időn át eltűrte pedo- fil papok szexuális visszaéléseit, mti Koszorúzás Párizsban A kilenc éve elhunyt Antall József miniszter- elnök és idősebb AntaU József egykori mene­kültügyi kormánybiztos párizsi kettős emlék­A VILÁG HÍREI táblájánál koszorúzást tartott a magyar nagy- követség a volt francia frontharcosok szövet­ségének képviselője és párizsi magyarok jelenlétében, mti Közös történelem Olaszországban megjelent Réti György Itália és Magyarország - kapcsolataink képes króni­kája című könyvének második, bővített ki­adása. A kétnyelvű kötet több mint 230 il­lusztráció kíséretében mutatja be a két ország történelmi, politikai, kulturális, gazdasági és sportkapcsolatait. Az előszót Göncz Árpád volt köztársasági elnök írta. mti Kisebbségi törvény Új jogszabályt fogadott el a kisebbségekről a horvát nemzetgyűlés. A törvény szellemé­ben a magyarok, az olaszok, a csehek, a szlo­vákok és más nemzetiségek képviselőt vá­laszthatnak a száborba. Kimaradt azonban a kisebbségek kettős szavazati jogára vonatko­zó paragrafus, mert a törvényhozás az erre beterjesztett javaslatot nem fogadta el. mtí Verespataki tiltakozás A román titkosszolgálat arra figyelmeztette a bukaresti parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyi­tása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll. „A különböző csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze” - áll az emlé­keztetőben. MTI Paleszün-izraeli tűzpárbaj Izraeli katonák BeÜehem közelében meggyil­kolták a Hamász radikális iszlám mozgalom egyik tagját. A körözött férfi megpróbált el­menekülni, közben lövéseket adott le. A Hamászban magas rangot viselő Abdel Juszuf Abu-Músza életét vesztette a tűzpárbajban. mti Kérés Ankarához Washington az esetleges iraki katonai beavat­kozással kapcsolatosan 90 ezer katonát kíván Törökországban állomásoztatni, továbbá hat repülőtér és két kikötő használatát is kéri An­karától. Recep Erdogan, az Igazság és Haladás Párt vezetője felvetette a népszavazás gondola­tát az iraki hadművelet kérdésköréről, mti Lövések Athénban Rálőttek pénteken a görög főváros polgármes­terének autójára. Dora Bakojannisz polgár- mester asszony könnyebben, sofőrje súlyosan megsebesült. Á merénylőt elfogták, mti ■ Dosszié az európai integrációról Gondolatérlelő I. Az európai integrációról a politikusok sokszor és sokféle véleményt nyilvánítottak. Összeállításunk ezekből készült. Versengés van a kelet-európai népek között. Melyikük tud leghamarabb beslisszolni Európába a többiek rovására. Vitányi Iván (Vas Népe, 1993. október 12.) Nem kell Európához csatlakoznunk, mert már benne vagyunk ezer esztendeje. Faludy György (Hajdú-Bihari Nap, 1995. október 20.) A kultúrát, irodalmat tekintve rajta vagyunk Európa térképén, s nem szorulunk rá, hogy fölvegyenek az Európai Unióba, mert már ott vagyunk. Konrád György (Fejér Megyei Hírlap, 1995. december 18.) Nem a bemenetel kötelező, hanem a kimaradás lehetetlen. Szabó Iván (Kurír, 1996. február 29.) Ha majd csatlakozhatunk Európához, nekünk kell határaink más szakaszán lehúzni a rolót. A függöny kelet felé vándorol. Filló Pál (Reform, 1997. április 1.) A mi európai integrációnk csak akkor természetes, azaz sike­res, ha előbb a magunkét hajtjuk végre. Csoóri Sándor (Magyar Nemzet, 1997. május 30.) Nekünk olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy az Európai Unióban is megőrizhessük magyarságunkat. Torgyán József (Délmagyarország, 1997. augusztus 19.) Be kell bizonyítanunk, hogy az EU is nyer a csatlakozásunkkal. Horn Gyula (Békés Megyei Hírlap, 1997. október 3.) Nem kell előre fölnyalni a brüsszeli küszöböt. Pozsgay Imre (Heves Megyei Nap, 1997. október 31.) Gombamódra szaporodnak az európai integrációs hivatalok, a régiók és egyebek. Sárközy Tamás (Délmagyarország, 1998. február 2.) Lehet, hogy amekkora piacot nyerünk EU-tagként, akkorát vesztünk Kelet-Európábán. Nyers Rezső (Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március 20-21.) Vagy a régi hatalom szakértelmével, stílusával, moráljával fel­vértezett kormányzattal jelentkezünk az európai vizsgán, vagy az új polgári Magyarországgal. Koczka Csaba (Zalai Hírlap, 1998. április 4.) A kormány úgy viselkedik, mintha az uniós tárgyalások diplo­máciai tárgyalások lennének. Itt nagyon kemény, húsbavágó, komoly érdekeket érintő témákról van szó. Ez nem diplomá­cia, ez üzlet. Orbán Viktor (Dunaújvárosi Hírlap, 1998. április 9.) Nem lehet az Európához való csatlakozásról beszélni, amíg Magyarországon a hivatalos becslések szerint is közel hárommülió ember él a létminimum szintjén. Csurka István ( Észak-Magyarország, 1998. szeptember 29.) Egy alapvetően szabálykerülő magyar társadalomnak kell majd alkalmazkodnia a szigorú európai uniós szabályozáshoz. Bőd Péter Ákos (Napló, 1998. december 17) A magyar gazdaság ma sok tekintetben jobb állapotban van, mint az Európai Unió legutóbb csatlakozó tagállamai voltak. Ha akarnának, ebben a pillanatban is felvehetnének bennün­ket az EU-ba. De ez nem elsősorban gazdasági, hanem politi­kai kérdés. Chikán Attila (Napló, 1999. január 5.) Ami az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat illeti, az így is, úgy is bekövetkezik, hiszen Nyugat-Európát akkor sem lehet tőlünk elválasztani, ha nálunk rosszul működik a me­zőgazdaság. Torgyán József (Kis Újság, 1999. január 8.) Nem elég helyi szinten bazseválni, tudomásul kell vennünk, hogy egy nagy nemzetközi zenekarban játszunk. Zsíros Géza (Békés Megyei Hírlap, 1999. február 27-28.) Hazánk saját magával határos a kétharmad elcsatolt terület miatt, s az uniós tárgyalások, az alkuk során az abszurd tör­ténelmi helyzetből adódó érdekeinket is érvényesíteni kell. Gidai Erzsébet (Fejér Megyei Hírlap, 1999. március 3.) A történelem ezerévenként megadja nekünk a lehetőséget, hogy elérhessük céljainkat. Ezer évvel ezelőtt a kereszténysé­gen, most pedig az Unión keresztül kaptuk meg az esélyt, amit nem szabad elszalasztani. Dávid Ibolya (Tolnai Népújság, 1999. március 5.) Angolul és brüsszeliül kell tudni. Boros Imre (Magyar Nemzet, 1999. április 10.) Magyarországnak, ha az Európai Unió tagjává szeretne válni, le kell mondania szuverenitása egy darabjáról. Balsai István (Zalai Hírlap, 1999. április 27.) Ha maradt volna a szocialista-liberális kormány, úgy 2002- ben biztosan az Unió tagjai lennénk. Horn Gyula (Uj Dunántúli Napló, 1999. június 16.) A magyar tárgyalódelegáció politikája most olyan, mintha valaki a műszaki egyetemre szeretne járni, de ki akar bújni a matematika-felvételi alól. Szanyi Tibor (Új Néplap, 1999. június 19.) Az Európai Unióhoz való csatlakozás semmilyen körülmé­nyek között nem válhat pártpolitikai kérdéssé. Habsburg Ottó (Tolnai Népújság, 1999. augusztus 31.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom